Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-06 / 6. szám

XLVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÄM 1983. február 6. ÁRA 4.50 Ft Jézus nevében Püspökeink körleveléből JÉZUS NEVÉBEN indulunk el az 1383. esztendőben is. Bár minden lelkésztestvérünk pontosan tudja, hogy a Jézus név Szabadítót je­lent, most ezt mégis nyomatékosan hangsúlyozzuk. Jézus az, Aki ebben az évben is meg tud szabadítani bennünket a hitetlenségtől, szeretetlenségtől, reménytelenségtől, csüggedéstől, fizikai- és lelki fáradságtól, a „hiábavaló munka” érzetétől, a „fekete szemüvegtől", amivel néha a gyülekezetek jövőjét nézzük. Ugyanakkor fel tud sza­badítani a Benne való eleven hitre, az áldozatos és széles-ölelésű szeretetre az egyházban és a társadalomban, az élő reménységre, üdvösségünkre és a Föld lakóinak földi életére vonatkozólag, a ter­hek keserűség nélküli hordozására, a problémák leleményes meg­oldására, a lelkészi szolgálat hűséges végzésére, időnkkel való jó sáfárkodásra. Különösen is nagy szükségünk lesz az 1983. esztendőben arra, hogy Jézus az egyházvezetőség, a lelkészek, a gyülekezeti tagok teherbíró­képességét és állóképességét erősítse az előttünk álló mindennapos feladatok elvégzésére. Gondolunk a Luther-év megrendezésére, az Egyházak Világtanácsa Vancouverben tartandó Nagygyűlésére való felkészülésre és azon való aktív részvételre, a lelkész- és ifjúsági konferenciák megrendezésére, egyházkerületi és országos közgyűlé­sekre, számos külföldi vendég fogadására, külföldi konferenciákon való részvételre. De ezeken túlmenően az egész évben nagyon sok munkával, körültekintéssel és idő odaáldozásával kell készülnünk a Lutheránus Világszövetség 1984 nyarán Budapesten rendezendő VII. Nagygyűlésének és azt megelőző héten ugyancsak Budapesten tar­tandó LVSZ Ifjúsági Világkongresszusra. Ezeknek a feladatoknak megoldására minden erőnket és figyel­münket központosítani kell. Ha gyülekezeteink és lelkészeink ebben az időszakban okoznak problémákat és nehézségeket az egyházveze­tőségnek, akkor az egész egyház, de még inkább Jézus Krisztus ellen cselekszenek, hiszen nem veszik igénybe, sőt megvetik szabadító erejét és ezzel gyengítik és zavarják az egyház szolgálatát. az 1983. Évben az egyházaknak világszerte — köztük magyarországi evangélikus egyházunknak is — igen nagy figyelem­mel kell kísérniük a nemzetközi helyzetet, amely az utóbbi időben jelentkező, itt-ott feltűnő fénysugarak ellenére is, feszültségekkel terhes. Nyugat—Kelet viszonylatában a szembenállás, az ideológiai harc, a fegyverkezési verseny, a rakétatelepítési tervek, a gazdasági háborúk, az embargók és diszkriminációk jellemzik ez a viszonyt, abbén a helyzetben az egyházaknak — köztük a mi egyházunknak is — a feszültségek enyhítésének, a népek közötti bizalom erősítésé­nek, a népek barátsága építésének útján kell járniuk. Most a híd szol­gálatát kell vállalnunk. A mi egyházunk egyértelműen az emberi élet megvédése, a béke megőrzése, a nukleáris fegyverek befagyasz­tása, a leszerelés, a gazdasági és társadalmi igazságosság megterem­tése mellett van és a magunk helyén és eszközeivel ezért fáradozunk. Arra kérjük lelkészeinket, hogy idehaza szószékeinken, gyülekezeti együttléteken, különböző társadalmi összejöveteleken ennek adjanak hangot és dolgozzanak együtt népünkkel a békéért, a leszerelésért, egy igazságos nemzetközi gazdasági rendért. NÉPÜNK SZÁMÁRA az 1983. esztendő elsősorban gazdasági téren nem lesz könnyű. A Magyar Népköztársaság meg akarja őrizni kül­föld felé fizetőképességét és egyben szociális vívmányainkat. Ehhez jobb és pontosabb munka, minőségi termelés, a munkaidő kihasz­nálása és olyan áruk termelése szükséges, amelyek eladhatók a kül­földi piacokon. Most tehát a szorgalmas, becsületes és eredményes munka mindennél fontosabb. Erre hívjuk fel lelkészeink figyelmét és kérjük, erősítsék szolgálatukkal a szeretetből folyó felelősséget hí­veinkben. D. Dr. OTTLYK ERNŐ NY. PÜSPÖK, ÖKUMENIKUS FŐTITKÁR KÖSZÖNTÉSE 65. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL Január 9-én töltötte be 65. életévét D. dr. Ottlyk Ernő nyugalma­zott evangélikus püspök, ökumenikus főtitkár. Ebből az alkalomból a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa irodája bensőséges keretek között köszöntötte a főtitkárt. Jelen volt Viczián János bap­tista lelkész, a Szabadegyházak Tanácsa főitkára, ökumenikus titkár; Dr. Vámos József professzor, a Tanács evangélikus titkára, valamint Papp János és Tamás Bertalan református zsinati osztályvezető, az Ökumenikus Tanács ellenőre és jegyzője. Dr. Aranyos Zoltán refor­mátus zsinati tanácsos, az ökumenikus Tanács titkára köszöntötte az ünnepeltet. Elismeréssel és megbecsüléssel emlékezett meg dr. Ottlyk Ernő értékes hazai és nemzetközi ökumenikus munkásságáról és áldást kért további életére és szolgálatára. D. Dr. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke táviratban köszöntötte a főtitkárt, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke, Miklós Imre államtitkár pedig levélben fejezte ki jó­kívánságait. Levélben köszöntötte dr. Ottlyk Ernőt dr. Káldy Zoltán országos püspök- elnök is tolmácsolva egész egyházunk jókívánságait. AMERIKAI LUTHERÁNUS EGYHÁZ: NŐT VÁLASZTOTTAK MEG FŐTITKÁRNAK Az Amerikai Lutheránus Egy­ház (ALC) legutóbbi, San Die- goban tartott közgyűlésén — dr. David W. Preus elnök-püs­pök vezetésével —, amelyen el­sősorban az amerikai evangéli­kus egyházak nagyobb részének tervezett egységéről, az egyházi békemozgalom továbbhaladásá­ról tárgyaltak, Kathryn E. Baer- wald-ot választották meg az egy­ház főtitkárának. Ez a választás egyedülálló esemény s nemcsak az amerikai, hanem az egész világ evangélikusságának törté­netében. Az új főtitkár a be­köszöntő beszédének a közép­pontjába a béke szolgálatát, a Szovjetunió és az USA közötti zeledés előmozdítását helyez­te. (The Lutheran) Három felejthetetlen nap Pozsonyban Egyházunk küldöttségének látogatása a Szlovák Evangélikus Egyháznál A JÓ SZOMSZÉDI VISZONY nemcsak a családok és népek életében fontos, hanem az egy­házak egymásközti kapcsolatá­ban is. A Szlovák Evangélikus Egyházzal — amelynek nagyjá­ból annyi híve és gyülekezete van, mint Magyarországi Evan­gélikus Egyházunknak — nem­csak a szomszédság köt össze bennünket, hanem közös törté­nelmünk is. A szlovák evangéli­kus testvéreinkkel évszázadokon át egy közösségben éltünk és együtt küzdöttünk az evangé­lium igazságáért és a vallássza­badságért. Ezt a közösséget a századfordulón megzavarta a nacionalizmus. Amikor az első világháború után a szlovák evangélikusok külön egyházban szerveződtek, elég hosszú időre megszakadt a testvéri kapcso­lat. A második világháború utón azonban nemcsak a szlovák néphez, hanem a Szlovák Evangélikus Egyházhoz is egyre közelebb kerültünk. A testvéri viszony ápolására az utóbbi években minden év végén köl­csönösen meglátogatjuk egy­mást, illetve hol Pozsonyban, hol Budapesten tanácskozunk, hogy megosszuk egymással örö­meinket és gondjainkat és ez által mélyítsük kapcsolatainkat. ENNEK A FOLYAMATNAK A KERETÉBEN látogatott el egyházunk küldöttsége novem­ber végén Pozsonyba a Szlovák Evangélikus Egyház meghívására. A küldöttség tagjai voltak dr. Káldy Zoltán püspökelnök veze­tésével dr. Fabiny Tibor, a Teo­lógiai Akadémia dékánja és fe­lesége, dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója és felesége, valamint Reuss András külügyi titkár. A megérkezés utáni napon, ádvent első vasárnapján a kül­döttség tagjai gyülekezetekbe látogattak el, és igehirdetéssel szolgáltak. Dr. Káldy Zoltán püspök a pozsonyi gyülekezet­ben, a nagytemplomban prédi­kált. A tolmácsolás .szolgálatát dr. Kari Nandrásky professzor látta el. Dr. Fabiny Tibor dékán Bezinokba (Bazin), dr. Karol Gábris dékán gyülekezetébe lá­togatott el és szolgált Isten igé­jével. Dr. Selmeczi János ott­honigazgató Pozsony egyik kül­városában Rácán (Rőcse), dr. Pavel Kolarovszky professzor gyülekezetében hirdette az igét. Reuss András külügyi titkár pedig Samoriban (Somorja) lá­togatott el és magyar nyelven szolgált az ottani magyar nyelvű gyülekezetnek. Az igehirdetők az istentisztelet után a gyüleke­zet presbitereivel és híveivel is találkoztak és testvéri beszélge­tést folytattak. Ez a személyes beszélgetés is hozzájárul a két egyház testvéri kapcsolatának elmélyítéséhez. A HIVATALOS MEGBESZÉ­LÉSRE a Szlovák Evangélikus Egyház egyetemes püspöki hiva­talának tanácstermében került sor. A megbeszélésen szlovák részről dr. Ján Michalko egye­temes püspök vezetésével Ru­Eve lej i köszöntések AZ ELMÜLT ÉVEK GYAKOR­LATÁNAK MEGFELÖEN ez év elején is köszöntötték egyházi ve­zetőinket munkatársaik, lelké­szeink és a gyülekezetek képvi­selői. Ezeknek a találkozásoknak az értékét az adja meg, hogy tá- gabb körben van lehetősége az egyházunk életéért és szolgálatá­ért elsőrenden felelős püspö­keinknek tájékoztatást adni egy­házunk jelenlegi helyzetéről és körvonalazni azokat a feladato­kat, amelyek különösen is meg­szabják a különböző egyházkor­mányzati, testületek országos munkaágak, sőt a gyülekezetek munkatervét. Ebben az esztendő­ben az eddiginél is nagyobb vára­kozás előzte meg ezeket az együtt, léteket, hiszen olyan hazai és kül­földi vonatkozásban fontos ügyekről volt szó, mint a Luther- év, felkészülés az Egyházak Vi­lágtanácsa ez évi Vancouverben tartandó Nagygyűlésre és a foko­zott, most már részletekre kiter­jedő előkészítése a Lutheránus Világszövetség 1984-ben hazánk­ban tartandó Nagygyűlésének. Nem kisebb jelentőségű ezeknél a béke. megvédése érdekében tör­ténő összefogásában vállalt sa­játos felelősségünk és feladatunk, vagy a kazánkban a felszabadu­lás óta elért eredményeink meg­tartása és továbbfejlesztése érde­kében vállalt közös szolgálatunk a megnehezült világpolitikai és gazdasági helyzetben. De szó volt az új énekeskönyvről, helyi és országos konferenciákról és ren­dezvényekről is. A DÉLI EVANGÉLIKUS EGY­HÁZKERÜLETBEN Virágh Gyu­la, a Pesti Egyházmegye espere­sének vezetésével jelentek meg dr. Káldy Zoltán püspök hivata­lában a lelkészek, gyülekezeti fel­ügyelők, presbiterek és az ifjú­ság küldöttei. Az esperes köszön­tését és az egyházkerület püspö­kének válaszát, amelyet az Út­mutató évi igéjéhez kapcsolt, ked vesen keretezte a fiatalok friss, gitárral kísért éneke. AZ ORSZÁGOS EGYHÁZI EL­NÖKSÉGET az esztendő első munkanapján köszöntötték az Or­szágos Egyházi Iroda, az egyház- kerületek és az országos munka­ágak munkatársai, valamint a budapesti lelkészek dr. Karner Ágoston országos főtitkár vezeté­sével. A megjelentek nevében dr. Nagy Gyula, az Északi Egyház- kerület püspöke értékelte meleg és köszönő szavakkal az Orszá­gos Elnökség, elsősorban dr. Kál­dy Zoltán püspök-elnök útmutató, példaadó, áldozatos szolgálatát, összegezve az elmúlt év eredmé­nyeit. Káldy Zoltán püspök elő­remutató válaszában köszönte meg munkatársai, elsősorban dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő segítő szolgálatát és kí­vánt Istentől gazdagon megáldott esztendőt egész egyházunknak. A KANADAI EVANGÉLIKUSOK IS MEGÜNNEPLIK LUTHER ÉVFORDULÓJÁT A Kanadai Evangélikus Tanács ótestamentumi Jézus próféciájé- „Luther, mint az írás bizonyság- val, dr. Hordern professzor pedig tevője” témával foglalkozott a a „törvény és evangélium a Szent- maga teológiai bizottságában. írásban” kapcsolatos kérdéseivel Dr. Wilch professzor Luthernek az tartott előadásokat, (lwi) dolf Kostial, a nyugati egyház- kerület püspöke (Zólyom), Ju­lius Filo, a keleti egyházkerület püspöke (Kassa),' dr. Karol Gáb­ris, a Teológiai Fakultás dékán­ja, valamint Pavel Kolarovsky teológiai professzor — áki egy­ben a tolmácsolás szolgálatát is ellátta — vett részt. A két vezető püspök beszámolt a két egyház életéről, örömeiről és gondjairól. Bár mind a két egy­ház szocialista társadalomban végzi szolgálatát, a közös felada­tok és gondok mellett külön problémákkal is szembe kell nézniök. Jó, ha tudunk ezekről, mert így nemcsak imádságban tudjuk hordozni egymás terheit, hanem konkrétan is tudunk se­gíteni. A találkozó legnagyobb részén arról folyt a beszélgetés, hogyan tudjuk tovább építeni a testvéri kapcsolatokat és hogyan tudunk egymásnak segíteni az előttünk álló feladatok megoldásában. A két delegáció egyetértett abban, hogy tovább kell folytatni az eddig jól bevált kapcsolatterem­tő alkalmakat: a teológiai pro­fesszorok cseréjét, az egyházi sajtó kölcsönös küldését, hogy a magyarországi szlovák nyelvű és a szlovákiai magyar nyelvű evangélikusok anyanyelvükö.n is olvashassák az evangélium üze­netét.. Szó volt arról is, hogy tovább kell folytatni a teológiai hallgatóknak, illetve- fiatal lel­készeknek az ösztöndíjcseréjét. -Ez-eegítséget jelent ahhoz, hogy nálunk legyenek szlovák nyelvű igehirdetők, Szlovákiában pedig magyar nyelvű igehirdetők. Egy- [ házunk a jövőben még több szloVák lelkésztestvért fogad dülésre a Balaton mellett.. a két küldöttség meg­beszélte, hogyan készülhetünk tünk fel közösen a Lutheránus Világszövetség 1984. évi buda­pesti nagygyűlésére. A nagygyű­lés főtémáját közösen dolgozza ki a két egyház teológiai munkakö­zössége és közös kiadványban küldi el német és angol nyelven a tagegyházaknak. Ez a hozzá­szólás magyar és szlovák nyelvű közös kiadásban is megjelenik és megkapja minden magyaror­szági és szlovákiai evangélikus lelkész. A szlovák egyház dele­gációja kifejezte készségét, hogy a nagygyűlés megrendezésében a tőle telhető maximális segít­séget kívánja nyújtani egyhá­zunknak. Egyházunk küldöttségét ünne­pi vacsorán fogadta dr. Karol Homola, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Miniszté­riumának egyházügyi igazgatójá. Baráti beszélgetés keretében is­mertette az egyház és állam viszonyát Csehszlovákiában és jókívánságait fejezte ki a szlo­vák és magyar nép, valamint a Szlovák Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház testvéri kapcsolatainak tovább fejlesztésére. A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG ASSZONYTAGJAIT Michalkóné főtisztelendő asszony vette pártfogásba nagy szeretettel és gondoskodott arról, hogy- ne unatkozzanak, amíg a hivatalos megbeszélések folynak. A közös vacsorák alkalmával találkoz­hattunk Andrej Ziak egyetemes felügyelővel, L. ■ Bartho egyete­mes főtitkárral és Ján Kyska püspöki titkárral is. Ezeken az alkalmakon különösen is meg­tapasztalhattuk szlovák testvé­reink meleg szívét és vendégsze­retetét. Azzal a boldog érzéssel utazunk haza, hogy a két egy­ház testvéri kapcsolatának mé­lyítésében újabb fontos előre lépés történt. Selmeczi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom