Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-19 / 29. szám

é öKumené ^ öKumené öKumené ^ Különbözőségeinkben is közös Az egyházak közös éneklése Énekelhetünk együtt? Minden egyháznak megvan a maga — a történeti fejlődés so­rán kialakult — sajátos énekstí­lusa. Gondoljunk csak arra, hogy a katolikus papok áradó grego­rián éneke mennyire más, mint a kemény ritmusú református zsoltárok hangzásvilága! Milyen más _a lendületes vagy fenséges evangélikus korái! S ki ne tudná mindezektől azonnal megkülön­böztetni a szabadegyházak - pat­togó ritmusú, indulószerű, sokszor több szólamú gyülekezeti énekét? Minden egyház másként éne­kel. Ennek a cikknek most még­is az a széndáka, hogy a külön­böző egyházak éneklésében meg­keresse a közöset, az összekötő pontokat. A REFORMÁCIÓ ÓTA ÉLŐ és HATÓ az a lutheri szándék, hogy a csak papi-szerzetesi éneklést váltsa fel a gyülekezeté. Amíg azonban a gregorián bo­nyolult hangfüzéreit kellett éne­kelni, addig ehhez csak a zenei­leg képzett emberek értettek. Ezért egyszerűsítette le Luther a dallamokat, megtartva azok lé­nyeges hangjait, kialakítva ezzel a gregoriánnak gyülekezeti éneklésre alkalmas változatait. A rövid szövegekhez további vers­szakokat írt. Így jöttek létre az első evangélikus korálok, ame­lyeknek elsajátítása már nem je­lentett nehéz feladatot az egy­szerű nép számára serp. Nemcsak Luther, hanem követői is az új énekek írása mellett számos régi éneket formáltak át hasonló mó­don. Álljon itt néhány énekünk an­nak bizonyítására, milyen sok középkori eredetű dallamunk, il­letőleg szövegünk emlékeztet a reformáció előtti időkre. A Ke­resztyén énekeskönyv 105. éne­ke, a Jöjj, népek Megváltója a „Veni redemptor gentium'’, a 207-es. Krisztus halálra adatottt a „Victimae paschali laudes”, a 716-os, Szentháromság egy Isten­ség az ,,ó lux beata trinitas”, és a 742-es. Ó. jöjj, teremtő Szent­lélek a „Veni creator Spiritus’’ gregorián énekek leszármazottai. Ezek kötnek össze bennünket nemcsak kétezer éves múltunk­kal, de a mai római katolikus keresztyénséggel is. Köztudott, hogy Magyarorszá­gon a reformáció nemcsak a nép­hez szóló igehirdetéssel győzött, hanem szép énekeivel is. Ezt fel­ismerve azok a katolikusok, akik megindították az ellenreformáci­ót, visszatérítési szándékkal sok szép énekünket felvették a kato­likus énekeskönyvekbe is. Még az Erős vár a mi Istenünket is. hogy a visszatérített hívek kedvük szerint énekelhessék továbbra is kedves éneküket. MAS JELLEGŰ A KAPCSO­LATUNK A REFORMÁTUSOK­KAL. A kálvini reformáció a gyü­lekezetek énekévé a százötven genfi zsoltárt rendelte. Ezeket a zsoltárokat minden református egyház átvette. Magyarra Szeg­ezi Molnár Albert fordította őket, és 1607-ben adta ki. Ez idő óta a zsoltárok minden magyar református énekeskönyvben ott szerepelnek teljes számban. Mi­vel Magyarországon az evang^- likusság együtt élt a református- sággal, mintegy ’sorsközösségben, együtt szenvedve az üldözéseket, sóit közös istentiszteletet tartot­tunk. így több genfi zsíltárt az evangélikus gyülekezetek is át­vettek, s folyamatosan énekeltek. Ezek közül a legismertebb a 42. zsoltár, a Mint a szép híves pa­takra. A jelenlegi énekesköny­vünkben három, a készülő újban hat genfi zsoltár lesz. A refor­mátusok viszont zsoltáraik mellé mindig szívesen vettek fel evan­gélikus korátokat, itthon is. kül­földön is. Ez különösen is érvé­nyes az 1948-ban kiadott magyar énekeskönyvükre. Ebben leg­alább hatvan olyan ének talál­ható. amelynek eredetije német evangélikus korái. Ezenkívül je­lentős kapcsolópontunk még a régi magyar protestáns dicséret­anyag is, amely kimondottan kö­zös kincsünknek tekinthető. A SZABADEGYHÁZAK fS SZÍVESEN ÉNEKLIK az evan­gélikus korálokat. Néhol ezek te­szik ki az énekeskönyvek fele miyagát. Mi is kedveljük azokat az énekeket, melyek a szabad- egyházi énekekből az evangélizá- ciós mozgalmon keresztül lettek ismertek közöttünk. Korunkban az ökumenikus mozgalmak hatására különösen is nagy az érdeklődés és a kuta­tás az irányba, mit tudnának még együtt énekelni a már közös éne­keken túl. Az 1975-ben kiadott német katolikus énekeskönyv ezen a területen nagyot lépett előre. A sajátosan katolikus anyag mel­lé sok-sok német evangélikus koráit vett fel. A > MI ŰJ ÉNEKESKÖNY- VÜNK IS keresi a sokoldalú kapcsolatot. Nem egy régi him­nusz vagy elfelejtett régi ének kap benne újra helyet. Van pél­dául egy népi gyűjtésű katolikus ének, melyről kiderült, hogy ere­detileg német korái volt, de ma­gyar nyelvterületre érkezve a katolikusok őrizték meg csodála­tosan szép. népdalos formában. Ezt az éneket most mi „vissza­vesszük”. A református énekes­könyvből is nagyon sok énekünk lesz, főként a régi magyar iste­nes énekek legszebbjeiből. Több ismert dallamunkat meg olyanra formáltuk, hogy református test­véreinkkel azokat együtt énekel­hessük. ezzel is bizonyítva a kö­zeledés szándékát. NAGYON SZÉP KEZDEMÉ­NYEZÉS. hogy a magyarországi protestáns egyházak a közeli he­tekben jelentetik meg ökumeni­kus énekeskönyvüket. Ez nyolc­vankét éneket tartalmaz, mely­ből ötvenkilencet a mi új éne­keskönyvünkben is meg fogunk találni, vagy szószerint. vagy né­mi eltéréssel. Nem elképzelhetet­len. hogv egyszer majd a katoli­kus egyház is bekapcsolódik egy ilven közös énekeskönyv ki állá­sába. Ez már azért sem elkép­zelhetetlen. mert a magyar ka­tolikus és evangélikus énekes­könyvek jelenleg is huszonkét kö­zös szöveget, vagy dallamot tar­talmaznak. AZZAL NEM ALTATHATJUK MAGUNKAT, hosv egvszer egy­forma lesz minden esvház éne- keskönvve. Az ökumenikus szán­dék nem az. hogv a hit különbö­zőségeit eltüntesse. Énoen ezért a földön élő e°vház mindig foena tükrözni hitünk eltérő vonásait. V'szont remélőik, hogv a ..szín­ről czínre l»tá«” ideién evv lesz maid mindnyájunk Istent ma­gasztaló éneke. Tra.jtler Gábor Szeretteim A 4 éves Mikael verse után finnből Amennyi homokszem, édesapát annyira szeretem. Édesanyát, ahány virág a réteken, nagyanyát, ahány fa az erdőségben, nagyapát, ahány csillag az égen, Jézust, ahány sugara a fénynek. Magamat, mint egyet. Válasz Mikael kis versére Mikael! Misikém! Engedd, hogy magyarul becézzelek. Közöttünk ezerkilométerek. Mégse vagy idegen: kicsi versedből megismertelek. Nagymama leírta levelében, és vele örömöt szerzett nekem, hiszen benne meleg gyermekszíved titkait betűzgethetem. ahogyan kis szíved szeret Jézust, szülőket, nagyszülőket. Amennyi a fény, a virág, amennyi a csillag az égén, annyira szereti őket. Négyéves vagy. Előtted az élet. Őrizzen Jézus szeretete téged, és tegye egyre tágasabb lakássá kis szívedet, hogy kicsik, nagyok, éhezők, szegények egyre többen beleférjenek . .. s mi távoli, magyar testvérek is találjunk benne egy kicsiny helyet! Legyen az a szív ezután is csupa szeretet! Túrmezei Erzsébet Bizonyságtétel Ma már többnyire csak az egyházban, istentiszteleten, biliaórákon, keresztyén testvéri beszélgetésben használjuk ezt a szót. A bizonyság- tétel mai szóval: tanúskodás, színvallás, bizonyítása, megvallása an­nak. hogy hova tartozunk. De azért ennél is több: továbbadása Isten hívásának. A keresztyén ember megvailja, hogy Jézushoz tartozik, őt követi, de ezenfelül még szívesen beszélget is erről azokkal, akik kérdezik őt hite felől, sőt egész életével tanúskodik arról, hogy mit jelent a va­lóságban Jézus követése. így lesz a bizonyságtétel a keresztyén élet jellemző vonása. Aki Jézust követi, az szavaival és cselekedeteivel felhívja mások figyelmét Jézusra (Jn 1,42—52). Még egy vonása van ennek az életnek: tanúskodás arról, hogy jó dolog Isten közelében, Jézus követésében élni. Jó, mert örömteli, fel­szabadult. hálás élet ez. amely Istennek az emberek iránti szeretetérői tanúskodik. Nem magába zárkózó, elvonuló élet, hanem továbbadása mindannak a jónak, amit Istentől kaptunk. Milyen nagy szüksége volna sok elhagyott, szomorú, értelmét vesztett £Íetű embernek erre a bizonyságtételre! Ezen a vasárnapon arra figyelmeztet az ige, hogy Isten bizonyságtevő életre hívott el minket. Öröm és felelősség Tanévzáró a Teológiai Akadémián Erről a kettőről, az örömről és a felelősségről volt szó azon a csendes hétköznap délutánon, amikor Teológiai Akadémiánk ta­nárai, hallgatói, a szülők, hozzá­tartozó^, a gyülekezetek lelkészei és tagjai összegyűltek a zuglói evangélikus templomban, hogy hálát adjanak mindazért, amivel környezet védelme, a gazdag és szegény népek közt feszülő ellen­tét, és a nemzetközi politikai fe­szültségek aggasztó növekedése jelentik ezt a kihívást az egész emberiség számára. Ebben a helyzetben az egyetlen helyes magatartás a felelősség vállalása, „a legszűkebb és a legtágabb kör­A Teológiai Akadémia végzős hallgatói Isten a lelkésznevelés munkáját megáldotta, és meghallgassák a beszámolót, az elmúlt, 1980/81-es tanév munkájáról. DR. HAFENSCHER KÁROLY Deák téri igazgató lelkész igehir­detésében (Lk 10,17—20) arról az örömről szólt, amelyet Jézus ad a lelkészi szogálatra készülés nehéz útján, és abban a lelkészi szolgá­latban, amelynek során nem min­dig diadallal találkozunk, hanem sok kísértés is vár azokra, akik ezt az utat választják. Jézus sza­va ad belső tartást: az igazi öröm abban van, hogy Isten nem veszi le rólunk tekintetét. Ö személy szerint ismer mindnyájunkat. Így A végzettek nevében Nagy László búcsúzik felszabadult örömmel készülhe­tünk a szolgálatra, és vállalhat­juk azt a munkát, amelyet Isten ránk bíz. „FELELŐSSÉGÜNK A VILÁ­GÉRT” — ezt a címet adta jelen­tésének dr. Croó Gyula dékán. A Lutheránus Világszövetség 1984. évi budapesti Naggyűlésére ké­szülve úgy látjuk, ez volna az a téma, amellyel behatóan foglal­koznunk kellene. Az a helyzet, amelybe világunk a huszadik szá­zad végére került, kihívás min­den ember számára, az egyház, a keresztyénség számára is. Az energiaválság idején új energiaforrások felkutatása, a ben is, tehát a családban és tár­sadalomban. a hazában és a nagy­világ dolgaiban, az erkölcsi és az anyagi kérdések tekintetében-’. Ebből a felelősségből nekünk is részt kell vállalnunk. „A keresz­tyén, a hivő ember számára ez a felelősségvállalás Isten színe előtt, coram Deo, történik. Vagyis annak tudatában, hogy a vilá­gunkért vállalt felelősségünkről és az elvégzett szolgálatról, egy­szer nemcsak a történelem, lelki- ismeretünk, hanem az élő és íté­lő. igaz bíró Isten színe előtt is számot kell adnunk.” Ennek a felelősségvállalásnak az alapja az. hogy Isten is felelősséget vál­lalt a világért, nem hagyta ma­gára. Isten „ebben a világban az em­bert, akit ő teremtett, megváltott és megszentelt, a sáfárság szolgá­latára rendelte. Vagyis a föld, a természet kincseinek jó gazdájá­vá, okos és felelős használójává. Egymásnak pedig, tehát ember és ember viszonylatában, őrizőjévé és testvérévé. Munkatársává akar avatni gondviselő, világfenntartó müvében. Szeretetének eszközei­vé akar tenni, amikor reánk bízza, világát, hogy a mi világunk le­gyen. nem a tulajdonjog és sza­bad rendelkezés, hanem a felelős­ség vállalása érdekében. Egymás­ra bíz minket, mint egy nagy csa­ládnak, az Isten családjának tag­jait.” Ezek a gondolatok irányí­tották az Akadémia munkáját, és a világért való felelősség tuda­tában folyt a lelkészképzés szol­gálata. EZUTÁN A DÉKÁN BESZÁ­MOLT AZ ELMÚLT TANÉV MUNKÁJÁRÓL, kiemelte és megköszönte a gyülekezetek és gyülekezeti tagok áldozatkészsé­gét, az adományokat, amelyek nagyban elősegítették a munka zavartalan folyamatát, majd át­adta a bizonyítványt, azoknak, akik ebben az évben elvégezték az előirt teológiai tanulmányokat. Tizenegy hallgató sorakozott fel: Cserági István, Dóka Mária, Fá­bián Ferenc, Koskai Erzsébet, Nagy László. Pathó Gyula. Pecz- nyik Ilona, Tekusné Szabó Iza­bella. Benczéné Szabó Márta, Véghelyi Antal és Zaveczky Jó­zsef, akik hamarosan megkezdik szolgálatukat egyházunkban. Az ünepély után a családtagok, lelkészek, vendégek még sokáig együtt maradtak, szertettel véve körül az új lelkészjelölteket. M. A. A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜL'US 1-TOL AUGUSZTUS M-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1 -töl augusztus 31-ig — a készpénzért törté-ó eladás zavartalan. A július l. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember l. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom