Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-14 / 7. szám

Az egyházak vezetői a Hazafias Népfront főtitkáránál Dr. Nagy Gyula püspökhelyettes felszólalása Sarlós István a Hazafias Népfront főtitkára január 28-án az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően találkozott a magyarországi egyhá­zak és felekezetek vezetőivel és beszélgetést folytatott velük a nem­zetközi élet és a hazai belpolitika minden magyar állampolgárt érin­tő kérdéseiről. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Álami Egyház­ügyi Hivatal elnöke is. Egyházunk részéről a külföldi szolgálaton levő dr. Káldy Zoltán püspök-elnök megbízásából dr. Nagy Gyula püspökhelyettes, a Teoló­giai Akadémia dékánja vett részt a megbeszélésen, aki a felszólalá­sában egyházunk álláspontját fejtette ki a megvitatásra került idő­szerű kérdésekkel kapcsolatban. Felszólalását az alábbiakban közöl­jük. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Magyarországi Evangéli­kus Egyház külföldön szolgála­tot végző püspök-elnökének, dr. Káldy Zoltánnak, szívből jö­vő köszöntését átadhatom ezen a fontos találkozón. Képviseleté­ben legyen szabad néhány szót mondanom, válaszul Főtitkár Űr valamennyiünk számára nagyér­tékű tájékoztatójára a ma közös feladatairól társadalmunkban. A Magyarországi Evangélikus Egyház teológiai irányvonala egész magatartásában ez: Isten­hitünknek minden pillanatban cselekvő-szolgáló szeretetté kell átalakulnia. Ennek a cselekvő szeretetnek a legfontosabb terüle­tei ma: a család, a munkahely, népünk élete és a mai világ. Eb­ben a négy, egyre táguló körben látjuk mint egyházak és hivő em­berek az új évben ránk váró leg­fontosabb etikai feladatokat. Hadd induljak el a legszűkebb körből: a család védelme a leg­kisebb, de legalapvetőbb emberi közösség erősítése. Tudjuk, hogy államunk és társadalmi szerveze­teink milyen sokat fáradoznak ezen a területen. Ügy látjuk, egy­házainkra is sok fontos feladat vár itt, hogy a házasági hűség, a szülői és gyermeki szeretet, az idős generáció megbecsülése te­rén segíthessük államunk és tár­sadalmunk fáradozásait. A másik fontos etikai feladat­kör ma: a munka értékének, be­csületének erősítése. A mai nehéz világgazdasági helyzetben népünk gazdasági-szellemi helytállásának és fejlődésének fontos belső, eti­kai feltételei is vannak: elsősor­ban a hűséggel, szakértelemmel és a köz javáért végzett becsü­letes munka a gazdasági és szel­lemi élet minden posztján. Mi, az egyházak, az evangélikus egyház is, itt látjuk a cselekvő hit másik, igen fontos területét ma: az „em­beri tényező” etikai erősítésében, a gazdasági és szellemi élet egész területén. A harmadik, még szélesebb te­rülete ma a cselekvő hitnek tár­sadalmunk és népünk egysége, belső békéje. Nagy áldá? és nagy öröm számunkra államunk és az egyházak rendezett, jó viszonya, társadalmi szervezeteink — első renden a Hazafias Népfront — és egyházaink szoros együttműkö­dése. Népünk egysége érdekében is fontos feladatnak látjuk az egyházak közötti jó viszony to­vább erősítését, és ettől elválaszt­hatatlanul a vallásos emberek és társadalmunk minden tagja, a hívők és nem hívők, etikai együttmunkálkodását közös célja­inkért és a minden szintű párbe­szédet, amelyben az elmúlt esz­tendő néhány jelentős előrelépést hozott. Végül evangélikus egyházunk — együtt a magyar egyházakkal — a cselekvő hit legszélesebb eti­kai munkaterületének látja ma országunk és a világ békéjének szolgálatát. Egy pillanatra sem felejtjük el: családjaink, népünk,, egyházaink jövőjének a legele­mibb feltétele ma az európai és világbéke megőrzése. Egyházunk Országos Presbité­riuma novemberi nyilatkozatában részletesen kifejtette, milyen konkrét feladatokat látunk ma­gunk előtt ezen a téren, hazai és nemzetközi viszonylatban. Min­denekelőtt egyházaink jó szolgá­latát a békére nevelésben, a bi­zalom hídjainak építésében a né­pek között, és a békés, türelmes tárgyalások segítését az egyház le­hetőségeivel a fegyverkezési ver­seny megállításáért, a válsággócok kiküszöböléséért, egy igazságo­sabb gazdasági világrendért. Ezért kívánjuk folytatni erőfe­szítéseinket Európa és a világ bé­kéje védelmében, elsősorban az Egyházak Világtanácsa, a Keresz­tyén Békekonferencia, az egyes egyházak világszervezetei és az európai egyházszervezet nemzet­közi fórumain. Mi, evangéliku­sok, külön fontos feladatunknak látjuk az 1984-es budapesti evan­gélikus világgyűlés jó előkészí­tését, nemcsak országunk és né­pünk jó híre érdekében, hanem a népek közötti együttműködés szolgálatában is. Hisszük, hogy Isten megáldja majd egyházunk és a hazai egy­házak cselekvő szolgálatát mind a négy területen. Ebben a remény­ségben ajánljuk fel őszinte együttműködésünket a Magyar- országi Evangélikus Egyház ré­széről is a közös, nagy feladatok jó elvégzéséhez. ' AZ EURÓPAI ÖKUMENIKUS IFJÚSÁGI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA PRÁGÁBAN ÜLÉSEZETT Az Európai ökumenikus Ifjú­sági Tanács (EÖIT) nyolc tagú vezető testületé, a Végrehajtó Bizottság február 1—6 között tar­totta idei első ülését Prágában. A tanácskozáson nagyra értékel­ték az EÖIT legutóbbi Portugá­liában tartott nagygyűlésének- eredményeit. A V. B. tagjai el­készítették az ökumenikus ifjú­sági szervezet 1982. évi munka­tervét. Az EÖIT mintegy 15 euró­pai országban tervez nemzetközi ökumenikus ifjúsági rendezvé­nyeket. Húsvét hetében az NDK- ban rendezik meg a III. Európai ökumenikus Ifjúsági Konferen­ciát, amelyre 250 résztvevőt vár­nak. Júliusban hazánkban, Tahi­ban nemzetközi ifjúsági teológiai konferenciára kerül sor. Az EÖIT következő nagygyűlése idén októ­berben Ausztriában lesz. A V. B. ülésén egyházunk kép­viseletében résztvett dr. Görög Tibor lelkész, az Európai Ökume­nikus Ifjúsági Tanács alelnöke. Magyar napok Schleswig-Hoísteinben Egyházunk küldöttsége a Német Szövetségi Köztársaságban ÖTVEN ÉVE VÉGZI „Martin Luther Bund” néven szolgálatát a német evangélikusságnak még a múlt században kezdeményezett testvéri összefogása, amely külö­nös figyelmet szentel a szór­ványban vagy kisebbségben élő evangélikusok szellemi és anyagi támogatásának. hangzott a német prédikáció. Többen úrvacsorát is osztottunk, majd az egybegyűlt presbiterek körében adtunk tájékoztatást egyházunk, gyülekezeteink életé­ről. Miközben több lelkész vendég­szeretetét is élvezhettük, mély benyomást nyújtó látogatásra Az Evangélikus Akadémia Bad Segerbergben Tíz éve annak, hogy egyházunk felvette a kapcsolatot ezzel a szeretettel. Testvéri segítségét csak halvány kontúrokként jel­zik lelkészeink könyvtárának új kötetei, vagy gyülekezeteink szór­ványgépkocsijai, s az ezek hosszú sorából kimagasló két nagy léte­sítményünk: a Teológiai Akadé­mia és a gyenesdiási otthon álta­luk is beépített téglasorai. E KÉTSZERESEN IS JUBILE­UMI ÉV elején az eddigi testvéri és anyagi kapcsolatokon túl ma­gas teológiai szintűvé szélesedtek ki a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Luther Márton Szö­vetség eddigi kapcsolatai. Az északnémet tagozat és az 1977- ben új egyházközösségbe tömö­rült „Északelbai Egyház” Luther Európában címmel több napos teológiai konferenciát rendezett a schleswig-holsteini Bad Sege- berg városka Evangélikus Aka­démiájának nemrég felépített, ragyogóan berendezett tanulmá­nyi központjában. Egyházunk négy meghívott vendége: dr. Káldy Zoltán püs­pök, dr. Karner Ágoston orszá­gos főtitkár, Reuss András kül­ügyi titkár és e sorok írója egy hetet töltöttünk észak-német hit- testvérenik között. A világ leg­több evangélikust számláló or­szága legnagyobb városának, Hamburgnak a pályaudvarán Peter Schellenberg MLB főtitkár és Uwe Hamann reinbecki lelkész fogadta küldöttségünket. Kényel­mes szállásunkon a hétvégi prog­ram részleteit tartalmazó levelü­ket nyújtották át, amiből megtud­tuk: ki, kinek a kíséretében és melyik templomban fog vasárnap délelőtt igét hirdetni. A Szent Miklós-katedrálisban, a Péter- Pál-, Christopherus- és reinbec­ki templomokban január 24-én magyar igehirdetők ajkáról nyílt alkalmunk az alsterdorfi diakóniai intézményekben. A XIX. századi német belmisszió közismert hamburgi egyéniségei — Johann Wiehern, Amalie Sieveking — mellett Heinrich Sengelmann volt az, akinek töbh mint száz éves alapítványa ma egyre bővülő, mintegy 50 épüle­tet magába foglaló hatalmas sze­retetotthonná vált minden fajtá­jú és korosztályú szellemi elma­radott beteg gondozására. Külön felfigyeltünk az itt működő, 1969-ben létesült Werner—Otto- Alapítványra, amely többek kö­zött logopédiai kezelést és pszi­chológiai, szociális tanácsadást is nyújt, sőt széleskörű betegség- megelőző tudományos kutatást is végez. EZUTÁN KERÜLT SOR kül­döttségünk négy napos részvéte­lére a Hamburgtól mintegy 60 km-re északra fekvő Bad-sege- bergi teológiai konferencián. A vezetőségben házigazdáinkon kí­vül ott volt többek között dr. Gottfried Klapper hannoveri egyházfőtanácsos, az LVSZ né­met nemzeti bizottságának elnö­ke és dr. Ernst Eberhard stutt­garti egyháztanácsos, a Martin Luther Bund elnöke. A több, mint száz résztvevő között örömmel fedeztük fel egyházunk régi ba­rátját, a már ismét Dániában élő dr. Paul Hansent, az LVSZ ny. európai titkárát, valamint egyko­ri ösztöndíjasunkat, a két finn társával jelen levő Paavo Kettu- nen kuopioi lelkészt a múlt évi iisalmi finn—magyar—észt, lel­készkonferencia egyik szervező­jét. Magyar delegációnkat, élén Kál­dy Zoltán püspökkel, megkülön­böztetett tisztelet és figyelem kí­sérte. Első napi, bevezető jellegű egyháztörténeti előadásomat — Luther hatása Délkelet-európá­ban — is sok érdeklődés kísérte a megbeszélés során. Amikor pe­dig másnap püspökünk a szocia­lista társadalomban élő egyhá­zunkról és annak teológiájáról szóló előadását tartotta, a zápo­rozó kérdések és gyakori spontán tetszésnyilvánítások kétségtelen­né tették: vonzó modellként tart­ja számon a nyugatnémet evan- gélikusság a magyar politikai és társadalmi helyzetben megtalált diakóniai utunkat, sót igen nagy­ra értékeli teológiai munkánk intenzitását és színvonalát is. A nyugati egyházi életformával va­ló összehasonlítás annál érdeke­sebb volt, mert Káldy Zoltán püspök-elnökkel egy napon tar­tott előadást a konferencián dr. Hans-Otto Wölber hamburgi püspök, aki egyházának a szeku­larizált társadalomban való hely­zetét elemezte, ugyancsak mé- lyenszántóan és izgalmasan. Az esti pódium-beszélgetés Wölber és Káldy püspök között — kötet­lensége ellenére, vagy talán ép­pen ezért — jól érzékeltette azo­kat a lelkipásztori problémákat, amelyekkel egy német és egy ma­gyar püspöknek naponta szembe kell néznie közvetlen környeze­tében vagy lelkészeinek széles tá­borában. Élénk figyelem kísérte dr. Ingetraut Ludolphy német egyháztörténész előadását Luther értékelésének és „ünneplésének” mai kérdéseiről, valamint Paul Hansennek, az LVSz korábbi Európa-titkárának negyed évszá­zados kelet-európai emlékeiről szóló beszámolóját. A konferen­cia munkáját elmélyítette a na­ponkénti áhítatoknak és biblia­tanulmányoknak a sorozata is. MEGTISZTELŐ MEGHÍVÁS ÉRKEZETT delegációnkhoz Kiel városából. A Német Egyesült Lu­theránus Egyház (VELKD) nem­rég megválasztott elnök-püspöke, Karlheinz Stoll, schleswigi püs­pök, mint az Északelbai Egyház vezetője, január 27-én este fo­gadást adott egyházkormányzatá­nak kiéli székházában. Utunkra elkísért bennünket Klapper fő­tanácsos és az MLB vezetősége is, Stoll püspök szívélyes nyitottság­gal és közvetlenséggel fogadta küldöttségünket, és több magyar szóval is fűszerezett pohárkö­szöntőjében több ízben idézte szószerint Káldy Zoltán püspö­künk genfi és budapesti felszó­lalásainak általa nagyra értékelt mondatait. BAD SEGEBERGBEN ALKAL­MUNK NYÍLT MÉG tárgyaláso­kat folytatni a Martin Luther Bund vezetőségével az előttünk álló feladatokban való együttmű­ködés konkrét kérdéseiről. Kész­ségük és nyitottságuk hálával tölt el mindannyiunkat és nagy se­gítséget jelent a ránk váró sok munka sikeres elvégzéséhez. Schleswig-Holsteini „magyar” napjaink nagy élményt jelentet­tek. Ennél fontosabb azonban az a bizonyos reménységünk, hogy utunk hozzájárulhatott előítéle­tek feladásához, feszültségek csökkenéséhez, egymás jobb meg­értéséhez, s a testvéri kapcsolatok további elmélyítéséhez. l a biny Tibor /

Next

/
Oldalképek
Tartalom