Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-22 / 21. szám

Amerikai naplójegyzetek 2. EGY KORTY TISZTA VÍZ. Ez­zel kezdődik a szertartás a Yaki­ma indián rezervátumban. A törzs­főnök előhúzza csengőjét egy bőr- zacskóból, megrázza, majd ősei nyelvén fohászt mond, közben karjával rituális mozdulatokat tesz. A törzs tagjai és mi, vendé­gek a tisztaság és barátság jele­ként egy korty vizet iszunk. Szi­kár, barátságos tekintetű közép­korú férfi: farmernadrágot és bőrzekét visel fehér inggel, nyak­kendővel. Bámulatosan hosszú "töt uf fut tUS m/sJj tssuGius ttr ies isist U.ÚS tf ÜÁ. WS ÍSs, sríic rf tus cú*s t. — tZrtuiá* „Fogjunk össze szellemileg, hogy lássuk, milyen életet teremtünk gyermekeink számára” haja két copfba fonva. Majd be­szélni kezd: alig hallhatóan és szinte szenvtelenül. Ám első mon­datai után kiderül, hogy ez csak kontrasztja azoknak az indulatok­nak, amelyek belülről feszítik. Az egykori őslakosság ma a né­pesség mindössze egy százalékát teszi ki. A bevándorló fehér em­bert a számukra természetes ba­rátsággal fogadták, de az vissza­élt e vendégszeretettel: elvette ál­lataikat, földjeiket, mind hát­rébb szorította őket. Majd törvé­nyeket alkotott, uniformisba búj­tatta az indián gyerekeket, az an­gol nyelv tanulására kényszerítet­te őket. A törzsfőnök az indián nxelx költői mélységéről beszél: „Szóbeli hagyomány a mienk. Ez kitűnik abból a módból, ahogy gondolkodunk és ahogy beszélünk. A szóbeli hagyomány edzi az em­lékezőtehetséget és költeménnyé formálja a kimondott szót. Szó­beli hagyományunk kincsei a mondák, amelyeket ékesszólóan adunk tovább, egyik nemzedék a másiknak így őrizzük meg hitün­ket, szokásainkat, történelmünket, a még meg nem született nemze­dékek számára.” DE LESZNEK-E ILYEN NEM­ZEDÉKEK? — hasít belém a kér­dés, rohamosan csökkenő szám­arányukról hallva. A beszélgetés­be többen bekapcsolódnak: a mellettem ülő indián fiatalember a keresztyén misszió egyik veze­tője. Lelkészük is van, egy tiszta arcú fiatalasszony, A keresztyé­nek száma növekszik, már leszá­moltak a kezdeti előítélettel, amely abból adódott, hogy a hódí­tó telepesek a fegyverrel és a megaláztatásokkal együtt hozták az új hitet. Ám évszázados ha­gyományaikat sem adják föl: hit­világukban jól megférnek az ősi elemek a keresztyén tanítással. Az egyik asszony nyakában amulett és kereszt. Templomaik Kelet fe­lé néznek — a szertartás alatt arc­cal mi is ebbe az irányba állunk —, titokzatos istentiszteletük so­rán tilos a fényképezőgép és a magnó használata. A templomtér­ség közepe nincs lebetonozva: ha­gyományos táncaikat a földes padlón mutatják be. „A TÖRZSFÖNÖK EGYSZER ELMOSOLYODOTT” — rögzítem noteszomban némi kajánsággal a nem mindennapi eseményt. Ha­gyományos fegyelmezettségük va­lóban rezzenéstelen arcot kölcsö­nöz az indiánoknak, sem örömü­ket, sem fájdalmukat nem árul­ják el ily módon. Hangját némi­leg emeli, amikor a nukleáris ve­szedelemről szól, amely válogatás nélkül fenyeget minden népet. Minden becsületes embernek köte­lessége szót emelni a béke érde­kében. Ki katedráról, ki egy vi­lágszervezet pulpitusáról, ki szó­székről. E sokat szenvedett, any- nyiszor megalázott, oly sokfelé szétszórt nép fiai a béke hírnökei kívánnak lenni. A BÉKETÖREKVÉSEK SOK MÁS JELÉVEL is találkozunk. Egyetemi hallgatók tüntetést szer­veznek a leszerelésért. Lelkészek és gyülekezeti tagok békemozgal­mak élén állnak. Az egyik este egy evangélikus lelkésszel beszél­getek. Előbb tizenegy gyerek fényképét mutatja, ebből négy a sajátja, hetet pedig örökbe foga­dott, a világ legszegényebb or­szágaiból. Majd arról beszél, mi mindent tesz a nukleáris fegyver­kezés elleni tiltakozásul. A ren­dőrség már régi ismerősként ke­zeli. Egy félszigeten pedig nemrég hatalmas katonai bázist hoztak létre, nukleáris robbanófejjel el­látott tengeralattjáróval. Előbb a környék lelkészeivel beszélgetünk e témáról — állásfoglalásuk ko­rántsem egységes. Majd Bangorban egy olyan bé­keközpontot látogatunk meg, amelyet fiatalok e katonai köz­pont kerítésének tövében hoztak létre, vetített képekkel szemlélte­tik az amerikai fegyverkezés ill. az ellene való tiltakozás méreteit. Miközben vezetőjük az erőszak- mentességről, Gandhi és Martin Luther King példájáról beszél, gépek zúgnak el a fejünk fölött. A falon plakátok, feliratok: „A bomba nemcsak Hirosimára hul­lott, hanem Amerikára is”, „Se­attle gyönyörű város. Nagaszaki is az volt. Ugyanitt keresztyének és jámbor buddhista szerzetesek nagy béke-pagodát építettek, az oltáron feszülettel és Buddha- szoborral. A pagoda helyén ma üszkös fadarabok, komor, rom­halmaz. Az épület tűz martaléka lett: rosszakaratú emberek egy éj­jel felgyújtották. Az erőszakmen­tességre erőszak a válasz. Gandhi és Martin Luther King erőszakos halált halt. Jézus is. A feszület és a szobor maradványai kormosán, formátlanul ott állnak eredeti he­lyükön, előttük egy csokor friss virág. NÉZEM EZT A MEMENTÓT és Ézsaiás jut eszembe, akinek pró­féciáját pedig most mintha ép­pen meghazudta volna a valóság. Az erőszak megannyi jelét látva mi mégis ebbe az ígéretbe kapasz­kodhatunk bele. Az üszkös oltár fölött is ezt kell hirdetnünk: „Minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég és tűz martaléka lesz. Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk ...” Fabiny Tamás (Folytatjuk) LUTHER-HANGJÁTÉK PÁLYÁZAT AUSZTRIÁBAN A Felső-ausztriai Evengélikus Egyházmegye magasan díjazott pá­lyázatot irt ki egy olyan hangjátékra, amely egyszerre foglalja össze Luther Márton reformációi tevékenységét és ennek a szolgálatnak mai, s a nem-evangélikus emberekre, viszonyokra való kihatását. (Die Saat) Istentiszteleti rend Budapesten, 1983. május 22-én, pünkösd ünnepén Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rutt­kay Levente. Rákóczi út 57/l>T de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.). Rá­kosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Vi­rágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sán­dor. Kispest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota IVlAV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos­palota Kistemplom de. 10. Bolla Ár­pád. Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kósa László. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Lász­ló. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 6. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Nagy Gyula. Óbuda de. 10. (úrv.) Gö­rög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csen- gődy László, du. fél 7. Kőszeghy Ta­más. Budakeszi de. 8. Kőszeghy Ta­más. Pesthidegkút de. fél 11. Kősze­ghy Tamás. Modori u. 6. de. 10. Kelen­föld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rőzse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István. Törökbálint du. fél 5 (úrv.) Rőzse Ist­ván. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Bé­la. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Budapesten. 1983. május 23-án, pünkösd 2. napján Deák tér de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Muntag Andorné. du. 6. Gáncs Aladár. Karácsony Sándor u. 31—33. du. 6. Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kő­bánya de. 10., du. 7. Zugló de. 11. (úrv.). Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kas­sák Lajos út 22. de. 11. Szeverénvi Já­nos. Váci út 129. de. negyed 10. Szeve- rényi János. Üipest de. 10. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyu­la. Pestlőrinc de. 10. Matűz László. Kispest de. 10. Bonnvai Sándor. Pest­újhely du. 6. Schreiner Vilmos. Rá­kospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Cinkota de. fél 11. Szalav Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoshegy dé. 9. Kosa László. Rákos- liget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákos­keresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.). de. 11. (úrv.). du. 6. Óbuda de. 10. XII., Tar­tsay Vilmos u. 11. de. 11. Pesthideg­kút de. fél 11. Modori u. G. de. 10. Ke­lenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. (úrv.) Rőzse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse Ts-tván. Csillag- hegv de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — SOPRONI üdüléshez szállást nyújt Zerge utcai egyházi üdülőnk a Lővérekben, erdőszélen, jó levegővel, szép kilátással. Szállásdíj egyházi al­kalmazottaknak napi 30.— Ft. mások­nak 50,— Ft. Jelentkezés helybiztosí­tásra Németh Margit otthonvezető cí­mén. 9400 Sopron, Zerge u. 26. — A BUDAI SZERETETOTTHONOK KÖZPONTJA öregek és beteg gyer­mekek gondozására, ellátására mun­katársakat keres. Szükségünk van szakképzett, vagy szakképesítés nél­küli gondozónőkre, vagy férfiakra, akik szeretettel tudják vállalni súlyo­san beteg gyermekek', és öregek gon­dozását. Szükségünk van konyhai dol­gozókra 250 főre főző konyhánk ré­szére. Szükségünk van gépkocsiveze­tőre, akinek jogosítvány szerint szak- képesítése van tehergépkocsi vezeté­sére is. Munkásszállási elhelyezést biztosítunk. Azoknak a jelentkezését kérjük, akik erre a szolgálatra komo­lyan és szívük szerint szánták el ma­gukat. Jelentkezni lehet írásban (Bu­dai Evangélikus Szeretetotthon, Bp. II., Báthori László u. 8. 1029), vagy telefonon a 365-705 telefonszámon. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VTTI Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta EMLÉKEZÉS AZ ÁLDOZATOKRA Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Az NSZK-beli Grafeneck község evangélikus temetőjében emlék­követ avattak fel az 1940-ben, a helységben a nácik által meggyil­kolt testi és szellemi fogyatékosok emlékére. Ezen a helyen a hit­lerista hatóságok tízezer, a „német nép számára feleslegesnek és tehernek” mondott szerencsétlen embert pusztítottak és hamvasz­tottak el. — Az emlékkő felirata: „Tudom, hogy az Ür felkarolja a nyomorultak ügyét és a szegények jogát. Zsolt. 140,13 — Emléke­zéssel az embertelenség áldozataira.” (EGW) © 83.1364 Athenaeum Nvomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató „Nem hatalommal és nem erő­szakkal, hanem az én telkemmel! — mondja a Seregek Ura” (Zak 4, 6.). PÜNKÖSDVASÁRNAP. „Akik pedig Lélek szerint élnek, azok lelkiekre törekszenek” (Rom 8, 5 — Jer 3, 14 — Jn 14, 23—27 — Zsolt 118). Ebben a fejezetben Pál apostol kifejti mit jelent Lé­lek szerint élni és törekedni. A Szentlélek hatalmas erő. Ha va­laki Annak sodrába kerül, igaz­zá lesz az írás szava életében: Aki­ket Isten Lelke vezérel, azok Is­tennek fiai. Isten gyermekei az Ö akarata szerint kívánnak élni és ebben a világban méltóan Urukhoz és nevükhöz illően cse­lekedni felebarátaik, embertársa­ik javára. A Lélek gyümölcseit termilc: szeretet, jóságot, békes­séget. Mert ezek szolgálják a má­sik ember javát. Pünkösd ünne­pén a Lélek vezetésével imád­kozhatunk. — „Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt. Ö, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke,»jöjj, légy vezé­rem itt!” (244. ének 2,). PÜNKÖSDHÉTFŐ. — „Senki sem mondhatja:” Jézus Űr”, csak­is a Szentlélek által” (1 Kor 12, 3 — Zsolt 100, 3 — Mt 16 13—19 — Zsolt 118, 15—29.) Jézus Űr — ezt vallja a hivő ember! Mi ke­resztyének kétezer év óta ismé­teljük ezt a hitvallást. Ez nálunk nem tantétel — ez a mi hitünk vallástétele. Ezt a hitet az ige ál­tal teremti meg bennünk a Szent­lélek Isten. Luther tanítása ma isigaz: Hiszem, hogy saját eszem­mel, vagy erőmmel nem tudnék az én Uramban a Jézus Krisztus­ban hinni — a Szentlélek hív az evangélium által. A Szentlélek teszi Jézust Űrrá életünkben. — „Jöjj égi szent láng, Szentlélek Is­ten, Növelj a hitben szüntelen, Mert nálad nélkül nincsen itt a Krisztust Úrnak valló hit. Jöjj, Vigasztaló, Szentlélek Isten!” (239. ének 3.) KEDD. — „A lisztesfazék nem ürült ki, az olajoskorsó sem fo­gyott ki az Űr ígérete szerint” (1 Kir 17, 16 — Mt 16, 8. 9. — Ez 36, 22—28 — Jak 1, 1—12). Illés pi'óféta ígérte nehéz időben a sareptai özvegynek és az Űr állta a szavát! Sőt! — ma is állja. Is­ten népét nem hagyta cserben soha sem. Igéje kifogyhatatlan kenyér a hivő ember élete szá­mára — Szentlelke kiapadhatat­lan forrás a keresztyén élet szá­mára. Ahol az igét tisztán hirde­tik és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki: ott munkálko­dik a Szentlélek Isten. Évezredek óta adja annak, aki kéri és kap­ja, aki elfogadja. Így érthetjük Illés szavait ma is. És ez ma és most is a mienk! „Legdrágább ajándékokért Könyörgök Iste­nem, Vigasztaló Szentlelkedért. Ó add meg énnekem! Ö, add meg énnekem!” (241. ének 1.) SZERDA. — „Aki feltámasztot­ta Krisztus Jézust a halálból, életre kelti halandó testeteket a bennetek lakó Lelke által” (Róm 8, 11 — Ézs 25, 8 — ApCsel 10, 44_48 _ Jak 1, 13—18). Micsoda — Pünkösd ünnepén az oltár- térítő színe: piros. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Csel 2, 1—13; az igehirdetés alapigéje: Jn 14, 23—31. — Pünkösd 2. napján az oltár­terítő színe: piros. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Csel 10, 44—48a; az igehirdetés alapigéje: Jn 3, 16—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Má­jus 29-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet PINTÉR KÁROLY Deák téri lelkész. — HATVAN. Aprilis 24-én, a gyülekezet tavaszi szeretetven- dégségén dr. Karner Ágoston or­szágos egyházi főtitkár igehirde­téssel, tájékoztató előadással szol­gált a gyülekezetben. ígéret! — minket is feltámaszt. Isten hatalmas munkája ez! Aki Krisztust nem hagyta a sírban, minket sem hagy ott. Mi is feltá­madunk. Ezt Jézus ígérte meg ne­künk János evangéliumában: El­jön az óra, amelyben mind azok, akik koporsóban vannak meg­hallják az Ö szavát és élnek. Megelevenednek a temetők. Er­ről szól Ezékiel próféta 37. feje­zete. „Űj élet Lelke vagy, Gaz­dag, csodás. Hittel kínálsz, s a hit — Feltámadás! Erőd kit fel­karolt, Nem nyughat, mint a holt, Lendíti éltető Terv s alko­tás.” (246. ének 2.) CSÜTÖRTÖK. — „Az Űr ezt mondta Ábrahámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a főidre, ame­lyet mutatok neked!” (1 Móz 12, 1 — Mt 4, 21—22 — ApCsel 4, 8—21 — Jak 1, 13—18). A hit út­ján való elindulás — a cél felé való fordulást jelenti, A hit ket­téosztja életünket. Krisztusnál kezdődik a múlt és a most. Erről tesz vallomást Pál apostol több helyen is. Ábrahám a hit atyja. Isten szavára épített: engedel­meskedett. Megértette és elhitte, hogy, Aki hívja vele megy az ígé­ret földje: Kánanáig. Isten ma is megszólít; Jézus ma is hív: Kövess engem! Tudunk-e igaz megtérés­sel engedelmeskedni Isten hívo­gató szavának? „Reád bíztam magamat, Te viseljed gondomat; Jó útra igazgasd tévelygő lába­mat És minden szándékomat’’ (412. ének 5.) PÉNTEK. — „Szüntelenül az. Űrra tekintek, nem tántorodom meg, mert a jobbomon vgn. —” (Zsolt 16, 8 — Fii 1, 19 — Gál 3, 1—5 — Jak 2, 1—13.) Szemeimet a hegyekre emelem — Honnan jön az én segítségem? jut eszünk­be önkéntelenül is a 121. zsoltár. Mit is jelent ez? Imádkozó életet élni. Biztonságos érzést, tartást ad életünknek a hit. Csodálatos bizonyságot: ö tart engem. Erős kezével biztosan tart engem. Ezért nem tántorodom meg soha — mondja a zsoltáros. Te fogod az én jobb kezemet és dicsőségbe emelsz engem. Így indulni egy napra érdemes! „Akaratod ne­kem mutasd meg szüntelen, ne rejtsd el, Mesterem tetszésedet! Vezérelj így magad, mutasd meg utadat, Idegen táj akim jár gyer­meked” (389. ének 3.) SZOMBAT. — „Aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára” (Fii 1, 6 — Zsolt 48, 15 — ApCsel 8, 14—25 — Jak 2, 14—26). A kezdés és a be­fejezés között van a keresztyén élet útja. Ez az út Jézus Krisztus. Vele kezdődik, folytatódik és fe­jeződik is be. Az úton a Szentlé­lek titkon munkálkodik. Űj em­ber formálódik ki. A régiek el­múlnak — minden megújul. Med­dig munkálkodik? Pál apostol azt mondja: amíg kiábrázolódik ben­netek a Krisztus. „Te tanácsolsz engemet, És igazgatsz Szentlel- keddel. Hogyha Szentlelked ve­zet, Megküzdők a fergeteggel! Egykor végetér a harc: Dicső­ségre elragadsz” (393. ének 2.). Roszik Mihály — PÉTERI—MENDE. Május 8-án teológusnap volt a két gyü­lekezetben. Az istentisztelet ige­hirdető szolgálatát mindkét gyü­lekezetben dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója vé­gezte. Mindkét gyülekezetben volt gyülekezeti délután is, ame­lyen a teológusok „Szolgálatunk titkai” címen színes program ke­retében tettek bizonyságot arról, hogyan készülnek a lelkészi szol­gálatra. A teológusnapi program szolgálatát az otthonigazgató ve­zetésével Pintér Mihály V. évf., Molnár Éva III. évf., Vető István II. évf.. valamint Sándor Frigyes és Tamásy Tamás I. évf., hallga­tók végezték. A péteri gyüleke­zet 7000 Ft. a mendei gyülekezet pedig 3000 Ft offertóriummal tá­mogatta lelkészképzésünket. A gyülekezetek vendégszeretetéért és adományaiért ezúton is kö­szönetét mondunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom