Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-03-21 / 12. szám

Készülünk a konfirmációra Ismerkedjünk meg az új énekeskönyvvel Közösség-élmények Korunk egyik legnagyobb prob­lémája és kísértése az emberek zárkózottsága, magányossága, csak önmagával törődés. Még gyermekek és fiatalok között is vannak magányosak, olyanok, akik igyekeznek jól elvégezni is­kolai feladataikat, megtanulják a napi leckét, de kevés alkalmuk van beszélgetésre, baráti társa­ságban való derűs vagy komoly részvételre. Az órák közötti rö­vid szünetek erre nem elegen­dőek és a napok nagyon rövi­dek, kevés idő marad ilyesmire. Nagyon sok családban a fárad­tan hazaérkező szülők, vagy az esti televíziózás meghiúsítja azo­kat a meghitt családi-közösségi órákat is, amelyekben mindent meg lehet beszélni, élménybe­számolókkal, kérdések feltételé­vel. A tizenéves fiatalok pedig tele vannak közlési vággyal és kérdésekkel. Fiatalok gyülekezete A konfirmációi előkészítő órák egyik nagy élménye lehet tehát az, hogy azonos korú, egy­mást addig egyáltalán, vagy alig ismerő fiúk és leányok hétről hétre együtt lehetnek, derűs lég­körben, énekelve, kérdéseket fel­téve. olykor még közös játszásra is alkalmat találva. A mi gyüle­kezetünkben, egy fővárosi gyüle­kezetben évről évre azt tapasz­talom, hogy a legelső órára még enyhe szorongással a tekintetük­ben jönnek el a fiatalok, szülő­jük kíséretében, de azután egy­két hét múlva már mosolyogva lépnek be az ajtón és otthonosan érzik magukat a gyülekezeti te­remben. Egymásra is mind több érdeklődéssel figyelnek, örülnek, ha a másik olyat mond vagy olyat kérdez, ami őket is foglalkoztatta már és várják hétközben is a hét­végi találkozást. Kicsi ..gyüleke­zet” egy konfirmandus-csonort. de érzik, hogv valami összeköti őket. tehát összetartoznak, kis gyülekezetté formálódnak. Az is nagy öröm lehet, ha az idősebb fiatalok, ifjúsági biblia­kör tagjai szeretettél"'VéSzik "kö­rül "újakat”, ízelítőt adva né­kik abból, hogy a konfirmáció nem a vizsgáig és ünnepi isten- tiszteletig tart, hanem folytató­dik és tanulás, vizsgára készülés nélkül is sok-sok érdekes, izgal­mas témát lehet megvitatni, együtt felkészülni a felnőtt ke­resztyén életre. Az egyház felfedezése Az'egyház'születése pillanatá­tól közösség volt. Pünkösdkor a remegő, majd bátran az emberek közé menő tanítványok is közös­séget éreztek egymással. A meg- keresztelkedő emberek is átélték a nagy közösség szívet melegítő érzését, majd hazatérve, ki-ki a maga városában, falujában, otthonában élte át ugyanezt. Az első keresztyének nagy ereje is abban volt látható, hogy egymást szerették, segítették, megszűntek a szociális, faji, népi különböző­ségek és Krisztus szeretetében „egy testnek” tudták az egyhá­zat. — A konfirmandusok az órák során megértik azt is. hogy Jézus Krisztus külön-külön mindegyikük Megváltója lett és azt is, hogy nekünk egyenként is meg kell állnunk Isten előtt és fe­lelősséggel tartozunk életünkkel neki, de ezzel egyidejűleg szíve­sen hallgatják és tanulják Isten­nek egész világra érvényes sze- retetét és azt a tényt, hogy a hit bennünket összeköt minden ke­resztyénnel, a szolgálatra való elkötelezés pedig minden ember­rel és néppel. A templom kapu­ja mindenki előtt nyitva van, a Biblia .minden ember számára el­érhető. Isten ajándékai is eljut­nak minden emberhez. Az igazi Krisztus-hit lehetetlenné teszi az önzést, öncélú befeléfordulást. közösség nélküli életet. Új ismereteket jelent a kon­firmandusoknak a helyi gyüleke­zetnek, hazai egyházunknak és az egyházi világszervezeteknek sokféle misziói, diakóniai szolgá­lata, gazdasági, szociális, politi­kai fáradozása a jó ügyekért, bé­kéért. igazságosságért, az élet megtartásáért, külső és belső fe­szültségek enyhítéséért. Változások a családi élet közösségében A konfirmációra összejön az egész család, meghívják még a keresztszülőket, közelebbi roko­nokat is. Ez is jó érzés a konfir­mandusnak, aki ez alkalommal a középpontban érezheti magát rövid időre. De még ennél is na­gyobb élménnyé lehet számukra az, ha az előkészület idején a szűr lök foglalkoznak vele. kikérdezik a káté anyagát, végighallgatják egy-egy óra után az élménybe­számolót, elmesélik a maguk konfirmációját, fiatalkori élmé­nyeiket. Drága és pótolhatatlan beszélgetések ezek, feledtetnek sok beszélgetés nélküli estét, sok csak a felnőttkérdésekkel telí­tett estét, sok tv-nézéssel kitöl­tött estét... Szinte összeforr új­ra a család, és a konfirmandus úgy érezheti, hogy ennek ő — és rajta keresztül maga Jézus — az „okozója”. Az pedig, ha a konfirmáció napján a szülők is vesznek úrvacsorát, gyermekük­kel együtt, felteheti a koronát erre a csaiádélményre! Így hozta a konfirmáció új és fontos közösségélményeket a fia­talok életében, de rajtuk keresz­tül még a család és gyülekezet számára is. Szirmai Zoltán A mi korunk énekei AMIKOR AZ ORSZÁGOS EL­NÖKSÉG az új énekeskönyv szer­kesztő bizottságát kijelölte és fel­adatukat kitűzte, a levél utolsó pontjában ezt a feladatot is adta: .. az énekanyag bővítendő újon­nan írt énekekkel, melyek kifeje­zik egyházunk mai teológiáját és megközelítik a mai embert.” Két­ségtelenül ez volt a szerkesztés­nek egyik legfontosabb, de egy­ben legnehezebb kérdése is. Az ének írásához költőkre van szük­ség, de ők sem írnak csak úgy „rendelésre’ ’új éneket. A munka menete, a szerkesztés „láza” ra­gadta meg azokat a testvéreinket, akik végül is vagy a mai új dal­lamokra, vagy régi, már ismert dallamokra új énekeket költöttek és ezekben az énekekben korunk keresztyén embere stóláit meg, egyházunk teológiájának fénye és melege sugárzik a későbbi korok felé. Túrmezei Erzsébet, Scholz László, Dóka Zoltán és Bodrog Miklós munkája és szolgálata nemcsak a régi szövegek kiigazí­tásában, egyes énekek vagy ének- versek újrafordításában jelentke­zett, de ők voltak az új énekek írói is. Rajtuk kívül kétségtele­nül nagy értéke lesz új énekes­könyvünknek József Attila „Erős vár”-ja és Weöres Sándor két éne-, ke. A nagyszámú beérkezett anyagból 48 új ének került be énekeskönyvünkbe, — ez pedig az istentiszteleti énekanyag 10%-át jelenti. AZ ÉNEKEK HANGVÉTELE KÜLÖNFÉLE, de abban egysége­— SZÜLETÉS. ' Szabó Vilmos Béla bakonytamási lelkészéknek január 14-én Zircen első gyerme­kük született. Neve: RICHARD. VILMOS. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Id. Ónodi Pál a kölesei gyüleke­zet tagja és felesége, Balku Má­ria február 26-án ünnepelték há­zasságkötésük 60. évfordulóját. A gyülekezet istentisztelet kereté­ben adott hálát az ünnepeitekkel a hosszú, együtt megtett út min­den megtapasztalt áldásáért. „Mindeddig megsegített bennün­ket az Űr!” — HALÁLOZÁS. Ozv. Verli Mátyásné, sz. Francsek Berta, a ceglédi gyülekezet tagja 89 éves korában elhunyt. Február 25-én kísérték utolsó földi útjára. Az elhunytban dr. Verli Sándor, a ceglédi gyülekezet felügyelője édesanyját gyászolja. A koporsó­nál Ribár János lelkész hirdette a vigasztalás igéjét: „Mert nékem az élet Krisztus és a meghalás nyereség”. — Kovács Eszter, a szendi gyü­lekezet arany és gyémánt diplo­mával kitüntetett nyugalmazott sek, hogy a XX. század hangja és jellegzetesen diakóniai teológiánk ihletése szólal meg bennük. Érde­mes megnézni, hogyan érvénye­sül ez a hang, néhány példán. Az egyházi esztendő ünnepeinek éne­keiben is határozottabban hang­zik ki a szolgáló életre való indí­tás. Az egyik ádventi énekből né­hány sor: „Életet, békét hozol Te nekünk, Téged szolgáljon teljes életünk! Ádventi csendben téged várunk. Jöjj Urunk, Jézus, maradj nálunk!” Egy újévi énekből nem a bizony­talan várakozás, hanem a céltu­datos szolgáló élet bizonyossága csendül ki: „Kegyelme hordoz szüntelen, Nem gyötri gond és félelem. És minden percnek célja van, Ha őt szolgáljuk boldogan.” Egy húsvéti ének befejező sorai sem csupán a feltámadás fényére mutatnak, hanem inkább Jézus feltámadásának mindennapi éle­tünkre szóló kihatására: „Ügy ébredj minden reggelen, Hogy életed húsvét legyen, — Támadj fel drága népe!” Ez a „diakóniai hang” nemcsak az egyházi esztendő szorosan vett énekeiben szólal meg, hanem má­sokban is. Egy példa az „Isten igéje” ének csoportból: „Tégy minket késszé igéd hallására! Indítsd el lábunk szolgálat útjára! Szolgálni testvért, akit ínség éget! Szolgálni téged!” A bűnbánati ének sem áll meg a < bűnök megváltásánál, hanem ke­tanítója, aki 34 évig a gyülekezet kántora is volt, életének 87. évé­ben február 18-án elhunyt há­rom évig tartó súlyos betegség után. Temetése február 20-án volt a szendi temetőben. Koporsója mellett egykori tanítványainak és a gyülekezetnek népes serege állt. A feltámadás igéjét Balogh András lelkész hirdette. — HALÁLOZÁS. Siffer Ká­roly, a zánkai gyülekezet hűséges felügyelője és lapunk buzgó ol­vasója 86 éves korában elhunyt. Temetése január 26-án volt Zári- kán a hozzátartozók és a gyüle­kezet nagy részvéte mellett. „Uram, te fogod jobbkezemet. Ta­nácsoddal vezetsz engem és végül dicsőségedbe fogadsz”. — Kemény Sándor, a kőszegi gyülekezet hűséges tagja, hosszú időn át presbitere 74 éves korá­ban váratlanul elhunyt. Teme­tésén, amely február 10-én volt a kőszegi temetőben, a gyászoló család mellett nagy számú gyülekezet is jelen volt. „Jöjje­tek énhozzám mindnyájan, és én nyugalmat adok nektek!” resi az új élet önzetlenül, szere- tetben szolgáló magatartását: „Akik közé küldöttéi, Kikkel testvérré tettél, Nekik híven szolgáljak, Jutalmat mégse várjak.” EGY EGÉSZEN ÚJ ÉNEKCSO­PORT IS található énekesköny­vünkben, mely a keresztyén fele­lősséget, küldetésünket foglalja össze. Az egész teremtett világért való felelősség és abba való kül­detés is diakóniai teológiánk mű­velése közben erősödött meg egész egyházunkban. Egy rövid cikk­ben nem ismertethetek egész éne­keket, de kiválogatott sorokkal próbálom érzékeltetni ezen éne­kek hangvételét: „A másik ember más, mint én, Akárhol él a föld színén. És mégis ember mindahány — A levél mind levél a fán.” Jézus követése ennek a másik embernek befogadására szólít minket: „Nincs, ami megújíthat Se mást, se tégedet, Csak a Krisztusból tűző Forró, hű szeretet. Mindennap erre vágyik, Ki épp utadba jő. Testvér, mint Krisztus téged, Te úgy fogadd be öt!” A testvér befogadása sem csupán szeretetteljes gesztus, hanem fele­lős cselekvés világunkért, minden jó ügyéért az emberiségnek. „Egymásra bízol bennünket Ne maradjunk árván, (Munkáljunk békét, jó ügyet, Ösvényeden járván.” Még jobban kiszélesedik, kozmi­kus távlatot kap ez a szolgálat a következő új énekben: „Ó, bölcs Isten, ki művedet Emberrel koronáztad, Add megszenteljük nagy neved, Legyen bennünk alázat. Megannyi kozmikus körön Innen és túl — legyen öröm Kékellő csillagunkon!” Újjá lett az eddig 763. szám alatt található konfirmációi éne­künk. A meglevő három vers kö­zé újabb három került, méghoz­zá oly módon, hogy a páratlan versekben a konfirmandusok ké­rése hangzik, a páros versszakok­ban a gyülekezet' énekli á bizta­tást, bátorítást. Ezzel újszerű éneklési módot akar megvalósíta­ni, melyet más énekek esetében is követhetünk, így lendületeseb­bé válhat éneklésünk. JÓL TUDJUK, HOGY EGY- EGY ŰJ ÉNEK MEGKEDVELÉ­SE vagy mellőzése az énekes­könyv több évtizedes használata után mutatkozik csak meg. Ezért egyformán szeretettel bocsátjuk útjukra ezeket az új énekeket. Bizonyosak vagyunk abban, hogy jól szólal meg bennük mai ma­gyar evangélikusságunk bizony­ságtétele. Az a hitbeli meggyőző­désünk, hogy Jézus szolgáló sze- retetre hívott él bennünket vilá­gunkban! T-Sz. M. Tatay Sándor képernyőn ALIG EGY HÓNAP LEFORGÁSA ALATT kétszer is feltűnt a televízió kép­ernyőjén. „Mitől nyugtalan?” — kér­dezte a riporter a február 20-i adás al­kalmával. Mosolyog: „Nyugodt természe­tű ember vagyok.” El kell fogadnunk fe­leletét, mert olyan nyugodt derű árad egész lényéből. Környezete is nyugalmat sugároz: a Badacsony jellegzetes kon­túrja. a Balaton tükre, az író szőlője sziklák tövében magaépítette kis házzal, kétszáz éves borpincéjével. Két nap szór­ja pazarul itt mindenre sugarát. Egyik az égből, másik a tó tükréből. Kinn ül­nek a tőkék között kerti asztal mellett Mádi Szabó Gáborral. Ö az író köny­veiből olvas fel részleteket. Megindul a beszélgetés. Készül a portré. „Ének a szőlőhegyről.” A múlt emlékei villannak fel egymás után a képernyőn: a Bakony, gólyafészek falusi ház kéményén, Ba­konytamási, a szülőfalu, az evangélikus templom tornya. Csupa meghitt nyuga­lom. „Mindig vissza kell térnem a gyer­mekkorhoz, hogy írni tudjak” — mondja később. Nyugalmának Badacsony az őre, Bakony a forrásvidéke. MITŐL VÁLÓK MÉGIS NYUGTA­LANNÁ, amikor készül a portré és ki­bontakozik Tatay Sándor életrajza? Ez a nyugodt természetű ember, aki megje­lenésre Berta Bulcsú szerint „olyan, mint egy prépost és egy vidéki, földmíveléssel is foglalkozó, sokgyermekes kocsmáros keveréke”, mintha sohasem fért volna bőrébe. „Gyerekkoromban sokszor meg­szöktem hazulról” — mondja. Evangé­likus lelkész hetedik gyereke. Lelkész­ősök hat generáción keresztül. Nagyapja is Bakonytamásiban volt pap. Teológus lesz Sopronban, de otthagyja a teoló­giát. Magtermelő szövetkezet megbízott­jaként bejárja az egész országot. Meg­írja első regényét, az „Ekét”. Pécsen bölcsészkedik. Lapot is indít. Nem lesz belőle semmi. Gyalog bejárja Európát. Nincs semmije. Leleményessége mindig segít rajta. Nem szorul másokra. Kő­szegen grafológiai irodát nyit. íráselemző képességét a televízió egyik januári adá­sában is bizonyítja idén, csak úgy móka­képpen. Három nagy színész kézírását adják át név említése nélkül. Jellemzése telitalálat. Bajor Gizi, Latinovits Zoltán és Csortos Gyula kézírása volt. Jó ember­ismerő. Ráérez az apró jelenségek és a jellem szövevényes kapcsolatára. AZ IRODALOM FELÉ Babits előszo­bájából indult. Falusinak érezte magát a pesti fiúk között. Nincs türelme ki­várni, míg a Nyugat leközli tárcáját, Bibó lapjában jelenteti meg. Babits mél­tatlankodott, de amikor veseműtéttel kórházban fekszik, Schöpflin útján je­lentős Baumgarten-segélyk küldet neki. Űjabb nyugati „lődörgés” után megis­merkedik Veres Péterrel, Szabó Pállal és Sinkával. Épp a csőd szélén áll lapjuk, a „Kelet népe”. Élményei őt is a falu­hoz kötik. Ä maga és nővére csekély örökségét a lapra áldozzák, amelyet ké­sőbb Móricz tesz irodalomtörténeti je­lentőségűvé. Könyvkereskedést nyit köl- csönkönyvtárral Budán, a Hunyadi János úton. ír. A „Bolyai könyvek” kiadója. A háború alatt filmet forgat Szíglige­ten. Megrendítő részlet jelenik meg be­lőle a képernyőn. Nem fejezték be. Ba­dacsonyban a Rodostó turistaház veze­tője. Megnősül. Szőlőt vesznek. Házat épí­tenek benne. Sokan látogatják: Vas Ist­ván, Déry Tibor, Mészöly Dezső. Közelé­ben a Balaton nagy látnoka: Egri. Szom­szédja Jankovich Ferenc, az író. Háború után sokáig nem jelentek meg könyvei. Újra meg kellett fogalmaznia, mit akar. így születik meg a háromkötetes „Si­meon család”. Életrajzi ihletésű, mint legtöbb írása. Keserűséggel tölti el, hogy szülőfalujában a legszorgalmasabb gaz­dákat büntetik a kulák-listával. Ekkor írja általa legjobbnak tartott novellás- kötetét, a „Vulkánt”. Témája a Bada­csony és borának hátborzongató hatása a hegyen és a hegyből élő népre. A „hall­gatás kora” után nagysikerű gyermek­regényeket ír. Filmjei díjakat nyernek. Az év nagyobb részét Badacsonyban tölti. A telet Angyalföldön. 1980-ban töl­tötte be 70. évét. ELÉG ZAKLATOTT ÉLET. Egy in­farktus is mögötte már. Mégis „nyugodt természetű ember” Tatay Sándor. Nyu­godt, amikor otthagyja a teológiát, mert érzi, hogy más a hivatása. Nyugodtan vallja magát evangélikusnak. Máskép­pen folytatja papi ősei szolgálatát. Sze­reti az embereket. „Közönység-centri- kus.” A jóravaló embereket igyekszik el­látni valamivel, ami üdít és épít. Nyu­godtan vall mindig önmagáról is. Nem szépíti furcsaságait. Nem akar minden­áron jobbnak látszani. Nyugodtan vallja, hogy ellenálló nem volt. Szocialista töltés se jellemezte. A parasztság kérdései ér­dekelték. Azért lődörgött annyifelé, mert önmagát kereste. Most hetven éven túl befelé fordul, a szülőföld felé. Kis terü­leten szeretne mélyre ásni. Ez a nyugodt természetű ember most engem nyugtalanít. Már régen kerestem fel, pedig angyalföldi tartózkodása hó­napjaiban lelkipásztora vagyok. Mindig szívesen fogadott. Szeretetvendégségün- kön felolvasással is szolgált. Korai no- velláskötetét, a „Csipkét” egyik nyom­dász-presbiterünk szedte annak idején. Angyalföldről is van mondanivalója. Örömmel hallottam most a képernyőről, hogy rövidesei! könyvben is olvashatjuk. Benczúr László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom