Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-04-12 / 15. szám
Kérdőjeles mondatok Hol ián az a „belső ember”? * 1 f\ VASA N A Pl 6 ÉJ E 4» Útban a holnap félé Zsid 2,5—10 A bekövetkezök várásával volt tele a bibliai virágvasárnap, Jézus jeruzsálemi bevonulásának napja. Az evangéliumi történetek a 118- ik zsoltárt idézik. „Ó Uram, segíts meg, ó Uram, adj szerencsét! Áldott, aki az Ur nevében jön!’’ A tömeghangulatot fejezte ki ez az ének. A feszültség Jézus és a főpapság között a levegőben imlt, valaminek történnie kellett, a döntés nem késhetett. Zsoltár éneklésükkel a galileai zarándokok isteni segítséget kértek Jézus számára. Hozsánna — ó Uram, segíts most Jézusnak, hiszen ő a Dávid Fia, segíts Uram, a magasságban! Az ünnepre érkezők Jézusnak „drukkoltak”. Azt remélték, hogy Jézus felülkerekedik ellenségein, kezébe veszi Izrael sorsát, és győzelmes uralkodása előtt mindenkinek meg kell hajolnia. A holnap a győzelmet hozza Jézusnak! — ez volt reménységük. '■ > . A HOLNAP JÉZUS ELJÖVENDŐ VILÁGÁT HOZZA ez a mi igénk üzenete is.- De a Zsidókhoz írt levél olvasói hozzánk hasonlóan ismerték már Jézus szenvedését és győzelmét a kereszten. Ezért hitük más zsoltárral nyert kifejezést. ■ AZ ELJÖVENDŐ VILÁG JÉZUS VILÁGA. Nem angyalok uralma alá rendelte Isten q jövendőt. Izrael történetében az angyaloknak nagy szerepük volt. Istent szemtől szemben nem láthatták. A törvényadás, áz égő csipkebokor, a felhő a pusztában, a próféták ajkára kerülő ige isteni parancsra induló angyalok műve volt. Most azonban JéZus személyében egy ember jön Isten képében. Minden angyalnál nagyobbá tette öt. az Isten. Nem szolgáló lélek az atyai házban, hanem Fiú, Jézus áz ŰR! Gondolkodásában, szándékában, akarata véghezvitelében szoros egységben van az Atyával. Az angyalokat nem lehet egy napon említeni vele. A Zsidókhoz írt levél eredetileg zsidóknak íródott és így szólt hozzájuk: lássátok, a ti Bibliátok is milyen nagyra tartja a Krisztust. A rá vonatkozó legnagyszerűbb szavak Jézus személyében valóra váltak, ő a próféták ígéreteinek megvalósulása. Nem angyalok, hanem Jézus — ez a mi számunkra Jézus ember voltát hangsúlyozza. Őbenne nem a mi Istenhez emelkedésünk fejeződik ki, hanem Isten közénk alázkodása. Az eljövendő világ az emberfia világa, nem emberietlen, hanem nagyon is emberi világ. Jézus alakját is így rajzolják meg az evangéliumok. Isten azt mondja róla: Ez az én Fiam, akiben gyönyörködöm. Az egyszerű emberek életét élte, anélkül, hogy a hétköznap pora lealacsonyította volna. Szavaiban és cselekedeteiben valóság és igazság tükröződött. A 8-ik zsoltár szavait egészen őrá vonatkoztatja az Újszövetség. Ö az, akit dicsőséggel és méltósággal koronázott meg az Isten, akinek mindent lába alá vetett. Jézusról, az egyetlen Emberről reánk, többi emberekre is fény hullt. Elvesztett örökségünket, az Isten teremtett világában kapott helyünket az ö eljövendő világában nyerjük vissza. AZ ELJÖVENDŐ VILÁG ITT VAN MÁR. A Miatyánk kérését: jöjjön el a Te országod — nemhiába imádkozzuk. O maga is azt mondta, hogy „az Isten országa már közöttetek van” (Lukács 11,21). De nem mindenki engedelmeskedik neki. Ezért „... még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll”. Csak azt látjuk, hogy a halál elszenvedéséért „dicsőséggel és tisztességgel” koronázta meg Isten. Szere- tete, tűrése, segítőkeszsége, igazságigénye, egész emberi magatartása ma is tiszteletet ébreszt — mégpedig nemcsak a benne hívőkben. Uralma nem jelent erőszakot a világban. Ezért tűnhet úgy, mintha nem az övé volna a világ. Pedig minden Jézus uralma alatt áll, ha nem latjuk is. Sokszor azt gondoljuk, hogy csak a „vallásos” életünk tartozik az ú hatókörébe. Jézus azonban életünk minden területére igényt tart, mindenbe beleszól. Sokszor azt gondoljuk, hogy a hivő keresztyénnek földi életünk kérdéseiben érdektelennek kell lennie. Ezzel szemben Jézus sohasem vált közömbössé semmilyen emberi kérdéssel szemben. Nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll, mégis ö cselekszik szeretettel világunkban embereken és eseményeken keresztül is, amelyek világunk javát, az emberiség békéjét és boldogulását célozzák. AZ ELJÖVENDŐ VILÁG HÓDIT. Jézus ereje szenvedésében vah. Megaláztatásának ideje, a „rövid idő”, amikor elszenvedte a halált, tökéllessé tette ót Ez a Jézus hordozója Ezsaiás 52 feszültségének: „Megvetett volt”, és mégis „sokat tesz igazzá Ismeretével”. Ezért beszél a Zsidókhoz írt levél is arról, hogy Jézus az Isten „számtalan fiát vezeti dicsőségre”. A holnap felé vezető úton megyünk, Jézus társaságában, aki az eljövendő világot szenvedésével és halálával hozta közénk, hogy hozzá hasonlóan ne magunknak éljünk, hanem azok javát szolgáljuk, akik közé rendelte életünket. Tekus Ottó Imádkozzunk! Juttasd érvényre bennünk hitünk reménységét. Add meg nekünk a szeretetet, bölcsességet, erőt és tisztaságot, mellyel valóban segíthetünk a feléd sóvárgóknak. Aki az eljövendő világot szenvedéseddel és haláloddal közénk hoztad, késztess minket is böjti életre, melyben nem a magunk érvényesülését keressük, hanem azokét, akik közé állítottál. Ámen. Ef 3, 16. Nagy tehertétel a rövidlátás. Fennállása esetén csak szűk körben ad biztonságos eligazodást legjobb tájékozódási érzékszervünk, a szem is. De az éles szem érzékelésének is van határa, s a látóhatáron túl már mindent köd borít. Pedig mennyi minden van még azon túl — akár kifelé a messzeségbe, akár befelé a mélyben. Mert belül is van beláthatatlan, feltérképezetlen tér, ami helyet adhat a szem elöl ugyan eltakart, de' mégis kétségtelen valóságoknak. Gondoljunk csak olyan észleléseinkre, amiket a „belső erő'’, a „belső szépség”, a „belső érték” szavakkal szoktunk kifejezni. Szemünk törékeny termetet, gyenge tagokat lát csupán, de közvetlenebb érintkezésnél acélkemény akarat, tiszteletet érdemlő íelelősségvállalaás és ritka teherbírás tűni kelő. Ugyanúgy köznapi külső is takarhat olyan lelkiséget, amely feledteti a szimpla vonásokat, és azt az érzést kelti, hogy nagyszerű emberpéldánnyal találkoztunk. AZT IS KÉRDEZHETNÉNK, hogy hol tanyázik a belső erő, a belső szépség, vagy akármely más belső érték, amely az embert messze külső vonásain túl színezi, gazdagítja, jellemzi és meghatározza. Ezt a kérdést csak azért teszem fel, hogy tudatosuljon előttünk: belül még van tér sok minden Számára, aminek nem a szem vagy más mérőműszer a leghitelesebb vizsgálója. Az ember világa sokkal gazdagabb annál, mint amit magassága, testsúlya, vérképe vagy akár idegpályájának hossza és agysejtjeinek a száma elárul. Általában az a legszegényesebb kép, amit a külső árul el az emberről, vagy akármi másról. Belül, a külszín alatt mindig több van! Lehet ez akár jó, akár rossz értelemben. De térjünk vissza a „belső emberhez”. Ha a hol kérdésre nem is tudunk kielégítő választ adni, eavet-mást mégis megtudhatunk róla. Ef 3, 16-ban olvassuk: Isten „adja meg nektek, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által." TEHÁT ÉLHET A BELSŐ EMBER IS virulóbb vagy gyengébb erőállapotban. Lehet elsatnyult, vagy „hatalmasan megerősödött”. Most egy fentebbi mondatommal szemben megkockáztatom azt a feltételezést is, hogy a külső ígérhet többet, mint ami alatta van. Lehet valaki külsőleg szép, megnyerő, de a tetszetős megjelenés mögött sivár üresség tátonghat. A szem gyönyörködik valakiben, amíg meg nem szólal, de ha megszólal. témái mái- kiábrándítóák. Pál idézett imádságos kérése azt sejteti, hogy a keresztyének belső embere is eltérő erőnlétű. sokuknál a lehetőségek még nincsenek kimerítve. Ezért kívánja nekik belső emberük, hatalmas megerősödését Isten Lelke által. A SZENTLÉLEK MEGJELENÉSE A GONDOLATSORBAN segít egy lépéssel előbbre a belső ember — ha nem is hollétének, de — mibenlétének megértésében. Máshelyütt Pál apostol azt mondja, hogy „mi az Istenből való lelket kaptuk, hogy megismerjük mindazt, amit isten ajándékozott nekünk”. <1 Kor 2. 12). A teremtéstörténet szerint Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette (1 Móz 1. 26) és Lelkét lehelte belé (1 Móz 2, 7). Részt adott neki sajátos isteni lényéből, lényegéből. Ezzel különböztette meg a többi élőlénytől. és emelte a teremtett világ fölé. Ezért szólíthatja meg, támaszthat benne hitet, bizalmat. engedelmességet. Ezért hívhatja el gyermekének, országa polgárának, használhatja követeként, eszközeként uralma érvényesítésében és dicsősége magasz- talására. Ez a készség elhomályosulhat Csak Isten Lelke szíthatja fel az emberben — a nem gyakorolt képességek mindig eltompulnak, újra, teheti érzékennyé, fogékonnyá és válaszolásra képessé. A BELSŐ EMEBER TEHÁT a hinni tudás és a szolgálatra vállalkozás embere bennünk. Istentől kapott, de nagyon elhanyagolt készségünk. Ezért szorulunk rá a leghatalmasabb erő, a Szentlélek segítségére. És éppen ennek az erőnek a közbeléptére történhetik elképzelhetetlenül sok és nagy dolog bennünk. Isten Lelkének munkája nem változtatja meg a bőrünk színét, nem növeli meg a termetünket, semmit nem alakít a külsőnkön és testi felépítettségünkön. Az ő munkaterülete belül van, a szemek látóhatárán túl. De ott kétségtelen változást, életújulást tud végbe viini. Munkája nyomán új ember születik, aki nem is marad meg belül, elrejtve, hanem jelzéseket ad magáról új szavakban, új cselekedetekben, egy minden vonatkozásban hasznos, szívet- lelket gyönyörködtető új életben, vágyott, igazi emberségben. este hangzott fel — két év után újra — a Deák-téri templomban Bach János passiója. De a nagyhéti passió sem fog elmaradni, hiszen a Máté passiót virágva- sarnap és Nagyszombaton hallhatjuk majd. Hozzáteszem, hogy a jövő heten Győrben is előadja a Lulheránia a Janos passiót. Mindez igazolja a kórus lelkesedését és áldozatvállalását. Aki a nagy tömeget látta ezen az esten a templomban, meggyőződhetett arról, hogy a passio- zene vonzóereje töretlen. Felmerülhet a kérdés: mit lehet írni egyazon műről, amely már évtizedek óta szerepel a programban? De, aki olt ül és töob mint két órán át hallgatja Bach zenéjét és a passió történetéi, — amulva tapasztalja, hogy ez a zene mindig képes újat mondani. A János passió kórusai „meghökkentően szenvedélyes és zaklatot jellegükkel tűnnek ki” — írja Geiringer, viszont bensőséges, meleg emberi hang jellemzi a korálokat. A drámai és lírai tételek váltakozása ezúttal is lebilincselte a hallgatóságot. A Lutherá- nia enek- és zenekar fölényesen oldja meg a súlyos technikai problémákat. A zenei és bibliai gazdagság párhuzamosan ragadja meg a hallgatót. Jó tudnunk, hogy az alapos teológiai képzettségű Bach maga válogatta össze a ko- riáokat, a több ezer éneket tartalmazó énekeskönyvból. Megdöbbentő jellemzőerő tárul fel egy-egy karíúgában. Bach ezt a szigorú formát is képes az igehirdetés szolgálatába állítani. Weltler Jenő karnagy odaadó vezetésével minden tekintetben érett és elmélyült előadást hallhattunk. Ezúttal is ki kell emelnünk a korátok megszólaltatását: minden esetben új élményt és színt jelentettek. Az egész előadást jellemezte hogy nem a rutin a sokéves gyakorlat tükröződött elsősorban hanem a friss átélés. Ennek gyümölcse volt a zene és a hallgatóság végigérezhetö kontaktusa. Külön ki kell emelnünk a szólóénekesek teljesítményét akik a renrdkívüli technikai követelményeket támasztó áriákat teljes átéléssel és magas művészi kvalitással szólaltatták meg: Pqszthy Júlia (szoprán), Schultz Katalin (alt), Molnár András (tenor, evangélista), Berczelly István (baENNEK A NYILVÁNVALÓ ÜJ EMBERSÉGNEK a gyökerei mégis mindig bensők maradnak. Nem függnek, nem szükségszerűen függnek külső életkörülmények alakulásától: egészségtől vagy betegségtől, jómódtól vagy nélkülözéstől. sikerektől és kudarcoktól, hanem belső erőforrásokból táplákoznak: a kegyelem bizonyosságából, a hit elevenségéből, a Szentlélek munkájából. Attól a Lélektől függnek, aki erőnek, szeretetnek és józanságnak a Lelke (2 Tim 1, 7). S aki hatalmasan meg tudja erősíteni a mi belső emberünket is. Ha rászorulunk, kívánjuk, imádkozunk érte és befogadjuk. riton, Jézus). Kuncz László (basz- szus, Pilátus), valamint Trajtler Gábor orgona. Nem lényegtelen, hogy Jézus halála pillanatában megszakad a passió, és a csendben a gyülekezet közösen mondja el a Miatyán- kot. Dr. Hafenscher Károly igazgatólelkész János 19, 33—37 alapján hirdette az Igét. A János- passió két személy, két „zseni” szerencsés találkozásának eredménye: Az egyik zsenit általában megértik: Bachot. Ahhoz, ' hogy a János passiót jól értsük, a másik zsenit: Jánost is értenünk kell. Jáúos látott — tanúskodott — mindezt azért, hogy mások is higgyenek ... G. A. — KÖLCSE. Március 12-én ünnepelte 90. születésnapját özv. Máté Józsefné, sz. Juhász Róza. Népes, nagy családja mellett a gyülekezet istentisztelet keretében köszöntötte legidősebb tagját. „Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményről.” — PÁPA. Böjt első vasárnapán a gyülekezet újonnan választott második számú templomgondnokát, Szalai Károlyt iktatta be tisztségébe a gyülekezet lelkésze, Sikos Lajos esperes. A LUTHERÁNIA ÉNEK ÉS ZENEKAR április 12-én, virágvasárnap és 18-án, nagyszombaton délután a Deák téri templomban előadja BACH MÁTÉ PASSIÓJÁT Közreműködnek: Szemere Erzsébet, Péczely Sarolta, Schultz Katalin, Molnár András, Berczelly István, Kuncz László és Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: 12-én DR. KÄLDY ZOLTÁN püspök 18-án DR. TAKÁCSNÉ KOVÁCSHÁZI ZELMA — Böjt 6. vasárnapján az ol- tárteritő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltár! igéje: Mt 21, 1—9; az igehirdetés aiapigéje: Zsid 2,5—9. — Nagycsütörtökön az oltárte- rítö színe: fehér. Az istentisztelet oltári igéje: Jri 13,1—15 (16—17); az igehirdetés aiapigéje: Jel 19,9. — Nagypénteken az oltárterítő színe: fekete. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 19,16—30; az igehirdetés alapigéje; Zsid 10, 19—25. — Nagyszombaton az olfárterí- tö színe: fekete. Az istentisztelet Oltári igéje: Mt 27,57—66; az igehirdetés alapigéje: Gál 6,14. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Április 26-án, vasárnap reggel 1 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet UR. HAFENSCHER KÁROLY Deák téri igazgató-lelkész. — IRSA. Március 5—8-án Ri- bár János ceglédi lelkész tartott hiterősítő igehirdetési sorozatot. — Március 8-án énekkari szere- tetVendégségen Roszik Mihályné diavetítéses élménybeszámolót tartott egyházi jutalomüdülésükről. Igét hirdetett Roszik Mihály alberti lelkész, vérsekkel közreműködött Lassú Gábor református teológiai hallgató. Csepregi Béla Átszcgezetl kezednek köszönöm Jézusom, a te irgalmas kezed megkötözték, keresztre szegezték! Hogyan simogatta a gyermekeket, érintette leprások sebes testét, osztott az éhezőknek kenyeret, intett csendet szeleknek és haboknak! Látásra nyitotta a vak szemet, és életre keltette a halottat. De csodatévő, irgalmas kezed megkötözötten és átszegezetten a legcselekvöbb, leghatalmasabb! Bűn rabjai ujjongnak: „Szabad lettem!” Hogy a bilincs ezer darabra tört, kitárulhatott átkos börtönöm, s szabaddá tettél boldog szolgálatra: megkötözött, keresztreszegezett kezednek ’köszönöm! Túrmezei Erzsébet Bach János passiója a Deák-téren Böjt közepén, Oculi vasárnap
