Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-27 / 26. szám

készülünk a nagygyűlésre

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait

A Malgaszi Evangélikus Egyház

Az Egyenlítőtől délre Madagaszkár, Földünk harmadik legnagyobb szigete és a hozzátartozó indiai-óceáni szigetek ma a Malgaszi Köztársaság (Repoblika Malagasy) államformájában élő népek hazája. Az evangélikus egyházat is ma Malgaszi Evangélikus egyháznak nevezik. 1980-ban közzétett adatok szerint 450 000 egyháztaggal számolnak. Egyházi elnökük neve: Ranaivojaona Ra- zafimanantsoa.

Az országról és lakosairól

Az ország területe hatszor akkora, mint Magyarország (586 486 km2), lakóinak száma azonban nem éri el hazánk lakosságának létszámát: valamivel több, mint 8 millió. Noha földrajzilag Afrikához tartozik kultúrája és nyelve indonéz, maláj és indiai vonásokat is tartalmaz. Két hivatalos nyelvet használnak: a malgaszit és a franciát. Önállósága elnyerése előtt francia gyarmat, vagy ahogyan a franciák ezt finomabban fejezték ki „francia tengerentúli terület” volt 1885—1958 között. A francia uralom előtt is fejlett, szervezett, magaskultúrájú királyság volt évszázadokon keresztül. Ma fejlődő mezőgazdasági jellegű ország, elsősorban állattenyésztése jelentős, de fa, gumi, kávé, vanília és gyöngyhalászati termékei is számottevőek. A kedves, széparcú, ruganyos járású, hosszú nevű (5-6-7 szótagú vezeték és keresztnevek általánosak) lakosok sok országgal állnak kereskedelmi és kulturális összeköttetésben, a francia befolyás ma is érezhető. A forgalmat utakon és víziúton bonyolítják, vasúti hálózata jelentéktelen. Két nemzetközi repülő tere van. Fővárosa Tana-, narive (Antananarivo).

Vallási helyzete

Nem számítva az ország északi részén tapasztalható csekély mohamedán befolyást, a lakosságnak mintegy fele tartozik valamilyen keresztyén egyházhoz, a másik fele törzsi vallású, ami nagyjából egyfajta, ősök tiszteletén alapuló vallást jelent. Folyt ugyan 4 évszázaddal ezelőtt római katolikus portugál missziói munka, de nem sok maradandó eredménnyel. A protestáns missziói tevékenység 1818-ban kezdődött a Londoni ■ Missziói Társaság munkájával, az akkori király ( I. Radama) hathatós támogatásával. Majd az uralkodó halála után trónralépő királynő (I. Ranovalona) kiűzte a misszionáriusokat, meg akarta szünetetni az „új” vallást, a ke- resztyénséget. a gyülekezetek egy része .azonban megmaradt, sőt megerősödött a misszionáriusok nélkül is. Az 1860-as évek elején már megjelent a teljes Szentírás. ez még az evangélikus missziói munka indulása előtt történt. Ma a következő keresztyén felekezetek találhatók a Malgaszi Köztársaságban: anglikán, római katolikus. evangélikus. Jézus Krisztus Egyesült Egyháza, adventisták, pünkösdisták. Ez utóbbiak hatása más felekezetekben is érezhető.

Az evangélikus egyház

A Malgaszi Evangélikus Egyház 1950 óta tagja a LVSZ-nek, tagegyháza a helyi ún. Madagaszkárj Keresztyén Tanácsnak, az EVT- nek. valamint az összafrikai Keresztyén Tanácsának is. Ma is kapcsolatban vannak malgaszi evangélikus tesvéreink a norvég, a dán missziói társaságokkal, az Amerikai Lutheránus Egyházzal (ALC), valamint a 2. franciaországi evangélikus egyházzal (érdekesség, hogy több franciául beMadagaszkár

szélő evangélikus él a Malgaszi Köztársaságban, mint Franciaországban!) — ezek a kapcsolatok ma már nem jelentenek függőséget, vagy idegen vezetést.

A Lutheránus Világszvetség jelentősen támogatja malgaszi tagegyházát ösztöndíjak biztosításával, fejlesztési programok segítésével, sajtó és rádiós szakemberek képzésével. Ugyancsak támogatást nyújtanak az LVSZ megfelelő szervei a nevelési, diakó- nial és orvosi program végrehajtásában.

Az evangélikus egyház tevékenyen vesz részt a fiatal állam mezőgazdasági tervének végrehajtásában, az életszínvonal emelésében. Jellemző, hogy a kormányzat az evangélikus kézben levő Tom- bontsoa mezőgazdasági iskolát (az északi területen) a mezőgazdasági iskolák és nevelési központok modelljének nevezte egyik referátumában. A Malgaszi Evangélikus Egyháznak egy teológiai főiskolája működikíuorybari és egy ún. bibliaiskolája Fianaratsoaban. Négy egyházi újságjuk van, egy ezek közül a Diadema az evangélikus nők lapja. Önálló rádióállomásuk van mely egykor az Evangélium Hangja továbbító állomása volt, ma önállan sugároz műsort malgaszi nyelven és kazetás valamint audiovizuális oktatási anyag kidolgozásával foglalkozik.

A tradicionális gyülekezeti munkát központilag szervezett evangélizációs és missziói munkával erősítik. Nyomdájuk a legrégibb Madagaszkárban, de fejlődik és a mai követelményeknek megfelel. Egyik súlyponti kérdés az ifjúság nevelése, tanítása. 1970- től fakultatív alapon vallásoktatás folyik az általános és középiskolákban, így mintegy 50 000 gyermeket és ifjút érnek el. — Mind protestáns, mind katolikus gyülekezetekben jelentős ébredési mozgalmak jelentkeztek az utóbbi évtizedkben, ezek részben igehirdetési, részben gyógyítási jellegűek. A szigeten belül az egyház missziói munkát végez az ún. „érintetlen területeken”, Észak Madagaszkárban, három tartományban egy malgaszi lelkész és egy volt miszonárius irányításával. A volt miszioná,idusokat integrálták az egyházba, a missziói tevékenység így nem számít sem külföldi, sem magánvállalkás- nak, hanem az egész egyház ügye.

Egyházszervezetii k

• 7 regionális zsinata (kb. egyházmegye) van a Malgaszi Ev. Egyháznak és egy központi szerve az Országos Egyház, amely koordinálja a szolgálatokat és jelképezi az egységet. Három évenként ül össze az Országos Zsinat, amely tanításban, szervezeti és jogi kérdésekben döntő fórumnak számít. Az evangélikusok mintegy 90% falusi övezetben él, többségük Fianarantsoa közelében, mégis 1975 óta az egyház hivatalos központja Tananariveben van. Kislét- számú, aktív gyülekezeteik vannak, számuk 2897, ezekben 566 lelkész szolgál, nagy részük Ivo- ryban tanult, levelező tanfolyamon képezik ki a lelkészi munkatársakat. Már 50 éve működik egy evangélikus vákok iskolája 1953 óta egy süketnéma iskola is. Két leprás telepet gondoznak, a még gyógyítható és már meggyógyított betegekből faluközösséget létesítettek. 1960 óta bekapcsolódtak a mezőgazdasági programba és iskoláikban mezőgazdasági technikusokat, tanárokat képeznek ki elismerésre méltóan.

Egyházi és missziói programúkat így fogalmazták. Jézus Krisztust visszük az egész embernek és minden embernek. Ez a keresztyén szolgálat.

Madagaszkári testvéreink külön színt képviselnek Afrika evangé- likusságában és jelentős szolgálatot végeznek a világ evangélikus- ságának nagy családjában.

Hafenscher Károly

Garai Gábor:

Visszfény

„Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja."

(Babits)

Aki méltó — magában hordja a szépet s az álmélkodást; tulaidon visszfényét ragyogja, magától kér feloldozást.

Aki méltatlan, ki e földi lét törvényének rabja csak, magában nem tud tündökölni, s lerogy saját súlya alatt.

De főikéi, ha más terhe nyomja- emeli vállát —

s szárnya nő.

Szerelmét lánggal lobogózza, s megőrli szívét az idő.

(Megjelent a költő VÉGTELEN MEG EGY című kötetében, 1981- ben.)

ŐSZINTÉN A SZERETETBEN

Ez volt a témáia a badeni (Né- 18—21. között tartottak Villigen- met Szövetségi Köztársaság) egy- ben. Egvházunkat ifj. Szabó Lajos ház Gusztáv-Adolf szervezete idei pécsi másodlelkész képviselte, ünnepségének, amelyet június

Aki nincs ellenünky az velünk van

Gondolatok Gyurkó László Kádár-könyvéhez

/

AMÍG SZERETET ÉS GYŰLÖLET ÉL AZ EMBEREKBEN, legendák is születnek. Mert a legendák szülőanyja ez a két legemberibb érzés. Fordítva is igaz a tétel. A legendákból kihámozható a szeretet és a gyűlölet. A legendáknál sohasem az a lényeg, hogy igaz-e, megtörtén t-e. Mindig az, hogy igaz lehetett, megtörténhetett.

Jó néhány éve hallottam — még élt természetesen a nagy Afrika- vadász és író, Széchenyi Zsigmond —, hogy egy alkalommal együtt vadászott Kádár Jánossal. Vadászszokás szerint az alkonyi órában parazsat ültek körül, és szalonnát csurdítottak. Széchenyi Kádár János mellett ült. A rőt fénynél egyszer csak Széchenyi ráütött Kádár János térdére:

— Hallod-e, János, mondanék valamit.

Kádár János fürkészve ránézett: — Mondd!

— Tudod-e, hogy a magyar nép történelme során két vezetőjét szerette és tisztelte fenntartás nélkül? Téged és Mátyás királyt.

Kádár János hallgatott. Nem tudni, hogy azonosította-e magát Széchenyi megállapításával, vagy csupán gondolkodott a válaszon. Nem felelt.

Én meg nem tudom, igaz-e a történet, de mindenesetre mélységes igazságot fed. Mert gondoljuk végig: ugye, a Habsburgokat nem szerettük, a Jagellókról, Luxemburgiakról is vegyes a véleményünk, az Árpádháziak meg oly messze esnek tőlünk időben, hogy alig-alig emlékszünk rájuk. Marad a Hunyadiak közül Mátyás, az igazságos, akinek a nevét még ma is szeretettel emlegeti népünk, és .. . és ahogyan Széchenyi mondta: Kádár János.

EZ A LEGENDA JUTOTT ESZEMBE, amikor egy lélegzetvételre elolvastam Gyurkó László „Arcképvázlat történelmi háttérrel” című könyvét. A könyvet nem ismertem, azt ajánlom olvasásra. Kádár Jánosról szól, az ország vezetőjéről. De ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor mégsem róla — és Gyurkó vallja is: Kádár irtózik attól, hogy róla életrajzot írjanak —, hanem nagyívű történelmi körképet fest. De ennek a történelmi körképnek a fókuszában mégis erőteljesen parázslik egy színfolt, egy államférfi, politikus, országvezető színe, akit osztatlanul szeretnek a magyar tömegek, s akinek a nemzetközi tekintélye és közmegbecsülése már régtől fogva maga mögé utasított dinasztikus tekintélyeket, és elhomályosított születésük alapján kiválasztott vagy kikiáltott országvezetöket. „Ez az írás nem arckép, legfeljebb arcképvázlat. Egy emberről, akit Kádár Jánosnak hívnak” — vallja Gyurkó.

Igen, csupán vázlatot kapunk Gyurkó könyvében, aki az elfoglalt államférfitől pusztán három napot kapott beszélgetésre. Jegyzet és magnó nélkül kereste fel, és emlékezetére támaszkodva irta meg élményeit. Titokzatosságba burkolózik Kádár János? Nem, erről nem lehet szó. Az élete semmivel sem titokzatosabb, mint más ember élete. De sohase szeretett rivaldafényben tündökölni, még ha mindjárt beosztása és hivatása szüntelenül a jupiterlámpák, reflektorok fény- pásztájában zajlott. Mindemellett Gyurkó is lényegében arra törekedett. hogy megfejtse ennek az életnek a titkát. Azután meg kellett vallania, hogy semmi olyant nem talált ebben az életben, amelyet titokzatosnak mondhatnánk. Észre kellett vennie, hogy Kádár János ösztönösen tiltakozik a kitárulkozás ellen, nem óhajtja és nem tűri, hogy bárki behatoljon személyiségébe. „A lélek szemérme legalább olyan erős parancs, mint a testé.” Ennek ellenére nemzetünk körképének vásznán a legerőteljesebb színfolt a maga elvhűségében, becsületében és abban a munkában, amelyet a magyar nép boldogulása érdekében kifejtett.

SZERENCSÉS CSILLAGZAT ALATT SZÜLETETT? Aligha mondhatnánk. Sorsa a hetven évgyűrűvel félelmetesen azonos a nemzet hetven évével. Nehéz gyermek- és ifjúkorral indult, s amikor elérkezettnek látszott a szabadság és kibontakozás ideje, akkor került halálos veszedelembe. Nem is egyszer. Először 1944-ben, majd 1951- ben. A történelmi háttér — amely jóval bővebb és alaposabb Gyurkó írásában, mint az arcképhez tartozó vonások —, némiképpen felfedik az okokat, amelyek következtében ilyen tragikus helyzetbe került Kádár János. Lecke volt ez csupán? Jóval több ennél. Elemezni kell ezt a „hátteret”, hogy megkapjuk a Kádár-politika kulcsát. Tapasztalat, elvhűség és népszeretet párosult benne, becsületes magatartással és konzekvens akarattal, és mindezek együttesen emelték öt a közszeretet piedesztáljára.

Kádár Jánosnak önszemélye soha nem volt fontos. Élete a szemérmes szerénység, személyi zárkózottság, és a tömegek, nép, társadalom, párt szeretete között bonyolódott. Nem uralkodni, hanem szolgálni akart, és ezt várta el munkatársaitól is. Es ezzel már érintettük is a leglényegesebb kérdést: mi a Kádár-politika nyitja? Mert ez határozza meg nemzetünk huszonötéves múltját. Én most csak egyetlen gondolatot, „Kádár-elvet” — emelnék ki. amelyet 1961-ben fogal- mazoWmeg: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.” Nekünk hívőknek ezta bibliai csengésű kijelentés abban az időben rendkívül sokat jelentett. Éreztük, hogy lényegében ez az elv volt a „fordulópont”, ez szabadított fel bennünket a régi. személyi kultuszból fakadó diszkriminált helyzetünkből. Meit a hívők tömegei is végső soron a szocializmust építették és szolgálták, s a szocialista haza az ő hazájuk is volt. Ez az elv oldotta fel társadalmi görcseinket, s tudtuk felszabadult energiánkat a haza szolgálatába állítani.

GYURKÓ TERMÉSZETESEN A KÖZEL NÉGYSZÁZ OLDALAS MÜVÉBEN más következtetésekre és felismerésekre is eljutott. De maga is kardinális jelentőségűnek érzi a fentebb idézett elvet. Azt írja: „Az, aki nincs ellenünk, az velünk van, politikájának lényege a bizalom. Rákosiék a kezdeti lelkesedés után, amikor újabb, és újabb nehézségekbe ütköztek, úgy vélték, ha az ország nem azt akarja, amit ők, vagy nem úgy, ahogyan ők, akkor a nép ellenség, vagy ostoba. Ez volt a torz koncepció, amire politikájukat alapozták: a hírhedt megfogalmazás szerint kilenc millió fasisztával kellett felépíteni a szocializmust. Ez a szemlélet határozta meg cselekedeteiket, eszközeiket. Rákosinak kedvelt mondása volt, hogy kutyából nem lesz szalonna. Nem bízott abban, hogy az emberek változnak és változhatnak.

Rákosiék koncepciója végzetes volt nemzetközi nézőpont alapján is. Ügy könyveltek el bennünket, mint „az utolsó csatlóst”, a fasiszta Magyarország képzete alakult ki rólunk. Kádár világosan kijelentette. mind a két háborúért az uralkodó osztályok voltak felelősek. A háborúkat ök vesztették el. A népnek hallatlan véráldozat mellett, még a háborúk minden következményeit is el kellett1 hordoznia. Így Trianont is. s a második háború minden nyomorúságát.

Ezen túlmenően, „aki nincs ellenünk, az velünk van” elve olyan politikai légkört biztosított, amelyben megszületett a nemzeti egység, és az egész társadalom érdekelt lett a szocializmus építésében. Ennek mélyreható konzekvenciája lett, hogy „nemcsak Kádár azonosult az országgal, az ország is azonosult vele. Ezért mertem leírni a dagá- lyos mondatot — vallja Gyurkó —, hogy Kádár János: Magyar- ország.’.

EBBEN AZ ÍRÁSBAN NINCSENEK LEGENDÁK. és mégis mintha legendákat olvasnánk. Mert amíg a nép szívében szeretet van. legendák is születnek. És mart Kádár Jánost valóban osztatlanul szereti népünk, tekintsünk úgy erre az írásra, mint szeretetböl fakadó legendára. Rédey Pál