Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-20 / 25. szám

Szeretnénk a felelősséget megosztani Európai Keresztyén Nők Ökumenikus Fóruma (Folytatás az 1. oldalról) kell szabadulnia a nemzeti biz­tonságról és a szűk nemzeti érde­kekről alkotott hamis elképzelé­sektől és el kell jutnia annak a veszélynek a felismerésére, amelynek ma az egész emberiség és maga az élet is ki van téve. Az emberiségnek fel kell ismer­nie közös ellenségeit, és fel kell vennie a harcot megtévesztő né­zeteik ellen. Ilyenek: a) a szűk nemzeti érdekek és a nemzeti biztonság helytelen előnyben részesítése az egész emberiség érdekeivel és bizton­ságával szemben; b) a biztonságnak az a téves elmélete, amely a nukleáris vagy hagyományos fegyverek erejére támaszkodik, és a saját biztonsá­got másoké megsemmisítésével próbálja elérni; valamint az a ha­mis elképzelés, hogy több fegy­verrel nagyobb biztonságot lehet teremteni; c) a profitszerzés a fegyverkezés fokozása és helyi konfliktusok szítása révén, a fegyverpiac ki- szélesítése céljából; d) a tehetetlenség az igazságta­lanság elleni harcban, országon belül és országok között: a ki­zsákmányolás és elnyomás, az analfabétizmus és a szegénység, az éhezés és a rosszul tápláltság, a gyűlölködés és a rasszizmus leküzdésében; e) a domináns férfiuralom min­den társadalomban, amely miatt az emberiség női fele nem veheti ki részét megfelelő arányban a határozathozatalban és a vezetés­ben. f) a félrevezetés a nemzetközi kapcsolatokban, az önigazolás, az igazság elnyomása, az önmagunk­ról és állítólagos ellenségeinkről alkotott hamis elképzelések; g) az uralkodási vágy, amellyel az egyik ország fölényre törekszik a másikkal szemben. 2. Az élet megmentése érdeké­ben — a békét nem szabad elvá­lasztani a mindenkit megillető igazságosságtól: csak az igazságos béke tartós. Békére és igazságos­ságra kell törekednie mindenki­nek: gazdagnak és szegénynek, kevésbé és jobban fejlettnek egyaránt. Nem maradhatunk tét­lenek akkor, amikor társadalmi és gazdasági tényezők nyomása alatt sok ember elveszti az élet értelmébe vetett hitét és közö­nyössé válik a halállal szemben. 3. Az élet megmentése érdeké­ben — a tudományt és a techni­kát, a leghatékonyabb eszközöket az ember kezében, fel kell szaba­dítanunk a háború és a profit je­len rabságából, hogy az egész emberiség igazi érdekeit szolgál­ják: a betegség és az analfabé­tizmus, az éhezés és a rosszul tápláltság, a szegénység és szen­vedés megszüntetését. 4. Az élet megmentése érdeké­ben — egyesülnie kell az emberi­ségnek. Minden vallásos és nem vallásos embernek együttműköd­ve kell nyomást gyakorolniuk a döntéshozókra és a kormányokra abból a célból, hogy a) mondjanak le a konfrontá- ciós magatartásról, üljenek tár­gyalóasztalhoz és fogadják el egy­mást olyannak, amilyenek ideoló­giai és politikai pártállásuk kü­lönbségeivel együtt, és ne akar­ják megváltoztatni a másikat, mielőtt beszélnének vele; b) állapítsanak meg szabott Időkeretet, a végrehajtás egyes lépéseit meghatározó szoros ha­táridőkkel, hogy az ENSZ Köz­gyűlés leszereléssel foglalkozó első rendkívüli ülésén jóváha­gyott akcióprogram alapján egy új, átfogó leszerelési programot fogadhasson el a június-júliusi második rendkívüli ülés: c) haladéktalanul hajtsák végre az új vagy „tökéletesített” nuk­leáris fegyverek gyártásának, ki­próbálásának és kifejlesztésének teljes befagyasztását; J) kezdjék el a meglevő atom- regyverkészlet jelentős részének megsemmisítését, ezzel demonst­rálják a leszerelési egyezmények iránti jószándékot és adjanak új reménységet az emberiségnek. Ez történhet egyoldalúan bármelyik atomhatalom részéről, vagy akár bilaterálisán vagy multilateráli­sán, a mindenki számára egyenlő biztonság elve alapián. f) állapítsanak meg és valósít­sanak meg atomfegyvermentes övezeteket Dél-Afrikában. a Kö­zel-Keleten. Európában, az Indiai Óceánon, Ázsiában és mindenütt, ahol ez lehetséges és szükséges, amilyen például már létezik La­tin-Amerikában; e) kössenek, ratifikáljanak és hajtsanak végre egy kötelező erejű nemzetközi egyezményt mindennemű kémiai és klimatoló­giai fegyver betiltására; g) indítsanak egy anyagilag megalapozott, tömegméretű és hatékony mozgalmat az ENSZ tá­mogatásával abból a célból, hogy tájékoztassák a gyermekeket és felnőtteket mindenütt a nukleá­ris háború félelmetes következ­ményeiről, amely nemcsak a ma élő embereket, hanem a jövendő nemzedékeket és magát a földi életet is veszélyezteti; ennek ér­dekében használjanak fel minden tömegtájékoztatási eszközt, isten- tiszteleti helyet, szakszervezetet, tanintézetet és vezetőképző prog­ramot; tartsanak tájékoztatókat, vetítsenek filmeket Hirosimáról és Nagaszakiról, használják fel békekutató intézetek, nemzetközi orvosi szervezetek és hasonló tes­tületek szakismereteit és kutatási eredményeit. 5. Az élet megmentése érdeké­ben — a vallásos szervezeteknek és embereknek az egész világon másokkal együtt kell küzdeniük azért, hogy leleplezzék sok ma uralkodó doktrína hazugságait, amelyek veszedelmesen megté­vesztők; ilyenek: a) az a szemlélet, hogy az em­berek privát védőkamrákat vásá­rolhatnak, amelyek megvédik őket a nukleáris támadástól; b) az a szemlélet, hogy az atomháború kivédhető és meg­nyerhető, hogy létezik valamiféle korlátozott nukleáris háború, és azt meg lehet vívni fokozott su­gárhajtású fegyverekkel, amelyek csak az embereket semmisítik meg, nem az ingatlanokat; c) hogy a biztonságot garantál­ni lehet a megelőző első csapás lehetőségével; d) hogy több fegyverrel na­gyobb a biztonság; e) hogy egy ország a maga biz­tonságát más országok bizonyta­lanságban tartásával szerezheti meg; f) az a szemlélet, hogy ember­séges és civilizált világ lehetsé­ges egy atomháború után is. 6. Az élet megmentése érdeké­ben — a vallásos emberek és szervezetek kötelessége, hogy: a) tevékenyen és lelkesen támo­gassák az igazi békemozgalmakat és háborúellenes tüntetéseket; b) időt és helyet szerezzenek tö­megtájékoztatási eszközöknél a leszerelésre vonatkozó ismeretter­jesztő programok számára; gyako­roljanak nyomást a tömegtájékoz­tatási eszközökre, hogy lehetősé­geiket és befolyásukat jobban ki­használják a békére nevelés és a béke követése érdekében; c) használjanak fel minden ren­delkezésre álló eszközt, beleértve a szószéket, a kiadványokat, a rendezvényeket és az istentiszte­leti alkalmakat az igazságos bé­kéért és a leszerelésért folytatott küzdelem támogatására; d) kezdeményezzenek és támo­gassanak tárgyalási kampányokat az egész világon. 7. Főként pedig: a vallásos em­berek az egész világon ítéljék el egyhangúlag mint erkölcsi bűnt mindennemű fegyver fejlesztését, gyártását, kipróbálását és beve­tését, bárki tegye is azt. Ez nem politikai, hanem elsőrendben eti­kai kérdés. A vallásoknak aláza­tosan kell beszélniük, tudván, hogy a múltban maguk is bűnré­szesek voltak a háborúkban és erőszak alkalmazásában. De vilá­gosan. hallhatóan és egyértelmű­en kell beszélniük, mert az élet szent ajándékának megmentéséről van szó. 8. Mi felhívjuk a különböző vallású testvéreinket, hogy ne mondjanak és ne tegyenek sem­mit. ami más vallások követőinek vallásos érzéseit, vagy igazságos és törvényes jogait sérthetné. Békés egymás mellett élésre és párbe­szédre van szükség a vallások kö­zött ugyanúgy, mint a népek kö­zött. s 9. Most tehát felhívunk titeket, hivő testvéreink az egész világon, hogy ha még nem tettétek volna, kezdjetek szólni és cselekedni, fő­ként pedig imádkozni, kitartóan imádkozni reménységgel és biza­lommal. Milliók imáia boruljon védőtakaróként a Föld fölé. hogy megóvja a nukleáris katasztrófa végveszélyéről. Az aki Forrása és Alapja minden létezőnek és életnek, nem hagyja meghallga­tás’ nélkül imádságainkat. EFECW — ezzel a rövidítéssel még nem találkoztunk. Ecumeni­cal Forum of European Christian Women. Más kontinensek meg­előztek minket és asszonyaik cso­dálkozva tették fel a kérdést: Ti európai keresztyén nők miért nem fogtok össze, közös célokért, együttes erővel? Így 1978-ban Brüsszelben 98 nő megtartotta az első előkészítő konferenciát. A terv valóra vált. 1982. május 15— 21-ig Svájcban, Európa országai­nak képviselői, ökumenikus alap- gondolattal összegyűltek. Meg­alakult az Európai Keresztyén Nők ökumenikus Fóruma. A megszavazott alapszabályzat értelmében a cél: a Fórum adja meg a lehetőséget a keresztyén nőknek Európában: — egy közös azonosság megke­resésére, hogy együtt a férfiak­kal szolgálják az emberiséget. — az egymás iránti keresztyén megértés elmélyítésére — az egyház és az emberiség egységéért való munkára és az igazság és béke kibontakozásának szolgálatára. Ezek a tömör mondatok a hat­napos, komoly munka tartalmát fedezik. Huszonöt ország 130 kép­viselője, protestáns, katolikus, or­todox egyházak részéről, mint Krisztus egy anyaszentegyháza kértük imában, énekben „Veni creator Spiritus!” Teremts őszinte, nyílt légkört, magunkra és egy­másra találást. ÉSZAKRÓL DÉLRŐL, KELET­RŐL, NYUGATRÓL, különböző hitvallásokból indultunk el Gwatt- ba a Thun tó partján épült szép telep felé. A természet, a táj szép­sége, üdesége, a havas hegycsú­csok számunkra oly vonzó méltó­sága, együtt a köztünk sétáló „szelíd” vadkacsák és hattyúk társaságával, még jobban meg­éreztették velünk, hogy vigyázni kell, megőrizni, minden tőlünk telhetőt megtenni földünk, szép Európának veszélyeztetett helyze­te feloldásáért, a békéért. Hálót kell kidolgoznunk közö­sen. Bekapcsolódunk ebbe a háló­zatmunkába és visszük szét a szélrózsa minden irányába. Vízió ez, látomás? Nem! Az Ap Csel 2. részének alapján láttuk Isten tet­tét,' a Szentlélek csodát tett pün­kösdkor, újat hívott elő, új kö­zösséget teremtett. Mi is „nagy lendületet kaptunk” idézem egy csoportmunka zárószavát. Reggel Isten igéje segítségünkre volt, hogy mi nők azonosítani tudjuk magunkat azzal a képpel, amit eredetileg Isten nekünk szánt, és amiről Jézus oly sok esetben bi­zonyítékot nyújtott. Szükségünk van az Ő felszabadító, küldő ere­jére, hogy újra lássuk és megvaló­sítsuk e világban az Isten-képére teremtett embert, az egyedül tö­kéletes Jézus Krisztus által. AZ ELŐADÁSOK A CSOPORT- MUNKÁK ELŐKÉSZÍTÉSÉT szolgálták, ahol aztán kis körök­ben mindenki elmondhatta meg­látását a nők szolgálata, a békére nevelés, az európai feszültség, ve­szélyhelyzet okozta bizonytalan­ságról, az általános leszerelés követeléséig, az emberi jogok, igazság és béke védelmében. HUSZONÖT ORSZÁG, SOK FELEKEZET tagjai voltak együtt, mint egy kis szigeten. Isten meg­éreztette velünk, hogy a falak le tudnak omlani, a hidak épülnek, remélni lehet a lehetetlennek lát- szót. Ismerkedések, beszélgetések, információk közel hoztak egy­máshoz. Ebben a légkörben szívesen ismertük meg nemzetek tájait, gyülekezeteit, népdalait, szokásait a vacsora utáni vidám társas együttléteken. Mert olyan szép az, hogy sokfélék vagyunk és — egy hanggal, ugyan azt, kü­lönböző nyelveken mondhatiuk. Mondjuk el most magyarul a világbéke imát. Vezess engem a halálból az élet­be, a hazugságból az igazságra Vezess engem a a reménytelen­ségből a reményre, a félelemből bizalomra. Vezess engem a gyűlöletből a széretethez, á háborúból a béké­hez Hadd töltse be a béke szívün­ket, világunkat, világmindensé­günket. Végül hadd álljon itt közös ál­lásfoglalás és levelünk Európa keresztyén asszonyaihoz: Roszik Mihályné Garai Gábor: x PARAINÉZIS Mást ne vádolj, s magad ellen se lázadj azért, hogy megrokkantál kisfiam, kétévesen, még kín- s öröm-tudatlan, s bicegni fogsz már bizonnyal halálig. ... Emlékszem, a Séd-partra igyekeztünk kacsákat nézni, mellettem tipegtél előbb, aztán kérted, hogy vegyelek föl, s mikor megint letettelek a földre, összerogytál, már nem tartott a lábad; rémülten fogtam tüzes homlokod, te sírtál, émelyegtél, — s én motyogtam: jaj, ha utóiért az a béna-kórság! Nem idézem tovább a szörnyű emlék részleteit, elég, hogy így esett: te sínyled azt, hogy van némely dolog, miben a sors kifog az emberen még. Ezt tudd, — de soha ne nyugodj bele! S bár futni nem fogsz a többi gyerekkel, s a táncolókat te csak bámulod majd, ne csüggedj, emlékezz mindig szavamra; ép jobblábat én, hiába, tenéked nem adhatok — de szárnyakat igen: alkoss jót s jól szeress, szeresd e népet! S nem sántikálni fogsz, de szállni szépen a fenntartó közösség közepében. (Megjelent a költő VÉGTELEN MEG EGY című kötetében, 1981- ben.) A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. AZ EGYHÁZ, MINT GYÓGYÍTÓ KÖZÖSSÉG Ez a témája a Német Demokra- Osztály ügyvivő-lelkésze és Muncz tikus Köztársaságban élő egyhá- Frigyes, a Budai Szeretetotthonok zak diakóniai szervezete idei köz- igazgatója vett részt a közgyűlésen gyűlésének. Egyházunk képviselő- Berlinben, június 14—17. között, lében Blázy Lajos, a Diakóniai Mennybemenetel ünnepének örömteli napján mi is a Szentlélek jövetelét várjuk, hogy egyházát új élettel és ajándékaival elárassza. Ezen a napon mi is ünnepiünk, az Európai Keresztyén Nők Ökumé- nikus Fóruma: új életünket és azt a friss reménységet, mely Európa asszonyai felől él bennünk. Első ízben vagyunk együtt testvéri közös­ségben: különböző korú asszonyok, Észak- és Dél-, Kelet és Nyugat- Európából, sorompók és akadályok ellenére. Huszonöt országból jöt­tünk protestáns, római katolikus és ortodox egyházakból. Szeretetünk és imádságunk átöleli testvéreinket Albániában, Lengyelországban és Izlandon, akik nincsenek közöttünk. Istent dicsérjük, és neki köszönjük az új látásokat s a közösség boldogító lelkét mellyel együttlétünket megáldotta, azáltal, hogy egy­mással találkoztunk, hogy tapasztalatainkat, gátlásainkat és remény­ségeinket egymással megosztottuk, bátorságot és bizalmat nyertünk, hogy önmagunkat újra felfedezzük. Az egyház szervezetében túl so­káig nem voltunk mi asszonyok láthatók. Túl soká elfogadtuk a tra­dicionális és korlátozott szerepünket. Most sem hatalomra, vagy po­zíciókra törekszünk, hanem azt szeretnénk, hogy mi magunk és má­sok is felismerjük és komolyan vegyük azoknak az adományoknak teljes gazdagságát, amelyekkel Istennek és felebarátainknak szeretet­tel szolgálni tudunk. Szeretnénk a felelősséget, amelyet az egyházban sokáig férfi testvéreink hordoztak, megosztani. Mindezt a magunk módján szeretnénk úgy tenni, hogy közben új formákat és lehetősé­geket fedezzünk fel. Erre az útra szeretettel hívjuk férfi testvéreinket is, hogy egymásban az Isten képmását újra felfedezzük. Míg mi itt békés és derűs környezetben vagyunk együtt, tudjuk azt, hogy a világunkat krízisek és félelmes események felhői árnyé­kolják. Ezért elkötelezettségünk az egész világ, minden ember igaz­ságáért egyre tudatosabb és erősebb. Mindnyájan összetartozunk, egy közös világban élünk. Harcolnunk kell az elnyomás és agresszió min­den fajtája ellen, mert csak akkor lesz béke, ha mindenkié az igaz­ság. Elhunyt Tekus András Tekus András celldömölki segédlelkész életének 30. évében, április 27-én elhunyt. Temetése május 3-án volt Győrött, Fehér Károly espe­res szolgálatával. „Én élek, ti is élni fogtok.”. Beiratás vallásoktatásra A hittanbeíratás az 1982—1983. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban június 24-én, csütörtökön délután 14—18 óráig, és június 25-én, pénteken délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a ren­des beíratást végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom