Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-04 / 1. szám

GYERMEKEKNEK. A bölcsek Jézusnál Máté 2,1—12. Bizonyára már sokan hallot­ták Kepler nevét, aki híres né­met csillagász volt. Kortársai az ég „törvényhozójának” nevezték, mert ő fedezte fel a bolygók mozgásának törvényszerűségét, ö számította ki azt, hogy Jézus szü­letése előtt néhány évvel külö­nös, ritka jelenségnek volt tanú­ja az emberiség. Három bolygó került egymáshoz olyan közel, hogy aki nagyító nélkül nézett az égre, a hármat egy nagy, fé­nyes csillagnak láthatta. A ha­gyomány azt tartótig, hogy ez a nagyon ritkán előforduló csillag- állás mindig valami döntő, világ­raszóló esemény közeledtét jel­zi. Most figyeljünk arra, hogyan tudósít bennünket Máté evangé­lista a csillagról, s milyen fon­tos szerep jut annak Jézus szü­letésével kapcsolatban. BÖLCSEK ÉRKEZTEK NAP­KELETRŐL. Jézus megszületett Betlehemben. Nem volt számára hely, egy istálló fogadta be őt. Népe nem vett róla tudomást, jászlához csupán néhány szegény pásztor jött el. Egy nápon azon­ban különös, idegen emberek tu­dakozódtak a gyermek felől. Napkeletfői, Ázsiából jöttek, va­lószínűleg, káldeus, pogány csil­lag jósok voltak, akik a csillagos ég titkait kutatták, s azokból az emberek sorsára, a világ alaku­lására következtettek. Azért jöt­tek, mert egy csillag feltűnését látták, mely egy új király szü­letését jelezte nekik. Jeruzsálem­be mentek ezért. Heródes király székhelyére. „Hol van a zsidók királya, aki most született, mert láttuk az ő csillagát, mikor fel­tűnt” kérdezték. Ezekhez a po­gány emberekhez Isten az ő „nyelvükön”, a csillagokon ke­resztül szólt, jelezte nekik a döntő eseményt, ami Izraelben történt. Ök felfigyeltek a ielre. útrakel- gtgk. hosy mindenről megbizonyo­sodjanak. HERÓDES KIRÁLY ZAVAR BA JÖTT! A váratlan hír nagy zavart keltett városszerte és e palotában is. Heródes kesuptipr uralkodása alatt mindent elköve­tett. hoev hatalmát a maga és fia számára biztosítsa. Most megdöb­bent,, féltette hatalmát az új ki­rálytól. Jeruzsálem lakói pedig a véres kezű zsarnoktól rettegtek: mit fog most tenni? Migident meg kell tudni erről az új királyról — határozta el — ,hogy azután ártalmatlanná tehesse! Először a főpapokat és az írástudókat hí­vatta magához. Megkérdezte tő­lük, hogy hol kell a Krisztusnak megszületnie. „A judeai Betle­hemben” volt az írástudók vála­sza, így jövendöltek erről a pró­féták. Ezután a bölcseket hívatta a király, kifaggatta őket a csillag­ról, majd színlelt nyájassággal el­küldte őket Betlehembe. Ezt mondta nekik: „Szerezzetek pon­tos értesüléseket a gyermek fe­lől, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és imádjam őt!” A BETELJESÜLT ÖRÖM. Is­mét útrakeltek tehát a bölcsek. Most már nemcsak a csillag ve­zette őket, hanem Isten igéjének világos útmutatása is, Betlehem­be kellett menniük. Hamar cél- hpz értek. Megtalálták a szegé­nyes hajlékot, benne Máriát a kisgyermekkel. Nem kérdezték csalódottan, hogy milyen király ez, aki a legszerényebbek között talált csak menedéket. Vezette őket a jel, hittek Isten ígéreté­ben, és elfogadták, akit találtak: Isten küldötte ez a gyermek, ő az új király! Örömmel, borultak térdre Jézus előtt és imádták őt. Ajándékaik is királyhoz illőek voltak, amikkel őt elhalmozták: arany, tömjén, ami a paloták drá­ga füstölőszere és mirha, drága illatos kenet, MÁS ÜTŐN TÉRTEK HAZA. A bölcseket Isten álmukban fi­gyelmeztette, hogy Heródes szán­dékai gonoszak. Ezért őt messze kerülve, más úton indultak el ha- záiukba. És a' felismerés örömé­vel: Isten szeretete végtelen. Nemcsak egy .kis néonek. hanem az egész világnak adta az új ki­rályt. az Üdvözítőt. Nekünk nem a csillagokra kell figyelnünk, hanem Isten igéiére, és Jézusra, akiről az ige tanús­kodik. Ö tud világosságot, gyúj­tani szívünkben, Ö vezet a ió úton bennünket, és Ö visz az üd­vösségre. Kevcháziné Czégényi Klára VAJTA VILMOS UTÓDJA PER LÖNNING A norvégiai Borg korábbi püs ­pöke, Per bönning elfogadta az ajánlatot, és a Strassburgi öku­menikus Kutató Intézetben a nyugalomba vonuló Vajta Vilmos utódja lett. Az 52 éves Per bönninq az oslói teológiai fakultás előadója volt. Üj megbízatási szentem,bér elsejei hatállyal, há­rom évre szól. Fő területe a római katolikus-- evangélikus v;szony kérdése lesz. Bekapcsolódásával erősíteni akad­ja a norvég részvételt a Luthe­ránus Világszövetség tevékenysé­gében. Per Loaning teológiai dok­tori. fokozatot- szerzett, az oslói egyetemen, Sörén Kierkegaardról, filozófiai doktori fokozatot pedig Blaise, Pascalról írt munkájával. Tagja az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának, és meg­választották a következő EVT nagygyűlést előkészítő bizott­ságba. „írok nektek, ifjak.. Menni, vagy maradni? „Lenni, vagy nem lenni?” — kérdezte egykor Hamlet dán ki­rályfi, amikor elviselhetetlennek érezte élete roskasztó terhét, s tépelődött, hogy mit tegyen. „Menni, vagy maradni?” — ^kérdezi ma sok fiatal, miután választott pályáján csalódás éri, s nem tudja, mitévő legyen. Sokan úgy döntenek, hogy el­mennek. Elhagyják a pályát, amelyre készültek, s amelyen — bizonyára szép reményekkel — elindultál?. Miért mennek el? „A pályát sokan a méltányta­lannak tartott anyagi-társadalmi megbecsülés miatt hagyják el” — írja Molnár Patrícia a Békés me­gyei Népújság 1980. december 11-i számában. Bizonyára igaz, hogy sok fiatal nem találja meg anyagi számítá­sát. Különösképpen fiatal diplo­mások érzik úgy, hogy nincsenek kellőképpen megbecsülve sem anyagilag, sem társadalmilag. „Lassan már meg sem lepő­dünk, amikor megtudják: az egyik fővárosi uszoda büféjében a pincér teendőit egy okleveles mérnök látja el” — olvashatjuk az előbb- idézett írásban. De érdemes-e, szabad-e „át­nyergelni” más pályára? Anya­gilag lehet, hogy érdemes, jogi­lag meg szabad. Valójában, min­dent összevetve azonban, semmi­képpen sem érdemes. Minden embernek, különösképpen a csa­ládalapító fiataloknak nagyon szükségesek az anyagi javak. Kell a lakás, a meleg családi fészek, amelynek előteremtése sok áldo­zatot és sok pénzt követel. A mindennapi kenyér, a testi és szellemi javak megszerzése nem lehetséges pénz nélkül.-A pénz azonban nem boldogít. A benzin­kutas. vagy a taxisofőr bizonyára többet keres, mint a kezdő tanár, orvos, vagy mérnök, vagy mint egy kezdő segédlelkész. De aki választott hivatását tagadja meg, hagyja el a nagyobb kenyér, vagy a gyors meggazdagodás reményé­ben, nagyon sok esetben lesz bol­dogtalan. Az anyagi javak — bár a hirdetett örömü^netet, mások pedig elutasít.iák? 4. Mi a legfőbb biztatás a ta­nítványok számára az evangé­lium hirdetésének nehéz szolgá­latában? Válaszaitokat január 18-ig a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége,. Budapest, Puskin u. 12. — 1088. Jelentős teret szenteltek a világevangélizáció kérdésének. A Fidzsi-szigeteken 30 000 ember vett részt egy missziói kampány megnyitásán. Dél-Koreában 1974- ben 1500 gyülekezetnek... 340 000 tagja volt, 1980 végén 2500 gyü­lekezettel és 700 000 taggal szá­molnak. A metodista egyházak párbe­szédben állnak a római katolikus egyházzal, a Lutheránus Világ­szövetséggel, valamint az ortodox egyházakkal. 1981 júliusára me­todista világkonferenciát tervez­nek Honoluluban (Hawaii), és 1984-ben akarják ünnepelni az el­ső metodista egyház megalakítá­sának évfordulóját. szükségesek — nem tesznek bol­doggá. A hivatás teljesítése, az önként, szívesen vállalt pályán való tevékenység azonban sok örömöt szerez az embernek. Hogyan lehet megmaradni a hivatásban? Ha szeretjük, amit ésinálunk. A hivatás szeretete és a hivatásteljesítés öröme olyan erő, amely mágnesként tart meg a választott pályán akkor is, ha az rögös, nehéz. Aki igazán sze­reti hivatását, az nem hajlandó anyagi előnyökért szakítani vele. Az ötvenes évek elején többen is próbáltak rábeszélni, hogy cse­réljem fel a lelkészi szolgálatot más hivatással. A lelkészi fizeté­sem többszörösét kínálták fel, ha új hivatást vállalok. Az ajánlat nagyon csábító volt, de hidegen hagyott. Elképzelni sem tudtam, hogy átcseréljem valami másra, mert bizonyos voltam, hogy a lelkészi szolgálatra, hivatásra Is­ten hívott el. Ö gondoskodott ró­lam, s megadta mindig., amire szükségem volt. Sőt, többet is adott. Nemcsak kenyeret, hanem a szolgálat, a hivatás örömét, me­leg szívű, szerető testvéreket. A hivatás szeretete mellett te­hát nagyon fontos az elhivatott­ság tudata. S ez nemcsak a lel­készi szolgálatra vonatkozik. Az a keresztyén ember, aki felismer­te, hogy őt Isten hívta el vala­milyen munkára, hivatásra, az nemcsak kész munkaterületén megmaradni, hanem minden ere­jével és tudásával igyekszik ott minél eredményesebben dolgozni. Isten különféle ajándékokat. tehetséget ad az embereknek. Kell, hogy az ember eljusson a neki adott ajándék, tehetség fel­ismerésére, s annak az ajándék­nak, tehetségnek a kamatoztatá­sa eey adott hivatásban lehet a leggyümölcsözőbb. Éppen ezért igyekeznünk kell, hogy hivatá­sunkban megmaradjunk. Fontos az elhivatottsáo érzése, felismerése mellett a hűség.. Ez pem olyan tulajdonság, amely vagy megvan bennünk,. vagy nincs. Erre törekednünk kell. Tu­datosan. szívósan, szüntelenül. A hivatá.shűségben is messze- világító példáink vannak. E té­ren is a legrasyogöbb példa szá­munkra, keresztyének számára masa az Űr Jézus. Hű volt kül­detésében az Atyához. Nem kere­sett könnvű megoldást. Vállalta a nehéz küldetést. Isten iránti en­gedelmességben és az ember’iránti szeretetben. Öt- követve lett pél­dánkká sok szolgálatához hű hivő embertársunk. A mi hivatásunk, a mi mun­kánk, legyen az bármilyen szép, fontos és nemes, össze sem ha­sonlítható az Űr Jézuséval. De ha hűségesen teljesítjük, mienk is lesz a hivatásteijesítés öröme már most, s egykor beteljesedik rajtunk a hűséges szolgának adott drága ígéret, elhangzik maid fe- fénk Jézus szava: „Menj be a te Uradnak örömébe.” Táborszky László Olvassuk együtt a Bibliát 14. Ezen a héten Máté evangéliu­mának 10. fejezetét olvassuk. Kér­déseink : 1. Miért éppen 12 tanítványt hívott el Jézus? 2. Mi volt a legfontosabb, ami­vel Jézus megbízta tanítványait? 3. Mit gondoltok, mi az oka annak, hoyg egyesek befogadják __________________________( * .... ■ 1 ME TODISTA EGYHAZAK VILÁGTANÁCSA Szeptember 21-től 25-ig tanács­kozott a kanadai Torontóban a metodista egyházak világtanácsa. A kilencven országban éiő 62 tag­egyház különböző . problémákkal néz szembe. A metodista mozgalom kezde­teitől rámutattak az alkoholizmus' veszélyére, és igyekeztek segítsé­get nyújtani az evangélium felől. Most is behatóan foglalkoztak, a kérdéssel, és a megkérdezett metodista . egyházi munkások többsége az alkoholtól való teljes tartózkodás mellett foglalt állást. A püspöki tiszt felől megosz­lanak a vélemények, de az isten­tiszteletet az egyház középponti eseményének tartják. A LUTHERÁNIA ÉNEK- É|s ZENEKARA szép szolgálatot vég­zett az elmúlt nyáron, az Ágostai Hitvallás 450. jubileuma alkalmi - ból. Nemcsak itthon, de külfölden is bemutatta Szokolay Sándor 'je jubileumra írt kantátáját, ja „Confessió Augustana’’-t. La­punkban is adtunk hírt arról, ho­gyan fogadták a „Zenei ajándékot Magyarországról”. A júniusi Deák téri „ősbemutató” után másodszor Kiskőrösön hangzott el itthon ! a 10 tételes nagy mű. Egyházunk vezetőségének az volt az elgondjD- lása, hogy erre a zenei mondani­valóra, szép élményre nem csu­pán a főváros és környéke evan- gélikusságának lehet igénye es vágya, hanem egész egyházunk népének. így született meg a gondolat — melyet azután a meg­valósulás követett —, hogy né­hány' nagyobb gyülekezetünkben szólaltassák meg „augsburgi prdg- ram”-jukat, hogy a jubileumi üp- népségek sorát így az ország fő­városában kezdve, vidéki gyüle­kezetekben fejezzük be. Az eevházi év utolsó vasárnap­ján került sor az első vidéki be­mutatóra Kiskőrösön. Nem ciu­A „Confessio Augustana99 Kiskőrösön. pán a városban élő gyülekezet, de az egyházmegye gyülekezetei­nek csoportjai hallgatták végig a zenés áhítatot, sőt sokan jöttek még az egyházmegyei határokon túlról is: Dunántúlról, Tiszántúl­ról. Weltner Jenő karnagy veze­tésével az énekkar ízelítőt adott nagyszerű felkészültségéről, szé­les skálájú repertoárjából. Schütz korálfeldo.lgozása az „Adj békét a mi időnkben” kezdetű korái alap­ján, majd Bach két kórusra írt nyolcszólamú motettája: „A Lé­lek segít a mi gyengeségünkben”, végül Kodály: Jézus és a kufárok c. műve. Három különböző stílus, három igényes mű, és az énekkar bizonyította, hogy mind a klasszi­kus evangélikus, mind pedig a modern magyar művekben tudja adni azt, amit átélésben és meg- szólaltatásbfin a legmagasabb fo­kon adni lehet. Hadd tegyem itt hozzá a hallgatók utólag megfo­galmazott véleményét: különösen tetszett a Kodály-mű előadása. Bár a program célja a „vox hu­mana”, az emberi hang muzsiká­jának bizonyságtétele volt, azért egyetlen orgonaszámban az orgo­na művészi megszólaltatásában is gyönyörködhettünk. Trajtler Gá­bor orgonaművészünk, Bach: h- moll preludium és fuga c. művét játszotta, bizonyítva azt, hogy egy viszonylag gyengébb hangszeren is lehet pompás muzsikát meg­szólaltatni, ha a nagy mester mű­vét értő és átélő mester ül az or­gonánál. A LUTHERÁNIÁT ELKÍSÉR­TE KISKÖRÖSRE a Deák téri gyülekezet lelkésze: dr. Hafen- scher Károly is. Ö szólaltatta meg Isten üzenetét a szószéken, a va­sárnap evangéliumából vett egyetlen vers alapján: „Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.” (Mt 25.19) Szólt arról, hogy ez az év sokféle vi­szonylatban, világszerte a talál­kozások éve volt. Az volt a világ evangélikusai számára is. Jó a testvéri találkozás, de az ige arra figyelmeztet, hogy miközben egy­máson felejtjük tekintetünket meg ne feledkezzünk arról a Jé­zusról, aki megérkezik és szám­adást tart. Nem elég őrizni, amit kaptunk — azzal Jézus nincs megelégedve. Gyarapítsuk, amink van! Jézusnak fantáziadús, tevé­keny szolgákra van szüksége . .. Különben kihűl a hitünk, az őriz- getésbe megfagy a szeretetünk. Jézus azért mond ma ilyen sza­vakat, hogy megtérjen az ő népe. AZ ÁHÍTAT MÁSODIK RÉ­SZÉBEN a kantáta hangzott fel. Maga a szerző, Szokolay Sándor vezényelte művét, aki elmondta utána azt, hogy a mű minden elő­adásánál volt eddig valami él­mény, ami segítette, inspirálta őt is a vezénylés közben. Most Kis­kőrösön az első tétel elhangzása után a gyülekezet egészének áhí- tatos csendje, és szinte feszült vá­rakozása volt az, ami segítette az előadást. A nagy templomban ki­tűnően érvényesült Berczelly Ist­ván erőteljes bariton szólója. Szí­vet melengetőén, bájos líraiság- gal énekelte a női kar az 5. és 6. Jételt, az egyházról és a kereszt- ségről. Különös időszerűséggel, nagyszerű átéléssel szólalt, meg a 8. tételben a „Krisztusnak ítéletre visszajöveteléről” szóló hitvallás, az egyházi esztendő utolsó vasár­napján. -Elgondolkoztatóan szép volt! * KÖSZÖNET A LUTHERÁNIÁ- NAK AZÉRT, hogy a jubileum alkalmából. szívükbe fogadott hitvallást beleénekelték e vidék evangélikusainak szívébe is. Kö­szönet a kiskőrösi gyülekezetnek, hogy e vidék evangélikusságának megszerezték ezt az élményt, ven­déglátó szeretetükkel és áldoza- ' tukkal. De legfőképpen legyen hála Istennek azért, hogy egyhá­zunk mai szolgálatát az egyházi ének és zene útján is erősíti és áldja, hogy szívtől szívig, ember­től emberig épüljön a hit és sze­retet, a békesség és reménység hídja. T-Sa. M. AZ ELSŐ KÍNAI BIBLIA MINDENNAPI NYELVEN A kínai keresztyének' első íz­ben vehetnek kézbe hétköznapi kí­nai nyelvre lefordított Bibliát —' ezt közölte Andrew Ong, a Szin­gapúri és Malaysiái Bibliatársu­lat elnöke Stuttgartban, az ■ úgy­nevezett „Biblia-házban” tett lá­togatása alkalmából. A Biblia- társulatok Világszövetségének megbízásából négy kínai fordító nyolc évig dolgozott rajta, és a lektorálásban római katolikus teo­lógusok is részt vettek. Az 1700 oldalas könyv 50 000 példányban jelent meg. Szingapúrban. Hong­kongban és Tajvanon árusítják. Az Üjszövetség már öt éve kap­ható mai kínai nyelven, de a tel­jes Biblia eddig csak régi fordí­tásban volt. — A Kínai Népköz- társaságban becslések szerint 3 millió római katolikus és 700 ezer protestáns él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom