Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-12 / 24. szám

GYERMEKEKNEK Megjelent az EVANGÉLIKUS KORALKÖNiV Ara: 142,— Ft.' Kapható a Sajtóosztályon „írok nektek, ifjak. A* élet: szenvedés Az ember életéről alkotott ké­pe sokszor végletekben mozog. Van, aki az egész életet szenve­désnek tartja. Van, aki az ..élet szép, csak bánni kell vele” állás­pontot vallja. A két véglet között kell megtalálnunk a helyes utat: reálisan kell számolnunk a szen­vedés állandó jelenlétével (min­dig is lesz. amíg ebben a világ­ban élünk), ugyanakkor nem kell elhinni, hogy az egész élet szen­vedés. Egyfelől küzdenünk kell mindenféle szenvedés, emberi nyomorúság ellen, másfelől meg kell tanulnunk elviselni, elhor­dozni. Miért? A „miért” kérdés itt, a szenve­déssel kapcsolatban vetődik fel a legélesebben. Az élet-halál kér­dés „miért”-jei időszakosan, for­dulnak elő. Miért élek, miért van elmúlás — nem foglalkozik min­dig ezzel az ember. Szenvedéssel azonban akarva, akaratlanul is naponként találkozunk a magunk környezetében, újságot olvasva, rádiót hallgatva, vagy tévét néz­ve. Miért van szenvedés? Miért kell egy fiatal, életerősnek látszó szervezetnek egyik napról a má­sikra ágynak dőlni és hihetetlen szenvedések között elpusztulni ? Miért kell egy figyelmetlenségből származó baleset piiatt egy éle­tet „átszenvednie”? Miért kell lel­kileg szenvednie annyi gyermek­nek, mert szülei elváltak. Miért, miért, miért. Ha Isten valóban jó­nak teremtette ezt a világot, miért van akkor mégis szenvedés? Zsákutca . . . A miért kérdésekkel zsákutcába kerülünk. Nincs igazán megfe­lelő válasz. Minél többet kérde­zünk, annál több ellentmondásba keveredünk. Miért szenved az, aki nem érdemli meg, és miért boldog az, gki „joggal” megréde- melné a szenvedést. Ragyogóan mutatja be ezt a zsákutca helyze­tet az ószövetségi Jób könyve. Bár Jób becsületes, sőt mi több Istenfélő ember, mégis szenved. Jézus előtt is megbuknak a kér­dezők, amikor a szenvedés, a be­tegség miértjét keresik. Egyetlen felelet... Miért van szenvedés? Végülis egyetlen szó a válasz: a bűn mi­att. Isten jónak teremtette a vi­lágot, és a teremtéstörténet arról tanúskodik, hogy a „paradicso­mi”, tehát az eredeti állapot szen­vedésmentes volt. A kísértő biz­tatására bűnbe esett ember bű­nének következménye a szenve­dés, a fájdalom. A fontosabb kérdés... A miért-nél van azonban egy fontosabb kérdés: ha a szenvedés realitás az életünkben, olyasva­lami amivel számolnunk kell, ak­kor hogyan tudjuk elhordozni. Nem a szenvedésbe való bele­nyugvásról, beletörődésről yan szó, hanem a békességgel való el- hordozásról. És ehhez csatlakozik a másik kérdés: hogyan lehet könnyíteni a magunk és mások szenvedését; A megoldás ... A Szentirás egyértelműen mond­ja el azt. hogy Isten a javunkat akarja. Ez az akarata látszik meg JANUSZ NARZYNSKIPÜSPÖK A LENGYEL ÖKUMENIKUS TANÁCS ELNÖKE Dániában széles körökben em­lékeznek meg Nicolai Grundtvig, a nagy evangélikus teológus, az énekszerző és a hagyományt te­remtő pedagógus születésének kö­zelgő 200. évfordulójáról. Az év­forduló alkalmából — többek kö­zött — kiadják Grundtvig ige­hirdetéseinek válogatott kötetet, énekeit és pedagógiai tanulmá­nyait; ünnepségekre kerül sor a Dán Egyházban, annak . gyüleke­zeteiben, az egyetemeken és az is­kolákban. Személyével, munkás­ságával foglalkozik a világi sajtó, a rádió és a tévé is. (lwi) abban is, hogy még a fájdalmat, a szenvedést, tehát a gonosz mun­káját, a bűn következményeit is a javunkra tudja fordítani. „Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra van!” De hogyan? — kérdezzük ismét. Szenvedés ide­jén Isten sokmindenre rámutat, amire máskor nem vagyunk fo­gékonyak. Megmutatja hibáinkat, rátapint azokra a pontokra, ahol korrigálni' kell, segít végiggondol­ni életünket. Minél mélyebbre ke­rül az ember, annál inkább vá­gyik a magasságba, minél na­gyobb a szenvedés, annál inkább vágyik az igazi szabadulásra. A szenvedésen keresztül nemcsak nevel az Isten, de mentő szerete- tét is felkínálja. Mint egy kohó­ban, úgy formál. A hőfok sokszor nagyon magas, a végeredmény mégis nagyszerű. A bilia arról beszél, hogy Isten nem hagy erőnkön felül kísérteni. A szenvedést hozó gonosznak vé­ges az ereje. Isten nen engedi meg, hogy korlátlanul rendelkez­zék életünk felett (lásd Jób köny­vének bevezetését). Ad minden­kinek erőt. aki Hozzá fordul, Tőle két segítséget. Ne felejtsük . ,. Szenvedéseink még mindig ki­sebbek mint amit bűneink miatt megérdemelnénk. Mert volt aki — bár büntetlen volt — mérhe­tetlenül sokat szenvedett értünk és helyettünk. Jézus Krisztus. Nem véletlen az, hogy az Apostoli Hit­vallás Jézus egész életét ebben az egyszóban summázza: szenve­dett ... A feladat. ■ . Sajtóosztályunkon egy éve je­lent meg Jób könyvének magya­rázata. A könyv borítólapján ez a fél mondat ismétlődik állandó­an: „szeretette van szüksége a szenvedőnek” (Jób 6,14). A mi fel­adatunk az, hogy egyrészt tuda­tosan küzdjünk a bűn — és az­által a szenvedés ellen, másrészt pedig testi, lelki értelemben se­beket kötözzünk. Tehetjük ezt közvetve „és. közvetlenül. Ügy, hogy tudatosan küzdünk azért, hogy senkinek ne okozzunk szen­vedést, másrészt úgy, hogy leha­jolunk az elesetthez, és mellé ál­lunk azoknak, akik szenvednek. Értő szívvel, vigasztalással, re­ménységgel. if j. Ilafenchcr Károly A reformátor életéből Kortársak és munkatársak A lutheri reformáció hatására forrásba jött nemcsak az egyház de általában az európai szellemi élet. Humanista tudósok, állam­férfiak, politikusok fejedelmek kerültek vele kapcsolatba, támo­gatták vagy éppen ellenfeleivé lettek. Itt ha röviden is és távol­ról sem a teljesség igényével, ve­gyük szemügyre a kortársakat. A PÁPAI TRÖNON két határo­zott arcéiű pápa ült. Előbb 11. Gyula aki harcias, hadvise­lésben jártas katona-pápa azután X. Leó az építő pápa, aki fantasz­tikus pénzáldozattal igyekszik befejezni a pápaság jelképének számító római Szent Péter temp­lomot. A kor vakon engedelmes szerzetesét Tetzel János neve jel­zi, aki árulja a búcsúcédulát és nem csinál lelkiismereti problé­mát, parancsra cselekszik. Dr. Eck János a vitázó teológus. Szem­pontja védeni az egyházat, mert azt kritika nem értheti. Aki ki­hallgatja Luthert: Kajetán bíbo­ros az egyházfejedelem, aki ellen egy egyszerű szerzetes hogyan is mer szólni. Aki másodszor hall­gatja ki: Miltitz Károly pápai ka­marás az egyházi diplomata. El­csendesíteni, leszerelni az ügyet és minden megy a régi mederben tovább. Ezek az egyházi emberek arcvonásai. Lássuk a tudósokat. Messze kiemelkedő Rotterdami Erasmus, a humanisták fejedel­me. óriási tekintély. Eleinte ro­konszenvezik Lutherrel, és elvár­ná, hogy szellemi nagysága előtt a szerzetes meghajoljon. Luther azonban nem a szellemi szípor- kázás, hanem az Isten irgalmára tekintő hit embere és ebből nem is tud engedni. Hitében kötött lelkiismerete nem engedi. így válik ketté útjuk és lett Erasmus Luther ellenfele. A NÉMET NEMZET NEMES­SÉGE mint Sikingeni Ferenc es Hutten Ulrich rokonszenven túl némi hasznot is remélnek Luther mozgalmától a papi birtokok szekularizációját és abban a ma­guk előnyét. Támogatásuk jelen­tős politikai súlyt jelent. Luther mégis csak Isten igéjén tájékozó­dik és lemond erről a támogatás­ról. A Jíortársak között kiemelkedő V. Károly a császár. Rajta ke­resztül a világpolitikába kapcso­lódik Luther és munkássága. V. Károly húga Mária, aki II. La­jos magyar király felesége. A ki­rály a mohácsi csatában elesik és halála megnyitja a Habsburgok trónigényét a magyar trónra. Ferdinánd jut így a magyar ko­ronához. Ez a Ferdinánd is V Ká­roly öccse. A wormsi birodalmi gyűlésen, ahol Luther olyan bát­ran vallomást tesz hitéről és nem vonja vissza iratait, a török se gélyről is döntenek és ez a segély talán megállíthatja Magyaror­szágon a török terjeszkedést, tgy véli Werbőczi István is, aki mint magyar követ vesz részt a biro­dalmi gyűlésen és ezért az egysé­ges török elleni fellépés érdeké­ben Luthert tokaji borral szeret­né visszalépésre bírni. Persze hiá­ba. Talán a legismertebb fejedelmi név mégis Bölcs Frigyes szász választó fejedelem neve, aki bár eleinte buzgó gyűjtője az erek­lyéknek. amikor igazán megérti az evangéliumot, teljes támoga­tással áll Luther mellé és talán legjelentősebb, ami előre vitte a emberileg ez a támogatás volt a reformációt. NEM HAGYHATJUK FI­GYELMEN KÍVÜL a rajongókat Bölcs Frigyes Albrecht Dürer rézkarca sem, akik mint Münzer Tamás az újrakeresztelésig (anabaptis­ta) jut el vagy Karlstadt, aki összetöri a középkori képeket, szobrokat, csodálatos fafaragvá- nyokat, mert úgy véli így kell ir­tani mindén tévelygést az egy­házban. Luthernek eréllyel és mégis szeretettel kell leszerelni túlzók kárt okozását és menteni a kultúra értékeit. Kortárs mozgalom a parasztfel­kelés. Igaz ügy, jogos sérelmek orvoslásáért, de amikor anarchi­ává válik és a bosszúállás embe­rek életét oltja ki és esztelenül rombol, Luther úgy látja a leg­rosszabb archia (uralmi rend) is jobb, mint az anarchia, (rendet­lenség) Sok támadás érte ezért, ma is ebben ütközik Luther meg­ítélése legélesebben. A KORTARSAK KÖZÖTT NEH A N Y A N munkatársakká lettek, akik szívvel lélekkel áll­tak a reformáció ügye mellé és szinte munkatársi közösségben segítettek, pl. a teljes biblia for­dításában, annak olyan rövid idő alatti elkészítésében. Melanch- thon Fülöp neve a legismertebb. Tanártárs az egyetemen, kiváló nyelvész és pedagógus, aki pre­cíz, rendszeres kifejtője az evan­gélikus dogmatikának. Alkotója az Ágostai Hitvallásnak és an­nak Védőiratának. A másik jeles segítő Bugenhagen. Kiváló szer­vező, aki a reformációhoz csatla­kozó gyülekezetek lelkésze, erős egyéniség, a gyakorlati munka embere, úgy is emlegették, niint a reformáció püspökét. A harma­dik munkatárs egy udvari pap, Spalatin. Ö igazán segítőtárs. Bölcs Frigyes udvari papja, Ö közvetített Luther és a választó fejedelem között és tanácsolta Luther támogatásában a fejedel­met. Lutherrel való levelezése nagyszerű bepillantást ad Luther életébe, meghitt jó barátként írt meg sok személyes dolgot Spa- latinak. A negyedik is hűséges barát Jonas Justus. Ö is proíesz- szortársa Luthernek. Eleinte jo­gász. majd azután teológus, de sok hasznos fordítást is végzett, különösen a latin nyelvek meste­re. Többször a legkritikusabb pillanatokban hűségesen állt Luther oldalán. így Wormsban, a marburgi hitvitán, ahol Zwing- livel vitázott Luther az úrvacso­ra dolgában, és jelen volt Luther halálakor is. Hűséges barát. Ide sorolom még Bucer Mártont is, aki közvetíteni akart. Luther nyomában hamarosan Svájcban is megindul a reformáció. Van azonban bizonyos különbség a két irány között, főleg az úrva­csora tanításában. Ebben igyeke­zett Bucer közvetíteni, hogy an­nak nagyobb erővel léphessen fel a reformáció két ága együtt. Jó­szándéka azonban esni' kapcsoló pontokat eredményezett, de nem igazi közösséget, együtfhaladast. VÉGÜL MÉG NÉHÁNY NE­VET Luther diákjai közül, akik­nek később nagy szerepe volt, hogy hazájukba visszatérve a re­formáció ügyét ott diadalra vi­gyék. tgy Dévai Mátyás, akit ma­gyar Luthernek is neveztek, Ag- rikola Mihály, aki a finnek re­formátora lett, Olaus Petri a své­dek között végezte a reformáció munkáját, és Reinhardt Márton, aki Dániában vitte tovább a re­formációt. Mennyi név! Luther kortársai és munkatársai, akiknek szemé­lye és tevékenysége valami mó­don kapcsolatba ke íí'lt a refor­máció ügyével és formálta is azt. Sólyom Károly DANIÄBAN MEGEMLÉKEZNEK NICOLAI GRUNDTVIG ivét,századik születésnapjaiból évi időtartamra elnökévé a Len­gyel Ökumenikus Tanács, (lwi) Janusz Narzynski evangélikus lüspököt választotta meg három­Itt a vakáció Mint a kalitkából szabadult madarak, olyan örömujjongással rajzanak ki a diákok az iskolák kapuján a tanévzáró napján. Vége a tanévnek, szabadok vagyunk! Nem kell minden reggel korán felkelni, nem kell rendszeresen tanulni, házi feladatokat írni. Szabadok vagyunk. A SZORGALMAS ÉS BECSÜ­LETES MUNKA UTÁN megér­demelt a pihenés. Ez hozzá tar­tozik az élet rendjéhez. Az ember szervezete megkívánja, a fárado­zás és a munka után következzék a pihenés. Ez így van év közben is, de szükség van arra, hogy évenként legalább egyszer alapo­san kipihenje magát az ember. Mindez hozzá tartozik Isten rend­jéhez is. Isten akarata az. hogy így legyen, hiszen ő maga is „pi­henőnapot” tartott a teremtés munkájának hat napja után. Meg­szentelte és ezzel pihenő nappá tette a hetedik napot. A tanév fáradságos munkája után is meg­érdemelt ,a diákok nyári pihenese. Amikor a tanévzáró után nyári táborokba, vidéki rokonokhoz, vagy esetleg szüleikkel külföldi útra készülnek a diákok, gondol­janak arra, hogy mindennek az a célja, hogy szeptemberben ki­pihenve és felfrissülve kezdhes­senek az új tanévnek, az életre való felkészülés új szakaszának. GYERMEKEK SZAMARA A PIHENÉS LEGTERMÉSZETE­SEBB FORMÁJA a játék és a szórakozás. A játékban és a spor­tolásban tud legkönnyebben ki­kapcsolódni szervezetünk a meg­szokott, rendszeres és megterhelő munkától. Játék és sport szám­talan formája várja a diákokat a vakáció idején kezdve az úszás­tól a kiránduláson át a különböző társas játékokig. Tudnunk kell azonban, hogy a játék és a sport mellett igen jó formája a pihe­nésnek ismereteink játékos bőví­tése. Múzeumlátogatások, vagy a különböző vetélkedők alkalmával ilyen játékosan, szárakozva bő­vítjük ismereteinket. Szerveze­tünk pihenését szolgálja azonban az olyan elfoglaltság is, amely más jellegű, mint a tanévi mun­kánk volt. Ezért van az, hogy a nagyobb diákok néhány hétre ilyen elfoglaltságot vállalnak. A mezőgazdaságban, vagy az ipar­ban segítenek, s ezzel nemcsak egy kis zsebpénzt keresnek, ma­guknak a jövő tanévre, hanem megtanulják megbecsülni a rend­szeres munkát is. A VAKÁCIÓNAK' AZONBAN rhegvannak a kísértései és veszé­lyei is. Nemcsak arra gondolunk, hogy a felszabadult légkörben könnyebben feledkezünk meg a közlekedési szabályokról. Ilyen könnyelműség miatt lesz sok 'gyermek éppen a vakációban közlekedési baleset áldozatává. Víz partján és strandokon pedig kisért a virtuskodás: Tilos helyen fürdünk, felhevülten ugrálunk a jéghideg vízbe, és ennek sokszor szomorú tragédia a következmé­nye. Sok gyermek nem tud magá­val mit kezdeni a vakáció idején és azért elcsavarog, vagy olyan társaságba keveredik, amely rosszra csábítja őt. Tegyünk meg mindent, hogy értelmes és okos elfoglaltságot találjunk magunk­nak a nyári vakáció idején. Legtöbb gyülekezetünk a nyári vakáció idején a gyermekbiblia- köri munka is szünetel. Ez azon­ban nem jelenti azt. Isten orszá­gában is vakáció van. Felnőtt, gyülekezeti istentiszteletek min­denütt vannak, s az itt elhangzó, igehirdetésekből sokat tanulhat­nak a gyermekek is. Ezért a va- kúció, Jdej.éüo,. bárhová is.,, me­gyünk, .keressük fel a vásárjai istentiszteleteket és hallgassuk Isten igéjét. Isten az ő igéjével megszenteli pihenésüket és az ő áldása tesz bennünket képessé arra, hogy a nyári vakáció eltelte után felfrissülve, újult erővel folytathassuk munkánkat. Selmcczi Janos

Next

/
Oldalképek
Tartalom