Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-06 / 49. szám

Rédcy Pál riportja

Megy a gyűrű vándorútra 3.

Azt tanácsolták, ne nyúljak ehhez a témához, darázsfészekbe nyúlok vele. Minden idevágó sor kellemetlenül érintheti az olvasót, s a világ akkor sem fog a keresztyén felfogás tengelye körül forogni, ha még olyan vaskos igazságokat szögezünk is le. Néhány moralizáló, általában idős ember kedvében járni olcsó sikert jelent. Számoljak inkább a realitásokkal. Azzal, hogy korunkat általában az emberi kapcsolatok lazulása, sőt felbomlása jellemzi. A példátlan méretű urbanizáció, a társadalom elképesztő mobilizációja, a társadalom hagyományos és ökológiai környezetének változása, a nagy családok felbomlása, a lakóhely és munkahely térbeli kettéválása és egyéb más tényezők szétrombolják az emberi kapcsolatokat. Még a legkiválóbb szociológusok sem tudnak egyértelmű prognózist nyújtani.

A HÁZASSÁGI ERKÖLCSNEK látszólag egyetlen tilalomfája van, az egyház. De jószerével ez előtt a tilalomfa mellett kalapemelés nélkül mennek el az emberek.

Keresztyén tanításunknak három sarkalatos pontja van a házasságról: „a házasság nem csak emberi ügy, hanem Isten életrendje, a házasság Isten akarata szerint egész életre szóló közösség, és a házasság Isten akaratából a férfi és nő monogám, tehát kizárólagos és teljes életközössége”. Ebben a három tételben minden egyház egyetért. Rést persze ezeken a tételeken bőven ütött politika, hatalmi, történelmi érdek, társadalmi szükségszerűség. A kirívó esetek az átlagemberek morális érzékét és stabilitását megingatták. (Ilyen volt Keresztes példája is, de ilyen az irodalomban Karenina Anna, A különös házasság stb., stb. története.)

cáfolja a keresztyén házassági erkölcsöt. Ezért az egyház égető kérdése, hogy együtt ússzon-e az árral, mint a döglött halak, vagy szembe az árral élő halak módján. Azt hiszem a kérdésre egyértelmű a válasz. S attól, hogy hallgatunk erről a „világjelenségről”, még nyiván- valp, hogy izzó valóság.

Hol is kellene megragadnunk a problémát?

MINDENEKELŐTT SZERETNÉM LESZÖGEZNI, hogy — hála Istennek — nemcsak a házasság válságával, a családi élet összeomlásával kell számolnunk. Mert létezik egy másik „vonulat” is, egy reakció, amelyben nem minden fajta emberi kapcsolat sorvadásáról kell szólnunk. Az emberek nagy részében, óvatosabban fogalmazva, egyre növekvő táborában feltámadt a vágy és felismerték a primér kapcsolatok fontosságát, szerepét és rangját. Szerencsére nem pusztán nosztalgia-hullámról kell beszélnünk. Hanem arról a mélységes vágyról, amely a megtisztult kapcsolatokat keresi a barátság, a szerelem, a család újra- élésében. Még feltűnőbb az, hogy ezek a törekvések egyre nagyobb társadalmi figyelmet élveznek és egyre előkelőbb rangot kapnak. (Baráti körök alakulnak, család- védelmi törvényt hoztak stb.) A tízparancsolat két bástyája (a hatodik és tizedik) az élet társadalmi sakktábláján ismét kedvező pozícióba került.

De ezek még csak jelek, mint az alkonyi rőt fény, amely vihart jelez. Mégis kedvező jelek a gyűrű vándorútján.

MERT ITT VANNAK A FIATALOK. Nem az „alsó tízezerre” gondolok, a csövesek, pánkok, di- gók táborára, az aluljárók és razziák hálóin fennakadt csoportokra, hanem azokra, akik tiszta idealizmussal, szerelemmel közelednek a házasság réve felé. Sok a kritika, szemrehányás és gyanakvás bennnük irányunkban —, hiába, az apák ették meg az egrest s a fiák foga vásott bele —, ezért szeretnék jobban, becsületesebben lerakni a jövő családi életének alapjait. Egyfajta tervszerű elszakadást tapasztalok attól a nemzedéktől, amely véleményük szerint „vizet prédikált és bort ivott”, erkölcsileg elbukott előttük. Ezeket a fiatalokat nem kötik a szülők beavatkozásai, társadalmi konvenciók és előítéletek, vagyon és hátrányos helyzetek, érzelmi tisztaság és romlatlanság vágya sodorja őket egymás karjaiba.

Kovács Erika elhagyta szüleit. Alig várta, hogy nagykorú legyen. Nem bírta elviselni az otthon légkörét. Sem a szüntelen torzsalkodást, sem a durva hangot. Sem a vagyonszerzésre fecsérelt életet, sem a szívtelenséget. Albérletbe költözött, zsíroskenyéren élt és boldog házasságról, családi életről ábrándozott. Azután jött a „királyfi”. Egyszerű szerelő ruhában, de ugyanolyan háttérből és Erikát oltár elé vezette. Nem igényeltek szülői segítséget, de az 1200 forintos albérleti szobára csendesen borult az alkony.

A fiatalok keresik a csendet és boldogságot. Megcsömörlöttek a tépett idegzetű — fájdalom —, magukon uralkodni nem tudó szülőktől, a békétlen, zaios élettől. Nincs szükségük a „vérrel és verejtékkel” szerzett vagyonra, beérik egyszerűbb körülményekkel, a maguk boldogságát építik. Talán jobban, mint mi. Minden esetre a gvűrű Erikáék esetében két meleg, puha tenyérbe szorult.

(Folytatjuk)

Kemény és kérlelhetetlen ezen a téren a római egyház. Nem ismeri el az érvényes házasság felbontását, nem esket újra elváltakat (a házasság szentség!). Ezzel a szigorú felfogással egyfelől a házasságon kívüli kapcsolatok malmára hajtja a vizet, másfelől a teljesen megromlott házasságokat, a családi élet elviselhetetlen állapotát, annak minden erkölcsi konzekvenciájával szorította felbonthatatlan abroncsok közé. Túl ezen az állami házasságkötés, következésképpen a polgári házasságbontás el nem ismerése rendkívül súlyos' konfliktusba sodorja híveit. Más a helyzet olyan államokban, mint pl. Olaszországban, ahol az állami törvények alkalmazkodnak az egyház rendjéhez. (De pl. Sofia Loren francia állampolgárságot vett fel, hogy elválhasson.) Ahol a „kettős morál” érvényesül, valahol a lelkiisméret szenved súlyos törtést.

Teremtsetek rendet

*

Halálra marják az éjszakai ebei a béke

fehér madarát, a tiszta

és nemes gondolatot.

S mintha az egész világra

valami szörnyű dermedtség törne, mikor

az elvetemültség

hiénái

tépázzák

a jóakarat szövetét.

Képtelenség

föli bük kerekedni?

A reformáció egyházai azt vallják: „a házasságkötés törvényszerű szabályozása és közjogi érvényességének megadása az állam hatáskörébe tartozik”. De hozzátesszük:” a keresztyének házassága éppen úgy, mint a nem keresztyéneké egész életre kötelező házasságok az egyház áldása nélkül is.” Hogy azonban érvényes házasságból „Istennek tetsző, Isten szent életrendjét vállaló házassággá legyen, ehhez szükségünk van Isten igéjére és kegyelmére, a gyülekezet imádságára”. Ennyit mond egyházunk pl. az érvényes házasságról. És mit mond a bontásról ?

Dehát a lét igaz

és szent érveit nem vesztheti az ember el.

Ör-fények

ti drága szent erők,

mozdítsátok meg a világot

a tiszta

erőkkel,

a bennünk lobogó űzzél.

Vékey Tamás

Logikus, ha a kötés közjogi szabályait elismeri, el kell ismernie a közjog által szabályozott „oldást” is. Itt azonban már nem ilyen egyszerű az etikai helyzet. Egyházunk erről pontosan így vall: „Isten életrendjében nincs házassági elválás”. De mint ahogyan a római egyház is ismer bontó okokat —, melynek elbírálása a Szentszékre tartozik —, úgy a mienk is. Egyfelől a házasságtörés, másfelől a nem keresztyén házastárs elválása miatti esetekben elismeri a házassági elválás tényét. De vajon pusztán ilyen okokból válnak csak az emberek? A gyűrű vándorútja sok egyéb dologról is tanúskodik.

A gyakorlati élet világviszonylatban, s így lazánkban is meg— ÉRTESÍTÉS. Bakai Gitta énekesnő Budapestről Gyöngyösre költözött. Kazettán és normál szalagon továbbra is kaphatók ádventi, karácsonyi, lelki énekek szólóének előadásában orgona- és zenekari kísérettel. 3200 Gyöngyös, Vachott Sándor u. 21. Telefon: 14-395.

— FIATAL, diplomás, megbízható leány lakásért életjáradékot fizetne, vagy készpénzzel és részletfizetéssel lakást vásárolna. „Korrekt megoldás” jeligére akiadóhivatalba, vagy 689-013-as telei önszánton 18 óra után.

— RÉGI, 1947 előtti használt levelezőlapokat, levélboritékokat, tábori postát és bélyeggyűjteményeket veszek. Különösen érdekelnek az egykori Árva és Szepes megyében feladott levelek. Corni- des Sándor bélyegkereskedő. Budapest, 1067 Lenin krt. 79. (udvar). Telefon: 121-589.

— KÖZÉPKORÚ, evangélikus, főzni tudó gondozónőt keresünk a gyenesdiási Szeretetotthonba. Szobát biztosítunk, fizetés megegyezés szerint. Lelkészi ajánlás szükséges. Jelentkezést levélben az Otthon vezetőjének címére kérjük küldeni. Cím: Szabó Fe- rencné, 8314 Gyenesdiás, Békeu. 57.

Az Úr igéjére épült élet

Lk 21, 25—36

Életünk folyamán hányszor készülünk egy-egy találkozásra. Várunk valakit, akit már régen nem láttunk. Milyen boldog készülődés az, amikor a szülő várja talán már régen nem látott gyermekét. Micsoda öröm a találkozás pillanatára várni.

Ugyanakkor milyen kellemetlen meglepetés lehet az, amikor valaki váratlanul lép be hozzánk, és mi nem vagyunk felkészülve, mert nem számítottunk jövetelére. És még félelmetesebb, nyugtalanítóbb az ilyen találkozás, ha azzal jár együtt, hogy felelősségre vonnak, és el kell számolnunk mindarról, ami reánk volt bízva.

JÉZUS EBBEN AZ IGÉBEN AZT A „NAPOT” JUTTATJA ESZÜNKBE, azt a legutolsó nagy találkozást, amikor számadásra, ítéletre színe elé kell állnunk. Kísértésünk, hogy megfeledkezzünk arról, hogy földi életünk szoros összefüggésben van az ítélettel. Eár az istentiszteleteken, az igében, a keresztségben és úrvacsorában Urunkkal találkozunk, mégis mintha sokszor elhalványulna előttünk annak a Jézusnak az arca, aki „eljön ítélni élőket és holtakat”. Jézus időben szól, hogy felkészülhessünk arra a napra, hogy reménységgel állhassunk meg előtte. Nem érhet felkészületlenül és meglepetésszerűen Jézus nagy napja, ha hittel figyelünk és építünk az ő el nem múló igéjére. Jézus visszavárása nélkül csonka, nem teljes a hitünk.

SZÁMOLJUNK JÉZUS ÚJRAJÖVETELÉVEL. Jézus félreérthetetlen, világos szóval hirdeti meg jövetelét, mint az egész emberiségre kiható eseményt. Jövetelének — kijelentése szerint — lesznek megrendítő jelei. Ezektől nem azért szól. hogy valamiféle pánikot, vagy katasztrófahangulatot teremtsen. A jeleken keresztül is éber, állandó készenlétre akar serkenteni. Ezek a jelek a világtörténelem bármelyik korszakára érvényesek és nem csupán közvetlenül az ő visza- térése előtti időre. Ezek nem adnak alapot semiféle jövendölésnek, jóslásoknak, Jézus újrajövetele idői, dátumszerű kiszámításának. Jézus maga jelentette ki: „Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem ismeri, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül.” (Mt 24, 36).

JÉZUS AZÉRT IS SZÓL A JELEKRŐL, mint az ő jövetelének kísérőjelenségeiről, hogy azok láttán meg ne rémüljünk. Sőt, Jézus maga biztat örömre újrajövetelével kapcsolatban is: „Emeljétek fel fejeteket, mert közeledik megváltásotok ideje.” öreá kell néznünk, akiben Isten az ő megmentő, új világot teremtő szeretetének legnagyobb, beszédes jelét adta. Ö magát az „Emberfiának” mondja. Két mozzanat rejlik ebben a kijelentésben. Jézus földi életünknek és az ítéletnek egyaránt Ura. Eljön hatalommal és dicsőséggel, ítélni élőket és holtakat. De ugyanaz a Jézus jött el az első adventkor, hogy „megtartsa, ami elveszett.” ö az ítélet Ura. de nem egy emberellenes bíró, hanem az a Jézus, aki annyira szerette az embert, hogy életét adta érte. Visszatérése ítélet és újrateremtés. A megváltás teljességre juttatása. Isten ádventi népe ezért örül Ura visszatérésének.

JÉZUS HIRTELEN JÖN EL. Ezt fejezi ki, amikor példázatszerűen szól a fügefa kihajtásáról. Palesztinában tél után átmenet nélkül köszönt be a nyár. Egyszerre kizöldülnek a fák s ez már a nyár beköszöntőt jelzi. Ilyen hirtelen jön el Jézus, hogy elvezessen a vég-* ső célhoz. Isten országába. Nem lassú, fokozatos fejlődés útját?,® aé olyan bizonyossággal, ahogyan beköszöntenek az évszakok, elérkezik a nyár.

VIGYÁZÓ, ÉBER MAGATARTÁSBAN VÁRJUK URUNKAT. így is mondhatjuk: igéjéhez igazodó élettel. Isten mindennel megajándékozott. Amíg élünk, naponként újra és újra megajándékoz igéiével, szeretetével, irgalmával, hűségével, bocsánatával, számtalan áldásával. Minden lehetőséget megad arra, hogy úgy várjuk őt, hogy közben látjuk és végezzük mindennapi életünk feladait, és valósággá éljük az emberi életet szolgáló keresztyénségünket.

JÉZUS IGÉJE SZERINT ÖRÖK SORSUNK AZON DŐL EL. hogy jelenvaló életünkben mennyire tudtunk segítő, szükséget enyhítő, irgalmas testvérré, felebaráttá lenni embertársainknak. Az öncélú, léha, a maga javára tobzódó életnek nincs reménysége. Már most megítélt élet. Könyörögjünk az Űrhoz, hogy olyan cselekedetek kövessenek minket az ítélet napjára, amelyekkel embertársainknak szolgáltunk, és így véle, az Űrral tettünk jót.

__________________________ Povázsay Mihály

Im

ádkozzunk!

Istenünk! Élők és holtak bírájává tetted Jézus Krisztust. Mindnyájunknak meg kell jelenni ítélőszéke előtt, hogy számot adjunk mindarról, amiket a testben cselekedtünk. Áldunk téged, hogy emlékeztetsz jövetelére. Add, hogy hitben és a szeretet sokoldalú szolgálatában várjuk visszatérő Urunkat, s a te újjáteremtett világodnak boldog részesei lehessünk. Ámen.

— Advent 2. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Rm 15,

4—13; az igehirdetés alapigéje: Lk 21,25—36.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 13-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök-elnök.

— LOVÁSZPATONA. November 1-én ünnepi istentisztelet keretében Szabó Vilmos helyettes lelkész beiktatta presbiteri tisztségébe Bendes Lajost, Csiszár Sándort és Dóka Sándort.

— ÖSAGÁRD. November 15-én templomszentelési emlékünnep volt a gyülekezetben. A 195 éves műemléktemplom zsúfolásig megtelt. Az igehirdetés szolgálatát a gyülekezet volt lelkipásztora, id. Harmati Béla végezte. Ugyancsak szolgált a délutáni bibliaórán és a vallásos esten is. Ez utóbbin Tóth András felügyelő énekelt és előadta id. Harmati Béla: Az agárdiak temploma című költeményét. Győri János Sámuel lelkész a gyülekezet ének és zenekarát vezényelte a filmet vetített a korábbi helyi népviseletről. A felsöpetényi társgyülekezetben a délelőtti és a délutáni istentiszteleten Győri János Sámuel és id. Harmati Béla szolgált. — A Teológus Otthon részére egy korábbi vasárnapon végzett szupplikáció összege Ösagár- don meghaladta a 7000,— Ft-ot, Felsőpetényben a 3000 — Ft-ot. Ösagárdon folyamatban van a templomfűtés beállítása.

— ZUGLÓ. December 13-án, vasárnap délután 4 órakor szere- tetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen Szirmai Zoltán fasori lelkész tart előadást.

— DUNAHARASZTI. A gyülekezethez tartozó szórvány központjában. Tökölön szeretetven- dégségben Keveházi László esperes tartott előadást a Pest megyei Egyházmegye életéről.

— ELADOM főleg magyar és német nyelvű teológiai munkákból álló könyvtáramat. Jegyzéket betekintésre szívesen küldök. Danhauser László ny. lelkész. 1012 Budapest, I., Attila út 79. Telefon: 361-654.