Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-28 / 9. szám

GYERMEKEKNEK^ Ne paráználkodjál! A Biblia első lapjairól tud­juk, hogy amikor Isten megte­remtette az első embert, Ádámot és elhelyezte őt egy szép kertbe, az Éden kertjébe, Ádám nem ta­lálta meg a boldogságát, mert nem érezte jól magát egyedül. Ezért teremtett Isten neki se­gítőtársat. Évával együtt már boldogan élt Ádám az Éden kertjében. Azóta is így van ez: férfi és a nő csak egymással való közösségben, a házasság­ban tud igazán boldogan élni. Ezért keresi egymást a férfi és a nő, s ha egymásra találnak, megértik és odaadó hőséggel szeretik egymást, megtalálják igazi örömüket és boldogságu­kat. 1 ISTEN A FÉRFINEK ÉS A IDŐNEK ezt az egymás iránti szeretetét és ragaszkodását az­zal is megáldotta, hogy ebből a közösségből új életek fakadnak. A férfi és nő egymás iránti sze- retetéből születnek a családban a gyermekek, hogy a szülők örö­mét és boldogságát még telje­sebbé tegyék. A gyermekek szá­mára sincs nagyobb öröm, mint amikor szüleik igazán szeretik egymást és az egész család bol­dog összhangban él. SOK CSALÁDBAN azonban nincs meg a szülők között ez a megértés és szeretet. Ennek legfőbb oka, hogy az ember a házasságon belül is csak a maga gyönyörűségét és hasznát keresi és nem akarja hordozni a közös terheket. Ennek pedig nagyon sokszor az a vége, hogy a férj és feleség megcsalják és elhagy­ják egymást. A Biblia ezt úgy nevezi, hogy paráználkodnak, azaz megtörik a házasságot. Ez­zel nemcsak maguknak okoz­nak fájdalmat, hanem gyerme- riJUK kejket is boldogtalanná teszik. tíCyel Isten nem akarja, hogy -B 'aé"'emberek boldogtalanok le­gyenek, védelmébe vesét a há­zasságot. A hatodik parancsolat­ban arra inti a házastársakat, hogy ne legyenek házasságtö­rők, hanem becsüljék, szeressék egymást és ha olykor-olykor meg is sértik vagy meg is bánt­ják egymást, kölcsönösen bo­csássanak meg egymásnak és béküijenek ki. Csak így őrizhe­tik meg családi életük össz­hangját és gyermekeik boldog­ságát. MINDEBBŐL VILÁGOSAN LÁTHATJUK, hogy a hatodik parancsolat elsősorban a felnőt­teknek, a házastársaknak szól. De azért gyermekek és fiatalok is so­kat tanulhatnak belőle. Isten úgy alkotta meg az embert, hogy an­nak testi és lelki képességei foko­zatosan fejlődnek ki. Az ember csak a gyermek- és ifjúkor után válik alkalmassá arra, hogy vál­lalja azokat a feladatokat, ame­lyeket Isten az emberre ró. Az ember a házasságra is csak fel­nőtt korára érik meg. Azonban a házasságra már gyermekkorban és ifjúkorban fel kell készülni mindenkinek. A gyermekek és fia­talok pedig a legjobban úgy ké­szülhetnek fel eljövendő házas és családi életükre, ha nem játsza­nak könnyelműen azokkal a dol­gokkal, amiket Isten a házasság rendjéhez kötött, ha a fiúk és lá­nyok kölcsönösen tisztelik egy­mást, ha beszédükben tiszták és szemérmesek maradnak és meg­őrzik testük tisztaságát is egészen addig, amíg el nem jön a házasság ideje. Luther Márton a hatodik pa­rancsolat üzenetét így foglalta össze: Istent félnünk és szeret­nünk kell, hogy tiszták és sze­mérmesek legyünk szavainkban és cselekedeteinkben, és hogy hit­vestársát mindenki szeresse és megbecsülje. Lelkem vigyázz serényen, buzgón fohászkodjál, Hogy a síkos ösvényen meg ne csuszamodjál. Amely szív jól nem vív, Bűnnek lesz szolgája és sátán prédája. S. J. A LUTHERÄNIA február 28-án, vasárnap délután 4 órakor a győri öregtemplomban előadja J. S. BACH MÁTÉ PASSIÓJÁT Vezényel: Herbert M. Hoffmann ..írok nektek, ifjak...” Wemzetiségeink A SOPRON FELÉ KÖZELE­DŐ AUTÓS a várostól mintegy 9 kilométerre fekvő falu határán a „Kópháza” helységjelző tábla alatt egy másik táblán levő ki­írást is láthat. Zöld alapon fehér betűkkel ez áll rajta: Koljnof. Így nevezi faluját az itt élő la­kosság nagy részét alkotó horvát- ság. Az erre közlekedő buszokon, vonatokon gyakori a horvát szó. A gverekek horvát nyelven ta­nulják az általános iskolai tan­anyagot és szüleikkel sokszor odahaza is ícv beszélnek. A hely­beli horvát ifjúsági klub kapcso­latban áll a Jugoszláviában élő hbrvátsággal. Ez csupán e<?v falu a hazánk területén levő sokféle és nagyszámú nemzetiségi település közül. Jellegzetes nevek, jellegze­tes arcok és különös táiszólás jel­lemzi ezeket a vidékeket. Nem­zetiségeket egyaránt találhatunk városokban és falvakban. A M AGY A R ORSZÁGON ÉLŐ NEMZETISÉGEK különböző időkben kerültek hazánk területé­re — nyelvükben, népviseletük­ben és kultúrájukban is őrzik saiát nemzeti hagyományaikat. A ..sváb. rác. tót. horvát. palóc, oláh” és más nemzetiségek elne­vezései eredetileg elváltaién nem lealacsonyító meghatározások, bár sajnálatos módon gyakran ilyen értelemben is használták őket. Velük kapcsolatban tudnunk kell azt, hogy minden embernek és így minden nemzetiséginek is jo­ga van ahhoz, hoey őseinek ha­gyományait ápolja, anyanyelvét használja, történelmi és kulturális kincseit — mégha létszámát te­kintve elenyésző kisebbségben is él, szégyenkezés nélkül őrizze. A NEMZETISÉGEK ÉS AZ ŐKET KÖRÜLVEVŐ NAGYOBB LÉTSZÁMÜ NEMZET között alapvető egyensúlynak kell fenn­állnia. Az életnek ez az általános törvényszerűsége itt is meghatá­rozó jellegű. Az egyensúly nem azt jelenti, hogy a nemzetiség el­szigetelődik az országtól, amely­ben él. önállóvá lesz é6 szinte egy saját kis országot alapit, hanem azt. hogy az ország lakosai közül mindenki, nyelvi, kulturális és származásbeli különbségek nélkül ugyanazokat az előnyöket élvez­hesse, mint mások. Nálunk pél­dául, amilyen szabadság illet meg egy magyar embert, ugyanolyan szabadság illeti meg a nemzetisé­gieket is. Ők is tagjai a magyar társadalomnak, semmiben sem élvezhetnek több jogot és sza­badságot. de kevesebbet sem. Ha ez az egyensúly valahol bár­Kérdéseink 1. Isten igéje a férfi és a nő egymáshoz való viszonyáról ezt mondja: „A férfi elhagyja apját és anyját és ragaszkodik felesé­géhez, és lesznek egy testté.” — Hol van ez megírva? 2. Minek az illusztrálására használja Pál apostol a házassági Werner Krusche magdeburgi püspök, az NDK-beli Egyházszö­vetség elnöke az idei herrnhuti zsinaton úgy nyilatkozott, hogy csak az év végéig marad hivatal­ban, és 65. évének betöltése után nyugalomba vonul. 1968 óta a szász tartományi egyház (Kirchen­provinz Sachsen) püspöke. A múlt 3. Mi az értelme a templomi esküvőnek? 4. Jézusnak melyik mondata mutatja, hogy Isten akarata sze­rint a házasság felbonthatatlan? Válaszaitokat március 14-ig küldjétek be a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. 1088. év szeptemberében, Albrecht Schönherr berlin-brandenburgi püspök nyugalomba vonulása után választották az Egyházszö­vetség elnökévé. — A zsinat Jo­hannes Hempel drezdai és Horst Gienke greifswaldi püspököt vá­lasztotta elnökhelyettessé. melyik irányba elbillen, akkor azonnal és elkerülhetetlenül je­lentkezik az elégedetlenség, vagy a jogos követelés. Ilyenkor alakul ki az egymás melletti békés élet­ből a „nemzetiségi kérdés”, vagy a „nemzetiségi probléma”. AZ EGYENSŰLY AKKOR ÁLL FENN. ha a nemzetiségiek érzik és tudják, mint hazánkban, hogy ezt az országot nekik is kell épí­teni, mert a határainkon belüli terület közös — az itteni életért, jólétért és békességért ők éppúgy felelősek, mint minden más tagja a társadalomnak. A MAGYARSÁGNAK AZON­BAN éppen ebben a sokszínű kör­nyezetben kell megmutatnia ér­tékeit, nyitottságát. A magyarnak elsősorban saját országában kell magyarnak lennie! Magyarnak lenni nem egy másik nép rovásá­ra, hanem mindannyiunk építésé­re. Ehhez egészséges nemzeti tu­datra van szükség. Az egészséges keretek között kibontakozódott hazafiságot nem szabad összeke­verni a sovinizmussal, a más né­pek rovására kifejtett nemzeti felsőbbrendűségi eszmével. A nemzeti tudat és kultúra ápolása, hagyományaink őrzése nem üt­közhet és nem is ütközik össze a nemzetiségek ugyanilyen irányú törekvéseivel, hanem segít ab­ban. hogy egymás életét építve, egymást szellemiekben gazdagítva közösen építsük társadalmunkat. Hogy mennvire értékes hasyomá­•okat őriznek a nemzetiségek, azt egyetlen példa is jól szemlél­teti. A nógrádi evangélikussáe a szlovák nyelvű, száznál is több kiadást megért és minden evan­gélikus családban a Bibliával egyenlő rangon használt Tranos- cius-énekeskönyvön nevelkedett évszázadokig. Ennek a kegyesség­nek a hatása ma is érezhető ezen a területen. A nemzetiségi örök­ség tehát a mai ember lelki életé­re is hatással van. MAGYARORSZÁG AZ EL­MÚLT HÁROM ÉVTIZED1' T különösen is példát mutat a nem­zetiségi politikában. Egymás ér­tékeit tiszteletben tartva, megbe­csülve. egymást építve nézhetünk egy szebb és boldogabb emberi és nemzeti jövőre. Zügn Tamás közösseget? WERNER KRUSCHE EGY ÉVIG AZ NDK EGYHAZSZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE Azt mondja Fábri Jancsi, ha fene fenét eszik, ő akkor sem hisz abban, hogy egyszer a világon többen leszünk a kelleténél. Rátá­maszkodik az ólajtóra, nézi a fa­lánk disznókat, azok fülig turkál­nak a moslékban és odaveti: — Ezek is addig szaporodnak, amíg áz ólba férnek, meg — és itt tudálékosan felemeli hangját — amíg a zsákban tart a szem. Mert látja, én azért szerződtem csak tízre, mivel nincs több he­lyem. Ha ezek megnőnek, éppen csak elférnek. Látná akkor őket, ha egy megfordul, mind mozgásba jön. Hát. valahogy így van az em­berekkel is. Fábri Jánosnak filozófiája van. Gondolkodik az életről, honnan jöttünk és hová tartunk. Kialakí­tott a világról egyfajta képet. Új­ságot olvas, meg mindent, ami a kézeügvébe akad. nézi a televí­ziót. s időnként a fejét csóválja. Nem nyilatkozik azonnal. Ügy van. mint jó ebéd után az ember, előbb emészt. És őt, ha jó vagy rossz hír éri. előbb megemészti. De ha megemésztette a dolgokat, akkor közrebocsátja. Ilyenkor ki­választ egy-egy értelmes embert s vitába száll vele. — Mert tudjátok, az úgy van, hogy beszélünk, beszélünk min­denről. de nem győződünk meg. Beszélünk arról, hogy így, meg úgy szaporodik az emberiség, oszt alig lesz mit ennie. Itt meg siránkozik az elnök, hogy nincs embere. Ma­holnap kiürül a falu. Pedig búzá­ból. meg tengeriből többet csépel­tünk, mint apámék a grófék szé­rűjén. répából is három, négy­szer annyit termeltünk, mint va­laha. Amikor először az út men­tén kazalba raktuk — nem a szal­mát. de a kicsépelt magot, csak tá­totta a száját apám: „Uramisten, Rédey Púi riportja nincs hová rakni, annyi termett.” Fóliával takartuk az eső, meg a madarak elől. — Elhiheti nekem — intett fe­lém —, a mi falunkban keveseb­ben vagyunk, mint voltunk, ami­kor apám mellett bojtárkodtam. Azt hiszi, másutt másként van? Aligha. Tudja, csudadolog az a televízió. Abban annyi mindent lát az ember! Nahát, a minap gon­dolkodtam azon. hányán halnak meg a világon naponta ország­úton, hánvat sodor el árvíz, temet maga alá földrengés és hány hagy­ja ott a fogát háborúban — mert háború mindig van valahol —, arról ne is szóljak, mennyi em­bert evilkolnak meg. mennyi lesz öngyilkos, vagy hal bele szívfáj­dalmába. rákba és egyéb beteg­ségbe. Nem tudnám kiszámítani, de azt hiszem nagyon sok lenne. Rábólintok és kiegészítem az éhen- és járványokban elpusztul­takkal a sort. Mégis elgondolkod­tam Fábri János következtetésén, amelyet így próbálok összegezni: nem kell komolyan venni a de­mográfiai robbanást, nincs oka félelemre az emberiségnek, mert a túlnépesedést megoldja a termé­szet és a civilizáció. *■ No, lám. anélkül, hogy tudato­sulna bennünk. Malthus szelleme különböző variációkban itt lebeg közöttünk. Vitatkozunk, perleke­dünk vele, pedig nem is ismerjük. Kétszáz éves szemlélete makacsul tartja magát, amint ezt Fábri Já­nosnál is tapasztaltuk. A demog­Élőkép 1. ráfiai tanulmányok is rendszerint azzal kezdődnek, hogy cáfolják téziseit, mint pl. F. Baade is. aki­nek híres könyve „A versenyfu­tás a 2000-ik évig”, a 60-as évek­ben jelent meg. Mit is állított közel kétszáz éve ez a protestáns pap. Malthus? Röviden ezt: az emberiség gyorsabban szaporodik, mint az élelmiszerek. Míg az élelmiszerek mennyiségét csak számtani sor­ban — 1, 2. 3, 4, 5. stb. — lehet növelni, addig a népesség mértani sorban — 1, 2. 4, 8, 16, stb. — sza­porodik. Ennek következtében a népesség egy részének el kell pusztulnia. Ha a népesség sza­porodásának nincsenek természe­tes akadályai, mint pl. háború, járványok, éhínségek, stb., akkor mesterségesen kell elejét venni a túlnépesedésnek (fogamzásgátlás, abortus stb.). Ez a teória a 18. szd. megfigyeléseinek eredménve. Az élelmiszer termelésben nem vált be Malthus jóslata. Mai ered­ményeink legalábbis alaposan megcáfolják. Viszont a népesség szaporulatot illetően azóta is sö­tét árnyékként lebeg fölöttünk próféciája. Minden jel arra mu­tat. hogy az ezredfordulóra eléri az emberiség a 6—6.5 milliárd főt vagy még ennél is többet. És vaion itt megáll-e’a szaporulat? Húsz-huszonöt évvel ezelőtt, amikor csak barátkozni kezdtünk a ..demográfiai robbanás” gondo­latával. még eszünkbe sem jutott számolni az élelmiszer termelés eav súlyos ellenható tényezőié­vel, az energia krízissel. Az ener­I giaválság azóta útitársul szegő­dött az emberiség mellé, és úgy fest a dolog, aligha tudjuk lerázni magunkról ezt a kellemetlen kí­sérő jelenséget. Pedig ma még az élelmiszer termelés az energia fo­gyasztásban nem döntő konkur- rens, de a növekvő igények szem­pontjából egyre kérdésesebb lesz a részesedési arány előteremtése. A malthusi szellem propagálás nélkül is hódít. Az emberek akarva-akaratlanul belebotlanak, foglalkoznak a népesedés kérdé­sével, elgondolkodnak felette, vé­leményt alkotnak róla. Európa né­pei. mintha titokban tanító mes­terüknek tartanák, megelőző vé­dekezéssel szegülnek szembe a túlnépesedéssel. Ezzel szemben a veszély Ázsia. Afrika és Latin- Amerika. a harmadik világ népei felől leselkedik az összemberi- ségre. Népességrobbanásról eze­ken a területeken beszélhetünk, míg viszont kontinensünk számos államában megakadt a szaporulat, azaz a szülések száma alacsonyabb a halálozási számoknál. Tudom jól, hogy pl. a skandináv államokban. vagy hazánkban, ahol megakadt a népesség szapo­rulat — és ha ez a folyamat, nem szakad meg, az ezredfordulóra 100,n-os csökkenéssel kell számol­nunk —, nem a malthusiánus el­vek alapján ment ez végbe. E fo­lyamatnak semmi köze nincs a mintegy kétszáz évvel korábban megszületett szemlélethez. Mégis a gyakorlat hasonlósága miatt szükségét éreztem megemlíteni elméletét. Mert itt a Duna-medencében, hazánkban, ahol a tíz milliós lé- lekszámot elértük — lényegében 1961-ben léptük át a bűvös szám küszöbét és húsz év óta itt topor- gunk körülötte —. most. 1982-ben riasztó prognózist hallunk innen- onnan. Vagyis egy-két év múlva beáll az ország lakosságában az abszolút csökkenés. Erre a kér­désre és jelenségre többen felhív­ták a figyelmet s napjainkban, mint társadalmi kérdéssel a Nép­front külön is foglalkozik. (Az Élet és Irodalomban Varga Do­monkos hívta fel a figyelmet rá a múlt év novemberében.) Azóta szakemberek, demográfusok, szo­ciológusok és politikusok egy­aránt hozzászóltak a kérdéshez. Csak az egyház hallgatott eddig. Anhak ellenére, hogy etikájában az első oldalakon tanítja a családi élet erkölcsét, a gvermekáldás is­teni eredetét. Vagy talán éppen azért, mivel ebben a sorsdöntő kérdésben az egyház kimondta már korábban elveit, állásfoglalá­sát. s ami azóta történt vagy tör­ténik. balról vagy jobbról megke­rülte az egvház tanrendszerét? A dolog 'természetesen nem ilyen egyszerű. Az egyház erkölcsi rendszere, követelménve bizonyos 'okig befolyásolta és befolyásol la a tömegek magatartását . de ne értékeljük túl magunkat. A világ népesedési politikájában, követke­zésképpen a magyar népesedési politikában nem akkor áll helyre a rend. ha az egyház veszi kezébe az ügvek irányítását. Ez persze nem jelenti azt. hogy mi lemon­dunk hitbeli meggyőződésünkről, de azt igen. hogy ebben a kérdés­ben is a társadalom számára fel­ajánljuk sajátos segítségünket. (Folytat juh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom