Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-12 / 24. szám

Isten b&hiog húsa népe Parókiaszentelés Soltvadkerten az ünneplésben boldog presbite­rek mind együtt örültek a hely­beli reformátusokkal, katoliku­sokkal, baptistákkal és a szom­szédos gyülekezetek tagjaival. Kettős ünneppé lett a parókia­avatás napja. Éppen 15 éve jött a gyülekezetbe és kezdte meg szolgálatát Káposzta Lajos lel­kész. Ismeretlenként jött, kí­vülről jött, de családjával együtt meggyökerezett itt a gyülekezet­a történtekben és szólt arról, hogy a nyugodt munkához béke kell. Köszöntést mondott dr. Havasi Gyula nagyközségi tanácselnök, aki Fehér László Népfront titkár­ral és dr. Nagy Károly ny. tanács­elnökkel együtt a község vezető­ségét és társadalmát képviselte. Az egyházmegye elnöksége, gyü­lekezetei és lelkészei nevében Tóth-Szöllős Mihály esperes szó­lott, a helyi református gyüleke­Az új soltvadkerli parókia ben. E sorok elején azt írtam, hogy az új parókia a gyülekezet diakóniája lelkésze felé. Most ki­egészítem a mondatomat. Ezt a diakóniát kiváltotta a lelkész 15 éves hűséges szolgálata, az, aho­gyan szereti gyülekezetének ap­raját és nagyját. Ahol a lelkész végzi a diakóniát, ott a gyüleke­zet is kész azt gyakorolni vele AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSEN ELHANGZOTT köszöntések is ezt a kettős örömöt emelték ki. a lel­kész és a gyülekezet közös szol­gálatának ezt a látható gyümöl­csét. Az égékí^‘ÖnVíepi alkalmon jelen volt és köszöntést is mon­dott Polgár István megyei egy­házügyi titkár, aki a közösségben végzett és közösségért végzett munkának szép eredményét látta zet nevében Kovács János lelkész, a római katolikusok nevében Ki­rály András plébános. A gyüleke­zet tagjainak köszöntését lelké­szük szolgálatáért ifi. Font János presbiter mondotta el és s&avain átizzott a szeretet és a további együttmunkálkodás készsége, hogy a következő 15 évben is ere­jéhez mérten szolgálja a gyüleke­zetét. Isten házanepe boldog nép. Ez nemcsak az ünnepeken látszik meg. De az ilyen ünnepek alkal­masak arra, hogy feltöltődjön Is­ten házanépéhek szívé' Jézus sze­retetekéi, éS az Örömtől csillogó szemek egymásnak is adnak biz­tatást. erőt, reménységet. Legyen ez így azután is Soltvadkerten. Tóth-Szöllős Mihály Küldi János: Exaudi vasárnapján, szikrázó koranyári napsütésben, örömöt sugárzó szemekkel gyülekezett templomába Soltvadkert evangé­likus népe, hogy ünnepi istentisz­teleten adjanak hálát az újabb gyarapodásért, az új parókia hasz­nálatba vételéért. Gyülekezés közben, mielőtt a templomba be­léptek volna, mégegyszer végigsi­mogatták tekintetükkel a vakító fehér, két szintes épületet, amely­ben ezután a gyülekezet lelkésze és családja talál majd kényelmes, modern, jó levegőjű, kellemes ott­hont. A gyülekezet diakóniája ez a leh.észcsalád felé. külsőségeiben is biztosítja a család, a háznép számára a nyugodt, szép otthont. AMIKOR BELÉPTEM AZ ŰJ PARÓKIÁRA ezen a vasárnap reggelen, először a ielkészcsalád a 'c in találkoztam ezzel az öröm­mé1. vidámsággal. Elmúlt már az előző másfél év gondja, baja. most m ír örülhetnek az eredménynek. Ez tükröződött Káposzta Lajos lelkész jelentésében is, melyet az ünnepi közgyűlés előtt elmondott: „Megköszönöm családomnak, fe­leségemnek és gyermekeimnek, hogy a házépítés terhét, báját, zi­láltságát. csalódását viselték, tűr­ték. elszenvedték és hordozták, Pozitív kifejezéssel: segítették, bíztattak, buzdítottak, bátorítot­tak és nem mondták — nem kel­lett volna! Kár volt!” Én úgy lát­tam — ezen a reggelen a szemek azt tükrözték: érdemes volt! Egy — a nagyközsége]! keresz- tülfutó-országút korrekciója miatt a régi parókiát nem lehetett fel­újítani. Pedig már nagyon rászo­rult volna. Akkor kezdtek el a gyülekezet vezetői gondolkodni azon, hogy újat kell építeni. Ezt segítette az a tény is, hogy Solt- vadkerten egyre-másra épülnek az többszintes, modern, egészséges és a nagyközség külső képét eme­lő családi házak. Ügy gondolták, hogy a gyülekezet sem maradhat ki ebből az építésből. 1981 augusz­tusában tették le az alapot, év vé­gére tető alá került az épület, 1982- ben pedig-’-'a szakipari mun­kákat végezték el. Másfél év alatt az alapozástól eljutottak a beköl- tózhetöségig. saját erőből építet­tek. — mondta a gyülekezet lel­késze., de nem vallott arról, meny­nyi utánajárás, egyeztetés, kér- lelés és töprengés volt e mögött az eredmény mögött. így lett vé­gül is Isten boldog házanépe a lelkészcsalád az uj otthonban. ISTEN HAZANÉPERÖL SZÓLT az ünnepi igehirdetésben Ef 2,19 —22 alapján dr. Káldy Zoltán püspök is. aki ezen a napon fele­ségével együtt látogatta meg a hálaadó gyülekezetét. „Olyan Urunk van, aki életét adta a vi­lágért. Mi Isten szeretetéből vesz- szük — ha vesszük — szeretetün- kei. Ez a keresztből fakadó sze­retet áradjon ebből a parókiából is a gyülekezetbe, a társadalom­ba. a hazába . . . Isten házanépe vagytok, ez azt jelenti, hogy Isten ül láthatatlanul az asztalnál, ö a házigazda. Amíg Ö a házigazda, összeköti a házanépét. Lelke meg­tölti a családi otthont,” A püs­pöki igehirdetésben összefonódott három fogalom: parókia építés — otthon építés — szeretetközösség. Ott érződött a szavák mögött a családi szeretetközösség féltése, a családi életközösség tartalmassá tétele. Az egyház az Isten házanépe. Ezt nem szabad elfelejtenünk még akkor sem. ha drága nekünk a család, a családok élete. Nem kell szégyenkeznie annak, aki az egyházban. Isten házanépében él. Ebben a közösségben lehetünk hű magyarok és hű evangélikusok. Ebben a hitben és hazaszeretet­ben nevelkedjenek az evangéli­kus gyermekek. Az igeben Pál is építkezésről beszél. Isten is épít: emberi szí­vekből. Ehhez az építéshez kér­jük a pünkösdi fohásszal: Jövel Szentlélek Úristen . . . A SOLTVADKERTI GYÜLE­KEZET tagjainak arcán is ott ra­gyogott Isten házanépének vi­dámsága, boldogsága. A templo­mot teljesen megtöltő gyülekezet, az istentiszteleten szolgáló felnőtt és ifjúsági énekkar, az építkezés­nél a munkában elöljáró és most Elmehetnék Senki se vesztheti el a sorsát. Elmehetnék, te jönnél velem, anyai sár-por, lenge vidék, akáclevélnyi Magyarország. Agyamat mutatom: benne élsz. Dúdollak, akár egy dalt, rendületlen. A Rába-part zöld imájú rozstáblái szüntelen szállnak a szívemben. Utam és vizem vagy. Majdani sírom, hallgatásom. Hetvenhét-fátylú zengés, fájdalom-tajtékú álom. Elmehetnék, te jönnél velem. Szélcsókolta lankái d-völgy ei d föl-föltoluló gondja nyom. Magyar mező az arcom rajza, hazai égbolt a mosolyom. (Megjelent a költő A HOSSZÚ ESÜK IDEJE című kötetben 1983- ban) Beír a lás vallások la fásra A htitanbeiraiás az 1983—1984, tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban június 21- én, hétfőn délután 14—18 óráig és június 28-án, kedden délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a ren­des heíratást végezték, A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti. Budapestről Prágába SOHA NEM LÁTOTT ARÁNYÚ MEGMOZDULÁSOKRA KE­RÜLT SOR az elmúlt hónapok során szerte a világon a béke érde­kében. Olyan helyeken is. ahol korábban közömbösen fel sem figyel­tek arra, hogy mi is történik a világban a béke és háború, leszerelés vagy fegyvekezési hajsza kérdésében. Olyan helyeken is és olyanok is. ahol és akik korábban gyanakodva vagy ellenségesen tekintettek minden megmozdulásra, megnyilatkozásra, amely megálljt kiáltott újabb nukleáris kísérletezésekre, újabb fegyverek gyártására, újabb háborús hisztériakeltésre, a világ politikai légkörének fokozott fe­szültséggel való feltöltödése ellen. Szinte alig lehet számba venni azoknak a megmozdulásoknak, tiltakozásoknak, felvonulásoknak és kiáltványoknak a sokaságát, amelyeket egy nukleáris háború félel­metes lehetőségének a felismerése kellett az emberekben világvi­szonylatban. Egyes emberek és szervezetek, politikai csoportok, tár­sadalmi szervek és egyházak emelték fel szavukat a nukleáris háború ellen, az európai rakétatelepítés ellen, újabb, még félelmetesebb fegyvertípusok gyártásának tervével szemben. LAPUNK HASÁBJAIN IS SZÉP SZÁMMAL TALÁLKOZHAT­TAK a békéért folyó kemény küzdelemmel kapcsolatos megmozdu­lásokról szóló beszámolókkal, állásfoglalásokkal, híradásokkal olva­sóink. noha közel sem vagyunk abban a helyzetben, hogy hetilapként nyomon tudjuk követni akár csak a jelentősebbeket is. Mégis meg­próbáltunk „vonalban” maradni, hogy legalább azokról az esemé­nyekről és megnyilatkozásokról adjunk tájékoztatót, amelyekben ma­gunk is részt vettünk, ahol mi is hallattuk szavunkat, vagy segítet­tük hitből és felelősségből fakadó véleményünkkel formálni, meg­születni és továbbadni sokak közös állásfoglalását. Mert a magyar- országi egyházak, köztük a mi egyházunk, már régen nem vagyunk tétlen szemlélői a békéért és életért folyó hatalmas küzdelemnek. Levetve mindenféle fatalista szemléletet, kisébbségi érzet görcsét, kegyeskedő magunk visszatartását évtizedek óta azzal a meggyőző­déssel veszünk részt ebben a küzdelemben, hogy a háború nem tör­vényszerű, hogy a béke lehetséges és az élet megmenthető és ezért mi is tehetünk valamit. EZÉRT KAPCSOLÓDTUNK BELE ELSŐSORBAN IS A LEG­UTÓBBI HETEK SORÁN IS a magyar békemozgalom által megszer­vezett. eddig talán legnagyobb arányú és leggazdagabb békehónapja eseményeibe. Részt vettünk az Országos Békelanács kibővített ülé­sén. amely nyitánya volt a békehónapnak és a hazai felkészülés meg­kezdése a prágai béke- és világtalálkozóra. Lelkészeink ott voltak Budapesten és vidéken a papi békeüléseken. Fiataljaink részt vettek a magyar ifjúságnak a béke ügyéért szervezett nagy demonstrációjá­ban. Egyházi személyek szólaltak fel és fejtették ki álláspontunkat a legkülönbözőbb együttléteken. Országos püspök-elnökünk a rádió által is továbbsugárzott nyílt fórum vitájában ismertette az egyhá­zak és keresztyének hazai és nemzetközi tevékenységét a békéért és fejtette ki állásfoglalását a leszerelés sürgető szükségessége, a béke megmentése és az élet kiteljesedése érdekében — vitatkozva is a fegyverkezési versenyt indokló hamis érvelésekkel, a nyugati egyhá­zak körében is jelentkező tévedésekkel, rosszul informáltsággal, egy­oldalúságokkal szemben Egyházunk tagjainak igenje is ott van sok millió magyar állampolgár szavazatai között azzal az üzenettel való egyetértésben, amelyet küldötteink visznek el majd magukkal Prá­gába. Ebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy annak a sokat szenvedett or­szágnak a népe, amely az elmúlt évtizedekben történelme során élete legnyugodtabb korszakát éli és kemény munkával és összefogással évszázadok lemaradását hozta be a szocialista építés során, nemcsak magának kíván továbbra is békét és még eredményesebb jövőt, ha­nem az egész emberiségnek és ezért együtt küzd minden jó szándékú 1emberrel. közösséggel és kormányzattal a békéért, az életért, a nuk­leáris háború ellen. RÉSZT VETTÜNK ÉS RÉSZT VESZÜNK EZEKBEN A NAPOK­BAN IS A PÁRBESZÉDBEN, amely a legkülönbözőbb gondolkodású, társadalmi, politikai, gazdasági, világnézeti vagy vallási hátterű em­berek vagy közösségek között folyik a leszerelés, a fegyverkezés kor­látozása vagy befagyasztása, az emberi értelem képességének és alko­tó erejének nemesebb célokra való felhasználása érdekében — embe­rek, népek, földrészek és társcdalmi rendek egymás megértése és kölcsönös érdekeken alapuló együttmunkálkodása céljából. Szép pél­dája volt ennek, hogrf Budapest adott helyet annak a Keresztyén Bé­kekonferencia által szervezett konzultációnak, amelyen huszonnyolc ország több mint százötven vezető egyházi személyisége és neves szakértők vettek részt, köztük számosán Nyugat-Éurópából és az Egyesült Államokból is és vitatták meg, mit tehetnek az egyházak a leszerelés érdekében és kifejezték kívánságukat, hogy az 1983-as esz­tendő legyen az élet. a béke és az igazság éve BUDAPESTRŐL PRÁGÁBA INDUL EGY KIS CSAPAT, hogy el­vigye mindnyájunk közös üzenetét, benne őszinte vágyunk, tettre- készségünk és reménységünk, hogy meg lehel állítani az egész embe­riséget veszélyeztető fegyverkezési hajszát, visszavonulásra lehet kényszeríteni a háború megszállottjait, egyetértésre lehet jutni azok­kal, akik felelősséget éreznek a békéén és életért. Mezősi György A Sajlóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit^ hogy JÜLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31 -TG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratter.jeszlési szünet alatt — tehát július 1-tól augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tudunk eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. MÁLTA John Formosa, a Máltai Bibilia- bibliafordítást 1929-ben kezdték társulat főtitkára, átnyújtotta az el az Ótestámentum szövegeinek állam elnökének, Agatha Barbara átültetésével, s ennek a gyümölcse asszonynak, az új máltai nyelvű a most bemutatott és nyilvános­bibliafordítás első részletét. — Az ságra hozott szövegrészlet. A mál- arab nyelvekkel rokon, de a la- tai nyelvet különben mintegy egy- tin írást használó máltai nyelvű millióan beszélik, (ena) ARGENTÍNA Az Egyesült Evangélikus-Lut­heránus Egyház egy nyilatkozatá­ban arra szólította fel az ország katonai diktartűráját, hogy en­gedje szabadon azokat az állam­polgárokat. akikét politikai okok miatt, törvénytelenül tartóztattak le. — Az egyháznak mintegy hat­ezer tagja van. (ena) A kicsiny argentínai egyház szavát nem lehet eléggé nagynak méltányolni. Nem, mert a kicsiny­ségük tudatában is képesek arra. hogy szót emeljenek az emberi méltóság, a szabadság nagysága mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom