Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-31 / 5. szám

öKumené ^ öKumené <ís> ÖKumené Miiyen egységet akarunk? Szolgáló egység A következőkben az egységnek nem valami látható, szervezeti tormájáról lesz szó. A szolgáló egység nem olyan értelemben modell, mint az eddig tárgyaltak: a látható egység, a konciliáris kö- zösség és a megbékélt különbö­zőség, hanem az egyházak együt­tes cselekvését, mindennapi közös szolgálatát jelenti. Miért? Világunk, az egész emberiség súlyos bajokban szenved, ezek a keresztyénséggt sem kímélik, Phi­lip Potter, az Egyházak Világtaná­csának főtitkára így beszélt erről a Központi Bizottság legutóbbi drezdai ülésén: „...Az ökumeni­kus mozgalom és az Egyházak Világtanácsa elsősorban és kife- jezetten azért van, hogy világunk­ban, életünk minden területén Isten gyógyító erejének hírnöke legyen. Ez a feladat annál sürgő­sebb, mert ... a korlátozott nuk­leáris háború lehetőségét mérle­gelik, politikai, konfliktusok sú? lyos társadalmi zavarokat ered­ményeznek, milliók válnak föl­dönfutóvá. A gazdagok és szegé­nyek közötti ellentétek, a nemzeti és nemzetközi küzdelmek állan­dóan beteggé teszik az egyetlen testet alkotó emberiséget,.Az egyházaknak együtt kell segíte­niük. „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, uram, ha­rem csak az, áld cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7, 21.) A tanítás, pontosabban a ta­nító, az egyház, az egyes ember a másokért végzett szolgálat által lesz hitelessé és meggyőzővé. A tanítás egysége is hiábavaló len­ne a közös szolgálat nélkül. Van tehát mit tennünk. Hogyan? Nem kell azonban addig várni, amíg a (ki tudja, milyen) tanitás^ beli egység létre nem jön. A ke- resztyónség gyakorlati együttmű­ködésének gondolata ma már nem újdonság. Az Elet és Munka (Life and Work) mozgalom elin­dítója Nathan Söderblom svéd ér­sek vojt, ő szervezte 1325-ben Stockholmban a gyakorlati ke? resztyénség világkonferenciáját. ,.A gyakorlati keresztyénség vi­lágkonferenciája lemond a hit­vallás és felfogásbeli különbségek megszüntetéséről, az egyházakat a közös gyakorlati munkában akarja egyesíteni. Azért dolgozik, hogy az evangélium alapján a je­lenlegi szociális és nemzetközi kérdések megoldódjanak.” Az egyes egyházak tevékenysé? ge és közös szolgálatra való haj­landósága azonban attól függ, ho­gyan értelmezik az evangéliumot, és mire kötelezik tagjaikat. Csak a „hittestvérek”, a szőkébb kör­nyezet segítésére, vagy pedig mindannak szolgálatára, ami az emberek szenvedéseit enyhíti, akárkik és akárhol is legyenek? Jézus megkülönböztetés nélkül, korának társadalmi előítéleteivel szembeszállva segített» embereken. Az egyházak nehezebben tudnak szolgálni, ha társadalmi helyze­tüket, vagy anyagi javaikat féltik. Az elvi egyetértésen túl a közös tevékenység megszervezésére, gyakorlati lebonyolítására is gom dőlni kell. Világunk fogyatékos­ságai, újabb és újabb problémái tehát további nézeteltérések for­rásaivá lehetnek. Mindezek ellenére az egész ke­resztyénség, az összes keresztyén egyház „ ... feladata, hogy a Krisztustól tanult diakóniai ma­gatartással segítsen abban, hogy a teremtés rendjével összefüggő tár­sadalmi formák, közösségek be­töltsék rendeltetésüket: a család valóban család, a társadalom való­ban társadalom legyen.” (Jézus Krisztusban új közösség.) Merre? A szolgáló egység, mint emlí­tettük. nem tételez fel látható szervezeti formát. Látható ered­ményt azonban annál inkább. .Vannak biztató jelek, amelyek mutatják, merre kell a közös szolgálatban további lépeseket tennünk. Ezek azonban csak je­lek. A közös szolgálat akkor is kevés lenne, ha történelmi ha­gyományok, előítéletek, hatalmi érdekek nem gátolnak. Lássunk néhány példát (a la­punkban megjelent hírek alap­ján), hogy melyek a közös szol­gálat főbb területei. A béke. Oloj Sundby svéd érsek őszre, Stockholmba összehívja az egyházi vezetők nemzetközi béke- konferenciáját, az 1925-ös kez­deményezés folytatásaként. Ezen a római katolikus, ortodox és pro­testáns egyházak vezető szemé­lyiségei ismét együtt fogják meg­vitatni, hogy mit tehetnek közö­sen a fegyverkezéstől szenvedő emberiség érdekében. A világval­lásokkal együtt pedig hasonló konferenciát készítenek elő Moszkvában Pimen pátriárka ve­zetésével, Segély-, illetve fejlesztési prog­ramok. Az 1980. évi novemberi nagy olaszországi földrengés után a Német Szövetségi Köztársaság­ban működő protestáns és kato­likus segélyszervezetek azonnal hetven ház és két óvoda újjáépíté­sét határozták el. — Az Egyházak, Világtanácsa lehetőségeihez mér­ten támogatást nyújt íf segítségre szoruló országoknak­Oktatás, nevelés. Az előbbiek­kel szoros kapcsolatban van, bár a tanításba!) különbségek nyil­vánvalóan jobban hatnak. Bel­fastban (Észak-írország) hatvan év óta először létesült olyan ma­gániskola, ahol protestárs és ka­tolikus gyerekek együtt tanulhat­nak. Az egységes iskolarendszer a lakosság békés együttéléséhez el­engedhetetlen. Diakónia. A fogyatékosok épe alkalmából az Egyházak Világta­nácsának központja felhívást in? tézett a tagegyházakhoz: tegye­nek meg mindent, hogy a fogyaté­kosok az egyház és ezáltal a tár­sadalom életében régzlvehesse- nek. Christoph Meyer, a mind­össze tizenkétezres olaszországi evangélikus egyház vezetője is azt hangsúlyozta múlt évi zsina­tukon, hogy a diakóniai munka meggyőző ereje áttöri a felekezeti korlátokat. Lukas Vischer, az EVT Hit és Egyházszervezeti Osztályának volt igazgatója egy előadásában arra hívott fel, hogy az egyház egységét a gyülekezetben minden vasárnap tudatosítanunk kell. Tegyük hoz­zá: a szolgálat egységét különö­sen is. Külön-külön és együttesen vonatkozik szolgálatunkra Jézus igéje: . ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nek­tek. mondjátok ezt: Haszontalan szolgált vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt.” (Lk 17,10) i. Sz. P. Jdnosy István: Alkonyi béke Most gyúltak épp ki, sárga medáliák a lámpák, Gyöngyös habbá szövik a gyolcs akácokat. Smaragd üvegii ég — a messzi fojtogat, rózsa felhőn a nap álmodja vissza lángját. Némán megyünk. Az ajkad hajlatán vád, Tőlem elzárkózol. Csak kisfiúnk szalad előre-vissza, mint pulj. Majd inegragad puha kezével és úgy von. A kékes árnynál csak rémlik zoknija, s két lámpa-nagy szeme, s a hegyesállú arc, mint bókolú virág. Ahogy felénk szalad — a koppanás zene. , Kökörcsin alkonyon a lelkünk jégvilág. Szívünk: álló harang — nem érezzük verését. Fiúnk köt ijsfjze cgak, az álomhamvú szépség. (Megjelent a költő A ifi ÁLMOK KpTJA VÉGTELEN című köte­tében 1981-ben.) f Virág Jenő Életének 77., házasságának 50. évében a múlt év november 2-án hunyt el Virág Jenő ny. evangéli­kus ' lelkész, aki hosszú időn át fővárosi vallástanár s később egy­házunk központi könyvtárának főkönyvtárosa volt. Káván született 1905-ben. Teo­lógiai tanulmányait Sopronban végezte. Az 1923-ban megnyílt Evangélikus Hittudományi Kar el­ső hallgatói közé tartozott. Ha­zai tanulmányai befejezése után először Bethel bei Bielefeldben, majd Lipcsében folytatott tanul­mányokat összesen mintegy más­fél éven át. Csak ezután, 1929. május 30-án avatta őt lelkésszé Raífay Sándor püspök. Segédlel- készi éveit Budapest gyülekeze­teiben (Deák tér, Buda, Fasor) és Tápiászelén töltötte, majd egy­házkerületi beosztásban teljesített szolgálatot. 17 éven át volt fővá­rosi vallástanár, ebből egy évig a Budapesti Evangélikus Leány- gimnázium vallástanára. Utolsó, 15 évig viselt egyházi tisztsége könyvtárvezetői szolgálata volt. 1968-tól volt nyugdíjas. Hálásan emlékezünk hűséges szolgálatára. Említésre métó irodalmi mun­kássága is. A Luther-rózsa címen 1937-ben jelent meg egy tanulmá­nya, amelyben Luther pecsétjé­nek, illetve családi címerének le­írását és magyarázatát adja. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a dr. Luther Márton önma­gáról című munkájának első ki­adása, amely néhány év múlva bővített második kiadásban is napvilágot látott. Hiszek Uram! címen házi istentiszteletek tartá­sához adott útmutatót, ami ugyancsak két kiadást ért meg. A könyvecske külön értéke a köz­zétett néhány egyházi szimbólum. Ütravaló címen konfirmációi em­lékkönyvet is kiadott. Szívesen fényképezett, sok lelkészcsalád őrzi kedves emlékként „Jenő bá­csi” fotóit. Luther-életrajzának ilusztrálására diafilmsorozatot is készített. Élete végén betegség kereszt­jét is hordozta, de mindvégig tü­relemmel, mint aki a Luther-ró­zsa jelentését kifejező vers mon­danivalóját vallja: Rózsákon jár Krisztus híve, Ha keresztet hordoz szíve. V. B. A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA IFJÚSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A KBK Ifjúsági Bizottsága feb- bizottság tagjaként résztvesz ruár 22—26. között tartja ülését Lehel László dunaharaszti lel- Brémában (NSZK). Az ülésen a kész. Európáért Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök nyilatkozata a BVT koppenhágai üléséről Mint lapunkban is hírt adtunk róla, dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke vezette az Országos Béketanács felkérésére a Békevi­lágtanács Elnökségi Irodája kibővített ülésén résztvevő magyar de­legációt, és tolmácsolta az ülés résztvevői előtt a magyar álláspontot. Dr. Káldy Zoltán hazatérésekor tájékoztatást adott a Ferihegyi re­pülőtéren a MTV munkatársainak, amelyet a január 9-1 esti híradá­sokban sugároztak és amelyről összefoglaló híradásokat közöltek na­pilapjaink is. A tájékoztatásból a híradások a következőket emel­ték ki: A Béke-világtunács Elnökségi Irodájának az ülése vojt Koppen­hágában, amelyen mintegy 120— 130 ember vett részt. Rendkívül erős igény jelentkezett a tekintet­ben, hogy valamennyi békemoz­galmat, amely a világon van, qsz- sze kell fogni azért, hogy ezekben az óriási égető kérdésekben, az emberiség égető nagy kérdései­ben, előre vigyük a megoldásokat. A központban ez a téma állt: Európa — és pedig leszerelés el­sősorban és európai biztonság- — Ezen belül tárgyaltunk a tömeg- mozgalmaknak a közép hatósuga­rú rakétákhoz való viszonyáról, a tüntetésekről, amelyek elsősor­ban a nyugati országokban vol­tak, a leszerelés kérdéséről, ezen­kívül az atommentes övezetek lé­tesítéséről. De arról is, hogy az európai hadikészülődés milyen hatással van a nagyvilágra, a töb­bi világrészekre. Eldöntöttük azt, hogy a mai helyzetben nagyon kell támogatniok a békemozgal­maknak a genfi tárgyalásokat, ezenkívül az ENSZ-nek a nyáron következő külön leszerelési kon­ferenciája szintén nagy fömeg- mozgalmi segítséget igényel. El kell mondanom azt, hogy előtérbe került ezen kívül a lengyel kérdés is. Nyugaton természetesen ne­gatívan ítélik meg ezt a helyzetet, de jelen volt ezen az ülésen Ci- renkievits, azonkívül Gorniczky, Jaruzelski miniszterelnök tanács- adójá. Nagyon tárgyilagos tájé­koztatást adtak, és ez megjelen­hetett a dán sajtóban, természe­tesen .elsősorban a baloldali sajtó­ban jelent meg, de akkor, is meg­jelent és így, a lengyel barátaink fórumot kaptak arra, hogy a va­lós helyzetet ismertessék és ezen belül meg tudták magyarázni, hogy választaniok kellett polgár- háború és vérontás és az ilyen megoldás között. ígérték, hogy mihelyt konszolidálódik a helyzet, más megoldást próbálnak ta­lálni. Az ülés megvitatta a BVT idei prograjnját is. Ennek egyik fontos részeként január végén rendezik meg a bécsi fórumot, amelynek központi témája az európai eny­hülés és leszerelés ügye lesz; feb­ruár végén Párizsban ülésezik a Béke-világtanács leszerelési bi­zottsága; márciusban Genfben pedig az ENSZ II. leszerelési konferenciájának előkészítése ér­dekében találkoznak a békemoz­galom képviselői. Elvi döntés szü­letett arról is, hogy a Béke-vi- lágtanács következő Kongresszu­sát 1983 nyarán Prágában rendet zik meg. Koppenhágában is kifejezésre jutott az az örvendetes tény, hogy az európai egyházak is mind erőteljesebben hallatják szavu­kat a béke megőrzése érdekében. Miként az ülésen is elhangzott, a Német Szövetségi Köztársaság­ban például az evangélikus egy­ház és más felekezetek is ott vol­tuk az őszi tömeges tiltakozó ak­ciók szervezői között. A béke­mozgalmi tevékenységből cselek­vő részt és gyakran kezdeménye­ző szerepet vállalnak a szocialis­ta országokban — így hazánk­ban — működő egyházak. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök kinntartózkodása alatt megláto­gatta Ole Bertelsent, a dán evan­gélikus egyház prímását, talál­kozott Bodil Soll ing asszonnyal, az LVSZ budapesti nagygyűlését előkészítő bizotság elnökével és dr. Paul Hansenncl, az LVSZ európai ny. titkárával. FINN ISTENTISZTELET BUDAVÄRBAN Már évekre visszanyúló hagyó- Ebben az évben karácsony mánya van annak, hogy a buda- másnapján volt ez az alkalom, pesti finnek, a kolónia tagjai, ve- amelyen mintegy hetvenen vet- gyes házasságban élők és lelkes lek részt. Igét hirdetett és a li- magyar finnbarátok évente egy- turgiát végezte dr. Koren Emil szer, úgy karácsony táján össze- esperes. Istentisztelet után a gyü- gyűlnek finn nyelvű és finn lilur- lekezeti teremben a hagyományos piával tartott istentiszteletre Bu- templomi kávén, a „kirkkokah- davárban, a Bécsikapu téri vin” gyűltek össze baráti együtt- templomba. létre a jelenlevők. „IGENT A HÁZASSÁGRA” A Német Szövetségi Köztársa­ság két nagy egyháza közös nyi­latkozatot adott ki „Igent a há­zasságra” („Ja zur Ehe”) címmel, melyben a házasság egész életre szóló jellegét hangsúlyozzák. A négyoldalas iratot a római katoli­kus püspöki konferencia részéről Josef Höffner (Köln) bíboros, a protestáns egyházak részéről Eduard Lohse püspök (Hannover) írta alá. A nyilatkozat elsősorban azok­hoz a fiatalokhoz fordul, akik az NSZK-ban egyre növekvő szám­ban vetik el a házasság időtarta­mával és formájával kapcsolatos korábbi elképzeléseket. Az ő vé­leményük szerint a házasság pusztán magánügy, melybe sem az államnak, sem az egyháznak nem lehet beleszólása. A nyilat­kozat szerint ezeknek a fiatalok­nak a vélekedése rossz példákon tájékozódik, olyan eseteken, ami­kor valamelyik házastárs a há­zasságlevelet feljogosításnak te­kinti, hogy társával önkényesen rendelkezzék. Ez nem felel meg a házasság keresztyén értelmezésé­nek. A házasság a férfi és nő szerel­mét, melyhez az önkéntesség és a szenvedély hozzátartozik, meg­bízható támasszal gazdagítja, mondja a nyilatkozat. Keresztyé­nek ezért tesznek ígéretet arra, hogy jó és rossz napokat készek együtt tölteni halálig, és elfogad­ják egymást Isten színe előtt. A házasság olyan közösség, mely fontosabb, mint az egyes önmeg­valósítása. A házassági ígéret nyilvános kimondása megerősíti a személyes döntés kötelezését. „A házastársak személyes viszonya és ennek intézményes formája között nincs ellentét.” A nyilatkozat végül hangsúlyoz­za, hogy a házassághoz bátorság kell, és hogy a keresztyén házas­ságot nem szabad egy bizonyos történelmileg kialakult házasság- képpel azonosítani, mert nyitott a megújulásra és az elmélyülésre is. Az egyházak arra kérik azo­kat fiatalokat, akikben megvan az akarat a házasság vállalására, hogy a maguk részéről is járul­janak hozzá a házasság megújulá­sához. Csupán egy helyen utal az ál­lásfoglalás a két egyháznak a há­zasság kérdésében eltérő tanítá­sára, amikor megemlíti, hogy ró­mai katolikus felfogás szerint a házasság szentség, evangélikus felfogás szerint pedig világi do­log. Nem szól a nyilatkozat a ve­gyes házasságokról és a vegyes házasok lelki gondozásának kér­déseiről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom