Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-23 / 21. szám
Á készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait A Kenyai Evangélik 1981-ben közzétett adat szerint 20 000 egyháztagot számlál ez, a Tanzániai Evangélikus Egyház szomszédságában élő kicsiny egyház. 1958-ban szerveződött önálló egyházzá, valóban fiatal egyház tehát, azelőtt mintegy tíz éven át az egyik svéd evangélikus missziói társasághoz tartozott. Amikor önálló egyházzá alakult mintegy 5000 tagot tartott nyilván. Ezek szerint növekvő egyház, mert 23 év alatt megnégyszereződött tagjainak száma. Jelenleg 12 felavatott lelkész és nagyon sok nem lelkész igehirdető, ún. evangélista szolgál kenyai evangélikus testvéreink között. A fővárosban Nairobiban egy gyülekezetük él, de az egyháztagok zöme Nyanza tartományban lakik. Ez a tartomány a Viktória-tótól keletre elterülő vidék, sűrűn lakott terület. Két törzs népesíti be: a kisii és a luo törzs. Mezőgazdasági munkával foglalkoznak. Gyapot, tea, kávé ültetvényeik vannak. Állattenyésztés és halászat is jelentős bevételi forrás. Megemlítendő, hogy a Nyanza tartománytól nagyon távol eső vidéken, Tanzánia határának közelében is élnek evangélikusok, ezek a Tanzániai Evangélikus Egyházhoz tartoznak és az ún. Kenya Zsinat tagjai. Az ültetvényeken munkásként dolgozó tanzániaiak a jövőben valószínűleg csatlakoznak a Kenyai Evangélikus Egyházhoz. Kenyáról általában: 1963-tól önálló köztársaság, egykori brit gyarmat, azt megelőzően brit protektorátus volt. Ma is tagja a Brit Nemzetközösségnek. Területe mintegy hatszorosa Magyarországnak: -582 646 km2. Lakosainak száma 13 400 000. (1975). Lakói 98%-ban négerek, több törzshöz tartoznak (de mind bantuk), 1,5% ázsiai lakos is él (jogászok, kereskedők, kézművesek) Kenyában. Európai és amerikai állampolgárságú lakói is vannak. Egyik legfejlettebb afrikai ország önállósága azonban nem jelent gazdasági függetlenséget. Legnagyobb városa, egyben fővárosa Nairobi (700 ezer lakos), az ellentétek városa, gazdag kereskedelmi és idegenforgalmi központtal és nyomornegyedekkel a város szélén. Két hivatalos nyelve van: a szuahili és az angol. Mezőgazdasága, halászata mellett jelentős az ipara is. A turizmus állandó fontos bevételi forrás. Gyönyörű hegyei, a hóborította Kilimandzsáró felejthetetlen lejtői, vadrezervátumai, nagyon különböző klímájú tartományai, európaiak által is elfogadható éghajlatú vidékei mind vonzást jelentenek az idegenforgalom számára. Függetlenségének elnyerése után hamarosan unióban egyesült a két szomszédos állammal (kereskedelmi, ipari, közlekedési, művelődési vonatkozásban), de a 70-es évek közepétől ez az unió gyakorlatilag megszűnt. VALLÁSI MEGOSZLÁSA: Protestáns 38%, római katolikus 28%, törzsi törzsi vallású 27%, mohamedán 6%, egyéb 1% (hinduisták és más ázsiai vallások követői). megjegyzendő, hogv a mohamedánizmus régi gyökereket tud igazolni, főleg arab kereskedők közvetítésével a tengerpart felől a szárazföld belseje felé terjedt. — A protestantizmus 1844-ig megy vissza, amikor a Tanzániai Evangélikus Egyház leírásánál már említett Krapf misszionárius kezdett dolgozni. A római katolikus egyház 1862-ben kezdte munkáiét és hamarosan nagy eredményeket mutatott fel. A legjobban az anglikán egyház erősödött meg. Kenyában ún. nemzeti egvházak is jöttek létre, vagyis nem európai missziói hátterű egyházak. A Kenyai Nemzeti Keresztyén Tanács 25 tagegvházat és több. mint egv tucat keresztyén egyesületet ölel magába. Az együttmunkálkodás igénye igen nágy, a legkülönbözőbb hátterű felekezetben. A kenyai keresz- tyénség életében igen jelentős TANZANIA * esemény volt az EVT 5. Világgyűlésének megrendezése 1975-ben. A KENYAI EVANGÉLIKUSOK ÉLETÉRŐL ÉS SZOLGÁLATÁRÓL: Igehirdetői, tanítói, egészségügyi, sajtó és bíbliaterjesztő szolgálatról beszélhetünk. Az első kenyai születésű evangélikus lelkészt 1958-ban szentelték fel, ő lett később a Kenyai Evangélikus Egyház elnöke (James Nchogu). Azelőtt a tanzániai Makumira- ban tanult a teológiai kollégiumban. Ma is ez a teológiai iskola képezi ki a kenyai teológusokat, ha államközi feszültségek miatt lehetőségük van az ott-tanulásra. — Az evangélisták egyévi képzést kapnak és lelkészi munkatársakként szolgálnak. Kiképzésük helye a Matongoban levő ún. bibliai iskola. Egyházi alkotmányuk 1963-ból való, a kenyai kormány az evangélikus egyházat bejegyzett, önálló felekezetként 1964-ben ismerte el. Egyházszervezetük hasonló a miénkhez több tekintetben: gyülekezeti presbitérium, kerületi presbitérium, országos közgyűlés, van egy végrehajtó bizottságuk, ami képviselő testületnek felel meg. A V. B. tagjai: az elnök, el(Folytatása a 4. oldalon) Garai Gábor: Böjti vacsora Hamburgban Virágvasárnap előtti péntek este. Több. mint egy hete itt lakom, s ma először néztem meg a Szent Mihály templomot belülről: micsoda evangélikus katedrális, itthon abszolút kisebbségi egyházam barokk lélek-palotája! Közelében kicsiny katolikus kápolna, KI. Michel-nek — Kismiskának? — becézik; cfé mellette már végképp nem kismiska a Katolikus Akadémia, hol koszton s kvártélyon vagyok ebben a Hanza-városban szabadon. s hol jó szokás szerint este fél hatkor már vacsorára terítenek. Bojtos nap a péntek: az asztalon halak, töltött tojások és a tenger gyümölcsei: rákok, füstölt ángolnák, kravettek. saláták — soha ne böjtöljek ínségesebben! Az asztal körül magyar írók, újságírók, zenészek, filmesek, s a kultúra szelíd szolgáló lányai, kik megkísérelnek eladni minket . könyvben, lemezen, albumokban. Névről jóformán mind ismerjük egymást, de úgy látszik. Hamburgba kellett jönnünk, hogy személyesen is ... és egy asztalnál ... Ei "ől folyik a szó. egyre önmarcangolóbban, de (í G. — monogram-társam — a direktor, házigazdánk beáll a pult mögé, s csapoija szép komótosan a sört füles üveg-korsókba, nyugodtan kivárja, míg a hab megülepszik, és azt mondja magyarul: „nem baj!” — nyilván sejti, hogy épp dúljuk magunkat; tud a nembajon kívül is még legalább húsz szót magyarul, s valahogy őszintén szeret minket — ki tudja, miért?! Aztán odajárulunk a pulthoz, mindenkinek már kezében a korsó, a gazda köszöntőt mond. egyszerűen, derűsen, voltaképp búcsúzkodunk, — én Zs.-nek odasúgom: — Ugye már végérvényes ez a barátság? — Hát persze! • (Valószínűleg Pesten nem látjuk egymást többé.) Pedig tenni lehetne talán valamit, hogy ne ilyen árván, egymástól elvadult.an ... Hogy ne kelljen külföldre menni egymást magunknak fölfedezni a véletlen együttlakás jóvoltából ... a szellem különféle fonalait összeszőve, talán itthon is lenne esélyünk megteríteni az asztalt egy közös böjti vacsorára. — Ahogy ez a három — alighanem — matróz lent a csatorna-parton, abroszuk a gyér gyep. együtt falatozik s beszélget, derékig meztelenre vetkőzve a minket még didergető pénteki koratavaszban. (Megjelent a Népszabadság 1982. április 24-t számában.) Elhunyt Dezséry Lászlóné Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy özvegy Dezséry Lászlóné sz. Lányi Judit, Dezséry László, volt evangélikus püspök özvegye, május 10-én váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. A Lutheránus Világszövetség Tanulmányi Bizottsága elnökének látogatása hazánkban A Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti nagygyűlésének hazai előkészületei keretében D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és a Teológiai Akadémia meghívására május 5. és 8. között hazánkba látogatott Günter Krusche berlini teológiai docens, a Német Demokratikus Köztársaság egyik ismert evangélikus teológusa, a Lutheránus Világszövetség Tanulmányi Bizottságának elnöke. Mint a Tanulmányi Bizottság vezetőiének, fontos része van az 1984-es budapesti nagygyűlés teológiai előkészítésében. Német vendégünk május 6-án nagy érdeklődéssel kísért előadást és megbeszélést tartott a Teológiai Akadémián a tanári kar és hallgatóság előtt erről a témáról: „Béke a földön — Hogyan látja ezt a kérdést az evangélikus teológia?” Szólt a béke bibliai teológiai jelentésköreiről. Luther és a reformáció állásfoglalásáról a földi békével kapcsolatos kérdésekben és a modem háború, különösen is az atomfegyverek által felvetett legújabb teológiaietikai kérdésekről. Ugyanennek a napnak a délutánién a Maavar Teolóaiai Előkészítő Bizottság találkozott az LVSZ Tanulmányi Bizottsága elnökével. Günter Krusche docens ismertette az LVSZ Tanulmányi i ■ ___ Bi zottsága röviddel ezelőtt Bad Saarow-ban (NDK) tartott évi ülésének munkáját és legújabb javaslatait a világgyűlés főtémá- ia és altémái feldolgozására. Dr. Nagy Gyula dékán, a Magyar Teológiai Előkészítő Bizottság elnöke. viszont megismertette vendégünket a világgyűlés főtémáia feldolgozására és az altémákra vonatkozó magyar javaslatokkal, melyeket megküldtünk a Lutheránus Világszövetség genfi központjába is. A munkaülés eleven vita és sok hozzászólás keretében vitatta meg német vendégünkkel a nagygyűléssel kapcsolatos, előttünk álló teológiai kérdéseket és előkészítő feladatokat. Május 7-én egyházunk püspök- elnöke ünnepi ebéd keretében köszöntötte Günter Krusche docensét első magyarországi látogatása alkalmából és köszönte meg a rövid itt-tartózkodása alatt végzett értékes teológiai szolgálatát. Egyúttal átadta neki a Teolóaiai Akadémia művészi emlékérmét. Hisszük, hogy ez a látogatás is jelentős lépés volt a Német Demokratikus Köztársaság Evangélikus Egvháza és hazai egyházunk közötti teológiai együttműködés területén az 1984-es budapesti evangélikus világgyűlés előkészítésére. KOVÁCH ATTILA REFORMÁTUS PÜSPÖK ELŐADÁSA TEOLÓGIAI AKADÉMIÁNKON A hetenkéht tartott „fórumelőadások” keretében április 20- án látogatást tett és előadást tartott Teológiai Akadémiánkon Ko- vách Attila, a Dunántúli Református egyházkerület püspöke. Előadásában a „szolgáló gyülekezet” kérdésével foglalkozott. Szólt a helyi gyülekezetek diakóniai szolgálati lehetőségeiről (magányosok, öregek, betegek, testi-lelki sérültek gondozása stb.). Rámutatott arra a belső lelki gazdagodásra, amit a diakóniai szolgálatba való bekapcsolódás jejent a gyülekezetek számára. Az előadást a püspöknek az Akadémia hallgatóival való megbeszélése követte. Ko- vách Attila püspök látogatása újabb bizonysága és erősítője volt azoknak a jó kapcsolatoknak, amelyek a két testvéregyházat összekötik egymással. MARTTI PARVIO DÉKÁN VENDÉGELÖADASAI TEOLÓGIAI AKADÉMIÁNKON A Finnországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház között régóta fennálló testvéri kapcsolatok újabb fontos megnyilvánulása volt dr. Martti Parvio gyakorlati teológiai professzornak, a Helsinkii Egyetem Teológiai Kara dékánjának, látogatása Teológiai Akadémiánkon a hagyományos professzori vendégelőadások keretében. Dr. Martti Parvio dékán és felesége D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és a Teológiai Akadémia meghívására május 2. és 9. között tartózkodtak Magyarországon. Parvio dékán május 3. és 5. között csereprofesszori vendégelőadásokat tartott az Akadémia tanárai és hallgatósága előtt a következő témákról: Az Ágostai Hitvallás Svédországban és Finnországban. A gyakorlati teológia és ágazatai. Az egyházi szertartások (ka- zuálék) a finn teológia értelmezésében. Finn vendégeink ittlétük alatt — először járván Magyarországon — ismerkedtek egyházunk életével, teológiai gondolkodásával és a lelkészképzés kérdéseivel, de megismerték fővárosunk és a Du- na-kanyar szépségeit is. Előadásai befejezésekor Parvio dékán átnyújtotta a Teológiai Akadémiának a Helsinkii Teológiai Kar értékes ajándékát, az első finnnyelvű szertartáskönyv (Manuale Aboense, 1522) diszes fakszimilekiadását. Egyházunk püspök-elnöke május 7-én, pénteken, ünnepi ebéden látta vendégül és köszöntötte finn vendégeinket és megajándékozta őket a Teológiai Akadémia 1974-es művészi emlékérmével. Az élő Krisztus élő gyülekezete A földön szolgáló gyülekezet Halld meg, Uram, hívó hangomat! Így hangzik a mai vasárnapnak a 27. Zsoltár 7. verséből vett bevezető igéje. Ennek alapján a vasárnap neve: Exaudi. A húsvét és a mennybemenetel tényeit átélt gyülekezet várakozva tekint Urának visszajövetele elé. Addig is azonban, míg eljön az a nap, a megígért Szentlélek eljövetelét várja Isten népe. így ez a vasárnap átmenet pünkösd felé. A Krisztusról bizonyságot tevő, a szolgálatra megerősítő Szentlelket hívjuk. Az evangéliumi ige (Jn 15.26—16.4) arról a Lélekről szól, aki az Atyától jön el. Ez a Szentlélek Jézusról tesz bizonyságot, és a róla való bizonyságtétel szolgálatára erősít meg. Ezt a szolgálatot sok emberi gyengeség, félelem teszi nehézzé. Szükség van Isten erejére, a Szentlélek pártfogására. Krisztus gyülekezete egyedül az ö ereje által állhat meg, menekülhet meg az elbukástól, s végezheti el a szóval és egész élettel való bizonyságtevés szolgálatát. A gyülekezet szolgálatának tartalmát mutatja meg az epistola (1 Pt 4,7—11). A Krisztus visszajövetelét váró gyülekezet nem feledkezik meg a mindennapi életben végzendő szolgálatáról. Ez mindenekelőtt a szeretet gyakorlásában mutatkozik meg. Mindenki az Istentől kapott lelki ajándékkal szolgálhat. Van, aki Isten igéjét adja tovább, s van, aki Isten erejét a másik ember iránti szeretetben tudja megmutatni. A fontos az. hogy „mindenkor az Isten dicsőíttessék a Jézus Krisztus által”.
