Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-31 / 5. szám
GYERMEKEKNEK. Ne vedd hiába Istened nevét! ' Hogyan lehet Isten nevét hiába venni? Ki veszi hiába Isten nevét? EZ A'PARANCSOLAT sok év múltával is Arany János egyik félelmetesen szép balladáját juttatja, eszembe, amit középiskolában tanultunk. Márkust, az öreg, szegény parasztembert a két egymással pereskedő földtulajdonos közül az egyik megvesztegeti, hogy hamisan, mellette tanúskodjon. Az öreg — jó fizetség reményében — esküszik: „Esküszöm, s ha hamisat szólok: Se földben, se mennyben ne lehessek boldog; Föld kidobja testem, ég kizárja lelkem: Ama sebes örvény hány- torgasson engem ...” S a ballada szerint az eskü szószerint beteljesedik. Mikor egy évre rá meghal az öreg, a koporósját kísérő nép döbbenten látja: a föld nem fogadja be a koporsót. Zárja is felnyílik, s az emberek úgy látják, a kilépő halott esküre emelt három ujja, mintha kékes lánggal égne, amint az a folyó felé rohan, ahol szintén nem lel nyugtot. A körösi halászokat ijesztgeti éjjelente fel-felbukkan- va a folyó habjaiból. Nem tudjuk, mennyi az igaz történet és mennyi a költő képzelete ebben a versben, de azt jól illusztrálja, ahogy Luther a 2. parancsolatot magyarázza: Isten „nevével ne átkozódjunk, ne esküdözzünk. ne igézzünk, ne hazudjunk, se ne csaljunk". MA IS ELŐFORDUL EZ? Bizony igen! Figyeljük meg: éppen akkor mondják ki sokszor a gyermekek is egymást közt ,^sten bizony!”, mikor valami hazugságot akarnak vele palástolni. Mintha Isten nevével lehetne és szabadna takargatni hazugságainkat. A Biblia maga is hoz példákat ar,- ra: Isten nem engedi, hogy nevével büntelenül visszaéljünk. A MÁSODIK PARANCSOLAT azonban nemcsak arról szól: mit nem szabad tenni Isten nevével. Sokkal inkább arra biztat: mire használjuk Isten nevét? Egy szóval így mondhatnánk: imádkozásra. Ez nem olyan természetes, mint első pillanatra gondolnátok. Mernénk-e valaki számunkra idegen, nagy embertől valamit kérni? Egyáltalán zavarni, hogy ránk figyeljen? Ugye, nem. Istenhez azért fordulhatunk imádságban, azért mondhatunk el neki mindent, mert ő nem idegen számunkra. Ismerhetjük őt a Bibliánkból. főleg Jézus Krisztuson keresztül. Jézus maga biztat így: „Kérjetek és adatik nektek .. Jézusnak ez a mondata azt is elárulja nekünk, hogy nem hiábavaló az imádkozás. Isten meghallgat minket, figyel ránk. Ezért mindig hozzá fordulhatunk. IMÁDSÁGUNKNAK ezért nemcsak kéréseinket kell tartalmaznia, hanem ki kell fejeznie hálánkat és köszönetünket is Isten ajándékaiért. Erre gondol Luther is, mikor így fejezi be a második parancsolat magyarázatát: „nevét minden bajban segítségül hívjuk, imádjuk és hálaadással dicsőítjük." . Sárkány Tiborné KÉRDÉSEINK 1. Szabad-e a keresztyéneknek 4. Milyen imádságokat ismersz, esküt tenniük? amiket imádkozni szoktál? 2. Melyik imádságot nevezzük Válaszaitokat legkésőbb februártól tanult” imádságnak? ár 13-ig küldjétek be az alábbi 3. Hol található az idézett ige: címre: Evangélikus Elet Szerférjetek és adatik”... És hogyan kesztösége. Budapest, Puskin u. folytatódik? 12. — 1088. „írok nektek, ifjak... „Magyarok vagyunk”: közhely, vagy küldetés? Senki se kérdezte meg tőlünk, hogy hol, melyik országban akarunk megszületni, s így melyik néphez, nemzethez tartozzunk. Ezért felesleges közhelynek tűnik címünk megállapítása: „Magyarok vagyunk.” Magától értetődő, természetes tény ez, ha úgy tetszik sorsszerű állapot, egyfajta „végzet”, amelyet el kell fogadnunk úgy, mint valami velünk született adottságot vagy éppen fogyatékosságot. De ezen a ponton szeretnék egy kicsit vitába szállni ezzel az általánosan elterjedt nézettel. Ahogy embernek lenni se természetes, velünk született adottság, hanem az ember szó teljes, mély értelmében: küldetés, feladat, úgy magyarnak, magyar embernek lenni is egyfajta speciális, vagy inkább fogalmazzunk bátran így: Istentől rendelt feladat, küldetés. HOGY EZ TÚLZÁS, NAGYKÉPŰSÉG? Hogy a magyar ugyanolyan, mint a többi nép? Természetesen, ha értékét nézzük nem több és nem kevesebb bármely más népnél, hiszen Isten nem személyválogató, s előtte minden ember, minden nép '"venlő értékű. De nem egvfor- ma! Isten nem uniformizált „bábszínházát” teremtett, ahol mindenki egyformán és úgy „táncol”, ahogy a Teremtő felülről igazgatja. Ha csak egyszer is jártunk egy kicsit hosszabb ideig külföldön. vagy ha tartósabban voltak külföldi vendégeink, máris saját tapasztalatból tudjuk, hogy magyarnak lenni valami egészen sajátos, más „vállalkozás". S itt most távolról se csupán bizonyos nyelvi vagy szokásbeli különbségekre utalok. Egy évvel ezel**1 több hónapot tölthettem ösztön- dijask(ént az NSZK-ban. ahol esrv egyházi főiskola kollégiumában együtt éltem az ottani hallgatókkal. Különösebb nvelvi nehézségem nem volt velük, hamarosan jól megértettük eevmást. Szokásaikat is gyorsan kiismertem, s ami a beilleszkedéshez kellett azt át is vettem. Mégis első pillanattól kezdve az utolsóig nagyon idegennek éreztem magamat. Pedig sok közös pontunk volt: mindenekelőtt a közös hit és szolgálat. Tudtunk együtt Bibliát olvasni, imádkozni, mégis végig éreztem: ez valami egészen más világ, ahol tartósan nem birnám ki az életet. MIÉRT? Nincs más válasz, csak a közhelynek tűnő tény: mert magyar vagyok. Génjeimben hordozom egy nemzet töb ezer éves történelmének örökségét más a gondolkodásmódom, a vér- mérsékletem, az értékrendszerem. Igazán ilyen idegen környezetben tudatosul az emberben, milyen meghatározó tényező, hogy magyar vagyok. Ilyen környezetben válik értékessé minden, ami igazán magyar. Soha nem vártam olyan sóvárogva a hazai híreket, levelet, újságot (köztük az Evangélikus Életet is), mint ott és akkor. Értéke volt minden hazai szónak, magyar adásnak, amit nagy nehezen sikerült elcsípni a rádió hullámhosszain. Megdobbant az ember szive, ha magyar rendszámú kocsit látott, ha hazai árut fedezett föl az üzletekben ... S ha úgy véljük, hogy ez csak egy fiatal lelkész múló honvágya volt, akinek hiányzott a távoli család és gyülekezet, hogy ezek a tünetek idővel megszűnnek és a „sebek” begyógyulnak, akkor hadd mondjam el, hogy nem egy külföldre szakadt hazánkfiával találkoztam kint, akik több évtized után, irigyelt jólétben sem találják igazán a helyüket. Hiába a tökéletes nyelvtudás, az új név, a bőréből senki sem bújhat ki. Lehet a magyarságot letagadni, elfojtani, de semmivé tenni soha! ISTEN PALETTÁJÁN SOKFÉLE SZÍN VAN, s köztük az egyik, semmivel föl nem cserélhető, összetéveszthetetlen szín neve: magyar. Voltak népek, melyek eltűntek a történelem süllyesztőjében (hunok, avarok stb.), s hogy ez a kicsiny magyar nép mégis megmaradt a viharokban bizonyítja, hogy a történelem Ura fontosnak tartja ezt a szint is a többi között. Gondoljunk csak bele, mennyivel szürkébb, szegényebb lenne az egész világ, ha kivennénk azokat a honfitársainkat, akik az emberiség egésze számára új színt, gazdagodást hoztak: tudósok, művészek, költők, de még sportolók is. Ezért kell hát nekünk is bátran vállalnunk és képviselnünk ezt a színt, a sajátos magyar színt. S mi ez a speciálisan magyar szín? Talán többek között az a sajátos ötvözet, ahogy talál-, kozik bennünk a Kelet és a Nyugat. Ady még kompországnak nevezi hazánkat, mi tekintsük inkább egyértelműen hídverésnek a mi történelmi küldetésünket. Váci Mihály szavaival élve „Keletről jöttünk” hozva a Kelet minden ősi és mai kincsét, értékét, de ugyanakkor egy évezred alatt átitatódtunk az európai szellemiségtől is. Furcsa, páratlan ötvözet ez kultúrában éppúgy, mint embertípusban. Két szín, mely nem üti, hanem kiegészíti egymást s bennünk olvad, keveredik harmonikus eggyé. Talán legtöbbet épp költőink segíthetnek, hogy felfedezzük és megéljük Istentől kapott, hamis magyarkodástól mentes, nemzeti karakterünket. Ady Endre erről így vall: „Ös Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes örök nagy gyermeknek, Nap-lelkűnek, szomjasnak, búsitónak, Nyugtalan vitéznek. Egy szerencsétlen, igaz Isten Fájdalmas, megpróbált remekének. Nap fiának, magyarnak.” Gáncs Péter Megjelent az ÖKUMENIKUS ÉNEKESKÖNYV Ara: 54,»- Ft. Kapható a Sajtóosztályon. Tólli Lajos: Tessedik Sámuel pedagógiai tevékenysége A FELVILÁGOSULT FILANTRÓPIZMUS HATASA. Tessedik több felvilágosodott filozófus, pedagógus, közgazdász és politikus írásaira támaszkodott, akik sok indítást adtak számára. Azonban legtöbbjük nem volt képes kivitelezni terveit. Akik mégis megvalósítottak valamit, szükségszerűen letértek eredeti céljukról. A népet akarták felemelni tudatlanságából, de anyagi okok miatt a nemes ifjaknak szervezett iskolát, a módos polgároknak ipariskolát, vagy a nagybirtokosoknak képeztek gazdatiszteket. Egyesek a nőnevelés útján készítették elő az emancipációt, de iskolájuk oktatási költségeit csak a leggazdagabb családok tudták vállalni és így „úrhölgyeket” képeztek a módosabb körök számára. Csak Tessedik volt képes iskoláját a semmiből megteremteni és 22 évfolyamon keresztül a parasztság életszínvonalának emelésére felhasználni. Tessedik kapcsolatai a magyar jakobinus forradamárokkal. Hajnóczy, Kristóffy, Verhovszky, Pruzsinszky és Kazinczy kapcsolatairól a könyv új tényeket derít fel. Amennyire emelték ezek a véleménycserék Tessedik tevékenységének politikai tartalmát, annyira hozzájárultak iskolájának kétszeres bezárásához, hiszen e kapcsolatokra a kormányzat hamar rájött. A PARASZTI GAZDÁLKODÁS MEGJAVÍTÁSA. Ha az országot a mélypontról el akarjuk mozdítani. elsősorban a parasztot kell felemelnünk és nemtörődöm kényszermunkás helyett, megbízható, képzett szakmunkássá nevelnünk, akinek anyagi érdekeltsége van jó munkájában. A szarvaskörüli földek nagyrészt szikesek, ezért ezek megjavításán két évtizeden át kitartóan kísérletezik. Eredményeit a meliorációban ma is használjuk. Szarvas környéke akkor mocsaras volt. Be kellett bizonyítani a parasztoknak, hogy folyószabályozással és lecsapolással hogyan lehet új termőföldekhez jutni. Mivel e tevékenységét Széchenyi apja is jól ismerte, kezdeményező hatása volt a későbbi nagy országos vízrendezésre. Sikereket ért el a szabályozott medrekben való víziszállításban, aminek első sikeres úttörője az Alföldön. Elkészítette a Duna-Tísza csatorna elvi koncepcióját, amelynek kivitelezése még ma is késik. Öntözési tapasztalatait széles körben terjeszti. A helyes művelést, talajjavítást, trágyázást csak akkor lehet bevezetni, ha megismerjük a talaj fizikai, kémiai és termőhelybiológiai tulajdonságait. Ezek kutatása közben lett Tessedik az első magyar talajtani szakember, aki a talajt mindig a növénytermelés közvetlen megsegítése céljából vizsgálja. A mezőgazdaság Tesse- diknek köszönheti a lóhere, lucerna, akácfa hasznosítását, sok zöldségféle és gyümölcs nemesítésének elterjesztését, a puszták fásításának módszereit, az okszerű téli takarmányozást, jövedelmező sertéshizlalási, házi termék- feldolgozást, vízi- és szélmalmokat. sőt a termékértékesítés szabályait is. PEDAGÓGIAI ÍRÁSAINAK száma százon felül van. Sok a magyar munkaia is, bár még többet kényszerül német nyelven megírni, mert a nyelvújítás előtt hiányoznak a magyar „terminus technicus”-ok. Aránylag elég sok könyve jelenik meg nyom tatásban. önleírása, A paraszt ember Magyarországon, A község iskolaszabályozása, Miért keletkezett és szűnt meg a Gazdasági iskola Szarvason, Iskolai rendtartása, Szarvasi nevezetességek című könyvei iól ismertek. Ezek alapos előtanulmány után. kitűnően szerkesztve, alános tárgyismerettel, változatos stílusban, de szigorú logikával vannak megírva. A feudális iskolaügy bírálata. Nincs rendszeres tanítóképzés, a tanítók javadalmukat házanként összeszedve: elvesztik tekintélyüket, sőt sokszor éheznek is, nincs használható tankönyv, a tantermek zsúfoltak (néha 200—400 fő), csak az emblékezetet terhelik meg, de nem tanítanak gondolkodásra, a tananyag további munkájukban alig használható, a barbár büntetések nem javítanak, csak megtorolnak, nincs munkáltató tanítás, az iskola nem vonzó. ISKOLASZERVEZÉSE. Anyagi alap nélkül szervezi meg európai hírű iskoláját, melynek fontos szerepe a paraszt földművelési és háziipari jövedelemmel való felemelése. A különböző vallású, nemzetiségű és nemű fiatalok együtt dolgoznak, tehát a koedukáció első megteremtője. Alsó- és felső tagozat, tanárváltós tanítási rendszer, tanterv, rendtartás és más iskolák megtervezése: a ő szervezési eredményei. Tanítóképzés és irányítás. A tanítók ismerjék meg alaposan a parasztságot, legyenek természet- és gazdaságtudományokban jól kiképezve, tegyenek felvételi vizsgát munkábálépésük előtt, ked- veltessék meg a tantárgyakat, azt tanítsák, ami a helyi élethez és gazdálkodáshoz szükséges, két óránként váltakozzanak a szobai, szabadföldi és műhely foglalkozások. a tanfelügyelők szieorúan ellenőrizzék ezek betartását. A munkaiskola pedagógiája. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle és minden gondolat a gyakorlati alkalmazásban nyeri el értelmét. Ezért Tessedik a paraszti tudatlanság és tunvaság ellen egyaránt harcol. A gyermekek koraifiúságuktól fogva legyenek játékkal, tanulással, és életkoruknak megfelelő fizikai munkával elfoglalva. Énekkel és magyarázatokkal tarkítsák a munkát, hogy megszerettessék azt. Vonjanak le belőle elméleti következtetéseket, de mutassák be anyagi hasznát is. Szoktassák a tanulókat állandó aktivitásra, vitassák meg közösen az eltérő nézeteket és vonják le a hasznos következtetéseket. POLGÁRI OKTATÁSPOLITIKA. A felvilágosodás hatására még a földbirtokos osztály is igyekszik bizonyos területeken áttérni á tőkés gazdálkodásra. A városokban lendületesen kezdik építeni a polgári társadalmi- és gazdasági rendet. Ennek első lépéseit Tessedik még megéli és így bizonyítását látja félévszázados törekvéseinek. Megszületik a munkaalkalom, nincs olyan képzettségű mukás, aki az eszközöket használni tudja és betanítható a gépek kezelésére is. Az idők igazolása, sajnos csak halála után válik teljesen nyilvánvalóvá, sőt csak évtizedek múlva fedezik fel újra a jövőbelátó Tessediket. Jellemző erre, hogy az óvodai oktatási irata után 20 évvel nyitják meg Budán az első óvodát és háziipari iskolájának bezárása után 50 évvel szerveznek a nagyobb városokban ipariskolákat. A munkaiskola hatása Tesse- dikre. Mások munkaiskoláinak elgondolásai nagy hatással voltak Tessedikre, de legtöbbet a saját munkaiskolájából tanult. Ezt bizonyítják azok a tervek, amelyeket a keszthelyi Georgikon vagy más iskolák számára készített, saját iskolájának bezárása után. E késői tervek a legtökéletesebbek. Didaktikai és metodikai nézetei. A munkaiskola a legkülönbözőbb szemléltetési lehetőségeket nyújtja a tanulók megfigyeléséhez és a megfigyelésekből a törvényszerűségek Induktív levezetéséhez. Az órákon és gyakorlatod kon ne a tanár produkálja ma» gát, hanem a tanuló aktivitása uralkodjék. A pedagógus csak irányítsa és szervezze a paraszt- gyermekek tevékenységét. A munka közben szerzett ismereteket kell gyakorolnia olyan készség kialakításáig, hogy már önállóan is elvégezhesse azokat. Ez olyan sikerélményt nyújt, ami egész életében sarkalja önálló megoldásokra. A felnőttoktatásban is a munkaiskola módszerével tanítja a parasztokat fonásra, szövésre, posztókészítésre, hogy télen se lustálkodjanak, hanem pénzkeresethez jussanak. Okét a pénzforgalom, beadványfogalma» zás, levél- és szerződésirás módszereibe is bevezeti. A nőoktatásban nagy helyet foglalnak el az anyai, háziasszonyi ismeretek, szabás és varrás is. FELNŐTT PARASZTSÁG. Olyan háziipari készségekre kell őket megtanítani, amelyekkel hamar többletkeresethez jutnak. A fiatalok sokban követik a felnőttek példáját, különösen szüleikét. A henyélő, dorbézoló, közrendet megbontó szülő rossz példája vagy az iskola szidalmazása lerombolhatja a nevelés eredményeit. Nem ismeri a faji diszkriminációt és ezért munkát akar szerezni az ároképítésben a kóbor cigányoknak. A részeg rendbontókat útépítési kényszermunkával kívánja büntetni. Szegényházakat és dologházakat szervez a koldusok számára. Reformtervezetében a nőket a férfiakkal azonos iskoláztatásban kell részesíteni és nekik egyenlő iogokat biztosítani, őket gyógyítási és gyógyszerismeretre kell kiképezni, hogy a nők őrködjenek a család egészségén. A KÖNYV ÖSSZEFOG LALÄ» SA röviden súlyozza Tessedik szellemi hagyatékát és néhány is» meretlen iratát mutatia be. A sikerült könyv minden fejezete kerek egész, de ezáltal az egész könyvet átolvasva, sok az ismétlés. Fekete Zoltán