Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-04-18 / 16. szám

> Ismerkedjünk meg az új énekeskönyvvel l #>ÜtiM'fjík US éncheh Énekeskönyvünkben eddig is ott voltak a liturgikus énekek. Az idők folyamán külünböző ki­adásokban a nyomdai tördelés folytán különböző oldalakra ke­rültek, így elég sok bonyodalmat okoztak a használatban. Az ének­mutató táblákra legfel.iebb egy ilyen figyelmeztető írás került fel. hogy „böjti rend” és akkor megindult a keresgélés, lapozás az énekeskönyv hátulján. Űj éne­keskönyvünkben szakítottunk az eddigi besorolással. így lényege­sen könnyebb lesz a használata. Az énekeskönyv elejére kerültek a rendek. \ MEGMARAD AZ EDDIGI HÁROMFÉLE REND: énekver­ses. liturgikus (énekes liturgia) és rövid rend. Mindháromhoz szük­ség szerint csatlakoztatható a gvónás és úrvacsora rendje akár közvetlenül — úgy. hogy az is­tentisztelet befejező része is el­marad —. vagv újrakezdéssel. A HÁROM REND KÖZÖL LEGÁLTALÁNOSABBAN AZ ÉNEKVERSES RENDET HASZ­NÁLJÁK. Ennek énekei más csoportosításban kerülnek maid elénk. Talán nem árt most egy­szer végigtekinteni azt. hogy mi­lyen szempontok szerint válogat­juk a három éneket. Az első ének az introitus (bevezető) zsoltárra következik és tulajdonképpen az ú.n. ..kis glória” (dicsőítés) szere­pét, tölti be. A második ének bűn­vallás. a bűnbánó imádságot kö­veti. míg a harmadik ének a ke­gyelem evangéliumának meghir­detése után az ú.n. „nagy glóriá”-t helyettesíti. Az úi énekeskönyv­ben tíz ilyen hármas összeállítás lesz. besorolva az énekek eleié­re. az 1—10 terjedő számokra. Ugyanígy csoportosítottuk az úr­vacsorái rend énekverseit is és azok következnek a 11—13 sor­számokon. AZ EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELETBEN NAGY HANG­SÚLY ESIK A GYÜLEKEZET AKTÍV RÉSZVÉTELÉRE. Ezt nem csupán közös énekléssel se­gítjük. hanem bizonyos állandó istentiszteleti részek közös, han­gos mondásával. Eddig is közö­sen mondtuk a hitvallást és a Mia- tvánkot. Most arra is lesz lehető­ség. hogy ne csak az Apostoli — de a sok egyházban ma is haszná­latos Niceai Hitvallást is közö­sen mondhassuk. Szövege lesz az énekskönyvben. Az úrva­csora előtt is állandó szövegű lesz a „gyónó imádság” —. így azt is hangosan, közösen imád- kozhatjuk, Mindebből láthatjuk, hogy semmiféle lényeges változ­tatás nem történik istentiszteleti rendünkön, csupán úi énekversek is belekerültek — ami természe­tes —, az egész énekeskönyv anyagát vettük figyelembe a vá­logatásnál. AZ ÉNEKES LITURGIÁT MA IS SOK GYÜLEKEZETÜNKBEN HASZNÁLJÁK, ha nem is egész­ben. de egyes részeit. Több gyü­lekezetben ünnepi alkalmon a lelkész énekli a Miatyánkot és az áldást. Ennek egy ősi dallama és egy ú.n. „szlovák” dallama eddig is benne voít a lelkészek ágendájában. Most a gyülekezet tagjai is szemmel kísérhetik majd ezt a rendet és megtalálják az egyes részekben a feleleteket, válaszokat, melyeket kellő tanu­lás után énekelve, vagy akár „prózában”, hangos mondással is válaszolhatnak az istentisztelet során. Ezt az énekes liturgiát ter­mészetesen nem kötelező hasz­nálni. de lehetőség lesz arra. hogy színesítsük, gazdagítsuk is­tentiszteleti életünket és megfe­lelő ismertetés, előzetes közös ta­nulás után egy-egy alkalommal ezt a rendet is használjuk. A li­turgikus részek dallamait is bő­vítettük. Az új dallamokat Szo- kolay Sándor Kossuth-díjas ze­neszerzőnk és Csorba István bu­davári karnagyunk szerezték. Ezeknél a rendeknél kaphat szolgálatot a gyülekezet énekka­ra is. mert ők könnyen elsajátít­hatják a dallamokat és bemutat­hatják. énekelhetik az, istentisz­teletben. A RÖVID RENDET JÓL LE­HET HASZNÁLNI A SZÓRVÁ­NYOKBAN. Olyan helyeken, ahol a gyülekezet énekét nem ve­zeti kántor megfelelő hangszerrel, vagy a napi 4—5 istentisztelet miatt a lelkész sem bírja hang­gal. De vigyázzunk — ez a rend csak kisegítés ebben az esetben és ne állandósítsuk. Nem pótol­hatja állandósítva az előző két rendet! Az előbb azt írtam, hogy istentiszteleti életünk gazdagítása és színesítése volt a célunk, en-. nek éppen ellenkezőjét érnénk el a rövid rend általánosításával. Ne szegényítsük. inkább gazda­gítsuk istentiszteleteinket! Az ériekeskön.yvben eddig nem Volt található, de a lelkészek ágendájában benne van a más alkalmakra szóló mindennapi is­(Folytatása a 6. oldalon) Építkezünk Budafokon PROMONTOR: BUDAFOK evangélikus templom ma is RÉGI NEVE. Ezt „előhegynek”, gyöngyszeme a budafoki város- vágy „őrhegynek” lehet fordítani, központnak, s a távlati tervekben A mohácsi vész után (1526) déli is kiemelten veszik tekintetbe. A irányból vonult fel a török sereg szórványgyülekezét anvagi hely- Budavár bevételére (1541), így zete nem tette lehetővé, hogy a Az épülő gyülekezeti ház Budafok Buda védelme külső övezetének számított. A későbbi évszázadokban a lankás táj szép­ségével teljesen ellentétben volt a lakosság nyomora. A város pe­remén ipari létesítmények jöttek létre, még ólomgyár is. és ez a külvárosi kiszolgáltatottságot je­lentette. A Duna közelsége miatt sok volt a nedves ház. sőt még barlanglakások is léteztek. 1950 óta tartozik Budafok a főváros­hoz. majd gyors ütemben épült fel a budafoki lakótelep, ahol több tízezer ember talált otthont. AZ EVANGÉLIKUSOK ÁTTE- LEPÜLÉS RÉVÉN kerültek Bu­dafokra. ahol az eredeti lakosság római katolikus volt. A századfor­duló táján k'özös gyülekezetbe tö­mörültek az evangélikus és re­formátus hiv.ék. önálló evangé­likus gyülekezet 1928-ban alakult. A budafoki,, templom 1935-ben készült el Sándy Gyula műegyete­mi tanár tervei alapján. Az többi építési tervet is megvaló­sítsák. Sem lelkészi hivatal, sem gyülekezeti terem nincs itt jelen­leg. . A BUDAFOKI ÉPÍTKEZF0 CÉLJA: hogv a templommal összefüggően olyan házat építse­nek. melynek földszintjén gyüle­kezeti terem, lelkészi hivatal és mellékhelyiségek vannak, míg az emeleten a lelkész lakása lesz. Három évig tartott az előkészítés, a szükséges pénz összegyűjtése, majd megkezdődött az építkezés dr. Kotsis Iván építészmérnök tervei alapján. Az emeletes épü­let a múlt évben került tető alá. Jelenleg a belső vakolás és bur­kolás munkája folyik, amit a már megvalósult gázzal működő központi fűtés segít. Ha minden tervszerűen alakul, akkor ez év szeptember 5-én felavatja az épületet dr. Ottlyk Ernő, az Észa­ki Egyházkerület püspöke. A lel­kész lakása addigra még nem lesz készen, ahhoz további anyagi fedezet biztosítása szükséges. A mostani lakása a lelkésznek ugyanis távol van ettől a gyüle­kezeti központtól. HA EGY SZÖRVÁNYGYÜLE- KEZET ÉPÍTKEZIK, az sokfélét jelent: takarékosságot, előrelátást, áldozatkészséget, önfeláldozást, összefogást. Ez szinte olyan, mintha egy nagy család háza épülne. Nagy a .szórványterület: Budatétény. Albertfalva, Kelen- völgy. Budafok. Budaörs., Török­bálint. azok a helyek, ahol rend­szeresen tartunk istentisztelete­ket. részben a református gyüle­kezetek helyiségeiben. A szór­ványterület nemcsak vízszinte­sen. hanem függőlegesen is je­lentkezik a modern sokemeletes épületekben. A lakótelep külön világ. A vidékies családi házak­ban még régi körülmények közt élnek híveink, de bőven vannak evangélikusok a lakótelep óriási házainak lakásaiban is. Nem kis feladat ezt a sokféle embert ösz- szegyűjteni. Ehhez jelent nagy segítséget a gyülekezeti központ kiépítése, ahol lelki otthont talál­hat mindenki, aki azt igényli. A PÜSPÖKLÁTOGATÁS KI­EMELTE a szórványgondozás és az építkezés jelentőségét. Dr. Ott­lyk Ernő püspök Kelenvölgvben. Budafokon. Budaörsön végzett istentiszteleti szolgálatot úrva- csoraósztással. maid pedig tájé­koztató előadással. A gyülekezeti összetartozás érzésének fejlesz­tése. a lakótelepen úi egyházta­gok csatlakozása a gyülekezethez — ez most a jelen budafoki fel­adat, s ez a bázisa az építkezésnek is. Rozsé István lelkész és Wun­derlich Sándor gyülekezeti fel­ügyelő a motorja ennek a vállal­kozásnak. Sokat segítenek az épí­tész és a különféle szakemberek. A presbitérium és a gyülekezet tagiai is személyesen vesznek részt a munkálatokban. Sokat je­lentett a kelenföldi ifjúság — köztük teológusok — munkája is. Természetesen jelentős közegvhá- zi segélyben is részesült Budafok, hiszen egyházunk állandó célki­tűzése a szórván vgyülekezetek támogatása és erősítése. — DEÁK TÉR—ANGYAL­FÖLD. A Deák téri és az angyal­földi gyülekezet idén közösen tartja konfirmációi istentisztele­tét a Kassák Lajos u. 22. sz. alat­ti templomban. A Deák téri templomot renoválása következ­tében állványerdő tölti be, s így nem biztosít megfelelő keretet az ünnepi alkalom számára. An­gyalföldön örömmel készülnek az ünnepre s annak együttes megrendezésében a szomszédok testvéri kapcsolatának újabb je­lét látják. A közös konfirmációi istentisztelet ' időpontja: április 25.. vasárnap "délután 5 óra. Az angyalföldi evangélikus templom a metró végállomásától a Bulcsú utcán át közelíthető meg. KISEMBEREK HITÉBŐL ÉS EREJÉBŐL épül a budafoki gyü­lekezeti központ épülete. Ott mindenki szerény körülmények között él. éppen ezért megható az emberek adománya a Jézus Krisztus szerinti „szegény asz- szony két fillérje”. Ottlyk Márta Tolkien: A Gvííríík Ura VILÁGHÍRŰ MESEREGÉNY. Számta­lan kiadást ért meg az angol Tolkien re­génye. sok nyelvre lefordították. Világ- sierte Tolkien-klubok alakultak a regény» nyel való foglalkozásra. Most magyarul is megjelent (Gondolat Kiadó). Mi a könyvsiker titka? Egyre erősödik napjainkban az érdek­lődés a mese, a meseregények és mese­feldolgozások iránt. Bonyolult, válságok­kal terhes, az elszemélytelenedés veszé­lyével fenyegető világunkban növekszik a vágy az egyszerűségre, a nemes erények­re. a jórafordulásban való hitre, a szemé­lyiség kibontakozására. Mindezt erősíti bennünk Tolkien meseregénye. A sikerben közrejátszanak a germán, az angolszász múlt néphagyományának, a hősdaloknak, hősmondáknak, hösmesék- nek sajátosságai, ez a mitológiai lények­től (varázslóktól, lidércektöl, tündérek­től. törpéktől, óriásoktól) hemzsegő, a mi­énknél tarkább világ, valamint Tolkien alkotó, megelevenítő erejű fantáziája és érdekfeszitö ábrázolásmódja, meseszö­vése. Az oxfordi egyetem nyelvész, és iroda­lomprofesszora Tolkien. A kelta, az angol (s egyéb germán) nyelveknek, a népkölté­szetnek, az irodalomnak tudós kutatója. Megragadja a régi idők világa, a gazdag népköltészet, és „mesemondó vágya” ha­talmas meseregényt teremt. Képzelete építőanyagát kutatásai közben gyűjti. Mondái, történeti és mesei elemek keve­rednek művében. Képzelt időbe helyezi a regénycselekményt, képzelt a színhely, Középfölde is. amelyet játékos fantáziája benépesít temérdek mesei, mondái és történeti hőssel, szereplővel, megjelenítve hőstettüket, életmódjukat, szokásaikat. A MESEREGÉNY CSELEKMÉNYE a különleges varászerejű. romlást hozó Gyűrű körül bonyolódik. A gonoszság erői elhatalmasodnak, pusztulással fenye­getnek mindent, ami hatalmuk kiteljese­désének útjában áll. A megfélemlített, veszélybe sodort népek szövetségre lép­nek, és erőt, áldozatot nem kímélve — varázserők (varázsgyűrűk és egyéb va- különleges varázserejű, romlást hozó segítségével — harcba indulnak az ellen­ség ellen. Az ősi Ellenség újra erőre ka­pott. Ha az elveszített Gyűrűt, a Gyűrűk Urát megszerzi, biztos megsemmisülés vár a jóság erőire, hisz a Gyűrű „kegyet­len, sötétbe zár. .. bilincs.” A Hatalom Gyűrűjét Szauron, az Ellenség készíttette, birtoklása megsokszorozná erejét. Mivel a Gyűrű a gonoszság eszköze, u veszélyez­tetett tündéknek, hobbitoknak, törpöknek és embereknek óvakodniuk kell felhasz­nálásától, hisz amit segítségével elérné­nek, rosszra fordulna. Meg kell szabadul­niuk tőle, tönkre kell zúzniuk. Csak egy módon semmisíthető meg, ha az Ellen­ség földjén, Mordorban a Végzet Hegyé­nek katlanába vetik. Megindul a halált, vándortársa Samu. Hosszú az út szülő- pusztulást hozó Gyűrű Háborúja, a Jó és Rossz kozmikus harca. A Nagytanács a hobbit Frodót jelöli ki Gyűrűhordozóul, földjüktől, a virágos Megyétől a Fekete földig, Mordor országáig. Embertelen szenvedéseken keresztül hajtják végre küldetésüket. Eljutnak a Homály, a Sö­tétség földjére, megsemmisítik a Hata­lom Gyűrűjét. A gonoszság hatalma véget ér. Szauron vereséget szenved a harcme- zőkön is. A rombolást az építő munka váltja fel. A mese törvényei szerint a legkisebb nép fiai. a hobbit Frodó és Samu szövet­keznek a hatalmas Szauron erejének meg­törésére. Állandóan életveszély leselkedik rájuk, elviselhetetlen gyötrelmeket kell kiállniuk: útjukat mindent látó szárnyas lidércek, fekete varjak kémlelik, szörnye­tegekkel kell megvívniuk, veszélyes szik­lacsúcsokat megjárniuk, bűzös iszapta­vakon átgázolniuk, a holtak ösvényén, iz­zó tűzfolyók mentén haladniuk, hogy cél­hoz érjenek. Megindító az áldozatválla­lásuk, egymást-segítésük. Csodálatra mél­tó az a hit, amellyel kínzó kétségek, min­den reménytelenség ellenére is bizakod­nak küldetésük végső sikerében. „A Ho­mály, a Sötétség végső soron csak múló kicsiség: a fény és a szépség túl van azon, hogy elérhetné” — vigasztalják egymást. SOK TANULSÁGUL SZOLGÁL a Ha­talom Gyűrűjének sorsa. Nem könnyű el­lenállni a Gyűrű varázserejének. Megkí­sérti a jókat is. Szeretetet és gyűlöletet ébreszt egyszerre. Aki rontó hatása alá kerül, „elhalványul”, értelme elhomályo­sul, akaratereje megtörik, eltorzul a kül­seje is. „Halálos a hatalma”, nem egy éle­tet követelt. A jóság és a gonoszság érzékletes képét nyújtja Lórién és Mordor földjének egy­más mellé állítása. „Olyan fák, mint Ló- rienben, sehol másutt nincsenek. Tavaszig nem. csak az új zölddel kezdődik a levél- hullás, az ágak még sárga virágokkal ter­hesek; ilyenkor arany az erdő alja, és arany a mennyezete, ezüst valamennyi oszlopa, mert a fák kérge szürke . . . Vala­mi titkos erő távol tartja e földtől a go­noszt.” „Szigeten élünk, sok-sok veszély közt ... de sok minden akad. ami szép — erősítik egymást Lórién lakói —, s bár a szépség ma mindenütt szomorúsággal ke­veredik, attól a szép még csak szebb lesz.” Mordor haldokló föld. halott rommező. ki­égett kősivatag. Amerre szem ellát, csak sátrak, táborok, hadiraktárak és kntona­városok sorakoznak egymás mögött. Az adófizetésre kényszeritett országokba széles nyílegyenes utak futnak, amelye­ken zsákmány, áru és rabszolga áramlik az országba. Az Ellenség, Szauron rémuralmának bukásával megindul az újjáépítő munka. Eltávolítják a háború emlékeit. A Sötét­ség uralma sajnos nem tűnik el nyomta­lanul, kínoz még a rettegés emléke. A go­noszság még csak most van múlófélben. Bár a világ új korba lépett, sok még a gyógyítani való. „Gyógyítani szeretnénk — vallják a harcra edzett fiatalok —, és szeretni mindent, ami él, virágzik, és gyü­mölcsöt hoz.” A VILÁGHÁBORÚS VÁLSÁG idejé­től fogva, 1936-tól 1949-ig írja kisebb-na- gyobb megszakításokkal Tolkien a regé­nyét. A háborús válság, a világháború apokaliptikus eseményei is hatnak kétség­kívül a regényre, élményanyaga azonban sokkal régebbről való. Az író szándéká­val is ellentétes lenne, ha a harmincas és negyvenes évek eseményeinek visszhang­ját keresnék a regényben. Elsekélyesíthet- nénk a mondandóját, ha a Gyűrű Szövet­ségében. a Gyűrű Háborújában. Szauron- ban vagy a regény egyéb mozzanatában a második világháború jelenségeire vo­natkozó aktuális politikai utalást látnánk. Nem allegóriáról van itt szó! Nem korlá­tozza, nem köti meg az író az olvasó gon­dolatait. érzéseit. Messzebbre tekint, mé­lyebbre szánt, a világ, az- emberiség sors­kérdéseire keres és kerestet választ. (Ez érteti meg monumentálissá fokozott fo­galmainak nagy kezdőbétűs Írásmódját.) Szimbólumokban beszél, meseszimbólu­mokkal él, s ezáltal a képek jelentésköre kitágul, a regény mozzanatai egyetemes jelevtöséaüekké válnak. Mindezért megrendítő és egyúttal fel­emelő az olvasmányélményünk. Vajda Aurél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom