Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-17 / 20. szám

t

Elhunyt Enger Mária

Unger Mária, a pécsi Baldauf Otthon több, mint huszonöt éven át hűségesen szolgált otthonveze- tője, később lakója, 80 éves korában. április 12-én, virágvasárnap éjszaka elhunyt. Temetése április 24-én volt a pécsi temetőben.

— CSENGŐD-KASKANTYU. Virágvasárnap mindkét gyülekezetben dr. Karner Ágoston országos főtitkár szolgált igehirdetéssel. Csengődön — hosszú esztendők óta először — ezen a vasárnapon újra szeretetvendégséget tartottak, amelyen dr. Karner Ágoston országos főtitkár tartott előadást „Egyházunk örömei és gondjai” címmel.

— KISKŐRÖS. A gyülekezetei évenként két alkalommal is meglátogatják teológusaink: tavasszal teológusnapot, ősszel pedig szupp- likációs szolgálatot tartanak. A tavaszi teológusnapi szolgálatot dr. Selmeczi János otthoniaazgató vezette és Koskai Erzsébet V. évf., Szeverényi János és Tamásy Zoltán II. évf., valamint Fabulya Hilda, Mítykó András és Molnár Éva I. évf. hallgatók szolgáltak. Az anyagyülekezeten kívül Tab- din. Erdőtelken és Feketehalomban szolgáltak. A gyülekezeti esten színes, program keretében Krisztus követéséről tartottak beszámolót a teológusok. A gyülekezet a teológusnap alkalmából 19 280 Ft adománnyal támogatta lelkészképzésünket.

— KELENFÖLD. Április 19-én a húsvéti istentisztelet előtt köszöntötte a gyülekezet szeretett orgonista-karnagyát. Sulyok Imrét, aki harminc éve tölti be ezt a tisztet odaadó szolgálattal. A presbiterek és az énekkar gyűrűjében Kari Károly felügyelő kedves szavakkal méltatta az ünnepelt zeneszerzői és egyházzenei tevékenységét. Az énekkar tagjai átadták a jubileumi ajándékokat. Az istentiszteleten azután felhangzott Sulyok Imre: „Krisztus feltámadt!” című műve a vonósegyüttes és az énekkar előadásában.

— HALÁLOZÁS. Pleskó Béla, a szegedi gyülekezet 23 éven át volt felügyelője, az Országos Presbitérium 12 éven át volt presbitere április 17-én, nagypénteken, 79 éves korában elhunyt. Temetése április 24-én volt a szegedi evangélikus temetőben. A gyászoló

Hamvai majd Körmenden nyugszanak. ....... én pedig úgy vagy

ok köztelek, mint aki szolgál!” Dr. Káldy Zoltán püspök a Baldauf Gusztáv Szeretetotthon vezetőségének és lakóinak az alábbi levelet küldte:

családnak és a gyülekezetnek 1 Kor 13, 8 verse alapján szólt Isten vigasztaló ígérete: „A szeletet soha el nem múlik.”

— Szepesfalvy Béla, a kelenföldi gyülekezet presbitere 33 éves korában elhunyt. Évtizedeken át szolgált az énekkarban, segített az adminisztrációban. Szava lendületet adott, szeretete bátorító volt. Fiatalos jó kedvvel vállalat minden feladatot. A Farkasréti temetőben április 27-én nagy gyülekezet osztozott a család gyászában és kísérte utolsó útjára szeretett „Béla bácsí'-ját. „Boldog ember az, aki az Űrba vetette bizodalmát!”

EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT

lesz május 17-én, Kantate vasárnapján délután 6 órakor a budahegyvidéki templomban (XII., Tartsay V. u.. 11.).

Közreműködik a budahegyvidéki, budavári és kelenföldi gyülekezet énekkarainak egyesített kórusa.

Műsoron:

Bach, Praetorius és Schütz művek.

Vezényelnek:

Bencze Gábor, Csorba István, Rezessy László és Sulyok Imre. Orgonái:

Rezessy László és Sulyok Imre. Igét hirdet:

DR. KOREN EMIL esperes

ZENÉS ÁHÍTAT

lesz május 24-én, vasárnap délután 6 órakor a fasori templomban (VII., Gorkij fasor 17.)

Műsoron

Pachelbel, Bach, Franck, Boellmann művek Orgonái:

Gáncs Aladár Igét hirdet:

SZIRMAI ZOLTÁN

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1981. május 17-én Deák tér de. 9. (úrv.) Ifi. Foltin Brúnó, de 11. (úrv.) Káldy„Zoltán, du. 6. Hafenschcr Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. Szeretetvendég- ség. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57 b. de. 9. (szlovák) Cselovsz- ky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva de. 8. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. 8. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Újpest de. 10. Bláz.y Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Erzsébet telep de. 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV- telep de. 8. Matúz Pál. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihány de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Fe- renczy Zoltán. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. 6 Donáth László. Torockó tér de fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. 6. Kantate est. Igét hirdet: Koren Emil. Pesthidcgkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Renkő Béla. Csepel de. fél 11 Mezősi György.

— MEZÖBERÉNY II. Április

5-én Táborszky László békéscsabai lelkész, a Kelet-Békési Egyházmegye esperese széretetven- dégségen igét hirdetett, felesége és a helyi konfirmandusok versekkel és énekkel szolgáltak.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 200 — Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302

©

81.1365

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Énekeljetek az Ürnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ö szent karja” (Zsolt 98,1).

VASÁRNAP. — „Ha bőségben is él valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg” (Ám 5.6 — Lk 12.15 — Mt 11,25—30 — Zsolt 45). Jézus nem azt akarja bizonygatni ezzel a mondattal, hogy az embernek nincs szüksége anyagi javakra. Arra figyelmeztet, hogy az élet értelmét, célját, biztonságát nem a bőség adja. Ha valaki csak a bőségre törekszik, akkor nemcsak Istenről feledkezik meg, hanem embertársairól is. „Testvéreim javáért, fáradnom, küzdenem: Erre segélj ó Isten, Én édes Istenem! Én tövises pályámon Ragyogjon szeretet. Mert aki boldogít mást. Boldog csak az lehet” (446. é. 1.).

HÉTFŐ. — „Mielőtt a nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet” (Zsolt 119, 67 — Zsid 5.8 — Jak 1,17—21 — Dán 7.1—4). A felhőtlenül boldog napokban ritkán vesszük komolyan az „útjelző táblákat”: Isten figyelmeztetéseit és ígéreteit. Hitünknek szüksége van néha „stop táblára”, megállásra — .talán egy betegség vagy szomorúság formájában —, hogy helyzetünket felmérjük és újra megtaláljuk az Isten országába vezető utat. „Jól láttad minden tévelygésemet. „Mennviszer lázadt szívem ellened! Én lettem hűtlen, de te sohasem. Most már mindhalálig maradj velem” (718. é. 5.).

KEDD. — „Amit pedig szóltok vagy cselekesztek. mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Mai 1.6 — Kol 3.17 — Jn 6,66— 69 — Dán 7.15—28). Miért éljünk Jézus nevében? Mert Ö szeretett minket halálosan, általa kaphatunk naponta bűneinkre bocsánatot, Isten az Ö érdeméért hívogat megtérő bűnösöket az atyai házba. Ezért érdemes Jézus nevében szólni és tenni.” A Krisztus segítsen minket, Ki nékünk Közbenjárónk lett. Mert nélküle bármit teszünk. Halált érdemiünk, s elveszünk. Szánj meg Urunk!” (758. ének 12.).

SZERDA. — „Legyen bátor az ország egész népe — így szól az Űr •—, és dolgozzatok, mert; én veletek vagyok!” (Hág 2,4 — 1 Kor 16,9 — Ézs 12,1—6 — Dán

12,1—13). Templomépítésre bátorított egykor Isten ezzel a mondattal. Bátorításra van szükségünk nekünk is, .amikor lelki templomokat építünk. Bátran és megfeszített munkával építhetjük magunk, családunk. országunk életét úgy, hogy istentiszteletté

váljanak hétköznapjaink.” Azért' szerelmes Jézusunk, Templomodban légy templomunk, Szenteld templomoddá lelkünk, Lakozzál örökké bennünk!” (484. ének 4.).

CSÜTÖRTÖK. — „Ezután azt mondta nekik: „Be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban” (Mik 5.1 — Lk 24.44 — Mt 21.18—22 — ApCsel 1,1—14). A feltámadott Jézusban hívőket szereti Isten ..ezer ízig”. Az élő Jézus bizonyítja, hogy az Isten ígéretei beteljesednek. Ö általa várhatjuk az ítélet napját ma is, félelem nélkül és fegyelmezett munkában. „Siess most is hozzánk Krisztus, segélj minket, A te szent igéddel neveljed hitünket. És te Szentlelkeddel bírjad életünket, hogy minden dolgunkban dicsérhessünk téged” (348. ének 7.).

PENTEK. — „Jön már a hegyeken az örömhírt hordozó, aki békességet hirdet” (Náh 2,1 <— ApCsel 10.36 — 1 Kor 2.6—10 — ApCsel 1,15—26). Az örömhír tartalma. a „békesség” nem csupán a harcok, a fegyverek csöndjét jelenti. Hanem azt is, hogy Jézusban közöttünk van az „örök béke országa”. Ö rendezheti Istennel is. emberrel is megromlott kapcsolatainkat. „Szégyent vall a bűn mérge már, Bárhogy támad sátán halál. Szivünk benne békét talál. Ó mi gondunk volna még” (728. ének 2.).

SZOMBAT. — „Mi pedig a te néped magasztalunk téged nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked” (Zsolt 741.13 — 'Lk 9,60 — 1 Sám 16.14—23 — ApCsel 2.1—13). A bűnbocsánat és a szabadulás a szenvedélyektől olyan ajándék, melyért örömmel vállalhatjuk, hogy az egész életünk istendicséret legyen. Öt dicsérjük, ha neveljük az új nemzedéket, ha bizalomgerjesztőnek látják hitünket. Öt dicsérjük, ha sok-sok szeretettél és imádsággal próbáljuk megoldani a nemzedékek szembenállását. „Nincs óra melyben rád ne szorulnék. Kísértő ellen hű kegyelmed véd. Támaszom utam ki lehet nekem? Fényben borúban Te maradj velem” (718. ének 6.).

Smidéliuszné Drobina Erzsébet

A Budai Egyházmegye május 31-én, vasárnap

DIAKÓINAI NAPOT

rendez a piliscsabai szeretetotthonban (Széchenyi u. 18.). Érdeklődni lehet az esperesi hivatalban, telefon: 360-747.

„Fájó szívvel vettem kézbe Unger Mária testvérünk elhunytat hírül adó gyászjelentést. Elmenetele nagy veszteség nemcsak a Baldauf Otthonnak, hanem egész egyházunknak. Neve összeforrott a Baldauf Otthonnal. Hűséges helytállása, megbízhatósága, óriási munkabírása számomra is felejthetetlen marad. Isten adjon Neki Jézusért örök üdvösséget, az Otthon lakóinak és vezetőinek pedig szívbeli békességet és élő reménységet.”

Áldott emlékét számtalan hálás szív őrzi a boldog feltámadás reménységeben.

A magyar barokk'zene két evangélikus mestere

A lőcsei céhszabályzatok ugyan az 1600-as években tilalmazták a zenélést, megszabván. hogy egyetlen mester se merészeljen még az” álmos télidőben „sem muzsikálni”, mégis a három részre szakadt országban már komoly erőfeszítések történtek a zenekultúra megteremtésére a török fenyegetés árnyékában is. A magyar barokk kor egyre gazdagabb lett a mostoha közviszonyok ellenére képzett zenészekben, s e muzsikusok között gyakran találunk evangélikus szerzőket és interpre- tátorokat, akik működésük jó részében evangélikus orgonistaként, egyházi zene művelőként tevékenykedtek. de világi alkotásokat is létrehoztak. A nemrég lezajlott budapesti zenei fesztiválon megszólaltatott nagy zeneköltök munkássága visszamutat az előfutárokra, a barokk zeneművészetre, így a magyar barokk muzsika képviselői közül érdemes közelebbről megismernünk két evangélikus művész életét és munkásságát, Rauch Andrásét és Wohl- muth Jánosét.

Mindkettőnek a működése, ha nem is pontosan egv időben, de a XVII. századra esik. és alkotó- munká.iukat nagyrészt Sopron városában végezték. A korabeli Sopron művelődéstörténeti jelentő- sége igen naav, mint akkori kul- túrcentrujn kisugárzik az egész országra, aránylag itt voltak a

legjobb adottságok, feltételek és nyugalom a komor és zavaros korban magyar földön alkotómunkára.

Az 1620-as évek ... Az osztrák Hernalsban az evangélikus hívek nagy tehetségű orgonistára figyelnek fel, templomukban egy jó külsejű fiatalember játszik: Andreas Rauch . . . 1592-ben Potten- dorfban született, előbb Inzens- dorfban orgonái . . . Rauch „András” lett belőle. Nem maradt Hernalsban. Sopronba költözött, magyarrá vált, a magyar zenekultúra hőstörténete egyik alakja lett. Az ellenreformáció Bécse ugyanis nem kedvezett az ifjú evangélikus mester tehetsege kibontakozásának. Sopronban, magyar földön valamivel szabadabb szellők fújtak, a vallásszabadság még gyenge erecskéjét is a szomszédos Ausztriában általában elzárták, nálunk azonban valamennyire folydogált .. .

Rauch András Sopronban ifjú erejével teljesen a zene szolgálatába állítja sokoldalú képességeit. Ö volt az, aki a korabeli haladóbb szellemű városvezetés segítségével megteremti a toronymuzsikát”. szervezi, hogy ne csak az előkelőek intim termeiben, hanem a „toronyból'' hallgassa a nép is

a zenét, ismerkedjen meg a zene szépségével. Így Sopron a toronyzene útján is szinte békeszigetként hatott az ágyúzajtól hangos vallásháborús Európában. Rauch egyúttal szorgalmazta a fúvószene polgárjogát is, ami annak idején ugyancsak újdonságszámba ment és népi elemei folytán újszerű hangszerelésnek számított. Természetesen Rauch nem hanyagolta el mint templomi orgonista sem a teendőit, és az evangélikus lemplom látogatottságát, hitmé- lyitését jól szolgálta Rauch szép orgona-játéka. 1635-ben rövid időre elutazott ÍMürnbergbe, ahol zenei tudását tovább tökéletesítette, majd hazatérve Sopronba, zeneszerzőként is ténykedett. Ebben a minőségében egyházi és világi kó- rusművek sokaságát alkotta, amelyek napjainkig használhatók. Németül írt munkája, mint a Musikalisches Slammbiichlein etliche geistl. dann weltl. Gesanglein különböző egyházi és világi dalokat tartalmaz. A Phymaterium Musicale a magyar kórusművé- szet maradandó darabjai, a Trium- phali musicban pedig’ kórusokat írt, amelyek evangélikus egyházi témájúak, barokk formanyelven, de egyúttal hozzájárultak a magyar világi kórusművészet kialakulásához is.

Rauch 1656-ban. 325 évvel ezelőtt hunyt el Sopronban. Rauch Andrásnak azonban mai napig van „utóélete”. Mollay Károly budapesti germanisztikai profesz- szor, a Soproni Szemle főszerkesztője Rauchot Sopron zenekultúrája egyik fő megteremtőiének tartja, Jancsovics Antal 1973-ban adta ki legjobb kórusműveit, külföldön pedig 1951-től a mainzi ún. Antiqua Club játssza örök értékű darabjait.

Kevésbé ismert az 1643-ban született Wohlmuth János, akit soproni gimnazistaként a kor nagyszerű soproni tanárai, Hen- schel. Tieftrunk és Ungar oktatták. Soproni diákévei után tanulmányait Wittenbergben és Wroc- lawban folytatta. Az ellenreformáció támadásai elől azonban Regensburgba távozott, ahol zenei érdeklődése folytán zenei ismereteit mélyítette el. Szeretett Sopronéba azonban mindenképpen haza akart térni: Bécsig hajóval, onnan pedig alkalmi fuvarral megjelent szülővárosában, ahol az evangélikus templom karmestere és orgonistája lett.

Egyúttal a soproni városi zeneélet irányításában is részt vett, és

agilis munkája eredményeképpen kinevezték „Musicae directorrá”. Wohlmuth tovább folytatta a Rauch András-i hagyományokat, ő tovább fejlesztette a soproni toronyzenét.

Wohlmuth felesége, a zenekedvelő Leitner Sybilla révén, veszprémi rokonsága közvetítésével jól megismerte a magyar népi dallamkincseket is, és Wohlmuth megírta a korában annyira népszerű „Erdélyi fejedelmi tánc” zenéjét.

Wohlmuth azonban inkább mint „pódiumművész” volt kiváló, orgonahangversenyek tartásara több ízben Bécsbe is meghívták. Különösen értékes „Jegyzet- füzete”, amely évszázadokig volt nélkülözhetetlen, tulajdonképpen kézikönyve orgonistáknak és más hangszeren is játszó zenészeknek.

Wohlmuth „Jegyzetfüzetét” széles körben terjesztette, igyekezett minél nagyobb számú zeneértő közönségét szervezni, és ezzel a humanizmus eszméjét is szolgálni. Mindenekelőtt elsősorban evangélikus egvházi orgonista és kórusszervezőként írta be a nevét az evangélikus egyházi zene történetébe.

Sopronban hunyt el 1724-ben.

Érdemes felelevenítenünk napjainkban is Rauch és Wohlmuth.

a két -magyar evangélikus barokk zenész életművét.

Járy Péter