Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-24 / 4. szám
Már az előzőkben is érintettem egyházunk külügyi szolgálatának néhány területét, de erről részletesebben kell szólnom. Külügyi munkánkban az egyházak — köztük az evangélikus egyházak — közötti kapcsolatok elmélyítését és erősítését, az ökumenizmus ápolását, teológiai felismeréseink megismertetését és a külföldi egyházak teológiai gondolkodásának megismerését, a szocializmusban élő evangélikus egyház munkájának kommunikálását, a különböző társadalmi berendezkedésű államokban Nyugaton és Keleten élő népek jobb megértését igyekszünk előmozdítani. Egyházunk 1981. évi külügyi szolgálata mennyiségben minden eddiginél nagyobb volt. Külföldi konferenciákon, nagygyűléseken, egyházközi látogatásokon, összesen 59 alkalommal vettek részt egyházunk képviselői. Ezeken a külföldi utakon és alkalmakon összesen 60 teológiai hallgató, segédlelkész, lelkész, esperes, professzor és püspök vett részt. Ami azt jelenti, hogy a lelkészek 1/5 része. Ha ezt a számot alkalmaznánk pl. a norvég evangélikus egyházra, amelynek jelenleg 1100 lelkésze van, azt jelentené, hogy az 1981. esztendőben Norvégiából 220 lelkésznek kellett volna külföldi teológiai konferenciákon részt vennie. Ezt azért hangsúlyozom, mert egy Norvégiában élő „hazánkfia” egyik külföldi sajtó- orgánumban meghamisítva a tényeket, azt a tendenciózus hazugságot próbálja elhitetni, hogy „néhány egyházi vezető járja csak a világot”, mert az egyházvezetőség nem enged külföldre olyan lelkészeket, akik pedig megérdemelnék. A külügyi szolgálatban a következők vettek részt: Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő, Prőhle Károly, Nagy Gyula, Muntag Andor, Vámos József, Fabiny Tibor, Groó Gyula, Selmeczi János, Karner Ágoston, Nagy István, Sólyom Károly, Szebik Imre, Keveházi László, Benczúr László, Hafen- scher Károly, Rédey Pál, Muncz Frigyes, Blázy Lajos, ifj. Görög Tibor, Koren Emil, Baranyai Tamás, Káposzta Lajos, Trajtler Gábor, Lehel Ferenc, Szirrhai Zoltán, Pusztai László, Balikó Zoltán, Cserháti Sándor, Gáncs Péter, Szabó Lajos, Ifj. Szentpéterv Péter, Lupták György, Ferenczy Erzsébet, Tekus András, Zügn Tamás. Nincsenek felsorolva a finnországi Iisalmiban a finn—magyar—észt teológiai konferencián résztvevők (26 fő, melyből 16 fő más külföldi konferencián nem volt) és a Német Demokratikus Köztársaságban diakóniai tanulmányúton járt 10 teológus. Idehaza 23 alkalommal fogadtunk egy-egy külföldi személyt vagy delegációt. Ezen kívül 18 nagyszámú turistacsoport, köztük 8 finn, 4 NSZK, 1 nyugat-berlini, 1 svéd, 2 japán, 1 mozambiki kért velünk való találkozást és egyházunkról való tájékoztatást. Balatonszárszón és Gyenesdiáson 18 külföldi lelkész és diakóniai munkás házaspárt üdültettünk, mi viszont 19 magyar lelkészházaspárt és 5 diakóniai munkást küldhettünk külföldi egyházak jóvoltából külföldi pihenésre. Ez évi külügyi munkánknak néhány súlypontját szeretném megemlíteni. Első helyen a Lutheránus Világszövetség keretében végzett szolgálatainkról kell szólnom. Ott vagyunk a Végrehajtó Bizottságban, amelynek turkui ülésén résztvettem és amelyről még lesz szó. Három dialógus bizottságban dolgoznak egyházunk képviselői, nevezetesen az LVSZ-Vatikán, LVSZ-ortodox egyházak, LVSZ- anglikán egyház bizottságaiban. Ebben az esztendőben mind . három tartott ülést. Egy küldöttünk jelen volt az LVSZ által a Stuttgart-környéki Püspök-elnöki jelentés az Országos Presbitérium ülésén Egyházunk külügyi szolgálata tagú szlovák delegáció. A szomszéd osztrák egyházzal különösen a Türelmi Rendelet 200. jubileuma kapcsán volt többször látogatás. Az NDK egyházaival elsősorban a diakóniai munka területén szoros az együttműködés, továbbá a teológiai hallgatóink diakóniai gyakorlata már egy évtized óta náluk történik. A -szlovén egyház a Türelmi Rendelettel kapcsolatos jubileumán szintén jelen voltak küldötteink. A már említett turista csoportokkal való beszélgetéseink során mintegy 500 személlyel folytattunk beszélgetést és adtunk tájékoztatást. Ez évben 3 ösztöndíjasunk tanult külföldön, mind a három a Német Szövetségi Köztársaságban, nevezetesen Tübingenben, Wuppertalbanés Erlangenben. Hisszük, hogy Isten megáldja külügyi szolgálatunkat is az egyházak és a népek javára. „A megbékélés nem utópia” Martin Niemöller kilencven éves JANUÁR 14-ÉN TÖLTÖTTE be kilencvenedik életévét az első világháború legendás búvárhajó kapitányából evangélikus lelkésszé lett Niemöller, a sókat rágalmazott, mégis ezerszer áldott keresztyén. Élete, sorsa példa: Krisztus követője — békeküldött. Különböző népekhez, felekezetekhez, pártokhoz tartozó emberek megbékélésén fáradozott. „Krisztus kóborló lovagja” — amint őt még húsz évvel ezelőtt a fiatal Philip Potter, az Egyházak Világtanácsa mostani főtitkára nevezte — ma már nem járja fáradhatatlanul a világot. Ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, de ma is úgy látjuk, mint aki a hit bátorságával és szabadságával átlépi a határokat, — nemcsak a földrajzi határokat. BÉKESZOLGÁLATÁVAL közvetve ő is hozzájárult ahhoz, hogy az LVSZ — az emberi reménytelenséget megszégyenítve — szocialista országban, fővárosunkban rendezi meg következő nagygyűlését. Milyen rosszindulatú megjegyzésekkel rágalmazták, amikor a hidegháború kellős közepén, 1951-ben elment Moszkvába, Alekszij pátriárka meghívására. Nem szégyenült meg. 1961-ben az orosz ortodox egyház belépett az Egyházak Világtanácsa tagjai sorába. Öt úgyanekkor az EVT egyik elnökévé választották meg. Egyházunkat is akkor látogatta meg (1953-ban), amikor nyugati testvéreink nemigen kopogtattak ajtónkon. Ma sem mondhatunk mást, ő sem mond mást, mint amit 1956. augusztusában a 7. „Kirchentag” alkalmával Frankfurtban mondott: „Ha azt akarjuk, hogy életünk továbbhaladjon, értelmes megállapodásokra van szükség. A békére van szükség, ha nem akarunk elpusztulni egy égő házban mindnyájan.” „A megbékélés nem utópia, hanem Isten kegyelmének ajándéka.” KICSODA ez a sokszor támadott, mégis gazdagon megáldott kilencvenéves ember? Hitvalló — mondták főleg régebben. Igen, Krisztus tanúja, de nem általánosságban. Mindig konkrétan. A zsidóüldözések idején az árjaparagrafusokkal szemben, az atomháború lehetőségével játszó hidegháború korában a cinizmus, a közöny, a bizalmatlanság, az antikommu- nizmus szellemével szemben. Békeharcosnak ismerik, akik főleg a napisajtóban olvastak róla. Igen, a béke követe mindenütt, de tudatosan keresztyén békeharcos. Soha, sehol sem szé- gyelli a Krisztus evangéliumát. 1953-ban részt vett és felszólalt Budapesten a Béke-világtanács ülésén, 75 éves születésnapján Lenin-békedíjjal tüntetik ki. A Keresztyén Békekonferencia munkájában is aktívan részt vesz. Hitébresztő — mondják azok, akik prédikációit hallották a mi egyházunkban is, a Deáktéri a paksi, a gyönki, vagy a györkö- nyi szószéken. Ügy beszél Jézus Krisztusról, hogy Isten sze- retetének méretei is lenyűgözik hallgatóit. Modern próféta — ezt az állítást főleg teológusok szokták megkérdőjelezni. Ö azonban fanyar humorával kérdezte meg egyszer H. Vogel berlini tanártól, jó barátjától: „De honnan tudja ezt kedves Vogel?” — Mire a professzor így válaszolt: „Jó. Ha önnek az a kívánsága, hogy teológiailag pontosan fejezzem ki magam, így mondom: Niemöl- ler testvérünk nem próféta, de ez legkisebb mértékben sem akadályozza Istent abban, hogy prófétai funkciót végeztessen általa.” A 90 ÉVES NIEMÖLLER életével és sorsával és azzal is, hogy késő nemzedékek javára hosszú élettel ajándékozta meg őt Isten, a 103. zsoltár első sorai adja ajkunkra: „Áldjad én lelkem az Urat... és el ne fe(F oly tatása a 3. oldalon) Egyházunk delegációja az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaságban működő Luther Márton Szövetség (Martin Luther-Bund) meghívására egyházunk delegációja elutazott a szövetség szokásos évi teológiai konferenciájára, mely január 25-től 28-ig lesz Bad Segebergben. Dr. Káldy Zoltán püspökelnök igehirdetéssel szolgál a hamburgi püspöki templomban, előadást tart „Evangélikus egyház a szocialista társadalomban” címmel és pódium-beszélgetést folytat D. Hans-Otto Wölber hamburgi püspökkel a püspöki szolgálat lelkipásztori vonatkozásairól. Dr. Fabiny Tibor teológiai tanár is tar előadást „Luther hatása Délkelet- Európában” címmel. A delegáció valamennyi tagja, tehát dr. Karner Ágoston országos főtitkár, Reuss András külügyi titkár is egy- egy hamburgi gyülekezetben szolgál igehirdetéssel. Az Országos Presbitérium békenyilatkozata külföldön Az Országos Presbitérium 1981, november 24-i ülésén elfogadott békenyilatkozatát teljes terjedelmében közölte fordításban a Lutheránus Világszövetség információs kiadványának 1981. december 10-i német és angol nyelvű kiadása. Dr. Káldy Zoltán püspök távirata Martin Niemöllernek Martin Niemöller 90. születésnapja alkalmából dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke az alábbi táviratot küldte az ünnepeltnek: „A Magyarországi Evangélikus Egyház Istennek ad hálát önért és szolgálataiért 90. születésnapján. Munkáját történelmi jelentőségűnek tartjuk. Köszönjük, hogy egyházunkat többször is meglátogatta és erősítette. További jó szolgálatokat és jó egészséget kíván: dr. Káldy Zoltán püspök.” tettük ki álláspontunkat. Az Európai Egyházak Konferenciája számos tanácskozásán vett részt dr. Nagy Gyula professzor, aki az EEK teológiai tanácsadója. Az Európai ökumenikus Ifjúsági Tanács Végrehajtó Bizottságában dr. Görög Tibor lelkész képvisel bennünket, de kiküldöttünk volt a Portugáliában rendezett nagygyűlésen is. A bilaterális kapcsolatok terén, megtisztelő volt számunkra, hogy a Szlovák Evangélikus Egyház dr. Ottlyk Ernő püspököt díszdoktorátussal tüntette ki. December elején érkezik hozzánk egy 7 Változatlanul szolgáltunk az Egyházak Világtanácsa különböző alkalmain, a drezdai Központi Bizottsági ülésen, a vancouveri nagygyűlést előkészítő megbeszélésen, a keresztyén nevelésről tartott konferencián és ebben a pillanatban egyházunk képviselője ott van Amsterdamban a nukleáris fegyverekről és leszerelésről rendezett nemzetközi fórumon. Dr. Prőhle Károly különösen is sokat dolgozott az EVT bizottságaiban. A Keresztyén Békekonferencia keretében a munkabizottság ülésén, a teológiai, továbbá a leszerelési bizottságban fej■ Urachban tartott ifjúsági konzul■ táción, amely egy evangélikus if- : júsági nagygyűlés összehívását . javasolta. Az LVSZ Tanulmányi Osztályán végez szolgálatot Harmati Béla lelkész, aki két, általa rendezett tanulmányi konferenciára is hívott magyar résztvevőt, egy harmadik megbeszélést pedig Budapesten tartottak Eckehardt Lorenz titkárral együtt. Igen nagy jelentőségű, hogy az LVSZ az európai kisebbségi egyházak számára egy kőnyomatos kiadását tervezi, melynek Budapesten történne a kiadása. Államunk hozzájárult ahhoz, hogy Budapesten legyen a lap szerkesztősége és a kiadóhivatala. Ez ügyben több megbeszélés volt az év folyamán Budapesten és külföldön. Eddig nem találtak e szolgálatra alkalmas és a szolgálatot vállaló szerkesztőt. Reméljük azonban, hogy erre nem kell sokáig várnunk. Mint az LVSZ kijelölt delegációjának tagja részt vettem Bos- seyban az EVT—LVSZ párbeszédében, amely a két egyházi világ- szervezet jobb együttműködését célozta. November elején Genfben rendkívüli evangélikus püspöki konferencia volt, melyen 19 püspök vett részt Nyugatról és Keletről. Arról tárgyaltunk, hogy miképpen tudna még többet tenni az LVSZ és annak tagegyházai a nemzetközi enyhülésért és békéért. Itt jelentette be Sundby svéd érsek az Összkeresztyén Béke-vi- lággyűlés összehívását. Egyik legnagyobb esemény ebben az évben a finn—magyar- észt teológiai konferencia volt, melyet a finn egyház szervezett a kelet-finnországi Iisalmiban. A konferencián 26 magyar, 4 észt és mintegy 60 finn lelkész vett részt. Nagyon jelentős volt, hogy mélyreható teológiai eszmecsere folyt a konferencián, de az is, hogy a 26 magyar lelkész 26 finn gyülekezetben szolgálhatott és ismerhette meg a finn egyház és nép életét, ugyanakkor a finnek is figyelhettek a diakóniai teológia jegyében folyó igehirdetésekre. A konferencia megszervezésében magyar részről Koren Emil végzett nagy munkát. Ugyancsak kiemelem dr. Johannes Hanselmann müncheni püspöknek az LVSZ egyik alelnö- kének magyarországi látogatását. A bajor evangélikus egyházzal fennálló jó kapcsolatainkat építhettük tovább, és vendégünk megismerhette az LVSZ VII. nagygyűlését rendező egyházat és felkereshette a nagygyűlés helyét. Igen fontosnak tartom a Gustav Adolf Egyesület elnökségének, Hermann Riess elnöknek, Hans- Joachim Hoffmann főtitkárnak, továbbá a Martin Luther Szövetség delegációjának, élén Ernst Eberhard ‘elnöknek és Peter Schellenberg főtitkárnak magyar- országi látogatását. Mindkét egyesülettel, ill. szövetséggel egyre melegebb kapcsolatok épülnek ki. A lelki kapcsolatok, a kölcsönös bizalom növekedése mellett, mindkét egyházi szerv jelentős anyagi támogatást is adott egyházunknak, elsősorban a gyenesdiási szeretetotthon és üdülő újjáépítéséhez. Jelen voltak azon a szép ünnepen Gyenesdiáson, melyen az újjáalakított intézményt ünnepélyes istentiszteleten rendeltetésének átadtuk. E két egyesülettel mindenekelőtt Karner Ágoston főtitkár beszéli meg kapcsolataink építését.
