Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-13 / 7. szám

Jt A Ív, ASÁR.NA P IGÉJE A legnagyobb: a szeretet 1 Kor 13, 1—13 Igénkben Isten sok ajándékára utal az Apostol, de a legfontosabb­nak a szeretetet tartja. Hogy milyen különösebb lelki ajándékokkal áld meg vagy nem áld meg valakit Isten, annál fontosabb kérdés az, hogy van-e benne szeretet? De mi is a szeretet? AZ IGAZI SZERETET MAGA AZ ISTEN, aki kitartó hűséggel áll ma is az ember oldalán: légy nyugodt, nem vagy egyedül, itt vagyok melletted. Segíteni akarok .. . Ebből a reményteljes, hitbeli alapállás­ból érthető meg, hogy az igazi szeretet nem lágy emberi érzelem, ha­nem bátor és kitartó odaállás a másik ember mellé. Megpróbálunk ennek eleget tenni, ám nem mindig sikerül. Ezt érezte Pál apostol is, ugyanis egy másik helyen azt helyezi a szívünkre, hogy: „Gyerme­keim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal.” Mi valósult meg ebből eddig az életünkben? Valami biz­tos, ha nem is maradéktalanul . . . Nem tudom, leírhatnám-e ezeket a sorokat, ha jó szüleim, barátaim, nevelőim, idősebb lelkésztestvé­reim, mindenkori elöljáróim csak szóval „simogattak” volna, s nem tettek volna meg sok mindent, hogy felnevelkedjek és emberré le­gyek? Gondoljunk a mai napon arra, hogy mennyit köszönhetünk az em­lítettek odaadásának, megértésüknek, elnézésüknek, türelmüknek és hűségüknek. Mi volna velünk, nélkülük? S mi volna velünk Isten nélkül. Aki maga a szeretet? Aki hatalmasan cselekedett, döntő mó­don Jézus Krisztusban, hogy nekünk életünk és üdvösségünk legyen. JELENÜNKRE ÉS JÖVÖNKRE NÉZVE, ELVÁRÁS VAN FE­LÉNK IS. Ezért nekünk is tisztán kell látnunk, hogy mi is a szeretet, mert annak kell meghatároznia egész életvitelünket. Igénk szerint olyan emberi magatartás, aminek nincs párja, ami mindennél na­gyobb. Mégpedig azért, mert mindent elbír: türelmes, jóságos, nem kérkedik önmagával, nem válogat emberek között, hanem egyszerűen „van” és „hat”, áldást hoz . . . Megvan ez a szeretet bennünk és mindenki iránt? Nagy kérdés ám ez, mert az élet azt mutatja, hogy nincs meg bennünk ez a mindent elbíró s mindenkit átfogó szeretet. Sokan sóhajtanak fel, mint egykor Ady, a költő: „szeretném, ha szeretnének”. Hallottam egy családról, ahol szemmel látható különbséget tesznek a felnőttek a két gyerek között. Észrevehető, hogy igazában csak az egyiket szeretik, — ha szeretik? A másik arcán ott van a szomorúság, s lelke mélyén a vágy, — én is szeretném, ha szeretnének. Amikor Édesanyáin ezt elmon­dotta, megsiratta a szeretetből kirekesztett kis gyereket ... A mi fel­adatunk az, hogy elsősorban családi körön belül érvényesüljön a köl­csönös szeretet, amely mindenkit el bír hordozni, amely meg tud bo­csátani, amely megértést teremt és biztosítja a békés otthon melegét. Gondoljunk arra, hogy a Krisztustól nyert szeretetben hatalmas ren­dező, összetartó erő van. Ebből a szeretetből — saját és szeretteink érdekében — naponta mindig többet kérjünk Istentől! A SZERETETBŐL NAPONTA MINDIG TÖBBET ADJUNK TO­VÁBB! Vigyük a szeretetet a nagyobb életrendekbe is. Vegyük na­gyon komolyan, hogy együtt vagyunk felelősek a munkahely, a'táff-Q'’3! sadalom jó rendjéért, s mi több, Isten teremtett világának békéjéért,' ~ jövőjéért. Tudjuk jól, hogy vannak nehézségek, problémák és rend­kívül nagy, kiélezett feszültségek a világban. Keresztyének és nem keresztyének, sokan keresik a megoldást. Az egyik neves közgazdász abban látja a dolog nyitját, ha a hit és az értelem erői összefognak. Igen, a hit és az értelem erői! Hitünk szerint, mindkettő Isten aján­déka, s éhhez adja a szeretet rendező hatalmát, hogy tényleg együtt hasson, ami segíthet az emberiségen. Higgyük és reméljük, hogy eb­ben segíthet a mi szeretetünk is! A LEGNAGYOBBAT AZZAL MONDJA IGÉNK A SZERETET- . RÖL, hogy: „soha el nem múlik”. Valóban nem fogy el, ha naponként kérjük és elfogadjuk Istentől. Kész megadni minden nap. A gonosz szolga történetére utalva, kérem gondoljunk arra, hogy mi naponként az Ür házából kijövő szolgák vagyunk, akik megtapasztaltuk, elnyer­tük Urunk szeretetét. Nekünk is hasonlóan kell cselekednünk em­bertársainkkal. El kell, hogy töltsön bennünket valami nagy szere­tet, amiben benne van minden és mindenki, aki csak él a világon, s még az ég és föld is ... Igen, a szeretet a legnagyobb! Megmarad akkor is, amikor a hitünk látássá, a reménységünk pedig beteljesedéshez jut. Legyen örömhír számunkra, hogy a szeretettel gazdagított és irányított élet az Isten­nel való örök szeretetközösség felé tart! Ennek alapja az Isten szere- tete, ami abban nyilvánult meg, hogy „egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Péter Jenő IinádkozztBiak! Istenünk, Mennyei Atyánk! Atyai szereteted számtalan jelét látjuk, tapasztaljuk életünkben. Csodálatos a te mindent és mindenkit átölelő szereteted. A te szere­teted nagyságában látjuk, hogy mi sokszor bizony gyengék vagyunk a szeretetben. Kérünk, tágítsd ki szívünket, hogy ki ne rekcsszünk onnan senkit. Tágítsd ki szívünket, hogy jobban megértsük és segít­sük embertársainkat. Tedd olyan naggyá a szívünket, hogy mások gondja is beleférjen, s akár nagyobb áldozat árán is készek legyünk a segítésre! Amen! NIGÉRIA szövetségi köztársa­ság Nyugat-Afrikában a Guineái öböl partján a Niger folyó alsó szakasza mentén terül el. Terü­letén már időszámításunk kezdete óta fejlett kultúrájú népek élnek. Ez a terület a 14. századtól arab hatás alá került. Az európaiak a 15. századtól kezdve főképpen a partvidéket (Rabszolgapart) láto­gatták ahol rabszolgákat vásárol­tak és szállították őket Ameriká­ba. Az ország belsejét a 19. szá­zadban hódították meg. Az ango­lok először kereskedelmi misszió­kat létesítettek és szerződéseket kötöttek a sokotói szultánnal. Szá­zadunk elejére hatalmukat foko­zatosan kiterjesztették Nigéria egész területére. Az orézág a második világhá­ború után megerősödött nemzeti felszabadító mozgalom eredmé­nyeképpen 1963-ban nyerte el függetlenségét, amikor kikiáltot­ták a köztársaságot. Azonban elő" szőr az ország északi része majd később az olajban gazdag Kelet- Nigéria (Biafra tartomány) el akart szakadni az országtól. Ez véres polgárháborút eredménye.- zett Az 1975-ig tartó háborúban sikerült helyreállítani az ország egységét. Az ország jelenleg 19 államból álló államszövetség. La­kosainak száma az 1978. évi becs­lés szerint 72 millió. Nigéria fe­kete Afrika egyik legfejlettebb ipari-agrár országa. Gazdasági és politikai jelentőségét az mutatja, hogy Nigéria a világ nyolc legna­gyobb kőolaj termelőjének az egyike. A lakosság 47 százaléka moha­medán. A mohamedánok főkép­pen az ország északi részén él­nek. A keresztyének számaránya 34 százalék. A fennmaradó 19 százalék az áfrikSi vallások vala­melyikéhez tartozik. Nigéria te­rületén a keresztyén missziót a múlt század közepén az amerikai rabszolgák visszatérésével kap­csolatban a metodisták kezdték, az anglikánok, a presbiteriánu- sok, a baptisták és a római kato­likusok folytatták. Evangélikus misszióról 1912 óta beszélhetünk. Innen érthető, hogy az előbb em­lített felekezetekhez viszonyítva az evangélikus hívek száma a legkisebb (78 ezer). Az evangéli­kusok' két egyházszervezetbe tö­mörülnek. KRISZTUSNAK NIGÉRIAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZA az ország észak-keleti határán a Ka- merummal szomszédos területen működik. Az 1913-ban megindult Dán—Szudán—Misszió munkájá­nak eredményeképpen jött létre. A második világháború idején a dán eredetű észak-amerikai Egye­sült Evangélikus Egyházba tago­lódott. be. önállóságát 1954-ben nyerte el, azonban 1963-ig, ami­kor is egy bennszülött lelkész lett az egyház elnöke, a misszionáriu­sok irányítása alatt állt. 1975 óta az egyház élén az öt évre válasz­tott püspök áll. Az egyháznak 922 gyülekezete és 34 ezer híve van. A lelkészek száma 80. Azért ilyen kevés, mert a misszióban dolgozó fehér lelkészek legna­gyobb része elhagyta az országot. Mindezért a gyülekezeti munkát csak a laikusok szolgálatának igénybe vételével lehet elvégezni. Ezeket a laikusokat a gyülekezeti és a különböző körzeti bibliaisko­lákban képezik ki. A jövő leiké-, szeit a Krisztus Egyházainak Kö­zössége által fenntartott teológiai főiskolán Bukuruban képezik. Az evangélikus egyház tagja ennek a közösségnek, valamint az Evangé­likus Egyházak Tanácsának is. Az egyház szervezeti központja Nu- manban van, ahol a püspök székel- Az egyik legsürgetőbb feladata a lelkészek számának növelése. Er­re azért van nagy szükség, mert az egyház működési területén igen erős a mohamedán befolyás. Az egyház 1961 óta tagja a Lut­heránus Világszövetségnek. A vi­lágszövetségtől elsősorban a lel­NIGÉRIA készképzéshez kapnak segélyt, de jelentős támogatást kapnak a me­zőgazdaság fejlesztéséhez is. A MÁSIK EVANGÉLIKUS EGYHÁZSZERVEZET a Nigériai Evangélikus Egyház. Ez az Egy­ház Nigéria délkeleti részén működik. Az egyházszervezet köz­pontja Calabarban van sűrűn la­kott mezőgazdasági területen. Az egyház tagjainak legnagyobb ré­sze paraszt. A túlnépesedés miatt többen más mezőgazdasági terü­letekre és városokba vándoroltak el. Az egyházban 237 gyülekezet­ben 44 ezer hivő él. A híveket 27 lelkész, 14 evangélista és 112 lai­kus prédikátor gondozza. Az egy­ház keletkezése arra vezethető vissza, hogy a vidék missziói gyü­lekezetei saját lelkészekkel és is­kolákkal önálló egyházat akartak szervezni. Ezért 1928-ban egy evangélistát (Jonathán Ekong) az Egyesült Államokba küldtek ki­képzésre. Ez az evangélista Ame­rikában a Missouri Synod (szigo­rú hitvallásos evangélikus egy­ház) missziói iskoláján kapott ki­képzést és így az ő közvetítésével 1936-ban a missouriak küldtek misszionáriusokat erre a terület­re. Munkájuk nyomán igen vi­rágzó missziói munka indult meg. Kórházakat, iskolákat, saját lel­készképző főiskolát és külön rá­dióadó állomást is létesítettek. Az egyház 1936-ban lett önálló és vá­lasztotta meg első elnökét. A kon­zervatív amerikai missouri egy­ház törekvése ellenére a Nigériai Evangélikus Egyház 1972-ben kérte felvételét a Lutheránus Vi­lágszövetségbe, amit a Világszö­vetség 1973-ban elfogadott. A vi­lágszövetség a mezőgazdaság fej­lesztéséhez nyújt jelenleg is je­lentős segélyt. Ugyancsak a Vi­lágszövetség támogatásával léte­sült egy „úszó orvosi szolgálat” a Niger deltájában. Az istentiszteletek ' mindkét egyházban két nyelvűek. Angolul és a megfelelő törzsi nyelveken hirdetik az evangéliumot. — KELENFÖLD. Schulek Já­nos műépítész nevét ugyan első­sorban a visegrádi királyi palota régészeti feltárása tette elismert­té szakmai körökben, mégis ki­emelkedő építészeti alkotása volt annak idején a kelenföldi egy­ház épületegyüttes tervezése is. Születésének 110 évfordulóján — karácsonykor — a gyülekezet a templombejáratnál elhelyezett egyszerű emléktáblával adózott a tervező-építész emlékének. Ugyanakkor Schulek János nő­testvérének dr. Krompecher Ödön­né, Schulek Erika születésének 100 évfordulóján, gyermekei 10 000 Ft. adományt juttattak a kelenföldi gyülekezetnek temp­lomi énekeskönyvek beszerzésére. A január 8-án tartott szeretet- vendégségen már ezeket az éne­keskönyveket vehette kezébe a nagyszámú vendégsereg, amikor dr. Koren Emil esperes az új éne­keskönyvet, s annak használatát ismertette. Sulyok Imre új éne­keket tanított, az ifjúság pedig bemutató énekléssel igyekezett megszerettetni az új énekesköny­vünket. — SZÉKESFEHÉRVÁR. Az egyetemes imahéten dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér-Ko­máromi Egyházmegye esperese szolgált igehirdetéssel. Selmeczi János Arany János „Szülőföldem Szalonta Nem szült engem szalonba ...” A. J. Tízmillió gyertya ég ott!... Szalon tán? Nem! Zsuppos ház, előtte padka van. öreg ül rajta: nagy költőnk: ARANY — szívgyertyáink lobognak Nagyszalontán. Pádon ülő? Nem!... Egy évszázad ormán — Kezében lant, a húrja színarany, - r~ , s zenéjét hallgatja,-a parttalan — 7 ■ Idő: Homér dalol?, vagy Öszián? A költészet mihozzánk költözött? és alföldi magyarnak öltözött oly szellemmel, mely embereimén túl van — ? Költőnkben zengett? Majd tovarepült?... Nemzetlelkünkre ritka ünnep ült: A KÖLTÉSZET él köztünk ARANYUNKBAN. Kutas Kálmán Elhunyt dr. Kiss Béla „Ama nemes harcot megharcol- tafti. .., a hitet megtartottam ...” Hosszú, türelemmel viselt be­tegség után 1982. december 9-én, 67 éves korában meghalt dr. Kiss Béla a pálfai gyülekezet nyugdí­jas lelkésze. Tolnanémediben született, Bonyhádon járt középiskolábá, a teológiai tanulmányait Sopronban végezte. A segédlelkészi éveket Özdon, Csurgón, Sopronban töl­tötte. Sopronból, az akkor anyagyüle­kezetté -szerveződött pálfai gyü­lekezet hívta meg első parókus lelkészének. Itt kötött házasságot, itt nevelte négy gyermekét és szolgált a kicsiny gyülekezetben négy évtizeden át példamutató hűségben. Még nyugdíjba vonulása előtt vezette a templom tatarozási — ötvened vasárnap az oltár­terítő színe: zöld. A délelőtti is­tentisztelet oltárigéje: Lk 18, 31— 43; az igehirdetés alapigéje 1 Kor 13, 1—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Feb­ruár 20-án, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. GROÖ GYULA teológiai akadémiai tanár. — KÖLCSE. A gyülekezet ja­nuár 9-én az istentisztelet kere­tében emlékezett meg Lábossá László lelkész 20 éves kölesei szolgálatáról. A gyülekezet ra­munkálatait. A megérdemelt pi­henést alig egy évig élvezhette. Temetése 1982. december 15-én volt Pólfán. A templomban volt a gyászszer­tartás, ott ahol hosszú éveken át hirdette az örök élet evangéliu­mát. Koporsója mellett Lackner Aladár gyönki lelkész hirdette a föltámadás igéjét, majd a kortár­sak nevében Csepregi Béla sár- szentlőrinci lelkész, végezetül utóda, Varsányi Ferenc búcsúzott. Utolsó földi útjára elkísérték családján kívül a szolgatársak, a volt gyülekezet, a szórványok népe, a testvérgyülekezetek, és a községből sokan. „Mostan bocsátód el Uraml a te szolgáidat bezséded szerint bé­kességben ...” Varsányi Ferenc gaszkodó szeretetének bizonyíté­kaként Balku Vince gondnok Luther-kabátot ,emlékgyűrűt adott át a jubiláló lelkésznek, va­lamint új függönyöket családja megbecsülésének jeléül. Az átadó szavak mellett a gondnok versbe szedett köszöntését Radács Edit mondta el. Verssel köszöntötte lelkészét özv. Máté Imréné, vala­mint énekkel Balku Vince gond­nok is. Az ünhepi hálaadó isten­tiszteleten Magyar László nyír­egyházi igazgató lelkész szolgált. A hálaadó együttlét úrvacsora vétellel fejeződött be. „Nagy az Űr szeretete hozzánk, és az Űr hűsége megmarad örökké.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom