Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-11-01 / 44. szám

Istentiszteleti rend A Él! VÁSÁRIM ,P IGÉJE * Uj szív — jó gyümölcs Mt 12,33—37 HALKABBRA FOGD A SZÓT! Ezeknek a napoknak temetői han­gulata van. Sírok között jársz, fanyar illatú hulló levelek között. La­za avar süpped lépteid alatt. Emlékezni jöttél. Megállsz egy-egy pil­lanatra a sirhantok, vagy urnalapok előtt. Rendbehoztad szeretteid sírhantját, elrendezted virágaidat, a kegyelet virágait. Elmerengsz a bevésett neveken, s ha már nincsenek gondolataid, elmormolsz egy Miatyánkot. Mondd, mire gondolsz? Öreá, aki már nincs itt? Vagy magadra, aki egyedül maradtál, aki szegényebbé lettél nélküle? Csakugyan mire gondolsz? A temetői hangulat csak hangulat. Tudom, hogy szeretteink elhuny­ta fáj, s a kegyelet szép emberi érzés. De Jézus ezúttal hangulatok­nál és érzéseknél mélyebbre mutatf. A szívre. Pedig lám, a beszédről szól. De a szívet leplezi le. Ha a szem a lélekig mutat („a lélek tükre a szem"), a beszéd a szívet árulja el. A BESZÉDRŐL, A NYELVRŐL több helyen szól az írás. Különö­sen Jakab, ez a nagyon gyakorlati ember, beszél a nyelv bűneiről. A nyelvnek mételyező, iszonyú hatalma van. Az idősebbek még em­lékeznek arra, hogy a háború idején a propagandának milyen hi­tető, rontó hatalma volt. Amikor az igaz beszédnek elmosódtak a határai. Megéltük már, hogy a suttogó híreknek nagyobb hitele volt, mint az érveknek és tényeknek. Azután meg napról napra olvasunk arról, hogy a frivol, gusztustalan beszéd betört az irodalomba is. még hozzá a /,szép”-irodalomba, s az idősebb nemzedéket álszentnek tartják, mert nem tudja lenyelni, hogy az egykor trágár beszéd oly­kor polgárjogot nyer a napi beszédben. A régi bölcs azt mondta: „szólj egy szót s megmondom ki vagy”. Bizonnyal azért, mert tudta, hogy „a szív teljességéből szól a száj”. A beszéd szépsége olykor igen magasra nő. Reményik ír egyik költeményében arról, hogy „ma úgy beszeljen mindenki magyarul, mintha imádkozna”. Luther a hato­dik parancsolat magyarázatában arról szól, hogy „szavainkban és cse­lekedeteinkben tiszták és szemérmesek” legyünk. Mai oltári igénk pedig beszédünket a zsoltározás, dicséretmondás felé tereli: „mond­jatok dicséretet szívetekben az Úrnak”. MI EZ? NYELVI KÉRDÉS? Beszédstílusra nevelés? Tények harca a hangulatkeltő pletykával szemben? Tiszta beszédre biztatás a stí­lustalan trágársággal szemben? A nyelv szépsége a pongyolasággal szemben? Nem! A szívről van szó, a romlott szívről. S ezt ne tulaj­donítsuk egyedül az egykori farizeusoknak. Van egy körtefám. Mindig bőven terem, de a gyümölcse ízetlen, élvezhetetlen, köves. Szakembertől kérdeztem, hogyan lehetne a gyü­mölcsét meggyógyítani. Permetezés? Helyes metszés? Nagyobb gon­dozás? Ezt a választ kaptam: ennek a fának egyetlen gyógyítója van, a fejsze. Ki kell vágni. Keresztelő János arra figyelmeztetett, hogy a fejsze immár a fák gyökerére vettetett. Jézus pedig teljessé tette a figyelmeztetést: minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, ki­vágatta tik! ÜGY LEHET, KERESZTELŐ JÁNOS állhatna meg halkabbra fo­gott szóval hantok mellett, ahogy mi ma. A mi óemberünk porladó hamvai mellett. De ő nem fogja halkabbra a szót. És Jézus sem. Még élünk. Sajnos az óemberünk is. A szavaink árulják el. De ő kézen fog, s lehet, hogy halkabb szóval, de hív: újjá kell lenned. „Íme, én adok nékik új szívet.” Lehetséges ez? Hát nem a fejsze kell? Lehetséges. Egyik kegyességi énekben hangzik ez a sor: „Halál­ban hevertem, de Ő felemelt.” Beoltattunk a szőlővesszőbe! Ezért lehet és kell „szavainkban és cselekedeteinkben tisztán és szemérme­sen” élni, mindig szeretetből szólni — mert szeretetből szólni több, mint igazat szólni! —, nem suttogni, hanem felelősen szólni és élni. Ezért imádkozunk így: tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, s az erős lelket újítsd meg bennem. Lehet-e termőbb a bizonyságtételünk; mint ez a költői sor: „vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld". Koren Emil Imádkozzunk! Tisztíts meg, Uram, mert nélküled kusza, tisztátalan, önző az éle­tem, s nem a jót cselekszem és szólom, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok, s amivé lesznek még jóakaratú szavaim is. Véred bennem áramlása teremtsen újjá, Krisztusom! Szentelj meg, Isten élő Lelke, hogy jó gyümölcsöt teremjek! — Reformáció ünnepén az ol­tárterítő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 5,1— 10; az igehirdetés alapigéje: Rm 3,20—26 (27). — Szentháromság ünnepe után a 20. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Ef 5,15—21; az igehirdetés alapigéje: Mt 12, 33—37. — ZUGLÓ. November 8-án, vasárnap délután 4 órakor szere- tetvendégség lesz a gyülekezet­ben, amelyen Virágh Gyula,, a Pesti Egyházmegye esperese tart előadást. — CSORVÁS. A gyülekezet templomának 80 éves jubileumi ünnepére özv. Biró Jánosné és özv, Csiafri Andrásné arannyal hím­zett zöld bársony oltárterítőt ado­mányozott. Isten áldása legyen az adományon és a jószívű adakozó­kon. — SZIRÁK. Nagy Ilona lelkész állásáról szeptember 1-i hatállyal lemondott. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke Zaveczky József segédlelkészt küldte ki a sziráki gyülekezetbe. — BALASSAGYARMAT. A szeretetotthon vezetésére szep­tember 1-i hatállyal Nagy Ilona lelkész kapott megbízást. — LELKÉSZAVATÁS AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET­BEN. Dome Dávidné, sz. Smidéli- usz Katalin lelkészi munkatársat szeptember 13-án Csöngén lel­késszé avatta D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke. — CSÖNGE. Deme Dávidné, sz. Smidéliusz Katalin beiktatása szeptember 13-án volt a gyüleke­zet lelkészi állásába. — BUDAHEGYVIDÉK. A gyü­lekezet megszervezte második lel­készi állását, erre október 11-én egyhangúan meghívták Kőszeg- ghy Tamás volt püspöki titkárt. Beiktatása november 14-én, szombaton délután 4 órakor lesz. Az ünnepi istentisztelet igehirde­tői szolgálatát D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke, a beiktatást dr. Koren Emil, a Budai Egyházmegye esperese végzi. Budapesten, 1981. október 31-én, reformáció ünnepén Deák tér de. 11. (úrv.) Ifj. Foltin Brúnó, du. 6. (úrv.) Hafenscher Ká­roly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél Ll. Ruttkay Levente. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente, du. 6. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. fél 12. Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. du. 6. Rédey Pál. Kőbá­nya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Pé­ter u. 33. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) du. 6. Szemenyei Sándor. Kassák Lajos út 22. de. 11. du. 6. Üjpest de. 10. (úrv.) Blázy Lajos, du. 6. (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula, du. 6. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kis­pest de. 10. Bonnyai Sándor. Pestúj­hely du. 5. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály du. 6. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. 6. Szalay Tamás. Rákoscsaba (re­formátus templom) du. 6. Kosa László. Rákoshegy du. 6. Ferenczy Zoltán. Rákosliget du. 6. Kosa Pál. Bécsikapu tér de 11 Ottlyk Ernő, du. 6. Ottlyk Ernő. Óbuda de. 10. (úrv.) Oörög Tibor, du. 6. Simon Imre. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 11. Csengőd:/ László. Pesthidcgkút de. fél 11. Kő- szeghy Tamás. Modori u. G. de. 10. Ke­lenföld de. 11. Missura Tibor. Kelen- völgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. Rőzse István, du. 6. Református templom. Csepel du. 5. Mezősi György. Budapesten, 1981. november 1-én Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Foltin Brúnó. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Mun- tag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út -4. de. fél 11. Ruttkay Levente. Kará­csony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Váci út 129. de. hegyed 10. Frangepán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Vi­rágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyüla. Pestlőrinc de. 10. Ma­túz László. Pestlőrinc Szemere telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kis­pest de. 10. Bonnyai Sándor. Kisnest Wekerle télen de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Rákospalota MÁV telep de. 8. Matúz Pál. Rákospa­lota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 7. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Bécsikaou tér de. 9. (úrv.) Nagy László, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Nagy László. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Csengődy László. Pesthideekút de. fél 11. Csen- pőóy László. Modori u. G. de. 10. Kelen­föld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. G. Missura Tibor. Német­völgyi út 138. de. 9. M’ssura Tibor. Naevtétépv de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rőzse István. Budafok de. H. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — RÉGI, 1947 előtti használt levele­zőlapokat, levélborítékokat, tábori postát és bélyeggyűjteményeket ve­szek. Különösen érdekelnek az egyko­ri Árva és Szepes megyében feladott levelek. Cornides Sándor bélyegke­reskedő, Budapest, 1067 Lenin krt 79. (udvar). Telefon: 121-589. — TISZAFÖLDVÁR harminc éve le­zárt temetője felszámolásra kerül. Kér­jük az ott lévő sírok hozzátartozóit, hogy a síremlékek elszállításáról és az esetleges exhumálásról a jelen hirdetés megjelenésétől számított hat hónapon belül intézkedni szíveskedjenek. A gyülekezet elnöksége. — EGYHÁZUNK tulajdonában levő IV. emeleti 60 négyzetméteres komfor­tos lakást bérlője elcserélné budapesti, vagy 50 kilométeres körzetében, eset­leg vidéki nagyvárosban levő hasonló alapterületű lakásra, vagy kertes ház­ra. Munkaviszony esetleg egyházunk­nál megoldható. Érdeklődni egész nap: Budapest VIII., Üllői út 24. Acsádi. — ÉRD-PARKVÁROSBAN 174 négy­szögöles telek kis kőépülettel, termő gyümölcsfákkal és szőlővel eladó. Köz­művesítésre van lehetőség. Érdeklődő leveleket „Kis nyaraló” jeligére a ki- adóhivatalba kérjük. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—vni Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 81.2734 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÜR! Azt, hogy élj törvé­nye szerint, törekedj szeretetre és légy alázatos Isteneddel szem­ben” (Mik 6,8). VASÁRNAP. — „Isten feltá­masztotta Krisztust a halálból, és titeket is ővele együtt életre kel­tett” (Kol 2,12—13 — Ez 20,41—42 — Mk 10,2—9 — Zsolt 46). Isten azért lehet „oltalmunk és erőssé­gűnk”, mert hatalmas és szeret bennünket Ezt bizonyította Jézus feltámasztásával és azzal, hogy minket is feltámaszt. Ezért hatal­ma és szeretete életünket formáló erővé lesz minden akadállyal szembén. Nemcsak „hitéletünk­ben”, hanem minden területen: egyéni, családi, társadalmi éle­tünkben egyaránt. „Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk; Ha ő velünk, ki elle­nünk? Az Úr a mi oltalmunk ...” (256. ének 1.). HÉTFŐ. — „Maradjatok meg a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől” (Kol 1,23 — Zsolt 62,7 — 5 Móz 27,11—26 — Zsid 11,8—22). Hatalmas csodákra ké­pes a hit. De nem egyszerűen Isten létének elhivése, hanem az Istennek való engedelmesség, és nem a mi „elhatározásunk”, ha­nem a hitet ajándékozó, erős Isten. Ezért nem a „mi” hitünk, hanem az élő Isten a reménysé­günk, aki megszabadított minket a bűn hatalmából. „Maradj meg hűségeddel velünk Uram Isten, Adj erőt, hogy megálljunk Mind­végig a hitben” (290. ének 6.). KEDD. — „Csak pára az ember élete, ha mérlegre kerülnek, a pá­ránál is könnyebb mindegyik” (Zsolt 62.10 — Lk 1,52 — 2 Móz 18,13—27 — Zsid 11,23—31). Ki­csinységünk, erőtlenségünk, meg- fáradásunk sokszor bénítja szol­gálatunkat. Ne önmagunkra te­kintsünk, hanem arra, Aki a mi legapróbbnak látszó szolgálatun­kat is fel tudja használni ember­társaink, környezetünk és társa­dalmunk javára. Isten nem elbi­zakodott, hanem hűséges emberek által akar jót tenni világunkkal. „Ments meg a kevélységtől, El­bízott önhittségtől, Uram, híve­idet; ints, hogy sokkal tartozunk, Méltatlan szolgák vagyunk: Ó, adj alázatos szívet” (459. ének 6.). SZERDA. — „Buzdítsátok egy­mást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy meg ne kemé- nyedjék közületek valaki a bűn csábításától” (Zsid 3,13 — 5 Móz 11,26—28 — Kol 3,18—25 — Zsid 11,32—40). Nem báboknak tekint bennünket az Isten, hanem fele­lős életre és szolgálatra hívott el. Nemcsak azért kell felelnünk, hogy személyesen elfogadtuk-e Isten kegyelmét, hanem egymás sért is felelősek vagyunk. Isten egymásra bízott bennünket, így akarja gyakorolni szeretetét álta­lunk. „Egyik ha elesnék, Vegye fel a másik, Tegyen érte mindent, Mi üdvére válik. Sorakozzunk összébb, Szívesen szolgálja Az erős a gyöngét” (450. ének 8.). CSÜTÖRTÖK. — „Énekeljetek az Urnák, áldjátok nevét, hirdes­sétek szabadítását nap mint. nap” (Zsolt 96,2 — 1 Thessz 5,18 — Fi- lem 1—22 — Zsid 12,1—11). Isten­nek hálát adhatunk imádságunk­kal, énekünkkel. A keresztyén ember boldogan megteszi ezt na­ponként. Istennek mondott köszö- netünk azonban nem merülhet ki csupán szavakban. Szolgáló szere­tetünk az igazán méltó hálaadás. Elkezdve attól, hogy megbocsá­tunk az ellenünk vétkezőknek, egészen odáig, hogy naponként megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy társadalmi kérdésekben is gyakoroljuk a Krisztustól tanult diakóniát. „Dicsérjük Istent! Mind, ki féli itt lent. Nagy nevét vígan, énekszóval áldja. És buzgó hálát vigyen oltárára! Dicsérjük Istent!” (710. ének 1.) PÉNTEK. — „Ne félj, kicsiny nyáj, mert úgy látta jónak Atyá­tok, hogy nektek adja az orszá- gor!” (Lk 12,32 — Ézs 65,19 — Ef 5,25—32 — Zsid 12,12—17). Isten országának legnagyobb öröme az, hogy Isten együtt van népével. Ez az öröm valósul nekünk már most „előlegként”, amikor Isten igéjé­ben szól hozzánk, mi pedig imád­ságunkban szólíthatjuk meg őt. Ezt a „titokzatos” közösséget Jézus Krisztus teremtette meg az egyházban, amely az ő teste, mi pedig tagjai vagyunk. „Isten szí­vén megpihenve Forrjon szív a szívre hát. Lángszerelmünk hőn ölelje Édes Megváltónkat át. Ö fejünk, mi néki teste, Ö a fény, mi színei, Mink a hívek, ő a Mes­ter, Ö miénk, övéi mi!” (752. ének 1.). SZOMBAT. — „Mi nem a meg­hátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” — Zsid 10,39 — Jer 2,17 — 1 Kor 7,29—31 — Zsid 12,18—24). Az ember azt gondol­ja, hogy jobban tudja, mire van szüksége, mint Isten. Ezért ha Isten akarata ellenkezik az övé­vel, elfordul Istentől, „meghát­rál” a hitben. A keresztyén em­ber hálaadással fogadja Isten akaratát, mert tudja, hogy Isten minden cselekedete örökéletünket célozza. „Ö mást nem is akarhat, Csak mi javunkra van; Jósága égi harmat, Mely ránk száll untalan. Örök üdvöt is ád, Midőn szívét kitárva Hívogat mennyországba, S elküldi szent Fiát” (367. ének 4.). Bárány Gyula — MÜZEUMÜGY. Németh Ti­bor vanyolai lelkésznek, az Észa­ki Egyházkerület gyűjteményi előadójának cikke jelent meg a Bakony tája című lapban a va­nyolai születésű Vajda Péter munkásságáról. — HIBAIGAZÍTÁS. Október 18-i számunk Rohanunk, rohanjunk című gl ossza ja második bekezdé­sének vége helyesen így van: Sőt, a tevékenységeink napi rangsoro­lásán túl azt is szükségesnek tart­ja — helyesen —, hogy időnként számot vessünk a személyisé­günkre jellemző életmóddal. Ilyen megállásra és elgondolkozásra kényszeríthet egy súlyosabb be­tegség, de magunktól is meg kel­lene tennünk időnként életbeosz­tásuk felülvizsgálatát. — KELENFÖLD. A gyülekezet szokásos — a hó első szombatján — tartandó szeretetvendégségén, november 7-ép délután fél 6 óra­kor a XI. Bockai út 10 sz. alatti tanácsteremben Benkő Béla csil­laghegyi lelkész tart előadást „Találkozásom a budapestiekkel” címmel. Minden érdeklődőt szere­tettel várnak. — BÉKÉSCSABA. Dr. Káldy Zoltán a Déli Egyházkerület püs­pöke Hegedűs Zsuzsanna lelkészi munkatársat a békéscsabai gyüle­kezetbe küldte ki szolgálatra no­vember 1-től. — HALÁLOZÁS. Ihász Lajosné sz. Salamon Vilma a budafoki gyülekezet kelenvölgyi szórvá­nyának tagja, lapunk hűséges ol­vasója elhunyt. Ravatalánál Isten vigasztaló kegyelme Jn 10,27—28 verse alapján hangzott. — özv. Pongrác Istvánná, a cá- ki gyülekezet tagja türelemmel viselt hosszú szenvedés után 74 éves korában elhunyt. Temetése október 10-én volt a cáki temető­ben. „Mert nincsen nekünk mara­dandó városunk”. EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM Budapest V., Deák tér 4. Állandó kiállítás: Evangélikusság a magyar kultúrában Időszaki kiállítás: Liturgikus művészet — keresztelési tárgyak Nyitva hétfő kivételével naponta 10—18 óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom