Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-15 / 20. szám

I GYERMEKEKNEK Jól meggondoltad? Lk. 14,25—33 Köszöntés tisztelt és szeretett, hanem ilyen érzéssel gondolnak rá az egyház szélesebb köreiben is. Férje szin­te egész életében át a csikvándi evangélikus egyházközség lelkésze volt. Qtt nyugszik a kis csikvándi temető hantjai alatt régi gyüleke­zetének tagjaival együtt. De meg­jelent ezen az ünnepen a mai gyü­lekezet képviseletében nyugdíjas lelkésze, mai lelkésze és két tag­ja, hogy elmondja az egész kö­zösség köszöntését. Az egész egyház szép megbe­csülésének jeleként részt vett az ünnepségen D. dr. Káldy Zoltán püspökrelnök is, aki meleg sza­vakkal adta át a volt papnénak az egyházi szolgálatban állók köszön­tését. — Nemcsak a magas, ritkán megért kor tisztelete hozott ide ma bennünket, hanem a hála is azért a szolgálatért, amit Etelka néni végzett. Úgy érezzük puszta jelenlétével még ma is folytatja ezt a szolgálatot közöttünk. Sze­mélyében három lelkészcsalád, három Ároni-ház reprezentálódik. A Horváth, Gyarmathy, Weitler családok, amelyeknek tagjai má­ig és remélhetőleg hosszú időn át még az igehirdetői szolgálatot végzik és végezni fogják. E csalá­dokból sokan társadalmi életünk más területén is kiemelkedő he­lyeket foglalnak el. Etelka néni meghatott köszönő szavait csak a legközelebb állók értik tisztán: „Köszönöm, nagyon jól érzem magam itt.” Száz szál gyertya ragyog az asz­talon. Lángjuk fényes és meleg. Hirdetik, hogy egy ritka-hosszú életnek van értelme: fény és me­legség az, az utolsó lehelletig. A Lutheránia kamarakórusa Weitler Jenő vezetésével korálok- kal köszöntötték az ünnepeltet. Családtagok és az ünnep minden résztvevője legalább egy kézszorí­tással akarja köszönteni Etelka nénit, aki érdeklődő szemekkel keresi a tekinteteket és lassú lép­tekkel, kis támogatásra szorulva indul el az új évszázad felé ... Muncz Frigyes ÜJ-ZÉLAND Élénk, szívet melengető tekintet, nagyra nyílt, világbacsodálKozó fe­kete szemek. Ezen a napon még az irgalom pírja is ragyog arcán: Ételig', néni ünnepe van ma, már­cius 31-én. Ma száz esztendős. Horváth Bclánc köszöntése Balra dr. Káldy Zoltán püspök-elnök A szeretetotthon népe, vele együtt már napok óta készülődik. Délutánonként szobájában veszik körül és együtt énekelnek vele há­laadó korátokat. Nagy tudatos­sággal, de minden csodálkozást el­hárító szerénységgel fogadja a sok gratulációt rokonoktól, lakó­társaktól az Otthon munkatársai­tól. A Budai Szeretetotthon hangu­latosan díszített ebédjőjében so­kan gyülekeznek köszöntésre Hor­váth Béláné született Gyarmathy Etelka nagytiszteletű asszony kö­rül. Az elmúlt negyedszázadban második alkalommal van az ott­honnak ilyen szép ünnepe. Etelka néni személye nemcsak a rokonság és barátok körében ..írok nektek, ifjak...” A visszajelzési ,,... a törvény cselekedete be van írva a szívünkbe.. Rám 2, 15 A lelkiismeret jelenléte Sokszor mondjuk ki minden mélyebb meggondolás nélkül a lelkiismeret kifejezést. „Nem fér össze a lelkiismeretemmel’'; „nem tfehetem meg a lelkiismeretem miatt”; és talán a leggyakrabban: „furdal a lelkiismeret”. Ha na­gyon egyszerűen közelítünk eh­hez a súlyos etikai fogalomhoz, akkor azt mondhatjuk el róla, hogy egy olyan létező erő ben­nünk, amely események előtt is, de tán gyakrabban a megtörtént események után kérdez meg min­ket: helyesen tettem? Jót tettem? Mi lesz velem ezután? Nem lett volna szabad ezt mondanom neki. Azt a lelki tevékenységet, ér­zelmi mozzanatot értjük ez alatt a kifejezés alatt, amely nem enge­di, hogy tetteink után nyugodtan térjünk pihenőre. De mégsem sza­bad a lelkiismeretet csak ilyen nyugtalanító erőnek tekintenünk. Jelenléte nemcsak a rossz és bű­nös események területén nyilvá­nul meg. Jó és nemes feladatokra is ösztönöz és ébreszt minket a