Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-27 / 17. szám

Kemenesaljái jegyzetek 6.

Celldömölktől, Pápától, vasúttól, főközlekedési úttól egyaránt niessze esik Kemeneshőgyész és Magyargencs. Még szerencse a jó útviszonyoknak, s a rohamosan szaporodó gépkocsiknak, így néhány perc alatt meg tudják közelíteni a szomszédos községeket, de a városokat is. Különben el lennének vágva a világtól. A két község közös templommal rendelkezik Hőgyészen, melynek történetével Payr, majd Lukács István foglalkozott. Tizenhat éve csendes higgadtsággal Szakái Árpád pásztorolja a gyülekezeteket.

AZ EGYIK LEGSZEBB KE- MENESALJI TEMPLOM Hőgyészen van, 1787-ben készült el. Sok. gonddal, mert bár három községben (Szergényt is hozzávéve) 1500 evangélikus volt á 18. század végén, adminisztrációs intézkedésekkel nehezítették az építést, 500 személyes s a gen- csiekkel közös tulajdon. Ezt a gencsiek azzal is kifejezik, hogy nagypénteken, konfirmációkor stb. változatlanul idejárnak, noha van saját istentiszteleti helységük. „Minden közös” — ahogyan a lelkész informált.

A két falu egymástól 2 km-re van, helyben 1000 lélekből 700 evangélikus, Genesen majdnem azonos lélekszámból 500 evangélikus. A községi tanács Genesen van, az oktatást is megosztotta egymás közt a két község. Hő- gyész jómódú. .A néhai nagybirtokok a szövetkezet tulajdonában vannak, a Radó-kastélyban iskola telepedett meg. Az olvasó figyelmét újra, meg újra fel kell hívnom a kemenesalji kastélyokra. Magamnak is meg kellett magyarázni, hogy a nép képzelete miért ruházta fel ezeket az egyszerű épületeket a kastély képzetével. Bizonnyal azért, mert a földesúré volt. cselédek tartották rendben, s nagyobb méretűek voltak a földhöz ragadt parasztházaknál. Az urak háza kastély volt. így ez a Radó-féle is, amely egy toldozott nagyobb épület, s nem tudorp. hogyan tették alkalmassá oktatáshoz. .

VISZONT' OTT ÁLLNAK MÉG a közös udvar cseléd-i' zsellérlá- kásai. Libasorban helyezkednek el, fogatnyi szélességű udvaron, s csak a következő sor ház falaira nyílik kilátásuk. Igaz, fogytán vannak már, mert Hőgyész- mek új „lakótelepe” létesült a község által parcellázott belterületen, ahol rendkívül csinos lakóházakat építettek fel az utóbbi évtizedekben. Itt kerestük fel Barti József gondnok hajlékát, amelynek polgári berendezése és komfortja vetekszik bármely fővárosi. zöldövezetben levő családi házéval. Azt is meg kell jegyeznem, hogy e faluból is sokan elköltöztek (Gencsről is), főként a fiatalok. Itt láttam utam során a legtöbb elhagyott, roskatag házat. Látogatást akartunk tenni a községi párttitkárnál is, sajnáltuk, hogy nem volt odahaza, s »azt is, hogy nem volt időnk a gencsi gondnokot, Györkös Sándort felkeresni.

MINDKÉT KÖZSÉG .FOKOZATOSAN GAZDAGSZIK. Általában minden negyedik család rendelkezik gépkocsival. A helyhez kötöttséget feloldotta a modern közlekedési eszköz. Sok egyéb

Megjelent dr. Fabiny Tibor — dr. Hafenscher Károly:

Négyszázötven éves az Ágostai Hitvallás című könyve. *

Ára: 40,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon.

Megjelent Gyarmathy Irén: Tedd rám a kezed!

című

elbeszélés kötete Ára: 66,— Ft. Kapható a Sajtópsztályon

között ez is kihat a templomlátogatásra, amely úgy 10% körül mozog. Az évi úrvacsorázók száma nem haladja meg a 200-at. Annál erősebb az evangélikus ön tudatuk, papjukat szeretik, akinek gyülekezetével, a társadalmi szervekkel meghitt, jó kapcsolata van.

Id. Mesterházy Sándorral már Ostffyasszonyfán találkoztam, ahol mint nyugdíjas lelkész él. Kemenesmihályfán szolgált közel fél évszázadon keresztül. A vidék és faluja történetét „betéve” tudja. Említette, hogy a kemenes- aljai egyházmegye 1695-ben Mihályién alakult egyházmegyévé, itt választották esperessé Ács Mihályt. 1706-ban ide hívott össze gyűlést Bercsényi Miklós, Kemenesalja itt fogadott hűséget Rákóczinak. A község sok honvédet adott 48-nak is, s jellemző volt 48-as érzelmükre, hogy minden családban legalább egy fiú gyermeket Lajosra vagy Sándorra (Kossuth, Petőfi után!) kereszteltek.

Mihályfa gyülekezete jó temp- járó volt az ötvenes évekig, ma is 10% körül mozog számuk. A 900 lakosból 600 evangélikus. Jó ideig meghökkentő mérteket öltött az élköltözés, ma azonban fordulni látszik a helyzet. Cell- be. Szombathelyre, Sárvárra járnak dolgozni, de visszaköltöznek és itt építenek szép házakat maguknak az emberek. Jólesett ezt hallanom. Az egyház és a község társadalmi szervei között jó a kapcsolat, a lelkész tanács- és népfronttag volt.

A KEMENESALJA 36 KÖZSÉGE. 12 ANYAGYÜLEKEZETE jövőjéről is szó esett. Mesterházy Sándor így foglalta össze véleményét: Mihályfa, Tokorcs, Sömjén egy erős, 1200 lelkes gyülekezet lehetne. Az utak is így alakultak. S mivel a kemenesaljai evangélikus öntudat rendkívül erős, virágzó gyülekezet alakulhatna ki e három községben.

ITT OSTFFYASSZONYFÁN megcsodáltam a dombra épült, 1917-ben elkészült szép templomot.' A templomdombról csodálatos panoráma-nyílott a Rába völgyére. A Kemeneshát dombjai itt magasodnak ki leginkább. E gyülekezetnek a múltját az Ostf- fy-család fémjelzi. 1732-ig a jelenlegi katolikus templomot használták az ősök, majd hosszú ideig Csöngőre és Dömölkre jártak

— KÖRMEND. A. gyülekezet megválasztott lelkészét, Szerdahelyi Pált szeptember 7-én iktatja be hivatalába Bárány Gyula, a

G.yőr-Soproni Egyházmegye esperese. Az istentiszteleten szolgál D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke.

— SOMOGYCSICSÓ. Az Iharosberényhez tartozó kicsiny szórványgyülekezet augusztus 17-én, az istentisztelet keretében adott hálát Istennek Kösz Imre gondnok 15 éves áldozatos, hűséges szolgálatáért. A Jel 2,10 alapján mondott igehirdetésben és imádságban foglalta bele Győri Gábor kihelyezett s. lelkész a hálaadás és köszönet szavát, Isten további áldását kérve az ünnepelt szolgálattevőre.

— DUNAFÖLDVÁR. Július 27- én búcsúzott a gyülekezet nyugtemplomba. A hosszan tartó megpróbáltatás alatt nem építettek templomot, a parókiát is csak a húszas években emelték. Szép, modern emeletes épület.

1680-ban, a védelmi célt szolgáló kastélyt leromboltatta Kol- lonics, a jelenlegi szerény emeletes épület, amely a tanácsnak, tsz-nek nyújt irodahelyiségeket. Egyik szobáját Petőfinek szentelték, aki megfordult itt Ostffyasszonyfán is, Gsöngén, a templomkarzaton egy latin mondásról tartják, hogy a „vásott fiatalember” — Petőfi — véste a pádba.

A falu lakói helyben, Sárváron és Cellben dolgoznak. Takaros község, szorgalmas emberekkel. iskolája, kultúrháza, óvodája, gyógyszertára, péksége, orvosa van a falunak. Viszont szabad idejük soha. Lekötik őket a háztáji munkák, s az állattartás. Derne Dávid lelkész jelenleg a 15 km-re levő Magasiban is ellátja a szolgálatot. De a jövő mindenképpen az, hogy a szomszédos Csönqe tartozzék ide.

Helyben éppen a község fele. 600 lélek evangélikus. Csönaén 400. Templomba átlag 40-en járnék, de népes a gyermekbibliakör is, ahol 15—20 gyermek fordul meg. Hitoktatásban 22 gyermek részesül, népszerűek a sze- retetvendégségek. A születések száma itt is jóval alacsonyabb, mint a halálozási, temetési szám.

ESTEFELÉ HAGYTAM EL A KEMENESALJÁT. Telített voltam a sok szép emlékkel, kedves emberek szavaival. Lelkemben Berzsenyi szavai zsongtak: „Messze setétedik már a Ság teteje ... Megállók még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellő halmok! Gyönyörű vidékek!”

Jegyzeteimben sok a hézag, a hiányos információk alapján született sorok. Nem törekedtem teljességre, időm se volt alaposabb kutatásra. Mégis sok-sok minden elgondolkodtatott a tapasztalatok alapján. Soraim a gyülekezetekért, egyházamért érzett felelősségben fogantak. S bár tudom, hogy az igazságok sokkal mélyebben rejlenek, a felszín sem ha h yagol-h aíóel.-A-p r-obl émákkal hűséges lelkésztársaim naponta találkoznak s viaskodnak. Isten adjon erőt számukra, Szentlelke pedig világos látást, hogy eredményesen oldják meg gyülekezeteik kérdéseit.

Rődel Pál

díjba vonuló lelkipásztorától, Mi- hácsi Lajostól. A gyülekezet nevében Szuper György gondnok mondott köszönetét lelkészük 32 éven át végzett lelkiismeretes és önzetlen szolgálatáért és nyújtotta át a gyülekezet ajándékát és egy emléklapot.

— Állandóan vásárotok béyeg- gyűjteményeket, 1947 előtti használt kénes levelezőlapokat; magyar és külföldi üzleti és magánlevelezés borítékjait. Különösen érdekelnek az 1955 előtt Németországból jött levelek borítékjai, az első világháború tábori lapjai. Cor- nides Sándor bélyegkereskedő. 1067 Budapest, Lenin krt. 79. (udvar!). Telefon: 121-589.

— HARANGÖNTÉST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállványok és könnyű húzású koronák készítését, átalakítását vállalja „Slezák László aranykoszorús1 harangöntő utóda és fia”. Gombos Lajos harangöntő mester.

Túrmezei Erzsébet versei:

KÉRDÉS A VILLAMOSRÓL

Vak testvérem, most mégy át az úttesten. Hűséges kutyád oltalmaz, vezet.

De vár-e ember, hogy óvjon, szeressen?

S ismered-e a Megváltó-kezet?!

„KIMONDHATATLAN AJÁNDÉK”

2. Kor. 9. 15.

Sok kimondható ajándék felett.

Megváltóm, Te vagy a „kimondhatatlan”!

Sorolgatom sok drága nevedet,

de nem férsz el szegény földi szavakban!

i

m

HA

p

/ASÁ

11

N

A

Pl!

SÉJ

E

Érvénytelen!

Rm 7,4—6

Vonaton, villamoson, autóbuszon sokfelé látni figyelmeztető táblát ilyesféle szöveggel: „Aki jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel utazik, büntetést fizet.”

Sajnos nálunk is akadnak', akik vagy érvénytelen jeggyel utaznak és nemcsak a közutakon és nemcsak tömegközlekedési járműveken. Sokan szertnének úgy előbbre jutni az életben, megfelelőbb munkahelyhez vagy lakáshoz, jobb életkörülményekhez, gondtalanabb hétköznapokhoz jutni, hogy meg se váltották az élet tisztességes, emberi előrehaladásának azt a láthatatlan, de nagyon is valóságos jegyét, amelyért munkával, szorgalommal, becsületes hűséggel kell fizetni.

TÁRSADALMI MÉRETŰ GOND AZ, HOGY ÉLETÜNK KÜLÖNFÉLE HELYZETEIBEN FEL-FELTÜNNEK AZOK AZ ÜGYESKEDŐK, akik „potyautasként” haladnának együtt a többiekkel, mások törődésének, gondjának a gyümölcseit felelőtlenül élvezve. Volt idő, amikkor megszokott volt az — szórványos jeleivel néha még napjainkban is találkozunk — hogy sokan „lejárt jeggyel” akartak utazni. Származásukra, őseik, elődeik érdemeire hivatkozva jogtalan előnyöket élvezni. E magatartásnak jeleivel néha még mai egyházi életünkben is találkozunk. Azokban az esetekben, amikor gyülekezetükhöz, templomukhoz nagyon is hűtleneknek bizonyuló, tényleg csak papírforma, szerinti evangélikusok őseik áldozatos és egyházféltő buzgóságának, lejárt, érvénytelen jegyeit mutatják fel, amikor a gyülekezet közösségi alkalmaira: istentiszteletekre, bibliaórákra hívjuk őket. Vagy ha áldozatos és szolgáló munkával kellene bizonyságát adniuk annak, hogy ténylegesen is felelősséget vállalnak egyházunkért, és felelősségük segítő szeretetben is testet ölt.

MAI IGÉNKBEN PÁL APOSTOL NAGYON HATÁROZOTTAN ARRA FIGYELMEZTETI EGYKORI OLVASÓIT: vigyázzanak: elmúlt az az idő, amikor az ótestamentumi törvény minél maradéktalanabb megtartását remélhették érvényes belépőjegynek az Isten országába. %

Az apostol nem bonyolódik itt bele annak taglalásába, hogy régen — vagyis Krisztus kereszthalála és feltámadása előtt — érvényesen oda lehetett-e jutni az Isten elé az utasítások és rendelkezések, a részleteire szétbontott és elemenként tovább tagolt tízparan- . csolat betűhív megtartásával. Most — és ez a „most” az egyház minden kora és korszaka Krisztus feltámadása óta — érvényét vesztette a törvény, az ótestamentumi, abban a tekintetben, hogy maradéktalan betartása az örök élet kapuját tárhatja fel az ember előtt.

De be se tartható maradéktalanul. A hegyi beszédben Jézus néhány parancsolat alapos feltárásával bemutatta azt, hogy teljes értékű megtartói soha nem lehetünk a törvénynek. Leggjobb akarásunk és minden igyekezetünk ellenére valami híja mindig marad a legteljesebb jóakaratunknak és jóra való igyekezetünknek is. Nemhogy betűjében, de szándékában nem tudjuk betölteni Istennek azt az akaratát, amelynek beteljesedése eredetileg rendezni hivatott az ember teljes egyéni és közösségi életét. Pál apostol ugyancsak a fejezetnek a végén, amelyből alapigénk is való, megdöbbentő önvallomással szól arról a személyes válságáról, amellyel ismeri bár, igazát As beismeri, mégse képes megtartani Istennek törvénybe merevítet&,rA akaratát.

MÉGSEM FELESLEGES A TÖRVÉNY. Ha életünket rendezni erőtélen is, a rendezés útját megmutatja, azt, hogy merre indulhatnánk el az emberséges és boldog élet útjain, s hogy merre leselkednek ránk, úgy-ahogy is a magunk módján rendezett életünkben, halálos veszedelmek.

De megoldást nem ad. Érvényessége, igazi, embert igazoló, bűnt rendező érvényessége nincs. Nem érvényteleníti a törvény a bűn életrontó hatalmát, ellenkezőleg: tudatosítással tovább szítja a bűn hatalmát és ezzel az ember alapvető meghasonlását egészen nyilvánvalóvá teszi. ,

Ebben az ember által végleg megoldhatatlan válsághelyzetben Pál apostol az újrafelfedezés örömével hirdeti: Krisztusban Isten örökre érvényesítette szeretetét. Magunkkal igazolni nem tudjuk önmagunkat. Akár hétköznapi életünk eseményei, akár az utolsó számadás gondolata kérdez meg végső reménységünk felől, egyedül Isten irgalmassága igazol. Azé az Istené, aki az Ür Krisztusban szolgává alázta meg magát és szeretete szolgálatra szabadít fel.

NEM AZ A FELADATUNK, HOGY A TÖRVÉNY ÉS A TÖRVÉNYESKEDÉS LELKISÉGE SZERINT halálos belefáradásig mérjük és méricskéljük: mit kapunk másoktól és mivel tartozunk másoknak: áldozattal, szeretettel, lemondással. E méricskélésben mindig megrövidítettnek érezzük magunkat és vélt igazságunk mérlegnyelvének az a lehetőségünk, hogy Krisztus határtalan és mindenkire , egyaránt érvényes szolgálatának erejével éljünk.

Életünk így lesz igazzá — érvényessé Isten és az emberek előtt.

Schreiner Vilmos

Imádkozzunk !

Urunk! Köszönjük, hogy Krisztusban elveszed tőlünk a törvényeskedés lelkét. Add, hogy szabad szívvel kövessünk téged és örvendező reménységgel szolgáljuk szeretetedet családunk, gyülekezetünk, egyházunk és minden embertársunk javára.

(Folytatás a 4. oldalról)

szülte e hol egyszerű, hol tüneményes alkotásokat, mellyel Téged keresett s keres szeretett gyermeked, a képedre és hasonlatosságodra teremtett ember. Köszönöm, hogy tudhatom: mi a tieid, s Te a miénk vagy, és semmi Tőled el nem szakaszthat. Tudhatom, hogy nem mi, hanem Te kerestél, s találtál meg min— Szentháromság után a 14. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 17.11—19; az igehirdetés alapigéje: Rm 7,4—6.

— EVANGÉLIKUS ISTENT1SZket. Add hát, se kőből, se gondolatból, se önmagunkból ne építsünk többé rajtad kívül másnak templomokat. — Hanem szánjuk oda testünket Szentlelked templomává, földi életünket pedig mindennapi istentiszteletté embertársaink boldog földi és örökélete szolgálatára, Neved dicsőségére.

if j. Foltin Brúnó

TELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 21-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félórár ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet FEHÉR KÁROLY alsósa,gi lelkész.