Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-31 / 31. szám
Ä Cirkevné Listy új énekeskönyvünkről A Csehszlovákiában megjelenő Cirkevné Listy c. havi folyóiratban a Szlovák Evangélikus Egyház lapjában az 1983 év 4. (áprilisi) számában a lap hátuisó borítólapján, másfél oldalnyi terjedelemben MU dr. Karol Wurm tollából ismertetés jelent meg az új magyar énekeskönyrvől, amelyben többek között a következőket olvashatjuk: A Magyarországi Evangélikus Egyház - új énekeskönyve, az „Evangélikus Énekeskönyv”, 1982 őszén jelent meg. A mi új énekeskönyvünk előkészítésével összefüggésben kétszeresen is érdekel bennünket a testvéri egyházak hasonló munkássága, mert az énekanyag jelentős része közös örökségünk. Nem az én feladatom, hogy az új magyar énekeskönyvet szövegi és teológiai oldalról értékeljem, hanem annak egész áttekintésére és a zenei szempontokra fordítottam figyelmemet. Ezt kövétőleg a szerző tartalmilag ismerteti új énekeskönyvünket, majd a következőket írja: A dallamokat egy hangon jelölik, ahogyan az az újabb énekeskönyveknél általában szokásos. A szöveg és a dallamok nyomása szép és jól olvasható. A kezdő hangjegyeket szolmizációs jellel látták el. Ez a módszer a magyar pedagógiában szokásosan elterjedt. A daliami szerkesztőség a himnológiai reform szelleméhez tartja magát, megőrzi a gyakorlati teherbírás mértékét, de nem enged helyet az álkalmatlan deformációk érdekében. Ebből a szempontból mintegy a középutat képviseli a mi Új Partitúránk és az új cseh-testvér énekeskönyv között. Az előadói (prozódiai) oldalról a szöveget gondosan igazították, még ott is, ahol jambikus dallamról van szó, ami a magyar nyelvben (a szlovák nyelvhez hasonlóan) különös figyelmet igényel. 46 új r ének a kortárs hazai szerzők ■ tollából származik, ezek közül hathoz a kortárs szerzők új dallamokat szereztek. 20 dallamot vettek át a régi cseh és szlovák alkotásokból. A himnológiai adatok nagyjában megbízhatók. Meglepő viszont, hogy az összes szlovák eredetű dallamoknál tévesen szerepel mint a forrás Skultéty Partitúrája, jóllehet a Cithara 1636., 1674. és 1684. évi, a Glósiusnak, az 1750. évi Kéziratos Partitúrának, és Grylus Partitúrájának dallamairól van szó. (Ennek megvitatását szívesen engedjük át a szakembereknek. — Szerk.) Érdekes az ismertetés befejező része is: A mi készülő énekeskönyvünk tervezetével való összehasonlítás nál megállapíthatjuk, hogy az új magyar énekeskönyv kevésbé ra gaszkodik a 19. sz. örökségéhez, többet merít a régebbi múltból és bátran sorozza be az énekek és imádságok új típusait. A munka előkészítő kezdetei visszanyúlnak az 1970. évre, a bizottságokban a gyakorlati munka 1976-ban. indult meg. A sikeres befejezéshez hatékony módon hozzájárult a kitűnő szakemberek és művészek részvétele és segítsége, olyanoké is, akik nem voltak a bizottságok tagjai. A ve lünk való összehasonlításban a feltételek annyival voltak kedvezőbbek, hogy a szövegekkel való munka nem kívánta meg a teljes áttolmácsolást. (A fordító megjegyzése: itt nyilván arra történik utalás, hogy az új szlovák énekeskönyvet a mai irodalmi szlovák nyelven fogják kiadni, amelybe számos Tranoscius-éne- ket is átvesznek s ezek nyelve biblikus-cseh nyelv, amit a mai szlovák irodalmi nyelvre kell áttenni.) A gyülekezetből érkezett előzetes hírek szerint az új énekeskönyv kedvező visszhangra talált. Dr. Wurm Károlyról a Cirkevné Listy 1982. évi áprilisi számában üdvözlő cikket írt dr. Julius Filo, a Szlovákiai Evangélikus Egyház Keleti Egyházkerületének (székhely: Kassa) püspöke, annak kapcsán, hogy Wurm Károly most volt 70 éves (szül: Pozsonyban 1913. március 25-én). Atyja, ugyancsak Wurm Károly, a pozsonyi nagytemplom orgonista-kántora volt. Így fia, a cikkíró Wurm Károly már a családban is zenei képzésben részesült, majd a lipcsei konzervatóriumban továbbképezte zenei tudását. Ezután orvos lett és előbb a pozsonyi .evangélikus kórházban, működött, majd Liptószentmiklósra költözött, ahol ma is él. Dr. Wurm Károly a Szlovák Evangélikus Egyház Keleti Egyházkerületének felügyelője, tehát dr. Julius Filo püspök elnöktársa. Több himnológiai, egyházzenei és énekkari műve jelent meg. 1982- ben dr. Otmar Gergelyivel együtt jelentették meg reprezentatív könyvüket „Szlovákiai történelmi orgonák" címen. (A könyvről lapunkban is ismertetést adtunk. — Szerk.) Dr. Wurm Károly a most készülő szlovákiai új evangélikus énekeskönyv zenei szerkesztő bizottságának tagja. Mekis Ádám Orgonáink Békéscsaba A 23 ezer lelket számláló békéscsabai evangélikus gyülekezet belső területén épített 3 templom mindegyikének van orgonája. AZ 1745-BEN ÉPÍTETT KIS- TEMPLOM első orgonáját Kar- gut Melchior besztercebányai orgonaépítő mester készítette. Azóta több orgonája is volt a templomnak. 1860-ban Komornyik Benedek mester épített új orgonát. A jelenlegi egy manuálos, 11 regiszteres orgonát Dangl Antal aradi orgonaépítő mester látta el a mai formával. A mintegy 600 lelket befogadó templomban a naponként tartott reggeli szlovák, illetve a heti 4 alkalommal tartott esti magyar istentiszteletek szolgálatában áll ez a jó állapotban lévő mechanikus rendszerű hangszer. AZ ŰN. ERZSÉBETHELYI lel- készi körzetben 1876-ban épült templom orgonáját 1881-ben Sas- kő Márton mester készítette egy manuállal, 13 regiszterrel, ún. csuszka-ládás rendszerben. Ezt az orgonát Zalánfy Aladár tervei alapján — Linder László himno- lógus lelkész szolgálata idején — 1950-ben korszerűsítették és kibővítették 2 manuálra. Az orgona új játszóasztalt és pozitívművet is kapott és 21 regiszterre bővült 32 ezer Ft-os 'költséggel. Ez az orgona is naponként szólal meg a reggeli szlovák nyelvű áhítatokon és hangversenyekre is alkalmas. AZ 1824-BEN ÉPÜLT NAGYTEMPLOM első orgonáját Hero- dek mester készítette 1838-ban. Ez hosszú évtizedeken át megfelelt a gyülekezeti énekvezetés céljára. A következő lépés az volt, amikor 1901-ben Soukenik János és Rukovina János mesterek megépítették a 2 manuálos, 36 regiszteres szép orgonát, amelynek homlokzati része a képen látható. Mivel azonban ennek a pneumatikus rendszerű hatalmas orgonának mechanizmusa lassúnak bizonyult, szükségessé vált az orgona további korszerűsítése, ill. kibővítése is. Ez a munka is elkészült 1975-ben Trajtler Gábor orgonaművész, országos zenei igazgató tervei és irányítása alapján a Fővárosi Művészi Kézműipari Vállalat Orgonaüzemének kivitelezésében. Elektronikus Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj (protestáns imaház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Balatonboglár (református templom) : a hó első vasárnapján de. 9; a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves (’eformátus templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református templom) : a hó első vasárnapja kivételével de. 8. Balatonfüzfő (József A. u. református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református1 templom: a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balaton- lelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (református templom): a hó második és negyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.): a hó második és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balatonvilágos: a du. 4. Csopak (református templom) : hó második és negyedik vasárnapján a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse; július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 11; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a hó első és negyedik' “vasárnapján du. 4; a hó harmadik vasárnapján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.) : minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs; július 10., 24., augusztus 14., 28. du. 3; július 3., 17., 31., augusztus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom) : a hó első, vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik, ötödik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.) : minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.) : a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 1.): a hó második és negyedik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evangélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11. vezérléssel látták el, új játszóasztalt építettek, a két manuált háromra, a 36 regisztert 38-ra bővítették. A mintegy 3,000 síp közül a legnagyobb 5 m hosszig a legkisebb pedig 8 milliméter. A több mint félmillió forintod; kitevő költségeknek csaknem a felét Békéscsaba Város Tanácsa vállalta. A korszerűsített orgona a vasárnapi és ünnepnapi főistentiszteletek mellett alkalmassá vált a magas igényű versenyművek megszólaltatására, ill. előadására. E célból hangversenyek sorát bonyolították le az 1975—1979-es években. Az utóbbi négy esztendőben (1980-tól) ugyanis elnémult ez a hangszer, mert az 1978- as földrengés jelentős károkat okozott a templomon, úgyhogy azt le kellett zárni. A tatarozási munka már negyedik éve tart s remélhetőleg ez év őszén befejezést nyer. Akkor majd újból megszólalhat az orgona is. A jelzett négy esztendőben számos egyházzenei rendezvényen és hangversenyen szolgált az orgona. A gyülekezet rendezésében megtartott alkalmakon egyházunk kiváló orgonaművészei: Trajtler Gábor, Peskó György és Gáncs Aladár mutatták be a klasszikus és modern zeneirodalom alkotásait. Ezenkívül az Országos Filharmónia is több alkalommal adott műsort a Nagytemplomban, amelynek 3300 ülőhelyét csaknem minden alkalommal zsúfolásig megtöltöttek a komoly egyházi és világi zene kedvelői, így többek között előadták Bach J. S. Máté és János passióját, néhány orgonaművét, motettáját és korálelőjátékait, Händel Messiását, Verdi és Mozart Requiemjét, faszt Krisztus oratóriumát és Szent Erzsébet legendáját a Budapesti Kórus, a Debreceni Kodály Kórus, a Fővárosi és Debreceni Szimfonikus zenekarok és fővárosi magán operaénekesek közreműködésével. Margittay Sándor, Lehotka Gábor és Ella István orgonaművészek orgona- estjeinek műsorán pedig klasz- szikus és modern alkotások szerepeltek, ugyancsak fővárosi szólisták közreműködésével. A békéscsabai gyülekezet tagjai és a város zenekedvelő közön-* sége már türelmetlenül várják a hamar megkedvelt nagytemplomi komoly zenei hangversenyek folytatását. A fentebb említett alkalmak tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a klasszikus és modern egyházi és világi zene sze- retete és tisztelete közös fedél alá tudja hozni az ilyen zenét kedvelőknek egyre növekvő táborát. id. Mekis Ádám „És beszéld el fiadnak...” Fotók a mai zsidó vallási életről NEM TUDOM, milyen érzésekkel járnak az intim1 rendezésű, keskeny, kanyargós kiállító helyiségben a különböző hátterű látogatók. A fokozott érdeklődés nyilvánvaló volt azokon, akikkel találkoztam. És nem is fogynak az ott megfordulók Féner Tamás fotókiállításáról, pedig már április közepétől láthatók a színes felvételek „a magyar- országi zsidók életéről” a Néprajzi Múzeumban. Én csak arról tudok beszámolni, amit magam átéltem. S azt hiszem, hasonló élményben lehet része a kiállítást megtekintő hivő keresztyéneknek, akik kicsit is ismerik az Ószövetség világát. Az a vallás, amely Jézusé volt, s amellyel Bibliánkban is lépten-nyomon találkozunk, mai gyakorlatában eléggé rejtett előttünk. Igaza van Verebély Kincsőnek, a katalógus előszava írójának, hogy „a zsidó vallási szokások rétegei mint távoli és ismeretlen világok ma már minden bizonnyal felfedezésre váró területek”. Mj ezen a közel száz nagy alakú fényképen át egyszerre részesülünk az ismerős ismeretlen felfedezésében. A MAI ZSIDÓ VALLÁSOS ÉLET képei nem egy. esetben 2—3000 esztendőt ívelnek át szemünkben a Szentírásig. Kettős közelképpé lesz, amit látunk: azt ábrázolja, ami. a zsidó vallásos életnek egy mai darabja, és azt villantja elénk, amit a bibliai múltból ismerünk. Rögtönzött kunyhót látunk az egyik felvételen, melyet a pusztai vándorlásra emlékezés sátoros ünnepén zsinagóga vagy lakóház udvarán állítanak fel. A kiállítás utolsó fordulójában a valóságban is megállunk egy ilyen kis összetákolt jelképes építmény alatt. Lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson több bibliai hely a mózesi könyvekből! És mi is emlékezünk Isten türelmes hűségére, amely- lyel vezette népét az ígéret földje felé. Az Egyiptomból való szabadulás több napos emlékünnepe sorakoztatja a legtöbb felvételt a mai zsidó ünnepekből. A maguk készítette kovásztalan kenyér, a pászka része lett az egyház liturgikus életének, az eucharisztiának, az Ür szent vacsorájának az ostya formájában. Ma már nagyüzemi módon készül a pászka a zsidók húsvéti ünnepére. Megállító felvétel: reggeli ima a pászkagyárban. Mindegyik munkás a maga helyén hagyja abba tevékenységét az ima perceire. A mi számunkra ez az ószövetségi ünnep szoros kapcsolatba kerül Jézus Krisztus halálával. Az evangéliumi hagyomány szerint időben is! Máté evangéliumának passiótörténete Jézusnak e szavaival kezdődik: „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a húsvét ünnepe, és az Emberfia átadatik, hogy megfeszítsék”. Az első három evangélista leírása szerint az utolsó vacsora az ünnep előestéjére esik, amikor a mai felvételek is mutatják az ószövetségi szertartásnak megfelelő közös kultikus étkezést. Ekkor emlékeznek az Egyiptomi menekülést megelőző éjszakára. Az egyik fénykép azt a pillanatot ábrázolja, amikor a családi asztalnál végbemenő szertartás közben elhangzik a gyermekek, fiatalok kérdése: Miben különbözik ez az éjszaka...? És az idősek olvassák fel a választ az ünnepi esemény, a szertatások jelentőségéről a szent iratokból. A keresztyén hit számára Jézus Krisztus az igazi Szabadító bűntől és haláltól, s Izrael népének Egyiptomból való isteni szabadulása előképe Krisztus szabadításának. Nem tudunk megállani érzéketlenül Istei\ ószövetségi szabadításának mai átélt ünneplése előtt. S EZZEL MEGÉRKEZTÜNK' a kiállítás képeinek hozzánk szóló nagy tanulságához. Ezek a mai hazai felvételek megerősítik, amit más mély megnyilvánulásokból tudunk — lemélyebben Chagall fiatalkori visszaemlékezése él bennem —, hogy az ünnepek ősi eseményének átélése, tartalmuk jelenvalóvá tétele a zsidó vallásosság nagy értéke a hithű családi körben és a vallási közösségben. Mintha ott lennének közvetlenül a szent történet jelenében. A fény- képfelvételeken, amelyek nyilván a közelmúltban készülhettek, csak egyetlen olyan résztvevőt láttam, akinek magatartásán nem érződött a szent pillanat komolysága vagy örvendezése. Az áhítat mélyéről hatja át az arcokat. Az Ószövetség vallása talán a világ valamennyi más vallásánál jobban őrzi a „szent” valóságának misztériumát. Álljunk meg az egyik kép előtt: amikor megállaptíják, hogy a szombat elvált a hétköznaptól — ez a felirata. A homályba borult szobában az ülő alakokat — mintha fiatalok lennének —, alig lehet kivenni. Csak a körbeült asztalon a gyertya, meg talán kívülről még az alkony fénye világítja meg halványan az álló férfialak körvonalát. Semmi nem történik, a mozdulatlanság lehelik most kezdődik a péntek este, az Isten szent napja. Mi az Újszövetségből másként ünnepeljük, Krisztus feltámadása nyomán, az Ür napját, s az Isten ingyen kegyelméből élő hitünk megszabadított a törvény igájától. De azért tisztelettel állunk meg azok vallásos kultusza előtt, akik a „szent”, azaz az Istenhez tartozó, fogalmát az Ószövetség alapján mélyrehatóan komolyan veszik. A könyörgő ima gesztusa megint egy olyan felvétel, amelynek sprituális kisugárzása van: félig lehajtott férfifej, befelé fordított ököllel letakart szem. FÉNER TAMÁS KITŰNŐ FÉNYKÉPEI tanúságot tesznek, hogy az évezredeken at üldözött és a második világháború idején a megsemmisítés közeli határáig kiirtott zsidó nép ápolja hitét vallási közösségben ma is. És továbbadja az vúj nemzedéknek. A rabbit avatnak, a rabbi- képző kapujában feliratú képek, a Tóra, Mózes könyvei fölé tanulmányozva hajló fejek, gyermekek a hittanórán és más idevágó felvételek tanúsítják tanításuk folytatását. Ez visszhangzik a kiállítás címébe foglalt igében is: „és beszéld el fiadnak ...” A fényképek nézegetése közben ősi zsidó liturgikus énekek hangzanak láthatatlan hangszórókból. Egy többezer éves vallással találkozunk itt „élőben”, amely közvetlenül keresztyénségünk múltjához tartozik. És kísér bennünket Bibliánk olvasása közben szüntelen párbeszédben. (A kiállítás megtekinthető augusztus 15-ig. A Néprajzi Múzeum könnyen megtalálható az Országházzal szemben.) Veöreös Imre