lelkiismeretünk. Elfelejtettem va­lakit meglátogatni, akinek pedig megígértem. így is születnek ál­matlan éjszakai óráink. Lelkiis­meretünk ösztönöz minket a jóra akkor, ha valakinek a nélkülözé­sét vagy szeretetéhségét fedezteti fel velünk, és mi azonnal indu­lunk és cselekszünk. Nincs gyor­sabb és hatásosabb indító erő, mint a lelkiismeret. A lelkiismeret műhelye a szívünk A Biblia nem pszichológiai ké­zikönyv és nem is a mai tudomá­nyos eredményekkel vitatkozó mű. Vallomásokban hozzánk ér­kezett isteni szavak gyűjteményé­nek tekintjük. Azért is páratlan üzenet, mert a legnehezebb tudo­mányos kifejezést is úgy ismerte­ti és úgy magyarázza meg, hogy minden ember számára érthető legyen. Amikor a Bibliában ku­tatjuk a lelkiismeret jelentését, majdnem minden esetben az em­beri szív képéhez érkezünk meg. Olyan egyszerűen, mint ahogy egy jól nevelt, szeretettel körülvett gyermeknek elég, ha nehéz hely­zetben azt mondja az édesanyja: cselekedj úgy, ahogy jónak látod, de mindenek előtt hallgass a szí­vedre! Isten ugyanígy tekint az emberre. A teremtésben kapott adottságnak tekintjük a lelkiis­meretet, mint egy különleges jel­zőműszert, amely búzdít a jóra és figyelmeztet a rosszal szemben. Valahogy úgy, mintha egy titkos papírra felírnánk reggel napi ter­veinket, az éjszaka közepén várat­lanul ébrednénk, s egy pillanat alatt eszünkbe jutna, mit teljesí­tettünk, mit felejtettünk el és mit tettünk rosszul. Szunnyadó vagy ébredő lelkiismeret ? A keresztyén emberre nagyon sok esetben tekint úgy környeze­te, mint akinek nagyon éber a lel­kiismerete. Való igaz, hogy aki az életét Isten előtti életnek tekinti, annak nagyon érzékeny jelzőmű­szerrel kell rendelkeznie. De nem szabad abba a hibába esnünk, mintha a keresztyének lelkiísmere- te más volna, mint a nem keresz­tyéneké. Hiszen erre világosan hangzik a többször is megtalálható, eligazító felelet: Isten nem sze- mélyválogaló. Teremtési adottsá­gok tekintetében egyformán meg­ajándékozott mindent embert. A bűn is ugyanígy ér el minden élői. Ezért fordulhat elő lelkiismeretet alig ismerő keresztyén és Krisztust alig ismerő lelkiismeretes ember. A segítség ott nagyobb a keresz­tyén ember (életében, hogy az el­felejtett igazságot vagy az elfelej­tett tiszta értékeket nagyon hűsé­gesen ébresztgeti bennünk Isten igéje. Istentiszteleten igehirdetést hallgatni és gyónásban bűneinket megvallani nem egy megszokott és elsajátítható gyakorlat, hanem a lelkiismeretet a bűnös ember számára oly kellemes szunnyadás­ból ébreszteni akaró alkalom. A nyilt párbeszéd Istennel mindig serkenti és fejleszti a lelkiismeret munkáját bennünk. így jelent kü­lönösen nagy felelősséget a nyil­vánvalóan szunnyadó lelkiismeret korában a keresztyén élet lehető­sége. Nem a szakember fölényé­vel, hanem a „többet kaptam, ezért többel is tartozom" felelős érzésével gondolhatunk a lelkiis­meret ajándékára. Útravaló Amikor világunkban egyre töb-' ben legyintenek arra az emberre, aki lehajol és megáll ott, ahol ez a mozdulat sem hasznot, sem el­ismerést nem jelent, akkor külö­nösen is oda kell figyelnünk saját lelkiismeretünk ébrentartására. Ne legyek se túl sokat síró és csak önmagámmal foglalkozó „betege­sen lelkiismeretes” ember, de ne felejtsem el olyannyira Istentől kapott érzékemet, hogy gátlásta­lanul átgázoljak mindenen egész életemben. Hogy mit jelent a ke­resztyén ember számára az élő lel­kiismeret, arra hadd emlékeztes­sen Ady Endre két versrészlete: „Hallom, ahogy lelkemben lépked S az ő bús „Ádám hol vagy?"-ára Felelnek hangos szívverések”. „Az Isten könyörületes, Sokáig látatlan és néma, Csak a szívünkbe ver bele Mázsás harangnyelvekkel néha.” Egészséges és nélkülözhetetlen kísérői életünknek ezek a hangos szívverések és mázsás harang­nyelvek. Mert mindegyik azt hir­deti, hogy az lehetséges, hogy én eltávolodtam Istentől, de Ö nem távolodott el tőlem. Igazi nyuga­lom is csak ott születik, ahogy Augusztinusz fogalmazta meg, ahol a nyugtalan szív megnyug­szik Istenben. Szabó Lajos A „FORRADALOM ÉS A HALÁL TEOLÓGIÁJA” A külföldi hírek szerkesztője címére újabb sajtókiadvány érkezett Nicaraguából, az ottani, Latin-Amerikai Keresztyén Békekonferen­cia titkárságától. Az európai — közelebbről: a magyar — olvasó számára már eleve nehezen érthető a folyóirat címe: „Forradalom és a halál teológiája”, de nagyon is nyilvánvaló lesz akkor, ha arra gondolunk, hogy a ni- caraguai nemzet és nép élet-halálharcát vívja a maga szabadságáért és önállóságáért. Ebben a harcban részt vesznek a nicaraguai egyházak is, köztük az ottani protestánsok, amelyek nemcsak a helyüket keresik az új társadalomban, hanem szolgálni is kívánnak érte — a halálig. Innen a folyóirat címe, és innen a nicaraguai keresztyének sajátszerű teo­lógiája is. Brahmsra emlékezünk Százötven éve, 1833. május 7-én született Hamburgban Johannes Brahms, a kiváló német zeneszer­ző. ÉLETÚTJÁT NÉHÁNY MON­DATBAN JELLEMEZHETJÜK: zenei tehetsége korán kiütközött. Már 14 éves korában csodagyer­meknek tartották bámulatos zon­gorajátéka miatt. 1853-ban Remé­nyi Ede zongorakísérője lett. Ké­sőbb életre szóló barátságot köt a Schumann családdal. Szülőváro­sában szeretett volna komolyabb pozíciót betölteni, de ez nem sike­rült. 1862-ben Becsbe költözött, és ott csakhamar jelentős szerepet játszott a zenei életben: az Éne­kes Akadémia karnagya lett és a Zenebarátok Társaságának veze­tője. Közben sokfelé utazik hang­verseny körutakra. Hírneve a Német rekviem (1868) óta egyre emelkedik. Elismertetését a sok siker, kitüntetés, díszdoktorátus bizonyítja. Sikeres, de magányos ember, egész életében nem nősült meg. 1896-ban megbetegszik (máj­rák), és 1897 április 7-én ez okoz­za halálát. Egyesek Beethoven utódának, a bécsi klasszikusok egyenes folyta­tójának vélik —, mások akadémi­kusnak, klasszicisztikusnak. Kroó György szerint: „őszi muzsika az ő életműve, de az őszi erdő szí­neinek minden pompájával, és a fák között még be- betörő verő­fénnyel.” MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETÉN az európai zenei élet középpontja Párizs volt. Jellemző műfaj a nagyopera (Meyerbeer, Auber) és a szimfonikus művészet (Berlioz). De Brahms úgy vélte, hogy ha a szimfónia a programszerű eleme­ket felhasználja, akkor ezáltal feladja az „öntörvényű” zenei jel­leget. Emiatt ő maga régebbi (fő­leg beethoveni) formaelvek alap­ján írta hangszeres műveit, me­lyeket új, romantikus tartalom­mal igyekezett kitölteni. Vagyis a programzene virágkorában is mindig „abszolút” zenét alkotott. A korabeli művészi, esztétikai harcoktól távoltartotta magát, de levelezéséből tudjuk, hogy Liszt, Wágner és követőinek zenéjét el­viselhetetlennek tartotta. Liszt sem becsülte Brahmsot. JÓ TUDNUNK, hogy evangéli­kus vallású zeneszerző volt és né­mi kapcsolódás látható nála az evangélikus orgonazenéhez. Év­fordulójára emlékezve térjünk ki néhány szóval erre. Orgonaművei a hagyományos talajon és a Bachhoz való kötődés­ben születtek. A századforduló előtt, közvetlen Max Reger titáni alakjának felbukkanása előtt, Brahms orgonoművészete teljesen elszigetelten áll a maga korában. Clara Schumann számára írt or­gona preludium és fugáiban erő­sen érezhető ugyan zongorajáté­kának hatása, de az is látszik, hogy tudatosan igyekszik elsza­kadni a zongora — szerűségtől, és keresi az utat az orgonaszerű komponáláshoz. Az „asz-moll fu­ga” szigorú ellenpontozása és fa­nyar rajza éppúgy lebilincsel, mint az 1902-ben kiadott korál- előjátékok csendes elmélyűltsége. Ezekben érezhető legjobban a nagy Tamás-kántorra való tá­maszkodás. A tömörebb előjáté­kok mintája kétségkívül az „Or­gelbüchlein” — mivel Brahms is, mint Bach az egyházi ének szöve­gének hangulati tartalmát próbál­ja zenébe önteni. — Brahms 11 korálelőjátéka ma is helyet kap az evangélikus istentiszteletben és a modern koncertéletben (..Szívem szerint kívánom” — „Egy zsenge rózsatőről” — „Készítsd magad kedves léllek” stb.) Frotscher a híres német orgonakutató egyik korálelőjátékát „földön túlian szépnek” mondja („O Welt ich muss dich lassen”). A Bachhoz kö­tődés nem zárja ki, hogy a korál- előjátékokat átszellemült, finom, romantikus hangvétel jellemzi. EMLÍTSÜK MEG, hogy egyik mottetáját 1980-ban o Lutherá- niától is hallhattuk, melynek szö­vege Jób és Jeremiás könyvéből, valamint Jakab leveléből szárma­zik. A borongós hangulatú mű az élet és halál súlyos kérdését veti fel. Zárótétele a Luther-ének: „Már megyek békén, öröm­mel ..Gáncs Aladár , magát, mielőtt hozzákezd, meg- hányja-veti: futja-e a pénzéből erejéből? Különben könnyen ne­vetségessé válhat mások szemébe ha félig épít fel valamit, azutár abbahagyja. Ezért ez az ember is először leült, tervet készített, szá­madást csinált: be tudja-e fejezni az építkezést? Tud-e érte áldoza­tot vállalni? Jézust követni is csak úgy lehet mondta ezzel Jézus —, ha tudunk ezért áldozatot hozni. Az időnk­ből, az erőnkből, a szeretetünk- ből. Különben gúnyosan mutogat­hatnak ránk az emberek, hogy lelkesedtek, mégis elmaradtak Jé­zus mellől, ne mtudnak áldozatot vállalni! JÉZUS AZONBAN ARRA IS FIGYELMEZTETETT, hogy bá­torság és kitartás nélkül sem lehet öt követni. Ezért mondta el a má­sik történetet: Egy király hadba akart indulni a szomszédos király ellen. Előtte azonban tanácsko­zást tartott az embereivel: meg merjék-e támadni az ellenséget, hiszen azok kétszer annyian van­nak? Lesz-e elég bátorsága a ka­tonáknak felvenni a túlerővel szemben a harcot, s kitartásuk a győzelem kivívásához? Ha úgy ítélik meg a helyzetet, hogy nem, jobb még idejében békét kötni, mint elkezdeni a harcot és csúfos vereséget szenvedni. Nem elég lelkesen elindulni Jé­zus után. Akiben nincs meg a Rá hagyatkozó hit bátorsága és a hű­séges szeretet, valóban, nem lehet Jézus tanítványa. Merjük-e, akrjuk-e az akadá­lyok ellenére is követni Jézust? Sárkány Tiborné Akivel jól érezzük magunkat, nehéz tőle elszakadni. Húzzuk az időt. Még egy kicsit maradjunk együtt! VALAHOGY ÍGY LEHETTEK AZOK AZ EMBEREK IS, akik Jézust követték. Nagy sokaság ment Vele — ki tudja mióta, mi­lyen messziről követték —, s nem tudtak elszakadni Tőle. Biztosan örült Jézus — gondoljátok —, hogy sokan ennyire ragaszkodtak Hozzá. Jézus azonban odafordult hozzájuk és háromszor is megis­mételt egy mondatot, ami furcsán csenghetett a körülötte levők fülé­ben: nem lehettek az én tanítvá­nyaim! De hát miért? Nem örült Jézus annak, hogy ennyire fellel­kesedtek az emberek, s Vele akar­tak menni? Talán ti is fellelkesedtetek egy- egy alkalommal, mikor Jézusról hallottatok: milyen jó Jézus köze­lében lenni, őrá figyelni, Öt kö­vetni. Valóban jó dolog, de nem köny- nyű. Egész embert kíván. Ebből Jézus nem csinált titkot. Idejében figyelmeztetni akart mindenkit: vannak akadályai az Ö követésé­nek! Aki ezeket figyelmen kívül hagyja, az lehet, hogy egy dara­big lelkesedik ugyan, de nem tud­ja Jézust követni. Hogy milyen akadályokra gondolt, azt Jézus két példázattal akarta megmagyaráz­ni. AZ EGYIK ARRÓL SZÓLT, hogy egy ember tornyot akart építeni. Az építkezés azonban költséges dolog — ezt ti is tudjá­tok. Sok pénzt, időt, fáradságot igényel. Aki komolyan rászánja sebbséghez tartozik, amely az an­gol, a skót és az ír bevándorlók missziója nyomán lett keresztyén­né. (ena) Első alkalommal választottak meg a Presbiteriánus Egyház el­nökévé a szigetország őslakóiból való maorit. Tama Hoke Takso egyház-elnök ahhoz a népi ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom