Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-20 / 12. szám

GYERMEKEKNEK. „írok nektek, ifjak.. Életükkel fizettek •.. * Ének a szőlőhegyről Ézs 5, 1—7 DALT ÉNEKLEK NEKTEK KEDVESEM SZŐLŐJÉRŐL. Így kezdte egyszer régen Ézsaiás pró­féta egyik igehirdetését. Nem le­het csodálkozni rajta, hogy sok hallgatója volt. Kezdetben csak néhányan állták körül, hisz nem volt ritkaság, hogy Isten egyik prófétája prédikálni kezdett. Ám amint meghallották a beszéd té­máját, egyre nőtt az érdeklődés. Megálltak a sétálók, összefutot­tak a kíváncsiskodók: végre egy kellemes, vidám történet! Hall­gassuk csak, milyen dalt énekel Ézsaiás a szőlőskertről! A mai napig lehet látni gondos és hanyag gazdákat. Kertjük árul­ja el őket. Egyikét fölveri a gaz, rendetlen, szomorú látvány. A másikra jólesik ránézni. Ézsaiás szőlőjének kiváló gazdája volt. Nagy gonddal és szeretettel ápol­ta kertjét. Jó talajt választott. Alaposan fölásta. Megtisztította gaztól és kövektől. Az apró kő­darabokat is gondosan kiemelte, nehogy akadályozzák szőlője nö­vekedését. A területet bekerítette, hogy állatoktól és gonosz em­berektől megvédje a növényeket. Azután nemes vesszőt vásárolt drága pénzért. Semmit sem saj­nált. Időt, munkát, pénzt áldo­zott. Öröme telt szép szőlőskertje gondozásában. Amikor mindent elvégzett, vidáman és joggal vár­ta, hogy finom szőlője, jó bora teremjen. I ELÉRKEZETT A PILLANAT. A tőkéken megjelentek az első fürtök. A gazda boldogan futott a szőlőbe — de nem hitt a sze­mének. Kedves szőlőhegye tele volt vadszölövel. Jó földben, ne­mes tőkén ehetetlen, savanyú vadszőlő termett. Így aztán gyász­dalba fordult az örömének. A gazda csalódásában és haragjá­ban elhaároza, hogy kipuszítja a szőlőt, amelyet annyira szeretett és amelyért olyan sokat dolgo­zott. A vidám, kíváncsi, tolongó tö­meg ritkulni kezd Ézsaiás körül. Már nem érdekli őket a próféta mondanivalója. Öröméneket szí­vesen hallgattak volna, gyászdal­ra azonban nem kíváncsiak. An­nál kevésbé, mert tudják, mások itt az igazi szereplők. Isten a gaz­da, ők maguk pedig az ígéretes, szépen indult szőlő. Isten gon­dosan és örömmel ápolgatta őket. Mindent megadott nekik, min­dent megtett értük. Valamennyi feltételt biztosította számukra. S most, amikor szétnéz, nem ta­lál igazságot, nem talál szerete- tet. önzés, csalás, önkény, gyű­lölet uralkodik népe között. Ahe­lyett, hogy segítenék egymást, ott csapják be a másikat, ahol tud­ják. Ahelyett, hogy támogatnák a gyengét és a szegényt, még azt is elveszik tőle, amije van. Ügy látszik hőt, hiába gondoskodott róluk, gazdájuk. Az ékes, szép, szemet gyönyörködtető szőlőskert teli van vadszőlővel. ISTEN NEM SZERET BÜN­TETNI. Semmi öröme sincs ben­ne, ha ránk pirít. Ha már na­gyon szükséges, akkor folyamo­dik szidáshoz és büntetéshez. Csak hát ijesztően nagy a kü­lönbség. Ö mindennel elhalmoz minket, gondoskodik rólunk. Mi mégis úgy viselkedünk, mintha gazdátlanok lennénk. Hazudunk, veszekszünk, becsapjuk egymást, gyűlölködünk, irigykedünk. Az övéi szeretnénk maradni. Szép, jó gyümölcsöt hozó szőlőskert szeretnénk lenni. Meghalljuk te­hát, komolyan meggondoljuk, amit mond. Elfogadjuk, ha bírál. Igyekszünk változtatni azon, ami nem tetszik neki és ami nem méltó hozzánk. Mert nem va­gyunk gazdátlanok. Isten szőlős- kertje vagyunk. Ehhez méltóan szabad csak égnünk. Szabóné Mátrai Mariann A SPRENGEL-HAMBURGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÚJ PÜSPÖKE Az Észak-elbai Sprengel-ham- utódja lesz annak a dr. Hans-Ot- burgi Evangélikus Egyház január to Wölber püspöknek, aki tizen- 23-án megtartott zsinata dr. Pe- kilenc évi egyházvezetői tevé- ter Krusche müncheni teológiai kenysége után vonult nyugalom­tanárt választotta az egyház püs- ba. (epd) pökévé. Ebben a szolgálatában KENYA: ELŐSZÖR AVATTAK NŐT LELKÉSSZÉ A HELYI ANGLIKÁN EGYHÁZBAN A Kenyai Anglikán Egyház készi szolgálatba. Az eset érde- Dél-Masenoi Egyházkerületének kességét fokozza az, hogy az egy- püspöke, Henry Okullu, lelkésszé ház 1982-ben tartott zsinata el­avatta Lucia Okuthe-t. Ez az első zárkózott a nők lelkésszé avatása alkalom a helyi Anglikán Egy- előtt, (ena) házban, hogy nőt iktattak be lel­...mert keresztyének voltak A keresztyénség gyors terjedé­se hamar felkeltette a rómaiak figyelmét. A hatóságoknak legin­kább az tűnt fel, hogy nem vesz­nek részt a császár vallásos tisz­teletén. Ennek megtagadása pe­dig a szemükben államellenes cselekedet volt, melyet büntetni kellett. Egy katasztrófa azután megindította a keresztyének kí­méletlen üldözését Rómában. 64- ben történt, hogy a birodalom fő­városában óriási tűzvész pusztí­tott. A nép a gyűlölt császárt, Né­rót gyanúsította, ö éppen ezért a keresztyénekre akarta terelni a gyanút. Megkezdődött a keresz­tyének gyilkolása. Sokakat a Ti- berisbe, másokat vadállatok elé vetettek és a nép a cirkuszokban a szörnyű halál látványán szóra­kozott. A keresztyének bár nem keresték a halált, mégis tömege­sen haltak meg hitükért, így téve bizonyságot Krisztusról. Erről a korról szól Sienkiewicz Quo va­dis? című világhírű regénye. Az ezt követő évszázadban is kegyet­lenül üldözték a keresztyéneket. Diokleciánus alatt az utolsó, de igen súlyos megpróbáltatások ér­ték az egyházat. A császár elren­delte a keresztyén templomok le­rombolását, a szent könyvek elé­getését és elvették a keresztyé- nyektől a polgárjogot is. A római birodalom keresz­tyénüldözései nem érték el a ki­tűzött célt, nem sikerült felszá­molni a keresztyénséget. Sőt a vér­tanúk példája még vonzóbbá tet­te az evangéliumot. Ezért mondta Tertullianus: „mag lett a keresz­tyének vére”. .,. mert evangélikusok voltak Korán kezdődött a reformációt követők üldözése. Már 1523-ban Magyarországon is kimondták, hogy a lutheránusokat, mint eret­A Debreceni Református Teo­lógiai Akadémia 1982. december 21-én, a Szentírás-tudományok két kiemelkedő tudósát avatta díszdoktorrá: dr. Scheiber Sán­dort, a Budapesti Izraelita Rab­biképző Intézet igazgató-profesz- szorát, az ószövetségi tudományok neves művelőjét, és dr. Oscar Cullmann nyugalmazott baseli professzort, az újszövetségi vi­lághírű tudósát. Cullmann pro­fesszor egészségi állapota miatt nem tudott az ünnepségen szemé­lyesen megjelenni. .Scheiber Sándor professzor sok­irányú kutatásai: budapesti, lon­doni és leningrádi addig isme­retlen leletek utáni kutatásai vi­nekeket fejvesztéssel és összes ja­vaik elkobzásával kell büntetni. 1525-ben újra kimondták, hogy a lutheránusok mind kiirtandók az országból. Az üldözések történeté­ből egy időszakot világítok meg, a gályarabság idejét. 1673-at írtak akkor, amikor Pozsonyba idézte­tett az érsek harminchárom evan­gélikus lelkészt, kiket koholt rá­galmak alapján felségsértéssel, lázítással vádoltak. Elsősorban azt látta a bíróság, hogy most alka­lom nyílhat a protestáns egyhá­zak elpusztítására. Várfogságra ítélte a lelkészeket és akiket nem tört meg a testi-lelki gyötrődés azokat gólyarabságra hurcolták. Heten haltak meg az evangélikus gályarabok közül. Az életben ma­radiakat Ruyter Mihály admirális szabadította ki a fogságból. ...mert emberek voltak az embertelenségben Vannak olyan időszakok az emberiség történelmében amikor nem az a kérdés, hogy milyen vallásúak vagyunk, hanem az, hogy képesek-e az emberek éle­tükkel is hirdetni Isten igazságát, minden ember felé forduló szere- tetét. Ilyenkor protestánsok és katolikusok felekezeti és nemzeti különbség nélkül az életért, az emberért harcolnak közös krisz­tushitükből nyerve erőt. Ezeknek az embereknek nem azért kellett meghalniuk, mert keresztyénnek vallották magukat, hanem azért, mert kereszténységükből fakadó­an emberek voltak az emberte­lenségben, közösséget vállalva nem keresztyén, más vallású vagy világnézetű embertársaikkal is. Egy evangélikus lelkésznek és egy katolikus papnak az életére, a felebarátért, az emberért való halálára emlékezem most. Az evangélikus lelkészt Dietrich Bonhoeffernek hívták, akit a XX. sz. egyik legnagyobb teológusa­lághírnevet hoztak számára. Mos­tani tudományos elismerése — hangsúlyozta dr. Bartha Tibor püspök, a Református Egyház Zsinatának elnöke — a reformá­tus egyháznak az izraelita hit­közösség iránti testvéri szeretetét és megbecsülését is kifejezik. Cullmann professzor már ed­dig is több tiszteletbeli teológiai doktori cím tulajdonosa. Bibliai­teológiai kutatásai századunk leg­nagyobb protestáns teológusai közé emelték. Személyiségének emberi oldalát nézve: sokat tett azért, hogy magyar reformátusok és protestáns teológusok ösztön­díjat kaphassanak a bázeli egye­tem teológiai fakultásán. ként tartunk számon. Hiszen an­nak ellenére, hogy harminckilenc éves korában ölték meg, igen je­lentős tudományos munkát vég­zett. Külföldi tanulmányútjáról a fasizmussal szembenálló hitval­ló egyház hívására tért vissza Né­metországba. Mivel egyre erőseb­ben kapcsolódott be a német el­lenálló mozgalomba és kereste a béke lehetőségét a népek között, letartóztatták és a börtönben el­töltött kétévi fogság után 1945 áp­rilis 9-én kivégezték. A másik akiről szólok: Maxi­milian Kolbe ferences szerzetes. Az auschwitzi koncetrációs tábor­ban történt 1941-ben, hogy egy fogoly megszökött és helyette tízet akartak kivégezni. Egy ki­végzésre szánt ember felkiáltott: Szegény családom, mi lesz a fele­ségemmel és a gyermekeimmel? A sorból kilépett ekkor egy férfi. Az őr csodálkozva kérdezte, hogy mit akar? A negyvenhét éves Kolbe válasza a következő volt: Én már úgyis öreg vagyok, és en­nek az embernek — mutatott a halálraítéltre — családja van. Helyette akarok meghalni. Így is lett, Maximilian Kolbe szörnyű kínok között halt meg ahelyett az ember helyett. Volt értelme haláluknak? Volt értelme az első keresztyének élet­áldozatának a római cirkuszok­ban? Volt értelme a hitvalló pro­testánsok halálának? Van értel­me az embertelenségben hozott áldozatoknak? A vérontásnak nem volt és nem lehet semmi ér­telme! De jelek maradtak ezek az em­berek, olyan jelek, akikre nem volt méltó az embertelen világ. Jelek maradtak, hogy vérük mag legyen, melyből kisarjad az em­beribb élet. Nagy László PASSIŐ-HANG VERSENY lesz március 27-én, virágvasór- nap este 7 órakor a soproni templomban. Közreműködik: a templom ifjúsági kórúsa és kamaraegyüttese LABORCZI ERZSÉBET vezetésével. I EGYHÁZZENEI AHlTAT lesz március 27-én, vasárnap este 6 órakor a keszthelyi temp­lomban (Deák Ferenc utca 18.). Orgonái: Alföldy-Boruss Csilla Műsoron: J. S. Bach és Reger művei Igét hirdet: IFJ. HAFENSCHER KAROLY DR. SCHEIBER SÁNDOR ÉS DR. OSCAR CULLMANN DEBRECENI DÍSZDOKTORRÁ AVATÄSA Márciusi krónika 1858. MÁRCIUS 2-A BAJZA József halálának évfordulója. Bajza József a reformkor kie­melkedő egyénisége 1804. január 31.-én született Szűcsiben. Isko­láit Gyöngyösön és Pesten végez­te. Édesapja kívánságára jogot tanult és 1829-ben ügyvédi vizs­gát is tett, de ügyvédi gyakorla­tot nem folytatott. Érdeklődése mór korán az irodalom felé fordí­totta. Különböző lapokban jelen­tek meg költeményei. Szárnypró­bálgatásait Kisfaludy Károly se­gítette. akinek halála után, lapjá­nak az Aurorának a szerkesztését is átvette. Sokfélét írt. Verset, ta­nulmányokat, színikritikákat egy­aránt. Többszöri megszakítással a pesti Nemzeti Színházat is igaz­gatta. A 30-as években Toldyval és Vörösmartyval együtt szerkesz­tik a reformkor legjelentősebb irodalmi lapját, az Athenaeumot. A szabadságharc alatt Kossuth lapjának főszerkesztője, Világos után ezért bujdosni kényszerül. A megpróbáltatások felőrlik ideg- rendszerét. Viszonylag fiatalon halt meg Pesten. Ravatala mel­lett Székács József, a haza papja, hirdette az igét. 1933. MÁRCIUS 4-E F. D. ROO­SEWELT, az USA elnökének hi- vatalbalépése. Nehéz örökséget vett át elődjé­től F. D. Roosewelt. A 29—30-as évek világgazdasági válsága nem kímélte az Egyesült Államok gaz­daságát sem. Megnőtt a munka- nélküliek száma, az ipari terme­lés csökkent,, a bankok egymás után csukták be kapuikat. Áz új elnök intézkedései nyomán, már elnökségének első 100 napja után jelentős sikereket ért el. Az „ame- rican way of life” (amerikai élet­forma) meghirdetésével egyaránt meg tudta nyerni magának a tő­késeket és a kisembereket. Kül­politikai sikerei is jelentősek vol­tak. 1933-ban felvette a diplomá­ciai kapcsolatot a Szovjetunióval és jószomszédi politikát folytatott Latin-Amerika országaival. A fasiszta államokkal szemben elő­ször a benemavatkozós politiká­ját hirdette, később azonban a Szövetségesek vezető hatalma lett. Résztvett a teheráni, majd a jaltai konferencián és jelentős szerepet vállalt az ENSZ alapjai­nak lerakásában. 1933-tól 194*»-ig, halála évéig ő volt az USA elnöke. 1583. MARCIUS 6-ÁN HALT MEG URSINUS (BÄR) ZAKARI­ÁS reformátor. Ursinus Zakariás 1534. július 18-án született Breslauban. Édes­apja is lelkész volt. Egyetemi ta­nulmányait Wittenbergben kezd­te, ahol Melanchton tanítványa volt, majd Strassburg, Basel, Lusanne és Genf voltak tanulmá­nyainak színhelye. Elsősorban Kálvint, Bézát és Bulligert val­lotta mesterének. Tanári működé­sét szülővárosában kezdte, de 1562-től már a heidelgergi egye­tem professzora és egyben igazga­tója is. III. Frigyes pfalzi válasz­tófejedelem bízta meg Ursinust és tudóstársót Olevianust a Hei- delbergi káté megírására. A válasz­tófejedelem halála után a tarto­mány evangélikus lett, ezért Ursi­nus elhagyja Hiedelberget és Ne- ustadtba költözik. Ennek egyete­mén tanított egészen haláláig. Vi­szonylag fiatalon halt meg 48 éves korában. Testét a neustadti templom kápolnájában helyezték örök nyugalomra. SCHÖPF-MÉRE1 ÁGOSTON 1804-ben született Győrben. Tanulmányait Paduában végez­te, majd Becsben gyakornokosko- dott. Nevéhez fűződik az első ma­gyarországi ortopédia, majd a gyermekgyógyászati klinika fel­állítása. Nagy érdeme a kopogta­tás és hallgatózás, mint diagnosz­tikai eljárás bevezetése. 1844-től egyetemi tanár Pesten. A szabad­ságharcban való részvétele miatt — az olasz légió orvosa volt — emigrációba kényszerült, s előbb Törökországba, majd Angliába ment. Manchesterben telepedett le, ahol gyermekkórházat alapít szegény gyermekek számára. Eb­ben a városban hal meg 1858. március 12-én. 1858. MARCIUS 16-ÁN SZÜLE­TETT MORAVCSIK SÁNDOR ideggyógyász. Születési helye, a nógrádme- gyei Bér. Tanulmányai befejezése Után először tanársegéd, majd az elmekór és gyógytan tanára lesz a budapesti egyetemen. Később törvényszéki elmeorvos, 1896-tól pedig az Igazságügyi Orvosi Meg­figyelő és Elmegyógyintézet ve­zetője lesz. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. Nevéhez több mint 300 szakdolgozat fűző­dik. Nevezetesebbek: A gyakor­lati elmekórtan, Az idegbetegek gyógyítása. Sokat foglalkozott a háborús pszychosis, az epilepszia és a hypnosis kérdéseivel. Buda­pesten halt meg 1924. október 9-én. 1858. MARCIUS 20-AN HALT MEG JOHANNES GOSSNER né­met teológus és misszionárius. Johannes Gossner Hausenben született 1773-ban. Teológiai ta­nulmányait Pillingenben és Igols- tadtban végezte. Szellemi fejlődé­sére nagy hatással volt Boos ka­tolikus pietista lelkésszel való megismerkedése és levelezése. Előbb Dirlewangban, majd pedig Münchenben vállalt lelkészi ál­lást. Innen teológiai meggyőződé­se miatt menesztették. Hitoktató lesz egy düsseldorfi gimnázium­ban. 1920-ban külföldre ment és missziói lelkészként tevékenyke­dett előbb Szent Péterváron, majd Odesszában. Hazatérése után Lipcsében telepedett le és protestáns hitre tér. Végül, egé­szen haláláig Berlinben vállalt lelkészi állást, és egyben az itt működő pogány missziónak is ve­zetője. Nevét ma is őrzi a Goss- ner-misszii. Veczán Fái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom