Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-14 / 7. szám
Az egyházak vezetői a Hazafias Népfront főtitkáránál Dr. Nagy Gyula püspökhelyettes felszólalása Sarlós István a Hazafias Népfront főtitkára január 28-án az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően találkozott a magyarországi egyházak és felekezetek vezetőivel és beszélgetést folytatott velük a nemzetközi élet és a hazai belpolitika minden magyar állampolgárt érintő kérdéseiről. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Álami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Egyházunk részéről a külföldi szolgálaton levő dr. Káldy Zoltán püspök-elnök megbízásából dr. Nagy Gyula püspökhelyettes, a Teológiai Akadémia dékánja vett részt a megbeszélésen, aki a felszólalásában egyházunk álláspontját fejtette ki a megvitatásra került időszerű kérdésekkel kapcsolatban. Felszólalását az alábbiakban közöljük. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház külföldön szolgálatot végző püspök-elnökének, dr. Káldy Zoltánnak, szívből jövő köszöntését átadhatom ezen a fontos találkozón. Képviseletében legyen szabad néhány szót mondanom, válaszul Főtitkár Űr valamennyiünk számára nagyértékű tájékoztatójára a ma közös feladatairól társadalmunkban. A Magyarországi Evangélikus Egyház teológiai irányvonala egész magatartásában ez: Istenhitünknek minden pillanatban cselekvő-szolgáló szeretetté kell átalakulnia. Ennek a cselekvő szeretetnek a legfontosabb területei ma: a család, a munkahely, népünk élete és a mai világ. Ebben a négy, egyre táguló körben látjuk mint egyházak és hivő emberek az új évben ránk váró legfontosabb etikai feladatokat. Hadd induljak el a legszűkebb körből: a család védelme a legkisebb, de legalapvetőbb emberi közösség erősítése. Tudjuk, hogy államunk és társadalmi szervezeteink milyen sokat fáradoznak ezen a területen. Ügy látjuk, egyházainkra is sok fontos feladat vár itt, hogy a házasági hűség, a szülői és gyermeki szeretet, az idős generáció megbecsülése terén segíthessük államunk és társadalmunk fáradozásait. A másik fontos etikai feladatkör ma: a munka értékének, becsületének erősítése. A mai nehéz világgazdasági helyzetben népünk gazdasági-szellemi helytállásának és fejlődésének fontos belső, etikai feltételei is vannak: elsősorban a hűséggel, szakértelemmel és a köz javáért végzett becsületes munka a gazdasági és szellemi élet minden posztján. Mi, az egyházak, az evangélikus egyház is, itt látjuk a cselekvő hit másik, igen fontos területét ma: az „emberi tényező” etikai erősítésében, a gazdasági és szellemi élet egész területén. A harmadik, még szélesebb területe ma a cselekvő hitnek társadalmunk és népünk egysége, belső békéje. Nagy áldá? és nagy öröm számunkra államunk és az egyházak rendezett, jó viszonya, társadalmi szervezeteink — első renden a Hazafias Népfront — és egyházaink szoros együttműködése. Népünk egysége érdekében is fontos feladatnak látjuk az egyházak közötti jó viszony tovább erősítését, és ettől elválaszthatatlanul a vallásos emberek és társadalmunk minden tagja, a hívők és nem hívők, etikai együttmunkálkodását közös céljainkért és a minden szintű párbeszédet, amelyben az elmúlt esztendő néhány jelentős előrelépést hozott. Végül evangélikus egyházunk — együtt a magyar egyházakkal — a cselekvő hit legszélesebb etikai munkaterületének látja ma országunk és a világ békéjének szolgálatát. Egy pillanatra sem felejtjük el: családjaink, népünk,, egyházaink jövőjének a legelemibb feltétele ma az európai és világbéke megőrzése. Egyházunk Országos Presbitériuma novemberi nyilatkozatában részletesen kifejtette, milyen konkrét feladatokat látunk magunk előtt ezen a téren, hazai és nemzetközi viszonylatban. Mindenekelőtt egyházaink jó szolgálatát a békére nevelésben, a bizalom hídjainak építésében a népek között, és a békés, türelmes tárgyalások segítését az egyház lehetőségeivel a fegyverkezési verseny megállításáért, a válsággócok kiküszöböléséért, egy igazságosabb gazdasági világrendért. Ezért kívánjuk folytatni erőfeszítéseinket Európa és a világ békéje védelmében, elsősorban az Egyházak Világtanácsa, a Keresztyén Békekonferencia, az egyes egyházak világszervezetei és az európai egyházszervezet nemzetközi fórumain. Mi, evangélikusok, külön fontos feladatunknak látjuk az 1984-es budapesti evangélikus világgyűlés jó előkészítését, nemcsak országunk és népünk jó híre érdekében, hanem a népek közötti együttműködés szolgálatában is. Hisszük, hogy Isten megáldja majd egyházunk és a hazai egyházak cselekvő szolgálatát mind a négy területen. Ebben a reménységben ajánljuk fel őszinte együttműködésünket a Magyar- országi Evangélikus Egyház részéről is a közös, nagy feladatok jó elvégzéséhez. ' AZ EURÓPAI ÖKUMENIKUS IFJÚSÁGI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA PRÁGÁBAN ÜLÉSEZETT Az Európai ökumenikus Ifjúsági Tanács (EÖIT) nyolc tagú vezető testületé, a Végrehajtó Bizottság február 1—6 között tartotta idei első ülését Prágában. A tanácskozáson nagyra értékelték az EÖIT legutóbbi Portugáliában tartott nagygyűlésének- eredményeit. A V. B. tagjai elkészítették az ökumenikus ifjúsági szervezet 1982. évi munkatervét. Az EÖIT mintegy 15 európai országban tervez nemzetközi ökumenikus ifjúsági rendezvényeket. Húsvét hetében az NDK- ban rendezik meg a III. Európai ökumenikus Ifjúsági Konferenciát, amelyre 250 résztvevőt várnak. Júliusban hazánkban, Tahiban nemzetközi ifjúsági teológiai konferenciára kerül sor. Az EÖIT következő nagygyűlése idén októberben Ausztriában lesz. A V. B. ülésén egyházunk képviseletében résztvett dr. Görög Tibor lelkész, az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács alelnöke. Magyar napok Schleswig-Hoísteinben Egyházunk küldöttsége a Német Szövetségi Köztársaságban ÖTVEN ÉVE VÉGZI „Martin Luther Bund” néven szolgálatát a német evangélikusságnak még a múlt században kezdeményezett testvéri összefogása, amely különös figyelmet szentel a szórványban vagy kisebbségben élő evangélikusok szellemi és anyagi támogatásának. hangzott a német prédikáció. Többen úrvacsorát is osztottunk, majd az egybegyűlt presbiterek körében adtunk tájékoztatást egyházunk, gyülekezeteink életéről. Miközben több lelkész vendégszeretetét is élvezhettük, mély benyomást nyújtó látogatásra Az Evangélikus Akadémia Bad Segerbergben Tíz éve annak, hogy egyházunk felvette a kapcsolatot ezzel a szeretettel. Testvéri segítségét csak halvány kontúrokként jelzik lelkészeink könyvtárának új kötetei, vagy gyülekezeteink szórványgépkocsijai, s az ezek hosszú sorából kimagasló két nagy létesítményünk: a Teológiai Akadémia és a gyenesdiási otthon általuk is beépített téglasorai. E KÉTSZERESEN IS JUBILEUMI ÉV elején az eddigi testvéri és anyagi kapcsolatokon túl magas teológiai szintűvé szélesedtek ki a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Luther Márton Szövetség eddigi kapcsolatai. Az északnémet tagozat és az 1977- ben új egyházközösségbe tömörült „Északelbai Egyház” Luther Európában címmel több napos teológiai konferenciát rendezett a schleswig-holsteini Bad Sege- berg városka Evangélikus Akadémiájának nemrég felépített, ragyogóan berendezett tanulmányi központjában. Egyházunk négy meghívott vendége: dr. Káldy Zoltán püspök, dr. Karner Ágoston országos főtitkár, Reuss András külügyi titkár és e sorok írója egy hetet töltöttünk észak-német hit- testvérenik között. A világ legtöbb evangélikust számláló országa legnagyobb városának, Hamburgnak a pályaudvarán Peter Schellenberg MLB főtitkár és Uwe Hamann reinbecki lelkész fogadta küldöttségünket. Kényelmes szállásunkon a hétvégi program részleteit tartalmazó levelüket nyújtották át, amiből megtudtuk: ki, kinek a kíséretében és melyik templomban fog vasárnap délelőtt igét hirdetni. A Szent Miklós-katedrálisban, a Péter- Pál-, Christopherus- és reinbecki templomokban január 24-én magyar igehirdetők ajkáról nyílt alkalmunk az alsterdorfi diakóniai intézményekben. A XIX. századi német belmisszió közismert hamburgi egyéniségei — Johann Wiehern, Amalie Sieveking — mellett Heinrich Sengelmann volt az, akinek töbh mint száz éves alapítványa ma egyre bővülő, mintegy 50 épületet magába foglaló hatalmas szeretetotthonná vált minden fajtájú és korosztályú szellemi elmaradott beteg gondozására. Külön felfigyeltünk az itt működő, 1969-ben létesült Werner—Otto- Alapítványra, amely többek között logopédiai kezelést és pszichológiai, szociális tanácsadást is nyújt, sőt széleskörű betegség- megelőző tudományos kutatást is végez. EZUTÁN KERÜLT SOR küldöttségünk négy napos részvételére a Hamburgtól mintegy 60 km-re északra fekvő Bad-sege- bergi teológiai konferencián. A vezetőségben házigazdáinkon kívül ott volt többek között dr. Gottfried Klapper hannoveri egyházfőtanácsos, az LVSZ német nemzeti bizottságának elnöke és dr. Ernst Eberhard stuttgarti egyháztanácsos, a Martin Luther Bund elnöke. A több, mint száz résztvevő között örömmel fedeztük fel egyházunk régi barátját, a már ismét Dániában élő dr. Paul Hansent, az LVSZ ny. európai titkárát, valamint egykori ösztöndíjasunkat, a két finn társával jelen levő Paavo Kettu- nen kuopioi lelkészt a múlt évi iisalmi finn—magyar—észt, lelkészkonferencia egyik szervezőjét. Magyar delegációnkat, élén Káldy Zoltán püspökkel, megkülönböztetett tisztelet és figyelem kísérte. Első napi, bevezető jellegű egyháztörténeti előadásomat — Luther hatása Délkelet-európában — is sok érdeklődés kísérte a megbeszélés során. Amikor pedig másnap püspökünk a szocialista társadalomban élő egyházunkról és annak teológiájáról szóló előadását tartotta, a záporozó kérdések és gyakori spontán tetszésnyilvánítások kétségtelenné tették: vonzó modellként tartja számon a nyugatnémet evan- gélikusság a magyar politikai és társadalmi helyzetben megtalált diakóniai utunkat, sót igen nagyra értékeli teológiai munkánk intenzitását és színvonalát is. A nyugati egyházi életformával való összehasonlítás annál érdekesebb volt, mert Káldy Zoltán püspök-elnökkel egy napon tartott előadást a konferencián dr. Hans-Otto Wölber hamburgi püspök, aki egyházának a szekularizált társadalomban való helyzetét elemezte, ugyancsak mé- lyenszántóan és izgalmasan. Az esti pódium-beszélgetés Wölber és Káldy püspök között — kötetlensége ellenére, vagy talán éppen ezért — jól érzékeltette azokat a lelkipásztori problémákat, amelyekkel egy német és egy magyar püspöknek naponta szembe kell néznie közvetlen környezetében vagy lelkészeinek széles táborában. Élénk figyelem kísérte dr. Ingetraut Ludolphy német egyháztörténész előadását Luther értékelésének és „ünneplésének” mai kérdéseiről, valamint Paul Hansennek, az LVSz korábbi Európa-titkárának negyed évszázados kelet-európai emlékeiről szóló beszámolóját. A konferencia munkáját elmélyítette a naponkénti áhítatoknak és bibliatanulmányoknak a sorozata is. MEGTISZTELŐ MEGHÍVÁS ÉRKEZETT delegációnkhoz Kiel városából. A Német Egyesült Lutheránus Egyház (VELKD) nemrég megválasztott elnök-püspöke, Karlheinz Stoll, schleswigi püspök, mint az Északelbai Egyház vezetője, január 27-én este fogadást adott egyházkormányzatának kiéli székházában. Utunkra elkísért bennünket Klapper főtanácsos és az MLB vezetősége is, Stoll püspök szívélyes nyitottsággal és közvetlenséggel fogadta küldöttségünket, és több magyar szóval is fűszerezett pohárköszöntőjében több ízben idézte szószerint Káldy Zoltán püspökünk genfi és budapesti felszólalásainak általa nagyra értékelt mondatait. BAD SEGEBERGBEN ALKALMUNK NYÍLT MÉG tárgyalásokat folytatni a Martin Luther Bund vezetőségével az előttünk álló feladatokban való együttműködés konkrét kérdéseiről. Készségük és nyitottságuk hálával tölt el mindannyiunkat és nagy segítséget jelent a ránk váró sok munka sikeres elvégzéséhez. Schleswig-Holsteini „magyar” napjaink nagy élményt jelentettek. Ennél fontosabb azonban az a bizonyos reménységünk, hogy utunk hozzájárulhatott előítéletek feladásához, feszültségek csökkenéséhez, egymás jobb megértéséhez, s a testvéri kapcsolatok további elmélyítéséhez. l a biny Tibor /
