Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-06 / 10. szám

készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait VASÁRNAP IGÉJE «Mésess zés Lk. 11,14—28 A Szentföld Ázsia, ez az óriás-kontinens, az emberiség több mint felének a lakóhelye és a három legjelentő­sebb egyisten-hivő történeti val­lás — a zsidóság, a keresztyénség és az izlám — szülőföldje. Mind­három világvallás eredete Ázsia hozzánk legközelebb eső részé­hez, a Közel-Kelethez kapcsoló­dik. A keresztyénség — így az evangélikus keresztyénség — szá­mára a Közel-Kelet legfontosabb területe az a földdarab, amelyet Szentföldnek nevezünk: nagyjá­ból a mai ízraeí-állam, megszállt területeivel együtt. Izrael-állam 1948-ban jött lét­re az ószövetségi Izrael földjén, amelyet azonban az ókor és kö­zépkor folyamán az arabok né­pesítettek be. Ma ők is sokév- százados hazájuknak vallják ezt a területet. Ez a mai tragikus, sok szenvedéssel és vérontással járó küzdelem forrása a Közel- Keleten zsidók és arabok között. Keresztyén egyházak Izraelben A mai Izrael-államban a la­kosságnak mintegy 85 százaléka zsidó, 12 százaléka mohamedán és mindössze 2 és fél százaléka keresztyén. Megközelítően 120 ezer keresztyén él ma Izraelben és az általa megszállt területe­ken; nagy többségük arab ke­resztyén. A legtöbben a Görög Ortodox Egyházhoz tartoznak, mintegy 42 ezren. A kislétszámú protestáns egyházak az Izraeli Keresztyén Tanácsba tömörültek. Az ortodox, protestáns és római katolikus egyházak nagyszámú templommal, egyházi intézmény­nyel, tudományos kutatóintéze­tekkel, és szerétetintézmények- kel rendelkeznk — elsősorban Jeruzsálemben, de Judea, Samá- ria és Galilea sok más, bibliai eredetű helyén is. A legtöbb ke­resztyén ma Jeruzsálemben, Bet­lehemben, Názáretben és Galilea területén él. A jeruzsálemi óváros, amelyet a sokévszázados várfalak hat ka­puján keresztül lehet megköze­líteni, a három világvallásnak a szent helye. Itt van a híres „si- ratófal’’, zsidó hagyomány sze­rint a rómaiak által lerombolt templom falának maradványa. Az egész világról zarándokolnak ide a zsidó hívők, hogy sírva pa­naszolják ősi liturgiával a temp­lom elpusztulását; sokszázan, né­ha sokezren állnak a fal előtt és mondják, éneklik a panaszzsol­tárokat. Ugyanilyen szent hely az izlám követői számára a jeruzsálemi templomhegyen épült „szikla- dóm”, egy hatalmas, aranyozott kupolás, nyolcszögű mohamedán mosé, benne azzal a sziklával, amelyről a hagyomány szerint Mohamed lován az égbeszállt. Mellette áll az El-Aksza mosé, a másik mohamedán szenthely, a 8. századból. Keresztyének és mohamedánok nem léphetnek a siratófal köze­lébe — fegyveres őrség állja út­jukat. De a zsidók' sem tehetik be a lábukat az izlám szenthe­lyeire. amelyek pedig a zsidók legszentebb temploma romjain épültek. Ezzel talán sejteni lehet azokat a hallatlanul bonyo­lult összefüggéseket, amelyek a három világvallás híveit összekö­tik Jeruzsálem óvárosával és ugyanakkor el is választják őket egymástól. A bibliai széni helyek ma öt évvel ezelőtt feleségemmel végig zarándokolhattunk a bibliai szent helyeken. Karácsony előtt érkeztünk Jeruzsálembe, érthető, hogy az első utunk Betlehembe vezetett. Betlehem ma az arab keresztyének egyik központja, arab egyetemmel. Fő nevezetes­sége a Szent Születés temploma, valójában több összeépült temp­lom. Legrégibb részei Nagy Konstantinosz császár idejében (4. század) épültek. Alatta, krip­taszerű barlangban két oltár: az egyik a Megváltó születése he­lyén, a másik a jászolbölcső he­lyén. Karácsony éjjelén ebben a fl­\ f \ i O V i o \ i ■ül \y fő­templomban ünnepük az egyhá­zak Jézus születését — akkor kétezren voltunk a templomban, és csaknem negyvenezer zarán­dok a városka terein és utcáin, az egész világról.' A bibliai szenthelyek centruma természetesen Jeruzsálem óvá­rosa. A modern, zsidólakta új­várostól élesen elkülönül a jó­részt arablakta óváros, Keresz­tyén zarándokok ezrei vándorol­Jerikó, a Qumran-barlangok, a Holt-tenger mellett a bibliai szenthelyek harmadik központja ma Názáret. A zöldelő, hegyes- völgyes Galilea legnagyobb váro­sa, 60 ezer lakossal; nagyrészük arab keresztyén. Názáret fő ne­vezetessége az Angyali Üdvözlet óriás-bazilika, mely másfél év­tizede épült. Magába foglalja Mária házának romjait és azt a hatalmas oltárt amely a hagyo­mány szerint az angyal megjele­nésének helyén áll. Egy másik templom Jézus szüleinek lakóhá­za és József ácsműhelye fölé épült; sziklába vájt lakóház le­hetett ez, benne egy kő-asztal és két szűk lakószoba maradványai­val. A kapernaumi zsinagóga romjai, a Galileai tó környéke, a Jordán völgye — felejthetet­len állomásai a vándorúinak Jé­zus hazájában. Evangélikusok a Szentföldön Az evangélikus egyház ma számszerűleg rendkívül kicsiny; annál erősebb viszont az evan­gélikusok missziói és diakónai jelenléte. Az evangélikus misz- sziói munka a múlt század ele­jén indult meg. Ma a Lutherá­nus Világszövetség, a finn, nor­vég, nyugatnémet és svéd evan­gélikus egyházak tartanak fönn egyházi központokat, amelyek az evangélium hirdetését és a sze­retetszolgálatot tűzték célul ma­guk elé. A jeruzsálemi evangé­likus Megváltó-templom az óvá­ros egyik legszebb, modern temploma, A Lytheránus Világ- szövetség elsősorban di^kóniai intézményeket tart fönn. Az Au­guszta Viktória Kórház 10 or­vossal, 66 ápolónővérrel évente több mint hétezer beteget ápol és kétezer műtétet végez. A LVSZ ezenkívül iskolákat, nyo­Az Auguszta Viktoria kórház Jeruzsálemben nak a Via Dolorosa szűk, homá­lyos utcáin. Céljuk a Szent Sír temploma, amely a Golgota szik­lája és Jézus üres sírja fölé épült másfél ezer évvel ezelőtt. Ma a Szent Sír temploma hat egyház tulajdona; valójában sok egymás mellé, fölé épült templom együt­tese. Legszentebb részei azok az oltárok, amelyek a megfeszítés helye fölé épültek, és a Szent Sír kápolnája, amelynek a leg- belsejében egy oltárszerű már­ványlap borítja a sziklába vágott sírt, Jézus üres sírját. morék gyermekek otthonait, négy vakok intézetét, ápolónő- képzőt, egészségügyi centrumo­kat tart fönn; élelmet, ruházatot, orvosságot ad évente több mint félmillió dollár értékben — mind­ezt természetesen vallásra vagy világnézetre való tekintet nélkül. Méltó evangélikus jelenlét ez a ..diakóniai jelenlét” ma a Szent­földön : Jézus szeretetének segítő karja kíván lenni azokon a he­lyeken, ahol a Megváltó járt. Nagy Gyula Hangtalan híradás Hulló hópehely; téli előleg, ősz aranypénze: nyírfalevél, tavaszt ígérő zöld selyemszőnyeg; mind egy atyai kézről beszél. Túrmezei Erzsébet A bibliai korhoz, de akár csak egy-két emberöltővel ezelőtthöz képest is hatalmasat változott világban szól hozzánk Istennek ez az igéje. Valamikor az erősen torzító térképeken sok-sok fehér folt jelezte az ismeretlen területeket, s ha a térkép éppen Afrikát ábrá­zolta, legföljebb annyit írtak az üres helyre: hie sunt leones, itt oroszlánok vannak. Ma a műholdakról készült felvételek pontos képet adnak a Föld ember-nem-járta pontjairól is. Valamikor an-, gyalokkal és ördögökkel népesítette be az emberi fantázia a vilá­got, ma erőterekről és sugárzási zónákról beszélünk, a betegségek esetében pedig vírusokról, rizikófaktorokról vagy genetikai defek- tekről. Valamikor a sors és a végzet tűnt az egyén vagy az emberi közösségek életében a legfelsőbb irányító hatalomnak, ma a társa­dalmi mozgás, a gazdasági élet és a politika törvényszerűségeivel és tényezőivel számolunk. Lehet-e ebben a megváltozott világban, s még inkább a megváltozott szemléletű mai ember számára (a mi számunkra!) érvényes üzeneté ennek a Belzebubot, démonokat em­legető igének? Igen, lehet, két okból is! MA IS VALÓSÁG A GONOSZ ÉS A ROSSZ HATALMA. Napon­ta tapasztalt, sokféle formában átélt ténye ez életünknek. Ott van az emberi kapcsolatainkat, a környezetünkhöz való viszonyunkat meg­rontó bűn formájában, szeretetlenségben, önzésben, irgalmatlan- ságban, hazugságban, felelőtlenségben egészen a másik életére törő erőszakig, a másikon átgázoló könyörtelenségig. Abban, amiben miattunk szenvednek a körülöttünk élők, s abban, amiben mi ka­punk sebeket másoktól. Pokollá váló otthonok, széthulló családok, tűrhetetlen légkörűvé lett munkahelyek, egymással hadakozó csopor­tok és néosk jeizdt táguló körben hatósugarának nagyságát. De ott van a bűn és betegseg határeseteként emlegetett szörnyű szenvedé­lyekben, az alkohol vagy kábítószer rabságában is. És ott van vala­miképpen mindannak hátterében, ami baj, betegség van a világban, s a végső nagy nyomorúság, a halál mögött is. Ennek a rossznak, gonosznak emberfölötti eredetét és hátalmát vallja a Szentírás, amikor személyes szóval Sátánnak nevezi. ,.A föl­dön ő az első” — mondja József Attila ..Erős vár” fordítása (256. ének 1. V.). Ez az „erős fegyveres”, akiről igénkben Jézus szól: (21. v,). JÉZUS AZONBAN ERŐSEBB A GONOSZNÁL. Igénk üzenetének érvényességét ezért sokkal inkább az adja. hogy az a Jézus, aki meg­gyógyította a némát, aki ött áll a vele vitázók támadásának pergő­tüzében. aki félelmetes hatalomként szól a Sátánról, s beszél saját küldetéséről, — valóban erősebb a gonosznál. Ö az a még erősebb, aki „azért jelent meg..., hogy lerombolja az ördög munkáit” (1 Jn 3, 8). Egész földi élete a küzdelemben telt. Mikor betegeket gyógyí­tott, démonotokat szabadított, bűnösöket oldozott fel, halottakat tá­masztott, a szegényeknek az evangéliumot' hirdette (Mt 11, 5b): a gonosszal csatázott, s győzött. És győzött a végső nagy harcban is a Golgota középső keresztjén, s éppen ott. ahol a leggyengébbnek lát­szott és teljesen legyőzöttnek tűnt, ott bizonyult a legerősebbnek ön­magát feláldozó szeretetében. r>ti \ • •'l' •• * ■ ■ T --T'í ' ; ’ V... -rht £7IS,1 JÉZUS BENNÜNKET IS BELE AKAR VONNI GYŐZELMÉBEN Döntés elé állít (23 v.), hogy akarunk-e élni naponta-halálának és feltámadásának, tehát a gonoszon aratott győzelmének gyümölcséből. Isten beszédének, igéjének hallgatóiként megtartjuk-e szavát, ami itt azt jelenti: a Tőle kapott erővel és szeretettel harcolünk-e a gonosz el­len az emberek között, de elsősorban önmagunkban. Hogyan? A vétket megbocsátással, a haragot szelídséggel, az önzést önfeláldozással, a hazugságot igazsággal, a rosszat jóval győzve le. A gonosztól, mely nem akar belenyugodni a vereségbe és mindig újra lesben áll, igazá­ban nem egyszerűen az óvakodás, még csak nem is az éber vigyázás tud megőrizni, hanem ha a szívet egészen Jézus szeretete és szolgá­lata. Ö maga tölti be. Így hív igénk bennünket is a Sátánnál erősebb Jézusba vetett hitre, s az ő győzelmének részeseiként naponkénti küz­delemre a gonosz ellen. Ittzés Gábor Iinádkozznuk! Urunk! Te megküzdőitől a gonosszal és győztél. Bocsásd meg, hogy a mi életünkön olyan sokszor nem látszik meg, hagy hozzád tartozunk. Belenyugszunk a rosszba. Nem a te fegyvereiddel harco­lunk ellene. Töltsd be életünket egészen a te Lelkeddel, hogy mienk lehessen győzelmed ajándéka: a bűnbocsánat, a szeretet és az új élet ereje, s veled mi is győzhessünk! Törd meg mindenütt a gonosz hatalmát. Támogasd és segítsd a mások gonoszságától szenvedőket. Erősíts mindenkit, aki a rossz ellen hareol. Hozd el országodat, ahol végérvényesen megszűnik a bűn és halál hatalma, s teljessé lesz győzelmed áldása és öröme! Ámen. — Böjt 3. vasárnapján az ol­tárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ef 5, 1—9: az igehirdetés alapigéje: Lk 11, 14—28. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Már­cius 20-án, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet KEVEHÁZINÉ CZÉ- GÉNYI KLÁRA pilisi lelkész. — ÓBUDA. Február 13-án elő_ szőr köszöntötte népes gyüleke­zet dr. Nagy Gyulát, az Északi Egyházkerület püspökét, aki az istentiszteleti szolgálat után tájé­koztatót adott egyházunk életé­ről. — GYÉKÉNYES. Február 13- án Tamási Zoltán IV. éves teoló­gus szuptikált a gyülekezetben, amely 9420 forint adománnyal tá­mogatta a lelkészképzés ügyét. — HIBAIGAZÍTÁS. Február 27-i lapunk 3. oldalán közölt „Dr. Nagy Gyula püspök látoga­tása Győr-Sopron megyében” című cikkünkben a megyei egy­házügyi titkár neve helyesen: Horváth Antal. — HALÁLOZÁS, dr. Molnár, Kálmán, a kelenföldi gyülekezet áldozatos és hűséges gondnoka, a hűvösvölgyi szeretetotthonok belső ellenőre életének 71. évé­ben elhunyt. Habár féléve már betegeskedett, mégis, elkészítette az idei költségvetést. 70. szüle­tésnapján a gyülekezet vezetősé­gének köszöntését boldogan fo­gadta szűk családi körben. Feb­ruár 1-én szeretteivel és tisz­telőivel együtt a presbitérium tagjai vették körül koporsóját a Farkasréti temetőben. Az igazért harcolt egész életében, s a szá­mok mögött is a sziveket látta, bízó reménységgel tervezett és csendes hittel hajolt meg Isten akarata előtt. A vigasztalás igéjét, és a feltámadás evangéliumát a teme­tésen Missura Tibor hirdette. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom