Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-02-13 / 7. szám
XLVIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1983. február 13, Böjtéi© EZ A NÉV A RÉGI MAGYAR NAPTÁRAKBAN ÉS EGYHÁZI IRATOKBAN szerepel annak a három hétnek a megjelölésére, amely a böjti időt megelőzte. Az elnevezés, meg az ide eső három vasárnap (Hetvened, Hatvanad, ötvened) nevének megértéséhez azonban még régebbi időre kell visszatekintenünk. A régi egyház legnagyobb ünnepe a Húsvét volt. Nagyságát külsőleg az mutatta, hogy nyolc napig ünnepelték: húsvét vasárnaptól az utána következő vasárnapig, amelyet ezért „húsvét nyolcadá”-nak is neveztek. Ennek a nagy ünnepnek előkészületi ideje volt a böjt hat hete, beleértve/a húsvétot megelőző „nagy” hetet is. Ügy látták azonban, hogy a karácsonyi örömidőszakból, amelybe beletartozott a Krisztus megjelenésének ünnepe, a Vízkereszt utáni néhány vasárnap is, nem lehet minden átmenet nélkül elkezdeni a böjti időt. Ezért tették külön időszakká a böjtöt megelőző három hetet is. Ilyenformán egy bizonyos „visszaszámlálás” kezdődött. Ha Húsvét nyolcadától eddig a kezdetig számoljuk meg a napokat, pontosan hetven jön ki. Innen ered a böjt előtti időszak első vasárnapjának neve: Hetvened. A másik kettő már csak formális, nem pontos meghatározás: így lett ezeknek neve Hatvanad illetve ötvened. HETVENED VASÁRNAPJÁVAL TEHÁT megkezdődött a visszaszámlálás: már csak hetvien, kb hatvan, kb ötven nap távolságra van a nagy ünnep, amelyre jól fel kell készülni, ötvened utáni szerdától („hamvazó” szerdától) Nagyszombatig tartott a böjti idő, amely olyan döntően határozta meg a „keresztyén világ” életét, szokásait, hogy azt a legutóbbi idők nagy változásai se tudták egészen kitörölni. Ebben az időben, ahogyan a neve is mutatja, általában „kímélő” életmódot folytattak, tartózkodtak a húsfélék, zsíros ételek fogyasztásától, nem tartottak nagy lakomákat. Ebből következett az is pl. hogy böjti időben nem volt esküvő és lakodalom se. Az átmeneti időt, a böjtelö vasárnapjai körüli heteket azonban már nagyon hamar kétféleképpen értelmezték. Voltak, akik csakugyan a böjtre való előkészület idejét látták benne, vagyis fokozatos felkészülés egy csendesebb, szolidabb életre. Mások viszont úgy gondolták, hogy ez az időszak éppen a mulatozásnak, lakomáknak, jókedvnek az ideje — aminthogy a keresztyénség előtti időben pontosan ezekre a napokra estek a tavaszváró ünnepek, amelyek a vidám mulatozás, tréfálkozás napjai voltak. Ez lett a „farsang” ideje. A KERESZTYÉN GYÜLEKEZET AZONBAN, anélkül, hogy tagadná az emberek örömhöz, vidámsághoz való jogát, ezekben a hetekben már előre tekint a nagy Krisztus-ünnepre, és arra gondol, hogy életével, magatartásával tanúskodnia kell az emberekért szenvedő, meghaló és feltámadó Krisztusról. Azt is jó tudnunk, hogy másfél ezer évvel ezelőtt még Hetvened vasárnapjával kezdődött az egyházi esztendő. Az új év kezdetén a keresztyén emberek az életújulás útját keresték. Olyan igék szólaltak meg a vasárnapi istentiszteleteken, amehiek alázatosságra. Isten igéjének buzgó hallgatására és Isten akarata szerinti életfolytatásra intették a gyülekezetét. Ezek a régi igék ma is elhangoznak istentiszteleteinken böjtelö vasárnapjain. BöHelő három vasárnapjának igéi megtérésre hívó igék. Belőlük megérthetjük, mi az. amit el kell hagynunk életünkből, és mi az, amire szükségünk van ahhoz, hogy Istennek és embereknek tetsző életet folytassunk. Különösen a hivő embereket fenyegeti az elbizakodottság veszélye, amikor azt hiszik, hogy ők különbek másoknál, lenézik a nem hívőket; sőt gyakran hivő testvéreiket is. Hetvened vasárnapjának igéi arra intenek, hogy ezzel elveszíthetjük azt az üdvösséget, amelyet Isten ingyen nekünk ígért, és hogy alázatosan, önmagunkat legyőzve egész életünket Isten akaratának betöltésére szánjuk (Mt 20, 1—16; 1 Kor 9. 24—27). A következő vasárnap igéi arról szólnak, hogy Isten bőségesen ..veti az iné’magvait”, hirdeti igéjét, és hogy ez az ige any- nvira hatalmába tudja keríteni az embert, hogy azért minden fáradságra és áldozatra kész lesz. (Lk 8, 4—15; 2 Kor 11, 19—12, 9). ötvened vasárnapjának igéi már egészen Jézus szenvedésének közelébe visznek, Isten szeretetének látására nyitják meg szemünket (Lk 18, 31—43; 1 Kor 13, 1—13), így újítják meg életünket. BÖJTELÖ NEKÜNK. KERESZTYÉNEKNEK az ünnepi előkészület ideie. Igaz. sok munkánk, hétköznapi elfoglaltságunk nem ad so'< időt az elmélkedésre, elcsendesedésre. De nem kellene-e legalább vasárnaponként egy kis időt azzal töltenünk, hogy jobban figyelünk az igehirdetésekre, és hogy még inkább személyesen nekünk szóló felszólításnak vesszük a megtérésre hívó igéket? Muntag Andor Werner Leich püspök látogatása Werner Leich, a Thüringiai Evangélikus Egyház (NDK) püspöke, felesége és titkára kíséretében február 22—28. között látogatást tesz Magyarországon, egyházunk elnökségének meghívására. Felkeresi a Teológiai Akadémiát, szeretetintézményeinket, előadást tart budapesti és Pest megyei lelkészeknek, február 27-én vasárnap a délelőtt 11 órás istentiszteleten pedig igét hirdet a Deák téri templomban. DR. ERIK VIKSTRÖM A PORVOOI EGYHÁZKERÜLET ÜJ PÜSPÖKE A Finn Köztársaság elnöke az elmúlt év végén dr. Erik Vikst- röm pietarsaari-i lelkészt nevezte ki a porvoo-borga-i egyház- kerület püspökévé. Az új püspök öccse a Finn Egyház nemrég beiktatott érsekének: dr. John Vikströmnek, aki érseki tiszte előtt ugyancsak a Porvoo-i püspöki tisztséget látta el. — A Porvoo-Borga-i Egyházkerület a Finnországban és a Finn Egyházban élő svéd kisebbséget foglalja magában. (Finn Egyházi Sajtószolgálat) Dr, Káldy Mán püspök felszólalása az Antifasiszta Nagygyűlésen a Pataky István Művelődési Házban Igen tisztelt Nagygyűlés! 1932- ben Németországban államelnök választás volt. Hindenburg és Hitler volt a két jelölt. Az egyik tekintélyes folyóirat annak idején, többek között így propagálta Hitler Adolfot: „Aki Hindenbur- got választja, az a régi idők, hűvös értelmét és a taktikát választja. Aki viszont Hitlert választja az a jövőt, az emberi érzelem világát és a hitet választja.” Ezt a választást Hitler még elvesztette, de 1933. január 30-án maga Hinden- burg nevezte ki birodalmi kancellárrá. A. következő 12 és negyed esztendő jövő helyett a legsötétebb kilátástalanságot, az emberi érzelem gazdag világa helyett minden igaz és meleg emberi érzelem megtiprását, meggyalázá- sát, szemérmetlen megerőszakolását és kigúnyolását, hit helyett pedig a gyilkoló fanatizmust, antiszemitizmust, ördögi megszállot- ságőt, pusztító elvakultságot, a vér és a faj bálvány-istenei előtti részeg hódolatot hozta. Hogy is férhetett bele a német A Cseh ökumenikus Tanács delegációja — dr. Vladislav Ki- edron, cseh evangélikus püspök vezetésével — az elmúlt év végén hivatalos látogatást tett az NDK-beli Protestáns Egyházak vezetőinek Konferenciája elnökségénél. A látogatás alatt a vendégek és a vendéglátók kicserélték nézeteiket az egyházi élet generációs problémáival, az egyházakban kifejlesztendő új életstílus kérdéseivel kapcsolatban. fasizmus alig több mint 12 évébe annyi félelem, remegés, könny, sikoltás, szenvedés, kegyetlenkedés, kínzás, börtön, deportálás, vérontás, haláltábor, tömegmészárlás, gázkamra, pusztító háború, melyben 50 millió ember halt meg és kiirtottak 6 millió zsidót. Nem volt még az emberi történelemnek ilyen, minden emberi képzeletet felülmúló 12 iszonyatos éve! Hazánkban is borzalmas lélek- mérgezést, szenvedést, pusztulást, gettót, halált, Dón-kanyart, egymillió ember megsemmisítését, 600 ezer zsidó deportálását hozta a fasizmus, a magyar nyilaske- resztes-mozgalommal, Szálasi Ferenccel együtt. A másik égető kérdés: hogyan nem vette észre az akkori Németország népe, Európa és a nagyvilág, mit is akar a hitleri fasizmus. Hiszen, Hitler már 1919-ben megalakította a Nemzetiszocialista Német Munkás Pártot. 1924-től pedig mindenki olvashatta a hírhedt Mein Kampf-ot, melyben Hitler megírta a német fasizmus A megbeszélések folyamán kiderült az, hogy az azonosságok mellett számolni kell az egyes egyházak sajátosságaiból adódó különbözőségekkel is. Ugyanakkor a testvéri tanácskozások során megerősítést nyert az a közös vélemény, hogy az egyházak ökumenikus együttműködésének hozzá kell járulnia az enyhülési, megbékélési folyamathoz a világban. (Der Sonntag) gátlástalan világuralmi és népirtási céljait. Tizennégy éven keresztül folyt az előkészület a hatalom átvételére, a német nép, Európa népei és más népek vágóhídra vezetése! Még ha voltak is tiltakozások, magában Németországban és másutt, mégsem volt elég tiszta látás és elég felelősség a vészharangok újra és újra való megkongatására. Felelősség terheli az egyházakat és nem egyházakat egyaránt. Megemlítem, hogy a fasizmus tombo- lása közben Hitler magához hivatta a német evangélikus egyházi vezetőket, köztük Niemöller Márton püspököt is. Hitler tájékoztatta őket terveiről. Neimöl- ler Márton ezt követően így szólt: „Aggódom a német nép sorsa miatt”. Hitler így válaszolt: „Ne aggódjék, mert a német nép sorsát én hordom a vállaimon”. Mire Niemöller: „Éppen emiatt aggódom”. Voltak még mások is, akik tiltakoztak, de nem voltak elegen sem az egyházban, sem az akkori német társadalomban. De másutt ’ sem. A német fasizmus uralomra jutásának 50. évfordulóján egyértelműen el kell utasítanunk minden olyan eszmét, filozófiát és gyakorlatot, amely az emberfajok értékbeli egyenlőtlenségét, fölé- é* alárendeltségét hirdeti, azt, hogy egyes fajok uralkodásra, mások pedig ezek kiszolgálására hivatottak. El kell tehát utasítani minden vér- és fajelméletet, a rasz- szizmust, egyes népek kultúrfölé- nyének doktrínáját. El kell utasítani és meg kell bélyegezni az antiszemitizmust, annak egyes európai államokban most is jelentkező megnyilvánulásait. El kell utasítani az imperializmus minden formáját. El kell utasítani a fasizmus és újfasizmus minden megnyilvánulását. El kell utasítani a faji megkülönböztetést Dél-Afrikában és a világ más helyein. El kell utasítani a háborút, az agressziót, a kolonializmust és az újkolonializmus minden fajtáját. El kell utasítani minden fajta fasizmust elvakultságot, sovinizmust. Ugyanakkor hitet kell tennünk az ember, az emberiség mellett. Küzdenünk kell az ember, az emberi méltóság megbecsüléséért szerte a világon. Küzdenünk kell minden olyan elmélet és gyakorlat ellen, amely meggátolja, hogy az ember valóban ember legyen. Minden olyan elmélet és gyakorlat ellen, amely megcsonkítja a teljes emberiséget száműznünk kell. Küzdenünk kell az emberi élet nagyrabecsüléséért és megőrzéséért. Küzdenünk kell azért, hogy mindenütt a világon az embereknek meglegyen a kenyere, az otthona, a munkája és élvezhessék a kultúra, a tudomány és a technika áldásait és tudjanak szeretni és szeretetet adni. A legnagyobb erőfeszítést kell tennünk a békéért, a népek békés együttéléséért s együttmunkálkodásáért. Mindezek az erőfeszítések, küzdelmek, egymás mellé parancsolják Magyarországon is, és szerte a világon is a különböző világnézetű embereket, hívőket és marxistákat, keresztyéneket és zsidókat, kommunistákat és aZ egyház tagjait. Csak együtt és csakis együtt tudjuk felépíteni a béke világát, amelyben társadalmi, gazdasági és politikai igazságosság van. Ehhez a közös munkához ajánlom fel a magyarországi egyházak szolgálatát. Az Erzsébet-híd 1945-ben és napjainkban A CSEH ÖKUMENIKUS TANÄCS DELEGÁCIÓJA AZ NDK-BAN
