Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-11-08 / 45. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVAN GÉLIKUS HETILAP XL VI. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1981. november 8. Ara: 4,50 Ft A Türelmi Rendelet jubileuma Becsben Ismert, hogy II. József császár 1781. október 13-án adta ki Türelmi Rendeletét, melynek bevezetésében többek között ezt mondotta: „Miután meggyőződtünk, hogy minden kényszer, amely erőszakot tesz az emberek lelkismeretén, a lehető legnagyobb mértékben ártalmas, ezel szemben igen nagy, haszon árad ki a vallásra és az államra az igazi, a keresztyén sze- retetből javallt türelemből, elhatároztuk, hogy ezt összes örökös tartományainkban szilárd törvényekkel megerősítjük.” Ennek alapján az evangélikusok és reformátusok, ott, ahol legalább száz család volt, imaházat, iskolát, paplakást építettek. De az imaháznak nem lehetett tornya és harangja. A lelkészek a fíliákba is kimehettek. AZ AUSZTRIAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ a Türelmi Rendelet 200. évfordulóját szinte az egész évben ünnepelte a különböző es- perességek területén. A központi országos egyházi ünnepély Becsben volt október 9—12. között a bécsi Stadthalléban. A három napra kiterjedő rendezvényeknek a főtémája ez volt: „A hit: esély a világ számára.” A rendezvények keretében egymást váltották az istentiszteletek, bibliaórák, fórumok, eszmecserék, találkozások, ökumenikus és ifjúsági összejövetelek, filmbemutatók. OKTÓBER 11-ÉN ünnepi isten- tisztelet volt a Stadthalléban, melyen részt vettek a bécsi evangélikus és református gyülekezetek tagjai, de nagy számmal jöttek el gyülekezeti tagok Ausztria egész területéről. Legalább 6000 ember volt jelen. Az istentisztelet keretében „multivisio”-s filmbemutató volt az ausztriai evangélikus és református egyház múltáról, jelenéről és feladatairól. Kitűnően szemléltették az egyház munkáját a gyermekek, az ifjak, az öregek, a betegek között, továbbá a misszióban. A multivisiós bemutatást élőképek kísérték: a gyermekek, ifjak stb. egy-egy jelenettel illusztrálták a közöttük folyó munkát. Ezt igehirdetés követte. Az egész ünnepségen nagyon jelentős volt az énekkar szolgálata. Az istentisztelet kezdetén Oskar Sakrausky, az ausztria evangélikus egyház püspöke köszöntötte a résztvevőket és külföldi vendégeket, akiknek sorában ott volt Carl Mau, a Lutheránus Világ- szövetség főtitkára, Ján Michalko szlovákiai egyetemes püspök, dr. Albrecht Schönherr berlini püspök, Wladislaw Kiedron csehszlovákiai (Szilézia) püspök, Ludvik Novak szlovéniai püspök, dr. Ko- vách Attila református püspök, dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke és felesége. A VASÁRNAPI PROGRAMOT HÉTFŐN (október 12-én) egy egy- háztröténeti kiállítás követte, a bécsi Nemzeti Könyv tárban, ahol megjelent dr. Rudolf Kirchschläger államelnök is. A kiállítást dr. Mertha Firnberg miniszterasszony nyitotta meg. Az osztrák evangélikus egyház gazdag történeti múltját, gyűjteményi értékeit kitűnően mutatja be ez a kiállítás, amely a jövő év március 27-ig lesz nyitva. A ZÁRÓÜNNEPÉLY október 13-án délután volt Bécsben, az alsó-ausztriai tanácsházban. Ennek keretében ünnepi zsinati ülés volt, melyet dr. Günter Sagburg, az evangélikus zsinat elnöke vezetett. Jelen volt és köszöntötte az ünnepi ülést dr. Rudolf Kirchschläger államelnök, dr. Fred Sinowatz kancellárhelyettes, (Kreisky kancellár beteg volt), dr. Franz König a római katolikus egyház érsek-prímása. Méltatta a Türelmi Rendeletet Oskar Sakrausky püspök is. A Türelmi Rendelet 200. évfordulóján rendezett bécsi ünnepségek egyházunknak is alkalmat adtak arra, hogy tovább mélyítsük kapcsolatainkat az osztrák evangélikus egyházzal. De megmutatták a rendezvények azt is, hogy a 6%-os számaránnyal rendelkező osztrák evangélikus egyház teljes egyenlőséget élvez a többségi római katolikus egyházzal, továbbá, hogy tekintélye és súlya van a társadalomban. PIMEN PÁTRIÁRKA LÁTOGATÁSA A FINN EVANGÉLIKUSOKNÁL Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a Finnországi Evangélikus Egyház meghívására látogatást tett Finnországban augusztus 31. és szeptember 6. között. A történelem folyamán ez volt az első eset, hogy az Orosz Ortodox Egyház feje külön az evangélikusok meghívására látogatja meg Finnországot. „A moszkvai pátriárka látogatása a megbecsülés, bizalom és barátság kinyilvánítása a Finnországi Evangélikus Egyház iránt” — mondotta Mikko Juva finn evangélikus érsek, majd hozzáfűzte, hogy a két egyház kapcso- rata jelentős a két nép kapcsolatai szempontjából is. A két egyház kapcsolatai az elmúlt tizenöt év során igen kiszélesedtek. Képviselői öt alkálom- mal találkoztak kétoldalú dialógus céljából. Különböző szintű egyházi delegációk tettek kölcsönös látogatásokat. A Helsinki Egyetem és a Leningrádi Teológiai Akadémia ez évben pedig ösztöndíjasok cseréjét kezdeményezte. Pimen pátriárka mostani látogatása pedig egyúttal viszonzás Martti Simojoki érsek 1975-ös és Mikko Juva érsek 1979-es látogatására. A kilenctagú orosz ortodox küldöttségben a pátriárkát elkísérte többek között Antonij, Leningrad és Ladoga metropolitája, Filaret metropolita, a moszkvai patriar- kátus külügyi osztályának vezetője, valamint Kirill érsek, a leningrádi Teológiai Akadémia dékánja. SAM DAHLGRÉN KÖZÉP-AZSIÁBAN A Szovjetunió Közép-ázsiai részén újabb evangélikus gyülekezetét látogatott meg dr. Sam Dalilgrén, a Lutheránus Világszövetség Európa-titkára. Frunzétól 35 kilométerre egy kis mezőgazdasági település 400 lelkes gyülekezetében töltött egy napot és járt Frunzéban. Alma Atában, Tokmában, Dalilgrén lelkészt megragadta a gyülekezetek életének elevensége és az istentisztelet. Herald Kalnins szuperintendenssel együtt, aki a lettországi evangélikus egyház megbízásából gondozza ezeket a gyülekezeteket, látogatást tettek az Orosz Ortodox Egyház, a római katolikus egyház, valamint a mennoniták és a mohamedánok helyi vezetőinél is. Nagytarcsa 1931—I9#l Ölvén éves a nagytarcsai gyülekezet temploma EGYSZER TALÁN ÉRDEMES ÉS ÉRDEKES LENNE egyháztör- ténetileg feldolgozni és kikutatni a fővárosunk peremén és vonzás- körzetében élő evangélikus gyülekezeteink történetét, ezeknek a gyülekezeteknek az egymáshoz való kapcsolatait. Ez a vállalkozás nemcsak eddig nem ismert múltbeli értékek és tények, hajdanvolt szokások és egy sajátos kegyesség összképét adná, hanem arra is válaszolna: mennyiben járult hozzá' az ősök hite, szokásaik, hagyományaik, nemzetiségi szokásaik az eleven gyülekezeti élethez. ötven év az ember életében nagy idő, egy templom esetében szinte gyermekkor, pláne, ha arra gondolunk, hogy több száz éves műemlék templomainkban is felcsendül az ének vasárnapról vasárnapra. Nagytarcsán mégis valami különös áhítattal, megille- tődöttséggel énekelt, imádkozott és örvendezett együtt egy több mint félezer lelkes templomi gj'ü- lekezet, érthető okokból: nekik az ötvenéves templomuk mindennél drágább. EBBEN A HITBEN ÉS BIZONYOSSÁGBAN erősítette az ünneplő gyülekezetét az az igehirdetés és szolgálat, amelyet dr. Káldy Zollán püspök végzett szeptember 27-én a gyülekezetben. A 26. zsoltár 3—8. verseit alapul véve megragadóan szólt a templomszeretetről. „A zsoltáríró olyan valaki, aki szereti a templomot. Szerelmese a templomnak. A nagytarcsaiak országszerte híresek a templom- szeretetükről és templomba járásukról. Minden templomszeretet mögött ott van egy nagyobb szeretet is: az Isten iránt való szeretet. Ez határozza meg a keresztyén életet, szolgálatot, mindent.” A továbbiakban arra mutatott rá a püspök igehirdetése, hogy miért kell az Istent szeretnünk. „Ahol az Isten nagy, ahol betölti az Isten nagysága a templomot, ott az ember kicsi kell, hogy legyen. Képesek lehetünk nagy dolgokra az életben, de áld az Isten előtt all, az mindig kicsivé lesz. Ezzel Isten meg akarja szabadítani az embert attól, hogy magát táncolja körül, s önző életet éljen. Akik az Isten előtt élnek, másokért élnek. Az Isten előtt élő és álló evangélikus ember az emberekért él. Erre az életvitelre Jézus Krisztus bűnbocsátó szerete- te oldoz fel és tesz képessé. Erről a szeretetről szól az evangélium. Azért drága hely az Isten háza. mert abban az evangélium hirdet - tetik, és itt a súlyos lelkiismereti terheket cipelő ember bűnbocsánatot , kaphat., A mindenkori gyülekezetnek éppen ezért van tehát oka azt mondani: Köszönöm Istenem!” KIEMELKEDŐ VONÁSA VOLT az ünnepi eseménynek az a tény, hogy a gyülekezet ifjúsága nagy számban és szolgálatot végezve vett részt e jeles alkalmon. Hangszerkísérettel és kórusművet külön is énekelve szolgáltak. Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követte. Ennek bevezetőjeként Terjánszki János felügyelő köszöntötte a gyülekezet vendégeit — a testvér cinkotai és csömöri gyülekezet képviselőit, Vasné Nyéki Ilona VB elnököt a községi Tanács és Gádoros Gézáné titkárt, a helyi Hazafias Népfront Bizottság képviselőjét. A GYÜLEKEZET ÉS A TEMPLOMÉPÍTÉS rövid történetének ismertetése után köszöntések hangzottak el. Szalay Tamás cinkotai lelkész azokról a testvéri szálakról szólt, melyek rokoni, munkatársi és gyülekezeti vonatkozásban összekapcsolják a két gyülekezetei. Gádoros Gézáné népfronttitkár meleg hangon szólt arról, hogy a templom a béke és a szeretet háza, s akik oda járnak, azoknak a szolgálatára, jóakaratára és segitőkészségére számít egész népünk és társadalmunk. Gyarmati István egyházkerületi segédlelkész zsoltár-igével kívánt áldást, Bálint Józsefné, Nagysándor pedig a péceli és isaszegi társgyülekezetek örömét tolmácsolták. A köszöntések sorát a csömöri gyülekezet egy presbitere Alajtner Ferenc folytatta, s végezetül Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyház- kerület és egész egyházunk örömét tolmácsolta. Biztatott, buzdított eleven hitélere, szolgáló sze- reetre, társadalmunk és az emberiség nagy ügyei iránti hűségre. NÉPVISELETBE ÖLTÖZÖTT GYERMEKEK ÉS FELNŐTTEK színpompás csapata, a különböző gyülekezetekből Nagytarcsána érkezett vendégek serege, a helyi állami vezetők megtisztelő jelenléte és az a sok figyelmesség, külön-külön is, meg együttesen is amit a vendéglátók tanúsítottak, az Isten szeretetét hirdették. Szalay Tamás Hogyan válik líözlíinccsc egyházi gyűjteményeiül« anyaga? Gyűjteményi konferenciát rendezett egyházunk október 22—23- án az Evangélikus Teológiai Akadémián a gyülekezeti gyűjtemények vezetői és az egyházmegyék gyűjteményi előadói részére. A tanácskozást dr. Káldy Zoltán püspöknek, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács elnökének megnyitó szavai indították el. A püspök értékelte mind a három gyűjteményi ágazat, a könyvtár, a levéltár és a múzeum eddigi jelentős munkáját, s a magyar kultúra ápolásában végzett fontos szolgálatát. Feladatainkat a jövőben is csak a lehető legjobban végezhetjük. Ezért kell munkánkat újra és újra átgondolni, s a kopott szakirányításhoz igazítani. A KONFERENCIA megnyitásán jelen volt dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő is. A Művelődési Minisztérium képviseletében Kisasszondy Éva vett részt a tanácskozáson, és tartott előadást az egyházi levéltárak kezelésének elvi és gyakorlati kérdéseiről. Elismeréssel állapította meg, hogy az evangélikus egyházi levéltárak anyagáról elkészültek a kívánt jegyzékek, amelyek a biztonságos őrzés és a kutatás szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Ezek nyomtatásban való megjelentetése 1982-re várható. Az előadás az állami és egyházi levéltárak helyzetének és munkájának ismertetésén kívül, sok gyakorlati tanácsot is adott. AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZI KÖNYVTÁRAKBAN található kincsek méltó részét alkotják az ország könyvállományának. Ezek felkutatása és leírása fontos feladata az egyházi könyvtárak kezelőinek. Erről a munkáról tájékoztatott Vásárhelyi Judit kandidátus, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa. Előadásában bőven említett példákat arra nézve, hogy milyen jelentős számban vannak egyházi könyvtárakban olyan régi magyar nyomtatványok, amelyek másutt nem találhatók meg. Ezek gondos őrzése és a tudományos kutatás számára való feltárása elengedhetetlen szolgálata egyházi könyvtárainknak. NAGY ÉRDEKLŐDÉST ÉS VISSZHANGOT keltett Vörös Károly kandidátus előadása. Azokra a művelődéstörténeti kérdésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egyházi könyvtárak és levéltárak tárnak elénk. Az előadást sok hozzászólás követte, amelyek mind azt mutatták, hogy a résztvevők komoly segítséget és ösztönzést kapnak az előterjesztésből az egyház írott és nyomtatott értékeinek feltárására és továbbadására. Hasznos volt műkincseink védelme és nyilvántartása szempontjából a református és a római katolikus egyház gyűjteményi kérdéseiről is tájékozódni Takács Béla és Farkas Attila előadásaiból. A konferencia segített értékeink gondosabb őrzése és megismertetése vonatkozásában még felelősségteljesebb munkára. Vető Béla NÉGYSZÁZÖTVEN FINN MISSZIÓI MUNKÁS KÜLFÖLDÖN A Finnországi Evangélikus Egyház által elismert hat missziói szervezet jelenleg 450 missziói munkást foglalkoztat külföldön. Tíz afrikai, tíz ázsiai országban, valamint Ausztráliában és néhány európai országban tevékenykednek finn misszionáriusok. A missziói munkásoknak több mint felét a Finn Missziói Társaság küldte ki. A missziói társaságok 1980-ban 42 millió finn márkát kaptak (kb. 10 millió dollár) és ez 19 százalékkal magasabb az előző évi összegnél. A befolyt összeg 80 százalékát önkéntes munkások gyűjtötték, így például gyülekezeti missziói körökben. Az evangé-, likus gyülekezetek költségvetésükből több mint 8 millió finn márkát (kb. 2 millió dollár) adtak a missziói munkára.
