Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-29 / 22. szám

Jesus Krisztus a világ élete

Az élei kenyere

Mk 8, 1—9

VAN TESTI ÉHSÉG, ÉS VAN LELKI ÉHSÉG IS. Mindkettő alapvető nyomorúsága az ember életének. Az előbbiről az ENSZ- statisztikák és a „harmadik világról” szóló beszámolók tudósítanak megrázó erővel szinte naponta. Ezért háborodik fel minden jóérzésű ember a szemétbe dobott ételmaradék láttán, s ezért fáradoznak az emberiség legjobbjai világszerte azon, hogy ma és holnap is jusson mindenkinek elégséges táplálék, hogy lehessen, „legyen mindenki jóllakott”. Az utóbbiról, a lelki, az Isten utáni éhségről, Isten kínzó hiányáról, az utána való sóvárgásról olykor csak neurózisok árulkodnak némán, néha azonban költők sorai vallanak kiáltva: „... nékem / egy külső isten kellene, / egy külső, közönséges isten, / isten, aki úgy van, ahogy / a fák vannak, isten, akit nem / én, a sóvárgás, alkotok ...” (Szabó Lőrinc: A hitetlen büntetése).

JÉZUS KRISZTUSRÓL ÜGY TESZ BIZONYSÁGOT AZ EVANGÉLIUM, mint aki ismerte az embereknek mind a kétféle éhségét. Szánakozása (2. v.) a fizikai éhségtől elgyötört sokaság láttán nem egyszerűen együttérző sajnálat, hanem a segítésre mozduló irgalom indulata. Nemcsak érzés, hanem tetté váló szeretet is,

BILLY GRAMM

NDK-BELI LÁTOGATÁSÁNAK UTÓHATÁSAI

„Nagy lelkesedéssel köszöntötték Billy Grahamet és társait a Német Demokratikus Köztársaságban, s ez a lelkesedés akkor sem szűnt meg, amikor tizenkét nap múlva távozott körünkből” — közölte Rolf Damman, az NDK-beli Baptista Unió főtitkára; „Billy Graham szolgálatának eredménye nemcsak az, hogy sokan megtértek és megerősödtek a hitben — különösen a fiatalok közül —. hanem azt az érzést is elmélyítette bennünk, hogy közösségünk lehet más protestáns egyházakkal”, mondotta a továbbiakban a főtitkár.

Billy Graham NDK-beli látogaAZ OLASZ PROESTÁNSOK TOVÁBBRA IS SEGÍTIK A FÜLDRENGÉSSUJTOTTA LAKOSSÁGOT

Luther énekei énekeskönyvünkben

Szeü.fiáromság egy

Az Olaszországi Protestáns Egyházak Szövetségének három évenként sorra kerülő közgyűlésén megemlékeztek dr. Piero Bensi baptista lelkész, a szövetség elnökének arról a szolgálatáról, amelyet 1980 novembere óta a Dél-Olaszországot sújtó földrengés áldozatai körében — a szövetség képviseletében — végzett.

Az egyházi szövetség tagjai: az evangélikusok, a baptisták, a metodisták, a valdensek és több szabadegyházi közösség. (Nem régen fogadták be az olaszországi Üdv- hadsereget, a firenzei Apostoli gyülekezetét, s kaput nyitottak a

amely a tanácstalan ,és tehetet- lenkedő tanítványokat is belevonja segítő szeretetének aktivitásába (5. 6b. v.). Erre figyelve szabad és ketl a keresztyéneknek, Jézus tanítványainak ma is tudnia: Urunk bele akar yenni bennünket is a világ kenyérgondjának enyhítésébe, az éhezők meg- elégítésének emberfeletti, s mégis emberi munkájába.

A KENYÉR FÖLÖTT HÄLÄT ADÖ, S AZT MEGTÖRŐ JÉZUSBAN azonban a kenyércsoda történetét megőrző gyülekezet és az evangélista félreérthetetlenül felismerte az úrvacsorát szerző Urat is. Azt a Megváltót, aki azért jött, hogy benne, vele és általa az ember Isten utáni éhsége, testi éhségénél nagyobb nyomorúsága is megelégíttessék. Azt a Krisztust, aki élő Űrként övéire bízta evangéliumát, annak örömhírét és valóságos ajándékát, hogy Isten szeretetének körébe, asztalához hív és vár minden embert. Az Anyaszentegyház valójában nem más, mint azoknak az emberknek közösége, akiknek Isten utáni éhsége Jézusban naponta megelégíttetik. S azoknak a tanítványoknak serege, akik vállalják, hogy Jézussal, az élet kenyerével szolgáljanak minden embernek.

Ittzés Gábor

tása során hat városban prédikált. „Mintegy 23 ezer ember hallgathatta meg őt. Az NDK sajtója naponta írt róla. Hálásak vagyunk Graham látogatásáért. Az evangé- lizálást ismét népszerűvé tette egy olyan országban, ahol az többé nem tűnt időszerűnek” — fűzte hozzá Rolf Damman.

A baptista evangélista meghívását a viszonylag kis baptista egyház kezdeményezte, de a közös előkészítő bizottságban sok evangélikus képviselő is résztvett. Ez mindenképpen hasznos volt, mert így Graham szolgálata ökumenikus jellegűvé lett. (Baptist World — Békehirnök)

keresztyén testvérgyülekeztek, az adventisták, az apostoli közösség, és az Isten gyülekezete előtt is.)

A közgyűlésen jóváhagyták a földrengés óta összegyűjtött öt milliárd lírával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket. Áttekintették a jelenleg is folyó építkezéseket azon a területen,, és társadalmi segélyszolgálatot létesítettek, hogy az gondoskodjék a Dél-Iláliába küldendő segélyekről. — A küldöttek jóváhagyták egy új iroda felállítását, amely az Olaszországba és Olaszországból kivándorló munkások ügyével foglalkozik majd. (Békehirnök)

A Luther,-évforduló és új Énekeskönyvünk megjelenésének egybeesésétől függetlenül is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a reformáció és az egyházi ének kapcsolatának. A reformáció az egyházi zene megújulását is hozta. Kialakul és általánossá válik a korálok — az egyházi népénekek — használata az istentiszteleteken. Megújult énekeskönyvünk — a régi Luther-énekek által is — bizonyára megújítólag hat majd gyülekezeti életünkre is.

MI ATYÁNK.

KI VAGY MENNYEKBEN ... (72)

Ahogyan betegség, baleset után gyakran újra kell tanulni a járást, úgy kellett a reformáció által a gyógyulás útjára lépett egyháznak újra tanulnia a hitbenjárást. Többek között újra kellett tanulni az imádkozást. Ezért adta ki Luther 1529-ben a Kis és Nagy Kátét, melyekhez úgynevezett „Kátéénekeket” is csatolt. Az Űrtói tanult imádság 1539-ben megjelent énekes parafrázisa semmivel sem mond, nem mondhat, többet, mint az eredeti. Ugyanakkor még a gyermekek számára is könnyen érthetővé teszi ezt a csodálatos imádságot. A tanítványi közösség imádsága, mint ének is a közösség éneke: együtt énekli a gyülekezet, a család. Ez volt Jézus akarata (Jn 17.) és erre tanított a reformáció. Ez az imádság megtanít ma is észrevenni a testvért, a

Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik.

Akik a Teológiai Akadémián} felvételüket óhajtják, felvételi kérvényükét az Akadémia' Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15-ig, a katonakötelesek pedig július 15-ig küldjék meg.

Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas. 5. keresztelési bizonyít/ vány, 6. konfirmációi • bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány.

felebarátot. A Mi Atyánk ... minden kérésének visszatérő summája lehetne az ének 6. versének néhány sora:

„És bocsásd meg bűneinket... Amint mi is megbocsátunk ...

Szelídség és jóindulat Így egyesíti nyájadat.”

SZENTHÁROMSÁG EGY ISTENSÉG ... (108)

Luther több énekéhez a keresztyén elődök himnuszait veszi alapul. Ez a szép esti ének is ilyen átdolgozás. Szembetűnő a verssorok kontrasztja. A Szentháromság örök fennségével szemben áll a múlandóságot szemléltető természeti kép: „A nap immár lehanyatlott ...” A közelgő sötétség ellenére a szívben kigyullad a világosság. Luthernek személyes átélése, hogy az elérhetetlen, szent Isten milyen közel tud kerülni az emberhez; nem a vaskos teológiai tételekben, nem is a kolostori önkínzás magányában, hanem a gyülekezet vagy a család reggeli és esti áhítatában. Ezért fakad friss dicséret a szívben és az ajkon ott, ahol Isten szinte családtagként velünk él.

ADJ BÉKÉT

A MI IDŐNKBEN ... (291)

Háborús, békétlen időszakban írta Luther ezt az énekét. 1525- ben a parasztháború, 1526-ban a mohácsi vész — csupán kettő a sok nyugtalanító esemény közül.

— A felvételhez szükséges továbbá, az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak, a lelkesetek, ? jelentkeződ részletekért’ bizonyítványa, a lelkészi pályára való alkalmasságról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő.

A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket.

Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek.

Istenség

Ehhez járult még hozzá Luther személyes reformatori harca. Ebben az összefüggésben születik meg ez az ének, 1529-ben. A kezdősora teszi mindig időszerűvé ezt az éneket:

„Adj békét a mi időnkben . ..”

— Isten népének mindig a maga korában kell Isten békességéért fohászkodnia és e;d; a békességet minden igyekezetével munkálnia. A békesség forrása számunkra Jézus Krisztus, aki így köszönti tanítványait: „Békesség néktek!” Ugyanő bízza ránk a békéltetés szolgálatát. (2 Kor 5, 19.). A 2—3., versben Luther gondolatait folytatja Túrmezei Erzsébet: hűséges szolgálatunk 'által Isten maga munkálja a békességet hazánkban, népünk közt, házunkban és szívünkben.

JER ÖRVENDJÜNK KERESZTYÉNEK ... (318)

Luther első éneke — 1523-ból

— szinte összefoglalja mindazt, amit a fiatal szerzetes átélt. A tökéletes, szent élet megvalósítására vágyódik, mégis azt tapasztalja, hogy egyre mélyebbre süllyed. Végül mór nem lát kiutat: „A kétségek terhe alatt / Nékem csak a halál maradt / És a pokol borzalma.”

Luther az Igazságos Isten rettenetes kezéből az Irgalmas Isten ölelő karjaiba menekül. Egyszerre megvilágosodik számára a kereszt titka. Az egyszülött Fiú a legdrágább ár a mi bűneinkért — ő fordítja felénk Isten szívét. Ez a legigazibb, legmélyebb szolgálat:

„Nagy hatalmát elrejtette / Én földi formám felvette ...” Krisztusnak ez a szolgálata az evangélium forrása. Luther ezt találta meg, ezért tud így énekelni: „Jer örvendjünk keresztyének!” JEz a felismerés egyházunk lutheri — illetve krisztusi — öröksége: „Ügy tégy ... Hirdesd Isten országát... ezt. bízta rád Megváltód” A diakó- Tiiát csak ág végezheti szívből és örömmel, aki maga is átélte Krisztus értünk való csodálatos szolgálatát.

MEGVÁLTÓ

DRÁGA KRISZTUSOM... (305)

Ez az ének jó példa arra, hogy a fordítás révén hogyan kezd új életet élni egy ének. Eredetileg Luther karácsonyi énekének (Mennyből jövők . ..) része volt ez a négy vers. A magyar fordításban önálló úrvacsorái énekké váltak. Már az eredeti szöveg is érezteti, hogy a betlehemi jászolbölcső nem a karácsonyi idill kelléke csupán. Sokkal inkább azt jelzi, hogy az emberi szív milyen szegényes, méltatlan hajléka az égi Gyermeknek. Ö mégis vállalta, hogy közöttük, velünk éljen.' Orvosunk ő, aki bűneinktől nem iszonyodik, sőt ügyünket kegyesen felvette, bűneinket a keresztre felvitte.

Győri Gábor

Felvétel

<i Teológiai Akadémiára

KORTARSA. A TÜDŐS BŐD PÉTER így jellemzi őt első irodalomtörténetünkben. a „Magyar Athenas”-ban: „Istent félő kegyes úri ember, aki igen jól tudta mind a mennyei koronára s mind a magyar koronára tartozó dolgokat, sokat is forgott mind a két koronának dolgaiban. Híres, tanult haza fiának és nagy kegyességű úri embernek tartatott.” Ha két mondatban emlékezhetnénk meg csak róla, ma sem tudnánk jobban ösz- szefoglalni gazdag tartalmú, áldott életét.

Apja gazdag földbirtokos. Pest megyének alispánja: jogot ismerő, közéleti férfi, így az 1677 július

2-án született gyermek kiváló nevelésben és iskoláztatásban részesült. Gyermekéveit és élete tekintélyes részét Nógrád megyében töltötte, a losonci református középiskolában tanult, majd Rahón, Selmecen és Körmöcbányán végezte jogi tanulmányait. Iskolái után a Nógrád és Hont megyei jegyzőséget vállalta, majd 1698- ban gróf Forgách Simon horvát bán mellett működött. Visszatérve újra Nógrád megye alkalmazásába lépett. A Rákóczi. szabadság- harc első hónapjaiban csak neheRáday Pál, a „tanult és kegyes hazafi

zen állott rá a hűségeskü letételére, ámde ezután Rákóczi belső titkára és. egyik legfontosabb diplomatája lett. Ö fogalmazta a híres szózatot: Rákóczi kiáltványát, mellyel magyarázatot adott a felkelésnek. A nagy fejedelem többször küldte követségbe külhoni hatalmasságokhoz. Így tárgyalt XII. Károly svéd királlyal többször is, vagy magával Nagy Péter orosz cárral. Amikor pedig a szabadságharc zászlaja lehanyatlott, Rákóczi fejedelem követeként igyekezett a legkedvezőbb döntésekre eljuttatni a császári vezért: Pálffy grófot. A szatmári békekötés után hazatért, s protestáns — elsősorban református — hitsorsai ügyében tevékenykedett. Ragyogó szónoki tehetségével és írói tudományával a nagyon mostoha időkben is maradandó értékeket adott egyházának, de egész népünknek is. 250 évvel ezelőtt, 1733. május 20-án hunyt el Pécelen. Hamvai Losoncon nyugosznak.

A GAZDAG ÉLETMŰ NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSÁT- szeretnénk felrajzolni ebben a rövid megemlékezésben.

Politikai, diplomáciai működésére már utaltunk a Rákóczi felkelés kapcsán. Ki kell egészíteni azonban ezt azzal, hogy III. Károly uralkodása idején, amikor a protestantizmusnak folyamatosan egyre nehezebbé vált a helyzete hazánkban, többször is felkérték sérelfni iratok írására, szerkesztésére. Érdekes: amikor már öregen és betegen — és nyilván csalódottan korábbi fáradozásainak eredménytelenség« miatt — élesebb hangon fogalmazott, s ezt a protestáns- követek nem merték magukkal vinni, hanem egy enyhébb variációt fogadtak el, akkor a történelem úgy szolgáltatott neki igazságot, hogy halála , után az újabb feliratként ezt az egyszer félretett .munkát vették, kezükbe eleink.

Hűséges volt hitében is. Erre nem csupán az 1710-ben megjelent imádságos könyve, a „Lelki

hódolás” mutat, hanem maga a tény, hogy haláláig üldözéseket, nehéz sorsot vállalat szeretett református vallásáért. Képességei méltóvá tették volna a legmagasabb állami hivatalok betöltésére is; megindító, hogy mindezt milyen könnyű szívvel utasította el magától. Ügy volt a reménység embere, hogy nem kergetett délibábokat. Tudta, hogy a „protestáns sors” a Habsburg-császárok uralma alatt aligha lehet könnyű, mindamellett, békével vállalta útját.

KÖLTŐ ÉS ÍRÓ IS VOLT. nemcsak jogász és hitvitázó. Egyik szép Szentháromságot dicsérő éneke új Enekeskönyviinkben is megtalálható. De kéziratban maradt a legnagyobb része, sőt van olyan latin munkája is, melyről csak azt tudjuk, hogy elkészült, de vagy lappang váláhol, vagy megsemmisült a mostoha idő sokféle viharában.

A könyvek szeretetével és gyűjtésével tette fel a koronát elete-müvére. Legelső könyvgyűjtőinknek egyike, aki a hungarikákból először állított fel könyvtárt; ő vetette meg a híres Ráday könyvtár alapjait. Olyan kallódó kincsek gyűltek össze ilyen módon, amelynek ma már talán az emlékezéte sem lenne a mienk. Egyik fia: Ráday Gedeon fejlesztette tovább a könyvtárat és tette hozzáférhetővé sokak számára, de a gondolat és az áldozatkészség közös volt mindkettőjükben.

Életének, küzdelmeinek legnagyobb részét eltakarhatták ugyan a századok, igaz keresztyén hite, közös ügyek iránti fogékonysága és felelősségérzete, a tudományok szeretete, és nem utolsó sorban a kallódó értékek felkutatása, mentése, és az utókorra örökítése időálló kincsek és követendő példák maradnak számunkra.

REFORMÁTUS TESTVÉREINKKEL EGYÜTT azért állunk meg mi evangélikusok is Isten előtt hálás örömmel, hogy megajándékozott minket, s egész népünket Ráday Pállal, a „tanult és kegyes hazafival”.

Id. Ma gassy Sáridon