Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-23 / 21. szám

Teológusok Tolna-Baranyában Isten szeretőiének küldetésében LASSAN HAGYOMÁNNYÁ LESZ, hogy nagyhéten a teológu­sok egy csoportja meglátogatja egyházunk néhány gyülekezetét, és a Passió előadásával szolgál a gyülekezeteknek. Ebben az év­ben a tolnai és baranyai dombok között élő gyülekezeteinket láto­gatta meg dr. Selmeczi János otthonigazgató vezetésével tizen­két teológiai hallgató. A kis csoport a következő gyü­lekezetekben adta elő Krisztus Urunk szenvedésének történetét: Tolnanémediben, Gyünkön, Bony- hádon, Váralján, Egyházaskozá- ron, Szekszárdon, Pakson és Ten- gelicen. Ezen kívül virágvasárnap igehirdetéssel szolgáltak még Ta­másiban, Nagyszokolyon, Varsá­don, Keszöhidegkúton, Szárazdon és Belecskán. A tizenkét teológus: Ferenczy Péter, Hanvay Mária, Kóczor Tamás, Mekis Ádám IV. évf., Szeverényi János, Tamásy Zoltán, Vajda István III. évf., Molnár Éva II. évf. és Demjén Sándor, Puskás Sára, Szeker Éva és Tóth Márta I. évf. hallgató összesen tizennégy gyülekezetben találkozott a tolna-baranyai evan­gélikus testvérekkel. A JÖVÖ LELKÉSZEI SZÁMÁ­RA igen nagy élmény volt látni, hogyan végzi egyházunk szolgá­latát egy tipikus szórványterü­letén. Jövő szolgálatuk számára jó tanulságul szolgált teológu­sainknak megismerni, hogy gon­dozzák magukat nem kímélve a tolna-baranyai lelkészek a nagy területen szétszórt evangélikus híveket. Egy-egy lelkész öt-hat istentiszteleten is hirdeti Isten igéjét vasárnaponként, s közben több száz kilométer gépkocsiutat is megtesz. Mindezt látva teoló­gusaink kézzel foghatóan átélhet­ték, milyen szolgálat vár rájuk, ha elvégzik tanulmányaikat. A másik nagy élmény a teoló­gusok számára az volt, hogy a tolna-baranyai lelkészek között van néhány olyan fiatal (Lupták György, Varsányi Ferenc, Koskai Erzsébet), akik egy vagy két év­vel ezelőtt még a Teológiai Aka­démia padjaiban ültek. Jó volt látni, hogy ezek a fiatalok nagyon jól megállják helyüket a szolgá- latban és harmonikusan be tud­nak illeszkedni az idősebb lel­késztestvérek közösségébe. Az egyház szolgálatának folyamatos­sága szempontjából nagyon fon­tos ez. A SOK SZOLGÁLAT MEL­LETT jutott arra is idő, hogy a tolna-baranyai táj szépségeiben gyönyörködjenek. Megtekintették a simontornyai várat, Maré várát, az ófalui sváb tájházat, az óbá­nyai fazekas műhelyeket, vala­mint Szekszárd és Pécs nevezetes­ségeit. -Megcsodálták Lackner Aladár lelkész sváb néprajzi gyűjteményét, s ebből azt is meg­láthatták, hogy egy lelkész az ige­hirdetés szolgálata mellett milyen tevékenységgel szolgálhatja népi kultúránk megőrzését. A nagyheti szolgálatok legna­gyobb élménye mégis annak meg­tapasztalása volt, hogy evangé­likus testvéreink Tolna-Baranyá- ban szeretettel és reménységgel várják a jövő lelkészeinek mun­kába állását és szolgálatát. S. J. A Kenyai Evangélikus Egyház (Folytatása a 3. oldalról) nak. A menekültek között is je­lentős segélymunkát végeznek. nökhelyettes, két lelkész, négy nem lelkész két mjsszionárius és minden gyülekezet egy-egy kép­viselője. Az országos közgyűlés választja az elnököt, gyakorolja a felügyeleti jogptyí beleszól a lel- készi utánpótlás-kérdésébe és há­rom évi teológiai tanulmány, va­lamint egyévi gyülekezeti lelkész mellé bepsztott munkatársi idő le­teltével avatja fel a lelkészjelöl­tet. — Harminchárom elemi isko­lájuk, két középiskolájuk, há­rom egészségügyi központjuk, egy kórházuk működik. Tartanak írás­olvasás és varró tanfolyamokat. Két helyen végeznek fogházi lel- készi szolgálatot. Havi újságjuk a Habari Nje (Jó hír). Az egyház részt vesz a bibliaterjesztés mun­kájában, főleg Kisii és Nyanza tartományokban. 1961-ben kisii nyelven énekeskönyv jelent meg, majd a Kiskáté is. A Kenya Hangja állami rádióadó állomáson hetenként egyórás adásidejük van. Még ma is jelentős anyagi tá­mogatást kapnak a svéd és finn evangélikusoktól. A Kenyai Evangélikus Egyház tagja a Ke­nyai Nemzeti Keresztyén Tanács­Kenyai evangélikus testvére­inkről kapott híreink érdeklődé­sünkre tarthatnak számot és imádságra köteleznek. Hafenscher Károly ORGONAEST lesz május 22-én, szombaton este 7 órakor a soproni templomban. Műsor: Hummel: c-moll prelúdium és fúga Mendelssohn: d-moll szonáta C. Franck: Hősi darab Miniatűrök Pastorale a-moll korálfantázia Orgonái: Trajtler Gábor Két lelkész beiktatása a győri gyülekezetben Győr nagymúltú városaink kö­zé tartozik. Története az emberi­ség őskorába nyúlik vissza. A ró­mai korban „Arrabona” már ke­reskedelmi utak csomópontja volt. A települést az avarok is megerősítették, ebből a korból is sok emlék maradt fenn. I. István király püspökséget alapított itt. 1271-ben lett „szabad királyi vá­ros”. 1455-ben Hunyadi János tar-1 tott a városban országgyűlést. „Győr lelke, koronája a vidéki magyar városoknak” — írja Va- hot Imre 1845-ben. Tudósok egész sorát adta. de ipari fejlődése is egyenletesen emelkedő volt a tör­ténelemben. MA IS FEJLŐDŐ VÁROSUNK GYŐR. A második világháború után a felszabadulás romokban találta. Talán az egyik legtöbbet szenvedett vidéki városunk volt. Fejlődése azonban szinte attól kezdve töretlen — ezt nem min­den vidéki városunkról lehet el­mondani. Ma is csomópont, a Kisalföld központja, nyugati és északi országokból érkező turis­ták kedves megállóhelye. Ipari fejlődése is tagadhatatlan, gyá­rak. üzemek egész sora született és erősödött napjainkig. Csak a Vagon- és Gépgyár, vagy a Keksz- és Östyagyár több ezer munkásnak ad kenyeret, hogy a többieket ne is emltísük. Az 1970-es népszám­lálás adatai szerint 127 000 lakosa van, azóta bizonyára meghaladta • a 130 ezret is. Kétségtelen. Észak- Dunántúl egyik legjelentősebb, állandóary fejlődő városa Győr. De szép város is. Régtől fogva nevezték így is: ..a folyók váro­sa". A találkozó, elágazó folyók különös hangulatot teremtenek az itt járóban. Egy másik neve: ,.o sarokerkélyek városa”, s csak­ugyan a szép műemlékházakon egyre-másra megállítanak és gyö­nyörködtetnek a szép kiugró, sa- rokerkélyek. Szép a Tanácsháza is. de szép úi épületei, létesítmé­nyei is vannak. Az ember szívesen tölti ideiét a „sétáló utéákban’?. yaáy Budapestről 'kocsival érkez­ve megkapó látvány a szép nagy stadion is. KÉT LELKÉSZT IKTATTAK HIVATALUKBA ebben a nagy múltú, fejlődő és szép városban 1982 virágvasárnapién egy verő­fényes, meleg délutánon. A bet- városi templomban is két lelkész szolgál, s most a nádorvárosi templomban volt az ünnepély ebből az alkalomból. Ebben a gyülekezetben eddig — három év­tizedig — Kovács Géza lelkész végezte odaadó, komoly és ielen- tős szolgálatát. Mellette másod­lelkészként két évtizeden át Bö- decs Barnabás szolgált. Most két ..ötvenes”, tehát már kipróbált lelkész állott az oltár előtt, ket­ten együtt vállalták és kapták a megbízatást: Ittzés Gábor és Bö- decs Barnabás/ Utóbbi testvérünk, amint említettem már. ismert szolga a győri gyülekezetben. A mostani alkalom voltaképpen ed­digi minden munkájának, sok igehirdetésének és rendkívül lel­kiismeretes és hűséges látogatá­sainak, az iránta tanúsított biza­lomnak megpecsételése volt. A másodlelkészből lelkésze lett gyülekezetének. Ittzés Gábor szol­gálati éveiből a legtöbb időt Ko­máromban töltötte el, megbízható és hűséges pásztorként. Legutóbb a lelkészlakás és imaház renová­lása fejeződött be vezetésével. De ismerik őt Győrben is, hiszen édesapja ebben a gyülekezetben szolgált. Igehirdetését azzal kezd­te. hogy édesapja halála előtt há­rom nappal ezen a szószéken ugyanerről az igéről prédikált. KÉT IGEHIRDETÉST HAL­LOTTUNK az iktatási ünnepé­lyen. A két igehirdetés tartalmá­ban a küldetés szóban csengett össze. D. dr. Ottlyk Ernő püspök tar­totta a beiktató igehirdetést. Já­nos 12,44—50. alapján egyszerre szólott Jézus küldetéséről és az egyházéról is. Nagvhét első nap­ján az ige Isten mélységes. Fiát küldő szeretetéről szólt. Ugyanez a nap hazánk felszabadulásának ünnepe is. bennünket ez is Isten szeretetére emlékeztet. Istennek Krisztus keresztjével megbizo­nyított szeretete átfogja népünk és az egész világ életét, s ez a szeretet küld azóta is. ma is a szolgálaba. Ezt a küldetést akar­ják most a nyugdíjba vonuló lel­készek után ketten is ebben a gyülekezetben és városban. Ittzés Gábor igehirdetése ugyanerről a küldetésről tett bi­zonyságot Máté 28. fejezete vége, a missziói parancs igéje alapján. Mit jelent Jézus tanítványának lenni — tette fel a kérdést. A ta- nítványság nem egyszerűen „ta­nulás”. hanem Jézushoz kötöttség alapvetően. A tanítvánvság nem magánvállalkozás, hanem közös­ségekben való élet. élet a gyüle­kezet és egyház szolgáló szeretet- közösségében. És a tanítvánvság nem merül ki a templomban-: ha­nem főként a hétköznapok dolga. Isten szeretetét el kell vinni az otthon falai közé. a munkahely­re. A tanitvánv a társadalmi és világméretű feladatokat is vállal­ja minden jóakaratéi emberrel egvütt. Bárány Gyula. a Győr-Soproni Egyházmegye esperese végezte a beiktatás szolgálatát. Megkapó percek voltak, amikor kérdéseire egyszerre ketten feleltek: „Elha­tároztam — vállalom” — a győri gyülekezetben a lelkészi szolgála­tot. Az oltárnál szolgált Tekus Ottó győri igazgató-lelkész is. Ta­lán az ünnepély legfelejthetetle­nebb része volt. amikor az egyébként zsúfolásig megtöltött templomban a két beiktatottat 32 Luther-kabátos lelkész és lelkész­nő megáldotta, s egy ilyen ..áldó­hátvéd” énekelte: „Erősítsd meg Istenünk, amit cselekedtél ér­tünk.” AZ ÜNNEPI. KÖZGYŰLÉST Tekus Ottó lelkész és Ráskai Fe­renc másodfelügyelő vezették. A vendégek és a köszönjük olyan sokan voltak, hogy lehetetlen minden nevet felsorolni. A meg­hívó g.yőj'i gyülekezet küldöttei, az elbocsátó komáromi gyüleke­zet felügyelője, sok más gyüleke­zet küldötte köszöntötte az, ikta- tottakat. Külön színt képviseltek a vendégek #és-köszöntők sorában a nádorvárosi római katolikus gyülekezet prépost-plébánosa, a református gyülekezet. lelkésze, a Szabadegyházak küldötteként a baptista gyülekezet egyik presbi­tere és az izraelita hitközség el­nöke. A mintegy húsz köszöntés­ből ki kell emelni Horváth Antal­nak. a Győr-Sopron Megyei Ta­nács V. B. egyházügyi titkárának meleg köszöntését, aki arra kérte a két beiktatottat. hogy az állam és egyház kialakult együttműkö­dését ápolják és erősítsék ők is tovább. A Teológiai Akadémia ré­széről dr. Muntag Andor tanár, a Fehér—Komáromi Egyházmegye küldötteként dr. Nagy István es­peres köszöntötte az úi gvőri lel­készeket és a nyugdíjba vonulót is. A szép ünnepélyt az énekkar szolgálata és ifjúsági ének is gaz­dagították, a zárás perceiben pe­dig gyermekek adtak virágcsokro­kat a beiktatottaknak és a szol­gálóknak. Aki jelen tudott lenni, érezte, hogy kiemelkedően fontos ese­mény tanúja volt. Észak-Dunán- túl központi városába, az egyik legjelentősebb evangélikus gyüle­kezetünkbe két megbízható mun­kás került, hogy jól folyjék to­vábbra is az igehirdetés, a gyüle­kezeti munka, látogatás, a gyer­mek és ifjúsági munka is. Egyhá­zunknak sem mindegy, milyen a gvőri gyülekezet élete. Ebben a nagy múltú városban ápolni kell a hagyományt, a múltat is. A szép és fejlődő városban szükséges, hogy a gyülekezeti élet is szép és feilődő legven. Bizonyára ebben erősítette a szén ünnepélv a be- iktatottakat. az itt szolgálókat, de mindenkit, aki azon részt vett, hogy Győrben és mindenütt Isten szeretetének küldötteiként szol­gáljon az egyházban mindenki. Keveházi László ORGONAHANGVERSENY lesz az orosházi templomban május 31-én, pünkösd 2. nap­ján délután. Műsoron: Bach, Albinoni, Mendelssohn és C. Franck művei Közreműködnek: Trajtler Gábor orgona Berki Zoltán trombita A budapesti Katorux József Színház előadása Füst Milán: Boldogtalanok- . g! „Sötét, nagyon sötét, az a baja” — hüm- mögtek 1914-es „ősfelolvasásán” Koszto­lányi, Tóth Árpád és más kiválóságok, amikor arról volt szó, vajon elfogadja-e a Nemzeti Színház előadásra. Pedig el voltak ragadtatva a műtől. Csupa füst és láng ez a darab, lépten- nyomon kormos lobbanásokkal, melyek szinte arcunkba csapnak. Dramatikus al­világ-tan ez úgyszólván, az égő sebek és indulatok internója. Nem pompázhat pasztell színekben. A rendezés talán le­hetett volna kevésbé harsány, de szelíd semmiképp. Amikor nekilódul a színen a történés lavinája, érződik, hogy már hosszú ideje gyűlik ez a görgeteg s ra­gadozó mohósággal vár arra, hogy rázú­dulhasson áldozataira, akiknek múltjá- ban-szívében felhalmozódott s most bensejükből ront rájuk. (Lelkünk fekete párducai bennünk nevelődnek, a kedve­zőtlen körülmények csak kiugratják őket belőlük.) De a döbbenet is lehet tisztázó-tisztító hatású: katartikus. S ehhez ki is süt belőle az ábrázolás szik­lasúlyos ereje. Maga a fiatal szerző any- nyira az alkotás lázában égett, amikor írta, hogy az utolsó felvonást kínzó fog- gyökér-gyulladással küzdve fejezte be és csak azután ment orvoshoz, hajnalban. Való történet szolgált a dráma alap­jául, egy szerelmi sokszög-konfliktus. A nyomdász-donjuan szeretője vetélytárs­nőjét vette rá bosszúra, aki azonban a döntő pillanatban önmagát lőtte agyon. Négy hajszolt felvonásban jószerivel po­kol tüzén égnek itt a lelkek. Vajon mitől ilyen pusztítóan boldogtalanok ennek a lélekdarálónak áldozatai? Hiszen úgy dobálják egymást, de legalábbis önmagu­kat az irgalmatlan emberszeletelőbe, mint kávét a cséplődobba. Újjal rámutatni könnyű lenne a nyomdászra, aki úgy gyűjti a nőket, mint más a bélyeget, s ebben egy már be­következett tragédia sem zavarja. Sinkó László meggyőzően hozta színre az ön­magától űzött, saját magát sem igen értő szerelmi ámokfutót, aki nem kevésbé érzi magát az élet megrablottjának, mint az általa felhabzsolt nők. Miért nem tud szeretni, csak szeretkezni? Vad ellent­mondások csatáztak benne már kisdiák korában: nyomorék osztály társsal barát­kozott, másik pajtását viszont „szolgá­nak” fogta be könyvcipelésre, hagyon vallásos volt — papok kedvence —, de öngyilkosságot kísérelt meg. S most har­minchat évesen keserűen panaszolja, hogy magatartásában a>nyjára hasonlít Voltaképpen anti-anya jelenik meg előttünk Gobbi Hilda avatott alakításá­ban. Lassan, de biztosan derül ki róla: „szeretteivel” szemben is hideg, számító élősködő, hazudik, csal, lop. szimulál, végszükségben térden állva könyörög —, de el nem mulasztaná az alkalmat, ha az anyaszívről szónokolhat. Mikor végképp lelepleződik, vérig sértetten, vádaskod­va elvonul, mérget vesz be, majd hiú­sággal visszajön, hogy látványosan hal­jon meg, bűntudatot keltve fiában-lá- nyában, minden részvétet learatva, szin­te megdicsőülve. Mellette milyen légkör­ben nőhetett fel ez a fiú, akit még tanít­tathatott volna, de nem tette? „Életemnek első asszonya” — mondja Weöres Sándor az édesanyjáról. A fiú­gyerek anyjáról nyeri az első s legmé­lyebb benyomást arra nézve, minek néz­ze általában a nőket. Később, ha nem is tudatosan, ez szokta megadni velük szembeni magatartásának alapszínét. S ha e kút mérgezett, annak a levét több­nyire ártatlanok isszák meg. Nem fel­mentés ez a nyomdásznak, de úgy tűnik: anyja nevelt belőle ostort magának, s másoknak egyaránt. A már megtépett szerető s az általa beszervezett jóval fiatalabb (Csomós Ma­ri és Szirtes Ágnes) egyenlőtlen harcot vívnak a férfival, aki senkinél sem tud megállapodni. A tapasztalatlan, vakon bí­zó, s aztán annál jobban kétségbeeső tizenhét éves lány a kiszolgáltatottabb: végül is hagyja, hogy a másik szeren­csétlen megnyerje gyilkos eszközül — az áldozatnak is van áldozata. Nyilvánvalóan lelki sérültek ők is, von­zódtak az olyan helyzetekhez, amelyek sebes folyóként elragadhatják őket, s nincs emberük, akibe belefogódzhatná- nak, vagy nem veszik észre. Mikor mind a ketten sírnak, s megjelenik az árva gyerekeket igazi szeretettel gondozó öreg parasztasszony, és minden póz nélkül a megtiprottabbnak látszó fejére teszí a kezét: „Béküljön meg má’ az Űr Jézus­ban” — akkor mintha egy kis napsugár törne át a fekete fellegeken, de nem kér­dik meg tőle. honnan szedi az erőt. hisz’ neki meg öt gyereke halt meg. Vonzza őket a szakadék. „Boldogtalanok” — elsősorban nem anyagi helyzetük, hanem lelki károsodott- ságuk, szeretethiány miatt, hiszen így nem kap kellő tartalmat, hitet és célt az életük. Pedig ez ad súlyt, tartást, len­dületet az életnek — ma is. Bodrog Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom