Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-07-04 / 27. szám

Megújult templomban megújult gyülekezet Hálaadó ünnep Cegléden Cegléd régtől fogva jelentős al­földi városaink közé tartozik. A szinte Árpád-kori település ha­mar várossá fejlődött fekvésénél fogva is. Története összefonódott hazánk történelmével, ennek két jelentős pontja: itt mondott nagy beszédet Dózsa György, majd századokkal később Kossuth La­jos is. Hamar ideért a lutheri re- fonráció hulláma is, )526-ban, te­hát a mohácsi csata idején „Ba- l izs pap" hirdette az igét. lutheri széliemben. Később inkább a re­formátus tanítás hódolt, majd az ellenreformáció idején újra a ka­tolikus egyház győzött. Így azután e jelentős városunkban szórvá­nyaival együtt mintegy ezer lé­lekből áll ma az evangélikus gyü­lekezet. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM a város főterén áll. 53 méter ma­gas tornyával messze kiemelkedik az épületek közül. Hogy ezt „alul­ról” nem lehet látni, annak a fá­sítás az oka, ami nagyon jó, és az, hogy a tér je'enleg — remél­jük átmenetk'eg — autóbusz meg­álló is. A ter-piom bizony rászo­rult már a javításra. Kívülről a vakolat sok helyen lehullott, de mélyebb sebeket is okoztak hábo­rús lövedékek rajta. Belülről is megkopott már a színezése, egyéb javításra is szorult, a tetőről nem is beszélve. A templom teljes felújítását ré­gebben elhatározta már a gyüle­kezet. Ez a feladat azonban kez­dettől olyannak tűnt, ami megha­ladja a gyüleks.-at erejét. Ma már tudni lehet, hogy a teljes javítás több mint 700 "fC, - Ft-ba fog ke­rülni. Ebben a munkában egész egyházunk a ' ceglédi gyülekezet segítségére sietett. Országos püs­pök-elnökünk Lutheránus Világ- szövetségi segélyt ígért és szer­zett a gyülekezetnek, dr. Karner Ágoston országos egyházi főtit­kárunk pedig az év elején adta át ünnepélyes formában egyházunk Gyülekezeti Segélyből származó szeretetadományát, és ugyancsak megígérte külföldi testvéreink tá­mogatását is. Maga a gyülekezet pedig több mint 300 000,— Ft-t gyűjtött össze a munkákon kívül, ami nagyon nagy áldozat. A templom belsőleg teljesen meg­újult. A festése nagyon szépen si­került. Mondják, hogy borús idő­ben olyan, mintha rejtett belső vi­lágítsa lenne a templomnak. A külső renoválás jövőre kerül sorra. / így érkezett el az idei hálaadó ünnep napja a 86 éves templom­ban. Június 6-án délelőtt izgatott sereg várta az érkező dr. Káldy Zoltán püspököt. A vendéget dr. Verli Sándor felügyelő köszön­tötte a presbitérium élén, s né­hány gyermek virágcsokrot nyúj­tott át. AZ ÜNNEPI IGEHIRDETÉS alapigéje 1 Péter 2.9—10 volt. „Ez az ige nem a falakban megújult templomról, hanem a templom­ban megújult gyülekezetről be­szél” — mondotta a püspök ige­hirdetésében, miután a renoválás munkáját is méltatta. Az igesza­kaszban olyan kifejezések vannak, amik az ószövetségben csak a pa­pokra vonatkoztak, az újszövetség­ben azonban Isten népének egé­szére. Ez a nép „választott nép”. Soha nem kell csüggednie. Isten szemében fontos nép az egyház népe. Ez a nép „királyi papság”, vagyis mindig Isten közelében élhet, jelenlétében tudhatja ma­gát. Ez á nép „szent nemzet”, s itt ennek nem etikai vonatkozása Istentiszteletek a Dunakanyarban Budakalász-Lenfonó (református templom) : a hó első és harmadik va­sárnapján de. fél 8. Dunabogdány (Petőfi út 3.) : a hó harmadik vasár­napján du. 3. Esztergom (Zalka Máté u. 82.) : minden vasárnap de. 10. Leányfalu (református szeretetotthon) : a hó első vasárnapján du. 5. Nagyma­ros (református templom) : a hó har­madik vasárnapján du. 3. Pomáz (re­formátus lelkészt hivatal) : minden vasárnap de. 9. Szentendre (Bükkös part 2.) minden vasárnap de. 11. Vác (Széchenyi u. 22.) : minden vasárnap de. fél 10. Verőcemaros (református templom): minden páros hónap har­madik vasárnapján du. 4. Visegrád (református templom) : a hó harma­dik vasárnapján du. 4. van, hanem azt jelenti: Istenhez tartozik. Ebből következik azonban Isten népének feladata is: szolgálni egymásnak és mindenkinek. Ak­kor jó a gyülekezet élete, ha meg­élhet valamit a családi összetarto­zásból. De szolgálnunk kell min­denki felé is. Prédikálásunk csak akkor hiteles, ha vele járnak a cselekedetek is. Szeretetről be­szélni szeretet nélkül nem lehet. Annyit ér szavunk, amennyi a tet­tünk mögötte. Isten nagyságos dolgait szóval és élettel, ijünden- ki felé odaadó szolgálattal kell hirdetni. Az istentisztelet szolgálatában Keveházi László esperes és Ribár János ceglédi lelkész vettek részt Ribár János lelkész köszöntötte is a püspököt és a vendégeket. Gaz­dagította az istentiszteletet Pén­tek Lajos kántor éneklése is or­gonakísérettel. Az istentisztelet úrvacsoi'aösztással fejeződött be, amin szintén szép számmal vettek részt a jelenlevők. A SZÉP ISTENTISZTELETI ALKALOM UTÁN a vendégek és a gyülekezet vezetői terített asztal mellett maradtak még együtt so­káig, ahol szinte minden mai egy­házi és szolgálati kérdésünk elő­került a beszélgetésben. A hálaadás napja nemcsak szép ünnepély volt, hanem minden bi­zonnyal azt is szolgálta, hogy a következő feladatokra is erőt me­rítsen a gyülekezet, legfőképen pedig megvalósuljon, hogy a meg­újult templomban megújult gyü­lekezet dicsérje Istent az ünnepe­ken és szolgálja a hétköznapokon. Keveházi László A Teológiai Akadémia tanári kara Garai Gábor: • • Ősön víz után Apadnak már a fekete vizek; halak, hüllők szálkás csontváza villog az iszapos, keserű fövényen; hályogos szemét föl-fölnyitja a nap, félszegen ráhunyorít a zsenge ágak kifestő kis zöld szarvacskáira; nem dögszagot, virág-sóhajtást hord a szél, piros sugarak pelyhe pezseg a láthatáron, kikölt egy fészekalja friss gyönyört a reménység; sarjadó parti rétet szoptat a nyájas tenger — a pusztulás süket hadai elvonultak. Üzenet érkezik az eljövő időkből, üzenet érkezik — látod a virradat kelyhéből röppenő gyönyörű madarat! Szárnya-tollával körbe-simogatja a mindenség kék domborulatát; csőrében az öröm olajágát hozza — köröz a magasban, most készül leszállni: e tájon tanyázna, hazát lelne itt. — Kotord el útjából az özönvíz korhadt, kudarcos üledékeit. (Megjelent a költő VÉGTELEN MEG EGY című kötelében, 1981- ben.) A Luther Emlékbizottság kóruspályázata A Luther Emlékbizottság Luther Márton születésének 500. évfor­dulójára (1483—1983) pályázatot hirdet tetszés szerinti szólamszámú, a capella- vagy orgonakíséretes. könnyen előadható kórusmüre. A mű időtartama 4—10 perc lehet. A kórusmű szövege szólhat magyar, német vagy latin nyelven. El­sősorban az volna kívánatos, ha a szöveg Luther életművéből kerülne kiválasztásra, így például énekszövegeiből, a Kis Kátéból, a 95. tétel­ből, asztali beszélgetéseiből, vagy egyéb irataiból. A kiírók elfogad­nak a jubileumhoz kapcsolódó mai, eredeti irodalmi szöveget is. A lutheri szövegekre vonatkozó bővebb fe'világosítást az Evangé­likus Országos Könyvtár ad (1085 Budapest, Üllői út 24.. tel.: 142-000) A jeligés pályaműveket 1983. június 30-ig kell a Luther Emlékbi­zottság címére (1088 Budapest, Puskin u. 12.) beküldeni. A szerző nevét és lakcímét tartalmazó jeligés borítékban mellékelni kell a szerző nyilatkozatát, hogy pályaműve még nem került előadásra, és más pályázaton még nem nyert díjat. A pályaműveket a Luther Emlékbizottság által felkért szakértő bizottság bírálja el. Tagjai: Farsang Árpád, Sulyok Imre, Szokolay Sándor, Trajtler Gábor, Weltler Jenő. Pályadíjak: X. díj; 10 000 Ft II. díj; 7 000 Ft III. díj: 5 000 Ft A bíráló bizottságnak jogában áll a díjak esetleges megosztásáról, ki nem adásáról, vagy más felosztásáról is dönteni. Súlyok Imre zeneszerző, a Luther Emlékbizottság zenei előadója Dr. Káldy Zoltán püspök, a Luther Emlékbizottság elnöke EVí - Kelet-Európai Az Egyházak Világtanácsának vezető személyiségei és a szocia­lista országok EVT tagegyházai küldöttei részvételével tanácsko­zás folyt június 8. és 11. között Budapesten. A találkozón Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió magas rangú egyházi személyiségei egyeztették álláspontjukat és meg­határozták felkészülésük főbb szempontjait az EVT 1983-ban a kanadai Vancouverben tartandó VI. nagygyűlésére. A konferencián nagyra értékel­ték a májusban Moszkvában le­zajlott világvallások békekonfe­renciájának eredményeit, amelyek az egész világon élő vallásokat ösztönzik a béke és az igazságos­találkozó Budapesten ság iránt folytatott küzdelem fo­kozására. Az egyházak vezetői he­lyesléssel vették tudomásul az Egyházak Világtanácsa genfi köz­pontjának a Libanon ellen végre­hajtott izraeli agressziót elítélő nyilatkozatát. Ugyancsak nagy fontosságot tulajdonítottak a Ke­resztyén Békekonferencia állás- foglalásának, amely szintén elítéli Izrael agresszióját és felhívja Iz­rael kormányát, hogy minden há­borús cselekménynek haladékta­lanul vessen véget és kezdődjenek tárgyalások minden érdekelt fél bevonásával a béke érdekében. Az ülés alkalmával Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke eszmecserét foly­tatott dr. Konrad Raiserrel, az EVT főtitkárhelyettesével, majd találkozott az orosz ortodox egy­ház küldöttségének vezetőivel. Dékán válasz lás a Teológiai Akadémián Az Evangélikus Teológiai Akadémia tanári kara június 16-án tar­tott ülésén egyhangúlag dr. Fabiny Tibor professzort választotta meg az 1982/83. tanév dékánjául. A kari ülés ugyancsak egyhangú szavazással dr. Selmeczi János kari jegyzőt az 1982/83. tanévre is megerősítette tisztségében. Az újonnan megválasztott dékán az új tanév kezdetén veszi át hi­vatalát a Teológiai Akadémián. Kitekintés NYUGAT-DUNÁNTÜL TURIS­TA MEKKÁJA. Régészeti kuta­tások kimeríthetetlennek tűnő bányája. Egyetemes egyháztörté­net és magyar népünk történel­mének korszakait bemutató, ál­landó, élő kiállítási helye. — Ez Pannonhalma, a hazai római ka­tolikus egyház és a szocialista magyar kulturális együttműködés jellegzetes műhelye. „Legenda” a hagyomány értel­mében, hogy toursi Márton egy­kori szerzetes dunántúli szárma­zású volt. De talán nem Sabaria, Szombathely szülötte volt, hanem egy ilyen nevű falu lehetett a mai Pannonhalma közelében és onnan származott Franciaország­ba. Az iránta való tiszteletből ne­vezték el államalakításunk idején a hegyet Márton hegyének. A nyugati egyházi orientációt ér­vényre juttató István királyunk adta a helyet és a körülötte levő falvakat a Benedek-rendi szerze­teseknek. Ugyanő építette ki ha­zánkban — a már valószínűleg ko­rábban is meglevő, de rombadőlt keresztyén, vagy éppen pogány szentélyek helyén —, a 10 falus templomok rendszerét. Pannonhalma csak 180 éve kap­ta ezt a költői nevet, hivatalo­san, közigazgatásilag pedig csak a közelmúltban. Alig pár éve jelö­lik a felszabadulás után fölvirág­zó községtől külön a Várat, mint az egyházi és művelődési értékek helyét. A Várat, mely a tatárjárás idején . egyedül' maradt magyar védők kezén. A török viszont harc nélkül vonult be és a faia­kon beiül módszeresen pusztított el mindent, ami az iszlám egy- istenhittel szembeni ábrázolás, vagy jelkép volt a „gyaurok” szentélyében. Ami ma látható, építészeti és művészeti értékek­ben, az részben a múlt századi restauráció, döntően £edig az utóbbi évtizedek műemlékvédő munkájának nagyszerű eredmé­nye. Ide látogattak aktív és nyugdí­jas lelkészek és lelkészfeleségek, annál is inkább, mert kiderült, hogy sokan közülük még egyálta­lán nem ismerték Pannonhalmát. DR. SZENNAY ANDRÁS főapát és Csóka Gáspár perjel nem ide­genvezetőként fogadta a kirán­dulókat. Tájékozódhattunk szer­zetesi életükben vállalt életszabá­lyaik modern alakításáról, az ala­pító kora és korunk közt ívelő lel­ki híd építéséről. — Megtudtuk, hogy a szerzetesek általában nem voltak teológiai tudományt is el­sajátító emberek, papi hivatásra fölszentelést nem nyertek. Regu­láik egy része azonban sokkal ha­tározottabban tükrözte a bibliai hitet, az evangéliumi kegyesség magatartását, mint a feudális­arisztokratikus egyház hivatalos képviselete. II/ József, a reformált egyhaza­kat elnyomás alól fölszabadító ki­rály, megszabadította a szerzete­seket a puszta elmélkedés és zárt fogadalmasság öncélúságától. I. Ferenc alatt csak úgy kezdhet­tek újra együtt élni, ha tanítást és rendszeres tudományos mun­kát folytatnak. Hazánk szocialista átalakulásá­val Isten fölszabadította őket a vagyon és hatalmi tekintély fo­gadalmukkal ellentétes, népünk­től elválasztó ellentmondásából. — A II. világháború üldözöttéi­nek mentése idején hosszú tá­von előkészítette Isten számukra a mai magyar egyházi és kultu­rális életbe való tevékeny és meg­becsült integrálódásukat. Láthat­tuk a korszerű gimnáziumot és kollégiumot. Betekintést nyerhet­tünk a szocialista oktatási anyag­gal oktató, de keresztyén nevelő munkájuk nagy személyi köve­telményeibe. Megcsodáltuk a kö­zépkori magyar építészet minden részletében egyéni és anonym re­mek alkotásait Ezek szerves egy­ségben vannak a reneszánsz, ba­rokk és legújabb kori útépítők, szobrászok, festők kezenyomával. HAZÁNK MÁSODIK LEG­NAGYOBB KÖNYVTARÁNAK előterében a tihanyi apátság ala­pító leveléből betűzhettük az is­mert legrégibb írott magvar sza­vakat: Fehérvááru hadu utu reá ... „Mind jó amit Isten tészen” énekünk koráldallama hullott alá a bazilika csöndes terében imád­kozó vendégfogadók és vendégek gyülekezetére. B. B. A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek Csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom