Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-13 / 24. szám

I Béke és emberség Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Ezzel a gondolattal végződik Hemingway Nobel-díjas kisregénye, Az öreg halász és a ten­ger. Az ember heroikus küzdelmet folytat a létért, az élethez való jo­gának érvényesítéséért, önmagával kerül azonban ellentmondásba, ha a maga legyőzhetetlenségét embertársa leigázásával akarja biztosí­tani. Egyetlen ember sem született legyözetésre, alávetettségre, elpusz­tításra. Ezért igaz az is, hogy egyetlen ember sem született mások le­győzésére, megsemmisítésére. Együttélésre születtünk mindnyájan a Földön. Gyakorlatilag ennek csak egy lehetősége van, az igazságos béke. KIVÁLTSÁGOS FÖLDRÉSZEN ÉLÜNK. Évezredek során itt voltak a legborzalmasabb háborúk. Ma azonban a béke kontinense. Vannak feszültségek, ellentétek, mégis 37 éve béke van. Ezt a békés korszakot megelőzően ugyanennyi idő leforgása alatt két borzalmas világhá­ború borította lángba Európát annyi emberáldozattal, mint hazánk lakosságának ötszöröse. Társadalmi rendszerek, gazdasági struktúrák, politikai doktrínák különbözősége ellenére is béke van. Földrajzilag kis területen itt él együtt, egymástól kéznyújtásnyíra a szocializmus és a kapitalizmus. Kontinensünk mégsem a konfrontáció színtere, ha­nem a békés együttélés laboratóriuma. A Jétért való küzdelem a történelem során egyet jelentett a hábo­rúskodással. A különféle ellentéteket, lettek légyen politikai, gazda­sági, világnézeti jellegűek, háborúval meg lehetett oldani. Az atom­korban egyre világosabbá válik ennek a tarthatatlansága, és egyre nagyobb tömegek jönnek rá, hogy a létért való küzdelem csak a bé­kéért való küzdelem lehet. Minden korban voltak a békének humá­nus szószólói, de gondolataik nem váltak a közvélemény feltétlen er­kölcsi normáivá. Most viszont tanúi vagyunk, hogyan szivárog le a legszélesebb tömegek tudatáig a béke megőrzésének egyetemes igé­nye. A történelem kényszerít minden józan embert ennek a belátásá­ra. Egyrészt az eddig átélt borzalmak tapasztalatai, másrészt a még nagyobb pusztítás pokoli lehetősége teszi magától értetődővé, hogy a béke az egyetlen lehetőség a megmaradásra. GYAKRAN HALLANI MANAPSÁG A TÜLÉLÉS SZÓT. Nem az idősebb generációk, a természetes halállal elhaltak után maradottak­ra vonatkozik. Válságok, katasztrófák, atomháború túlélését jelzi a ki­fejezés. Hogyan lehet ezeket túlélni? Csak együtt! Ügy, hogy a válsá­gokat békés módon felszámoljuk, a katasztrófát közös erőfeszítéssel megelőzzük, és nem engedjük kirobbanni az atomháborút. Más túl­élési lehetőség nincs. Egy esetleges atomkatasztrófa túlélői legfeljebb „ember utáni csendben” lézengenének még egy kis ideig, normális életre alkalmatlan holdbéli tájon. A békés élet lehetőségének állandó fenntartásával lehet szó túlélésről. Emberségesen végiggondolva nem is túlélésről van szó, hanem'elkerülésről. Nem túlélni kell. hanem el­kerülni. megelőzni a katasztrófát! Eléggé antihumánus ötlet egyéb­ként a túlélés gondolata. Lemondó, enervált, embertelenül pesszimis­ta, beletörődő beállítottságról árulkodik. Megalkuszik azzal a gondo­lattal, hogy katasztrófa lesz, mintha feltartóztathatatlan emberfeletti hatalom okozná. Pedig ha okozza, ember okozza. Ezért emberi lehe­tőségeinken belül, rendelkezésre álló eszközökkel megakadályozható. Tehát: nem túlélés, hanem békés együttélés, nem túlélés, hanem meg­előzés. Balassi Bálint korában „emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek” a jó ügyért, önfeláldozóan hadrakelt végvári vitézek adtak. Az emberség példáját ma azok adják, akik békés jövőt építe­nék önfeláldozó szeretettel. Meggyőződésem, hogy azok sem akarják igazán a háborút, akik a hidegháborút újraélesztve meleg háborúval fenyegetőznek. Elég, ha a háború szörnyű gondolatának rémével hisz­tériát keltenek, félelembe hajszolják, és a pusztulás fenyegetésével zsarolják a tömegeket. Emberségünk arculcsapása a rettegésre építő manipuláció. A rettegés megfoszt az emberi méltóságtól és lealjasit. Védtelenül kiszolgáltat azoknak, akiktől a megfélemlítés ered. MEGFÉLEMLÍTÉS ÉS ELRETTENTÉS embertelen eszköz az em­berek kapcsolatában. Békésen együtt, egymással, egymásért élni. ez az igazi, embernek való életforma. Európában .37 esztendeje ezt gyako­roljuk,,éljük. Mindannyian győztesei vagyunk a békés korszaknak. Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Ez a csodálatos emberi igazság azonban csak békében érvényes! Baranyai Tamás „Örök élet beszéde van tenálad” Lelkésziktatás Orosházán Két hónap után újra nagy örö­közösségben legyen valósággá az — HALÁLOZÁS. Dr. Treer Istvánná, sz. Pesthy Márta, a cse­peli gyülekezet hűséges és áldo­zatkész tagja, nagyv türelemmel és hittel viselt hosszú betegség után április 8-án elhunyt. Hamva­it május 31-én helyezték el a Farkasréti temetőben Mezősi György és Galáth György lelké­szek szolgálatával hozzátartozói, kiterjedt rokonsága és ismerősei valamint a csepeli gyülekezet tágjainak részvéte mellett. me volt az orosházi evangélikus gyülekezetnek. Ismét lelkészikta­tásra hívogattak az ősi templom harangjai. Sokan jöttek el erre az ünnepi alkalomra ( Orosházá­ról és a környező falvakból, vá­rosokból. Jubiláte vasárnapján az idő is kedvezett a templomot szinte megtöltő hatalmas gyülekezetnek. Az örvendezés igazi alapja nem­csak ilyen külső jelekben volt megtapasztalható, hanem abban is. hogy egy fiatal lelkész- állt az oltár előtt, vállalva a lelkészi szolgálatot egy idősebb és egy nemrég beiktatott fiatal szolga­társa mellett. Gyarmati István, aki Orosházán született, innen in­dult el a szolgálat útjára, majd az egyházkerületi segédlelkész­ség után újra ide tért vissza, a gyülekezet egyhangú meghívása alapján. A LELKÉSZIKTATÁS SZOL­GÁLATÁT Benkö István megbí­zott esperes végezte, aki annak idején elindította Gyarmati Ist­vánt a Teológiai Akadémiára, és egyben a lelkészi pályára is. Bi­zonyságtétele alapjául 1 Kor 13,1 és Mt 17,8 szolgált. Szavaiból sze­— AJKA—VESZPRÉMGALSA. Május 16-án teológusnap volt a gyülekezetben. Ajkán, Öcsön és Nemeshanyban dr. Selmeczi Já­nos, a Teológus Otthon igazgató­ja, Kamondon és Pusztamiskén Zólyomi Mátyás III. évf. hallgató, RigácSon és Zalameggyesen pedig Piri Magdolna III. évf. hallgató retet áradt, amely a szolgáló Krisztusra mutatott, aki példa­ként áll minden ember előtt. Ha szeretet nélkül szóljuk az igét, akkor nincs hitele a szónak. Kell az elcsendesedés, az Istenhez ju­tás, hogy ihletett pillanatok után, az emberi szó erején keresztül rámutassunk Krisztusra, a szere­tet útjára. A szeretet nem magá­tól adatik. — Anyák napján az igehirdető emlékeztetett az anyai szeretetre és arra a megtapasz­talt, átélt lehetőségre, ami meg­adatott az "új lelkész életében, az elhívásban a neveltetésben és az országos püspök-elnök melletti szolgálatban. Kifejtette, nem könnyű ez az út, mert alázat kell hozzá, önmeg­tagadás, és szeretet, hogy a Jé­zussal való találkozás visszave­zessen a hétköznapok világába, ahol végzi majd az új lelkész fel­adatát, a gyülekezet vezetésében, a látogatásban, az emberekhez való odafordulásban. hivő és más meggyőződésű emberek felé egy­aránt. Szolgálva a szülővárost, a társadalmat és egész népünk ja­vát. az emberiség ügyét. Hit, szeretet, szív nélkül ezt nem lehet végezni. A hűséges szolgálat a Krisztusban való élő zet ebből az alkalomból 18 000 Ft adománnyal támogatta lelkész- képzésünket, amely tény arról be­szélt, hogy a gyülekezet szívén hordozza lelkészképzésünk ügyét. A gyülekezet áldozatkészségéért ezúton is hálás köszönetét mon­dunk. új lelkész számárg, egész életen, tevékenységén keresztül az orors- háziak számára. AZ IGEI ÚTMUTATÁS UTÁN az eskü, majd 17 lelkész áldás­kívánása és a Confirma éneklése emelte az alkalom ünnepélyessé­gét, és tette felejthetetlenné ezt az alkalmat az újonnan beiktatott lelkész es a gyülekezet számára. Ezután a beiktatott lelkész, Gyarmati István igehirdetése kö­vetkezett, a meghívón szereplő ige .In 6, 68—69 alapján. Elmond­ta. hogy élete több eseményénei választotta már ezt az igét. Most, amikor kérdések szegeződnek fe­lé. mert a pásztorkodás szolgá­latára indul, azzal a bizonyosság­gal teszi, amelyet Péter válasza is magában foglal: „Uram, kihez meheínék? Örök élet beszéde van tenálad!” Ezt a megtapasztalást akarja majd szolgálatában is megélve továbbadni. Ö, aki meg­hallotta az Űr szólításait, itt és most vállalja a reá váró felada­tokat. Megköszönte az orosházi gyü­lekezet eddigi imádságait, szere- tetét és bizalmát. Ettől az oltár­tól indult' élete a kereszteléskor, itt konfirmálták, és itt hirdeti majd Isten igéjét. AZ ISTENTISZTELET UTÁN ünnepi közgyűlésre került sor, melyet Juhász István felügyelő nyitott meg, köszöntve a megje­lent vendégeket. Benkő István mb. esperes köszöntése után Fa- biny Tibor teológiai tanár kö­szöntötte a megválasztott lelkészt. Dr. Káldy Zoltán püspök meleg­hangú levelét és áldáskívánását olvasta fel az mb. esperes. A Kelet-békési Egyházmegye gyü­lekezeteinek szeretetét és áldás­kívánását Táborszky László espe­res adta át. Orosháza Tanácsa V. B.. a megyei egyházügyi titkár és a HNF városi bizottsága nevé­ben Czédula Imre köszöntése hangzott el ezután. A helybeli katolikus egyház nevében Báni Alajos apát-plébános, majd Mol­nár István református lelkész szólt néhány kedves szót. Érdekes színfoltja volt a köz­gyűlésnek Armo Sarkkila köszön­tése. aki finn nyelven adta át jó­kívánságait. Koszorús Oszkár nv, esperes, a gyülekezet hosszú időn át szolgáló lelkésze kívánta Isten eazdan áldását Gyarmati István életére és szolgálatára. Az egy­házmegye lelkészeinek köszönté­sét a legidősebb lelkész. Hegedűs Laios tolmácsolta, majd a Csons- rád—Szolnoki Egyházmegye jó­kívánságait Megyasszai László. Kardoskút köszöntését Czikora I.ajos féliigvelő adta át. Plenter Ferenc versben kívánt áldást az induló szolgálatra. A jelenlevők közös vacsorával zárták ezt a szép ünnepet. Kis János Felhívás a világ minden kormányához (Folytatás az 1. oldalról) i) hívjanak össze egy európai konferenciát a nukleáris fegyverek csökkentése ügyében; j) erőforrásaikat és technikájukat a háborús előkészületekről állít­sák át a fejlesztés sürgős feladataira: k) azonnali hatállyal állítsák le a nukleáris kísérleteket a Csendes­óceánon. Minden nukleáris fegyverrel nem rendelkező országot is felszólí­tunk. hogy: a) hozzanak határozott döntést arról, hogy nem kívánnak atom­hatalommá válni; b) érvényesítsék befolyásukat egy minden államra kiterjedő olyan alternatív biztonsági rendszer kidolgozása érdekében, amely bevezeti a fegyver nélküli új világot; c) biztosítsák, hogy az Indiai-óceán, és más területek, alómment es övezetek legyenek. Mi, vallásos emberek vagyunk, bár szép számmal vannak közöt­tünk államférfiak és olyanok, akik sok-sok állam határozathozoi kö­zé tartoznak. Nincs olyan kérdés, sem ideológiai, sem semmi más kér­dés, amely igazolhatna egy atomháborút. A nukleáris háború, és a nukleáris fegyverek kérdése nem pusztán politikai kérdés, elsőren­den erkölcsi kérdés. Ezen az alapon készítettük el ezt az Önökhöz intézett felhívást. Felhívásunkkal együttesen fordulunk minden nem­zethez; biztosítsák, hogy egyetlen állam se folyamodjék soha, sehol, semmilyen körülmények között, és semmilyen okból a nukleáris fegy­verek használatához. hirdette Isten igéjét. A gvüleke­Arany Toldija a Radnóti Színpadon KÜLÖNÖS ÉLMÉNY VOLT hallani, látni a Toldit színpadon, Koncz Gábor ön­álló estjén. Ügy tanultuk, úgy tudjuk, hogy az elsősorban epikus költő Arany János jellegzetesen epikai műve a Toldi. Színpadon látva, hallva azonban szembe­ötlő a jellemábrázolás, a szerkesztés és a nyelv drámaisága, amelyre kevésbé fi­gyeltünk fel eddig. A Toldiban erkölcsi tisztulási folyamat­nak lehetünk szemtanúi. Kisemmizettség. majd üldöztetés Miklós sorsa, gyötri lel­kiismeretét a kényszerű gyilkosság, hajt­ja a megtisztulás vágya. Az elkövetett gyilkosságot több indulatfellobbanás előzi meg: Lacfiék vérig sértik („Mint sértett vadkan fú veszett dühében”), testvérbáty­ja magatartása felkorbácsolja indulatait („Szeme, mint az acél. a szikrát úgy hány­ja”). a kötekedő szolgák csúfot űznek Mik­lósból (..Iszonyatosképpen megharagudt érte”). Lelkében-testében ott erjedt-lázít a megaláztatás. Művészien ábrázolja Arany az erős indulatok háborgását, a drámailag kiélezett helyzeteket. Kifejező mozgással, mozdulattal is érzékelteti az indulatok ki­törését. Látja alakjait, érzékletesen, a bio­lógiai realizmus hitelességével rajzolja meg a lélek mozgásának testi kísérő je­lenségeit: „mint komor bikáé, olyan a já­rása — fejét a térdén tenyerébe hajtó —• nyakán ül a búja — reszkető ajakkal keze fejét gyúrván — villogott a szeme”. Ezért tudja elképzeltetni, láttatni a szereplők lelkiállapotát, cselekedeteit. „Vizuális színész vagyok” — mondja önmagáról Koncz Gábor érdemes művész. Képességének, hogy amit előad, azt lát­ja és láttatni is tudja, köszönhető a szug- gesztív erejű előadás. Dráma zajlik a szín­padon. a fokozódó indulatok, erősödő szenvedélyek olyan kifejező megjeleníté­se, amelyre csak nagy színész képes. Az első énektől a tizenkettedikig, eseményről eseményre haladva előre, „köti egybe” elöadáskészségével a közönséget. Az elbe­szélő költeményt — ismerete ellenére is — mélyülő figyelem kíséri. Pereg a cselek­mény. A leíró, epikus részeknél megered a beszéd irama, a drámai mozzanatoknál megfelelő beszédtechnikai eszközökkel (érzelmi hangsúllyal, hangmagassági vál­tással, hangszínmódosítással, elő- és utó­szünettel, hol visszafogott, lassuló, hol élénkebb, pattogó beszédtempóval), és ki­fejező arcjátékkal, testmozgással él az előadó. MEGHATÓ GYÖNGÉDSÉGGEL párosul Miklós indulatossága. Mily hamar gyűl­nek könnyek ezekbe a vérben forgó sze­mekbe! Mily gyengéd az anyja iránt! Nemcsak haragja, szeretete is végtelen. Amikor a gyermeki, illetve az anyai sze­retet melegét kell megéreztetni, meglá­gyul Koncz Gábor hangja. ..Két helyen csordult ki a könnyem akaratlan” — rali­ja be az előadóművész interjújában. Elő­ször annál a jelenetnél, amikor féltő édesanyjától búcsúzik Miklós: „Áldja meg az Isten - ezen a világon: Még a másikon is, szívemből kívánom.” Másodszor, ami­kor győzelmet aratva a magyarokat ká­romló cseh vitéz felett, meglátja anyját jönni: „Szemökböl a zápor bőségesen hul­lott.” Megrendítő jelenetek, megindító elő­adásmód! A „Toldi nyelvét a népnek köszöni" Arany. Valóban, sokat merített az élő nyelv üde forrásából. Nyelvében, mint a népnyelvben, minden él, mozog, cselek­szik. Gazdag a Toldi a népnyelv szavai­ban, fordulataiban, különösképpen a né­pies szólásokban. Merít Arany a régi iro­dalmi nyelvből, Tinódi, llosvai és Gyön­gyösi nyelvéből is. A Toldi gazdagon ár­nyalt nyelve egyaránt alkalmas a nyugal­mas epikai, a dinamikus drámai, és a fel- forrósult lírai részek érzékeltetésére is. Ma, közel másfél évszázad távolából ré­giesnek találjuk — olvasva — a Toldi nyelvét. Az előadásban kevésbé tűnt ódonnak a nyelv. Koncz Gábor mezőke­resztesi: nem született messze .Nagyfalu­tól. Borsod és Bihar megye határos egy­mással. a mezőségi nyelvjárás nyelvileg is egybekapcsolja őket. Ezért is éreztük Koncz ízes előadásában élő nyelvnek az elbeszélő költemény nyelvét. A BIBLIA IS HATÁSSAL VOLT Petőfi János vitéze, llosvai Toldija. Homérosz eposzai, és Shakespeare drámái mellett Arany szemlélet-, ábrázolás- és kifejezés- módjára. A gyermek Arany együtt olvasta t a Bibliát édesapjával. „Ez vala szomjazó lelkemnek első teje” — írja Arany vissza­emlékezve gyermekkorára. Hatott a Ká­rolyi-Biblia szókincse a Toldira, jelentős forrása stílusának és képanyagának. For­málója volt Arany életfelfogásának is. Bibliás életszemléletéről az előadásban áhítattal színezett alábbi megnyilatkozá­sok tanúskodnak. Győzelme a cseh fölött, céljának elérése nem teszi önhitté Mik­lóst: „De nem köszönöm azt magam ere­jének: Köszönöm az Isten gazdag kegyel­mének”. Bízik Istenben, Isten jóságában: „kezét összetette. Buzgón fohászkodva Is­tent említette .— hiszem a Teremtöt — felfogja ügyét a jó Isten .. Hisz a fel­támadásban. az örök életben: „a halott sem fog halott maradni — ha megölöd fennen testvéredet, akkor meggyilkolod örök életedet. ..” Az előadás hatékonyságát fokozta a ren­dező. Bozó László ihletett munkája, a stíl­szerű népies jelmez és díszlet, az atmosz­férát mélyítő korabeli dalokat, zenedarab­részleteket megszólaltató Kaláka együttes, és illusztrációként a korhű rajzok, ké­pek. Több, mint száz éve, 1879 óta házi ol­vasmány a Toldi. Köszönet illeti a Rad­nóti Színpadot, hogy színre vitte az ifjú­ságnak és felnőtteknek egyaránt élményt nyúitó elbeszélő költeményt. A 25. bemu­tatáskor a Művelődésügy^ Minisztérium nívódíjban részesítette az előadást. A kö­zelgő 100. bemutatás a mű halhatatlansá­gának. és sikeres színrevitelének lesz bi­zonyítéka. ’ Vajda Aurél f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom