Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-15 / 20. szám
I GYERMEKEKNEK Jól meggondoltad? Lk. 14,25—33 Köszöntés tisztelt és szeretett, hanem ilyen érzéssel gondolnak rá az egyház szélesebb köreiben is. Férje szinte egész életében át a csikvándi evangélikus egyházközség lelkésze volt. Qtt nyugszik a kis csikvándi temető hantjai alatt régi gyülekezetének tagjaival együtt. De megjelent ezen az ünnepen a mai gyülekezet képviseletében nyugdíjas lelkésze, mai lelkésze és két tagja, hogy elmondja az egész közösség köszöntését. Az egész egyház szép megbecsülésének jeleként részt vett az ünnepségen D. dr. Káldy Zoltán püspökrelnök is, aki meleg szavakkal adta át a volt papnénak az egyházi szolgálatban állók köszöntését. — Nemcsak a magas, ritkán megért kor tisztelete hozott ide ma bennünket, hanem a hála is azért a szolgálatért, amit Etelka néni végzett. Úgy érezzük puszta jelenlétével még ma is folytatja ezt a szolgálatot közöttünk. Személyében három lelkészcsalád, három Ároni-ház reprezentálódik. A Horváth, Gyarmathy, Weitler családok, amelyeknek tagjai máig és remélhetőleg hosszú időn át még az igehirdetői szolgálatot végzik és végezni fogják. E családokból sokan társadalmi életünk más területén is kiemelkedő helyeket foglalnak el. Etelka néni meghatott köszönő szavait csak a legközelebb állók értik tisztán: „Köszönöm, nagyon jól érzem magam itt.” Száz szál gyertya ragyog az asztalon. Lángjuk fényes és meleg. Hirdetik, hogy egy ritka-hosszú életnek van értelme: fény és melegség az, az utolsó lehelletig. A Lutheránia kamarakórusa Weitler Jenő vezetésével korálok- kal köszöntötték az ünnepeltet. Családtagok és az ünnep minden résztvevője legalább egy kézszorítással akarja köszönteni Etelka nénit, aki érdeklődő szemekkel keresi a tekinteteket és lassú léptekkel, kis támogatásra szorulva indul el az új évszázad felé ... Muncz Frigyes ÜJ-ZÉLAND Élénk, szívet melengető tekintet, nagyra nyílt, világbacsodálKozó fekete szemek. Ezen a napon még az irgalom pírja is ragyog arcán: Ételig', néni ünnepe van ma, március 31-én. Ma száz esztendős. Horváth Bclánc köszöntése Balra dr. Káldy Zoltán püspök-elnök A szeretetotthon népe, vele együtt már napok óta készülődik. Délutánonként szobájában veszik körül és együtt énekelnek vele hálaadó korátokat. Nagy tudatossággal, de minden csodálkozást elhárító szerénységgel fogadja a sok gratulációt rokonoktól, lakótársaktól az Otthon munkatársaitól. A Budai Szeretetotthon hangulatosan díszített ebédjőjében sokan gyülekeznek köszöntésre Horváth Béláné született Gyarmathy Etelka nagytiszteletű asszony körül. Az elmúlt negyedszázadban második alkalommal van az otthonnak ilyen szép ünnepe. Etelka néni személye nemcsak a rokonság és barátok körében ..írok nektek, ifjak...” A visszajelzési ,,... a törvény cselekedete be van írva a szívünkbe.. Rám 2, 15 A lelkiismeret jelenléte Sokszor mondjuk ki minden mélyebb meggondolás nélkül a lelkiismeret kifejezést. „Nem fér össze a lelkiismeretemmel’'; „nem tfehetem meg a lelkiismeretem miatt”; és talán a leggyakrabban: „furdal a lelkiismeret”. Ha nagyon egyszerűen közelítünk ehhez a súlyos etikai fogalomhoz, akkor azt mondhatjuk el róla, hogy egy olyan létező erő bennünk, amely események előtt is, de tán gyakrabban a megtörtént események után kérdez meg minket: helyesen tettem? Jót tettem? Mi lesz velem ezután? Nem lett volna szabad ezt mondanom neki. Azt a lelki tevékenységet, érzelmi mozzanatot értjük ez alatt a kifejezés alatt, amely nem engedi, hogy tetteink után nyugodtan térjünk pihenőre. De mégsem szabad a lelkiismeretet csak ilyen nyugtalanító erőnek tekintenünk. Jelenléte nemcsak a rossz és bűnös események területén nyilvánul meg. Jó és nemes feladatokra is ösztönöz és ébreszt minket a lelkiismeretünk. Elfelejtettem valakit meglátogatni, akinek pedig megígértem. így is születnek álmatlan éjszakai óráink. Lelkiismeretünk ösztönöz minket a jóra akkor, ha valakinek a nélkülözését vagy szeretetéhségét fedezteti fel velünk, és mi azonnal indulunk és cselekszünk. Nincs gyorsabb és hatásosabb indító erő, mint a lelkiismeret. A lelkiismeret műhelye a szívünk A Biblia nem pszichológiai kézikönyv és nem is a mai tudományos eredményekkel vitatkozó mű. Vallomásokban hozzánk érkezett isteni szavak gyűjteményének tekintjük. Azért is páratlan üzenet, mert a legnehezebb tudományos kifejezést is úgy ismerteti és úgy magyarázza meg, hogy minden ember számára érthető legyen. Amikor a Bibliában kutatjuk a lelkiismeret jelentését, majdnem minden esetben az emberi szív képéhez érkezünk meg. Olyan egyszerűen, mint ahogy egy jól nevelt, szeretettel körülvett gyermeknek elég, ha nehéz helyzetben azt mondja az édesanyja: cselekedj úgy, ahogy jónak látod, de mindenek előtt hallgass a szívedre! Isten ugyanígy tekint az emberre. A teremtésben kapott adottságnak tekintjük a lelkiismeretet, mint egy különleges jelzőműszert, amely búzdít a jóra és figyelmeztet a rosszal szemben. Valahogy úgy, mintha egy titkos papírra felírnánk reggel napi terveinket, az éjszaka közepén váratlanul ébrednénk, s egy pillanat alatt eszünkbe jutna, mit teljesítettünk, mit felejtettünk el és mit tettünk rosszul. Szunnyadó vagy ébredő lelkiismeret ? A keresztyén emberre nagyon sok esetben tekint úgy környezete, mint akinek nagyon éber a lelkiismerete. Való igaz, hogy aki az életét Isten előtti életnek tekinti, annak nagyon érzékeny jelzőműszerrel kell rendelkeznie. De nem szabad abba a hibába esnünk, mintha a keresztyének lelkiísmere- te más volna, mint a nem keresztyéneké. Hiszen erre világosan hangzik a többször is megtalálható, eligazító felelet: Isten nem sze- mélyválogaló. Teremtési adottságok tekintetében egyformán megajándékozott mindent embert. A bűn is ugyanígy ér el minden élői. Ezért fordulhat elő lelkiismeretet alig ismerő keresztyén és Krisztust alig ismerő lelkiismeretes ember. A segítség ott nagyobb a keresztyén ember (életében, hogy az elfelejtett igazságot vagy az elfelejtett tiszta értékeket nagyon hűségesen ébresztgeti bennünk Isten igéje. Istentiszteleten igehirdetést hallgatni és gyónásban bűneinket megvallani nem egy megszokott és elsajátítható gyakorlat, hanem a lelkiismeretet a bűnös ember számára oly kellemes szunnyadásból ébreszteni akaró alkalom. A nyilt párbeszéd Istennel mindig serkenti és fejleszti a lelkiismeret munkáját bennünk. így jelent különösen nagy felelősséget a nyilvánvalóan szunnyadó lelkiismeret korában a keresztyén élet lehetősége. Nem a szakember fölényével, hanem a „többet kaptam, ezért többel is tartozom" felelős érzésével gondolhatunk a lelkiismeret ajándékára. Útravaló Amikor világunkban egyre töb-' ben legyintenek arra az emberre, aki lehajol és megáll ott, ahol ez a mozdulat sem hasznot, sem elismerést nem jelent, akkor különösen is oda kell figyelnünk saját lelkiismeretünk ébrentartására. Ne legyek se túl sokat síró és csak önmagámmal foglalkozó „betegesen lelkiismeretes” ember, de ne felejtsem el olyannyira Istentől kapott érzékemet, hogy gátlástalanul átgázoljak mindenen egész életemben. Hogy mit jelent a keresztyén ember számára az élő lelkiismeret, arra hadd emlékeztessen Ady Endre két versrészlete: „Hallom, ahogy lelkemben lépked S az ő bús „Ádám hol vagy?"-ára Felelnek hangos szívverések”. „Az Isten könyörületes, Sokáig látatlan és néma, Csak a szívünkbe ver bele Mázsás harangnyelvekkel néha.” Egészséges és nélkülözhetetlen kísérői életünknek ezek a hangos szívverések és mázsás harangnyelvek. Mert mindegyik azt hirdeti, hogy az lehetséges, hogy én eltávolodtam Istentől, de Ö nem távolodott el tőlem. Igazi nyugalom is csak ott születik, ahogy Augusztinusz fogalmazta meg, ahol a nyugtalan szív megnyugszik Istenben. Szabó Lajos A „FORRADALOM ÉS A HALÁL TEOLÓGIÁJA” A külföldi hírek szerkesztője címére újabb sajtókiadvány érkezett Nicaraguából, az ottani, Latin-Amerikai Keresztyén Békekonferencia titkárságától. Az európai — közelebbről: a magyar — olvasó számára már eleve nehezen érthető a folyóirat címe: „Forradalom és a halál teológiája”, de nagyon is nyilvánvaló lesz akkor, ha arra gondolunk, hogy a ni- caraguai nemzet és nép élet-halálharcát vívja a maga szabadságáért és önállóságáért. Ebben a harcban részt vesznek a nicaraguai egyházak is, köztük az ottani protestánsok, amelyek nemcsak a helyüket keresik az új társadalomban, hanem szolgálni is kívánnak érte — a halálig. Innen a folyóirat címe, és innen a nicaraguai keresztyének sajátszerű teológiája is. Brahmsra emlékezünk Százötven éve, 1833. május 7-én született Hamburgban Johannes Brahms, a kiváló német zeneszerző. ÉLETÚTJÁT NÉHÁNY MONDATBAN JELLEMEZHETJÜK: zenei tehetsége korán kiütközött. Már 14 éves korában csodagyermeknek tartották bámulatos zongorajátéka miatt. 1853-ban Reményi Ede zongorakísérője lett. Később életre szóló barátságot köt a Schumann családdal. Szülővárosában szeretett volna komolyabb pozíciót betölteni, de ez nem sikerült. 1862-ben Becsbe költözött, és ott csakhamar jelentős szerepet játszott a zenei életben: az Énekes Akadémia karnagya lett és a Zenebarátok Társaságának vezetője. Közben sokfelé utazik hangverseny körutakra. Hírneve a Német rekviem (1868) óta egyre emelkedik. Elismertetését a sok siker, kitüntetés, díszdoktorátus bizonyítja. Sikeres, de magányos ember, egész életében nem nősült meg. 1896-ban megbetegszik (májrák), és 1897 április 7-én ez okozza halálát. Egyesek Beethoven utódának, a bécsi klasszikusok egyenes folytatójának vélik —, mások akadémikusnak, klasszicisztikusnak. Kroó György szerint: „őszi muzsika az ő életműve, de az őszi erdő színeinek minden pompájával, és a fák között még be- betörő verőfénnyel.” MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETÉN az európai zenei élet középpontja Párizs volt. Jellemző műfaj a nagyopera (Meyerbeer, Auber) és a szimfonikus művészet (Berlioz). De Brahms úgy vélte, hogy ha a szimfónia a programszerű elemeket felhasználja, akkor ezáltal feladja az „öntörvényű” zenei jelleget. Emiatt ő maga régebbi (főleg beethoveni) formaelvek alapján írta hangszeres műveit, melyeket új, romantikus tartalommal igyekezett kitölteni. Vagyis a programzene virágkorában is mindig „abszolút” zenét alkotott. A korabeli művészi, esztétikai harcoktól távoltartotta magát, de levelezéséből tudjuk, hogy Liszt, Wágner és követőinek zenéjét elviselhetetlennek tartotta. Liszt sem becsülte Brahmsot. JÓ TUDNUNK, hogy evangélikus vallású zeneszerző volt és némi kapcsolódás látható nála az evangélikus orgonazenéhez. Évfordulójára emlékezve térjünk ki néhány szóval erre. Orgonaművei a hagyományos talajon és a Bachhoz való kötődésben születtek. A századforduló előtt, közvetlen Max Reger titáni alakjának felbukkanása előtt, Brahms orgonoművészete teljesen elszigetelten áll a maga korában. Clara Schumann számára írt orgona preludium és fugáiban erősen érezhető ugyan zongorajátékának hatása, de az is látszik, hogy tudatosan igyekszik elszakadni a zongora — szerűségtől, és keresi az utat az orgonaszerű komponáláshoz. Az „asz-moll fuga” szigorú ellenpontozása és fanyar rajza éppúgy lebilincsel, mint az 1902-ben kiadott korál- előjátékok csendes elmélyűltsége. Ezekben érezhető legjobban a nagy Tamás-kántorra való támaszkodás. A tömörebb előjátékok mintája kétségkívül az „Orgelbüchlein” — mivel Brahms is, mint Bach az egyházi ének szövegének hangulati tartalmát próbálja zenébe önteni. — Brahms 11 korálelőjátéka ma is helyet kap az evangélikus istentiszteletben és a modern koncertéletben (..Szívem szerint kívánom” — „Egy zsenge rózsatőről” — „Készítsd magad kedves léllek” stb.) Frotscher a híres német orgonakutató egyik korálelőjátékát „földön túlian szépnek” mondja („O Welt ich muss dich lassen”). A Bachhoz kötődés nem zárja ki, hogy a korál- előjátékokat átszellemült, finom, romantikus hangvétel jellemzi. EMLÍTSÜK MEG, hogy egyik mottetáját 1980-ban o Lutherá- niától is hallhattuk, melynek szövege Jób és Jeremiás könyvéből, valamint Jakab leveléből származik. A borongós hangulatú mű az élet és halál súlyos kérdését veti fel. Zárótétele a Luther-ének: „Már megyek békén, örömmel ..Gáncs Aladár , magát, mielőtt hozzákezd, meg- hányja-veti: futja-e a pénzéből erejéből? Különben könnyen nevetségessé válhat mások szemébe ha félig épít fel valamit, azutár abbahagyja. Ezért ez az ember is először leült, tervet készített, számadást csinált: be tudja-e fejezni az építkezést? Tud-e érte áldozatot vállalni? Jézust követni is csak úgy lehet mondta ezzel Jézus —, ha tudunk ezért áldozatot hozni. Az időnkből, az erőnkből, a szeretetünk- ből. Különben gúnyosan mutogathatnak ránk az emberek, hogy lelkesedtek, mégis elmaradtak Jézus mellől, ne mtudnak áldozatot vállalni! JÉZUS AZONBAN ARRA IS FIGYELMEZTETETT, hogy bátorság és kitartás nélkül sem lehet öt követni. Ezért mondta el a másik történetet: Egy király hadba akart indulni a szomszédos király ellen. Előtte azonban tanácskozást tartott az embereivel: meg merjék-e támadni az ellenséget, hiszen azok kétszer annyian vannak? Lesz-e elég bátorsága a katonáknak felvenni a túlerővel szemben a harcot, s kitartásuk a győzelem kivívásához? Ha úgy ítélik meg a helyzetet, hogy nem, jobb még idejében békét kötni, mint elkezdeni a harcot és csúfos vereséget szenvedni. Nem elég lelkesen elindulni Jézus után. Akiben nincs meg a Rá hagyatkozó hit bátorsága és a hűséges szeretet, valóban, nem lehet Jézus tanítványa. Merjük-e, akrjuk-e az akadályok ellenére is követni Jézust? Sárkány Tiborné Akivel jól érezzük magunkat, nehéz tőle elszakadni. Húzzuk az időt. Még egy kicsit maradjunk együtt! VALAHOGY ÍGY LEHETTEK AZOK AZ EMBEREK IS, akik Jézust követték. Nagy sokaság ment Vele — ki tudja mióta, milyen messziről követték —, s nem tudtak elszakadni Tőle. Biztosan örült Jézus — gondoljátok —, hogy sokan ennyire ragaszkodtak Hozzá. Jézus azonban odafordult hozzájuk és háromszor is megismételt egy mondatot, ami furcsán csenghetett a körülötte levők fülében: nem lehettek az én tanítványaim! De hát miért? Nem örült Jézus annak, hogy ennyire fellelkesedtek az emberek, s Vele akartak menni? Talán ti is fellelkesedtetek egy- egy alkalommal, mikor Jézusról hallottatok: milyen jó Jézus közelében lenni, őrá figyelni, Öt követni. Valóban jó dolog, de nem köny- nyű. Egész embert kíván. Ebből Jézus nem csinált titkot. Idejében figyelmeztetni akart mindenkit: vannak akadályai az Ö követésének! Aki ezeket figyelmen kívül hagyja, az lehet, hogy egy darabig lelkesedik ugyan, de nem tudja Jézust követni. Hogy milyen akadályokra gondolt, azt Jézus két példázattal akarta megmagyarázni. AZ EGYIK ARRÓL SZÓLT, hogy egy ember tornyot akart építeni. Az építkezés azonban költséges dolog — ezt ti is tudjátok. Sok pénzt, időt, fáradságot igényel. Aki komolyan rászánja sebbséghez tartozik, amely az angol, a skót és az ír bevándorlók missziója nyomán lett keresztyénné. (ena) Első alkalommal választottak meg a Presbiteriánus Egyház elnökévé a szigetország őslakóiból való maorit. Tama Hoke Takso egyház-elnök ahhoz a népi ki-
