Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-13 / 28. szám

Az egyház élete gazdag élet

Kántorképsésünk munkásainak együttléte Foton

Nem az anyagiakban való gazdagságról, nem is a számok nagyságrendjéről folyt a bizonyságtétel és beszélgetés május egyik szabad szombatján a fóti Kántorképző Intézet falai között, hanem a lelki ajándékokról, melyeket Isten a Lélek által ad haszonra, használatra. Az intézet falai között azok — a- már okleveles — kántorok gyűltek ösz- sze, akik önkéntes munkásai a készülő nyári kántorképző tanfolyamnak, akik komolyan veszik azt, hogy amit kaptak, azt tovább kell adniok.

A BESZÉLGETÉS ALAPHANGJÁT dr. Káldy Zoltán püspök-elnök igehirdetése adta meg. 1 Kor 12, 4—11 alapján mutatott rá arra, amit címként is felírtam: „Az egyház élete gazdag élet... A lelki ajándékokat Isten adja és ha ezt elfogadják a tagok, attól lesz színes és gazdag az élet, mint a tavaszi, virágzó, tarka rét. A Szentháromság mindegyik személye munkálkodik abban, hogy ilyen legyen. A kántori szolgálat sem „természetadta adottság", hartem a Lélek speciális ajándéka, személyre szabottan, vagyis: karizma. — az újtestámentumi szóhasználattal.' A karizmát pedig Isten mindig azért adja, hogy az ember használjon vele. Kaptad, hogy szolgálj! Ha nem ezt teszed — elfogy, elolvad, mint a marokba szorított hó. Magamnak muzsikálni — csak unalmas lehet.” . A templom orgonapadján ülni, ' a gyülekezetben orgonálni azt jelenti: megmarad, sőt növekszik, színez és gazdagít a muzsikálásom.

TÖBB ELŐADÁS HANGZOTT EL A NAP FOLYAMÁN, megmutatva azt, hogy a kántori szolgálat mennyire színesítheti, gazdagíthatja a gyülekezet életét. Tudott dolog egyházunkban, fytjgje készül új énekeskönyvünk. Ádáhan, hogy ez az énekeskönyv miként lesz a „mi énekeskönyvünk”, hatalmas része lesz kántoraink munkájának. „Szolgálatunk az énekeskönyv bevezetésében” — címmel Trajtler Gábor zenei igazgatónk beszélt arról, hogy „munkatársak kerestetnek”. A képzett kántorok tudják, mi a ritmikus éneklés, meg tudják magyarázni az újat és lelkészekkel összefogva, technikai adottságaikat kihasználva meg tudják majd oldani az új énekek tanítását. Ott, ahol elszürkült a gyülekezeti élet, új színt, lendületet, gazdagságot hozhat az új énekek tanulása, az éneklés megújulása. Ezért már most nem árt előmunkálatokat végezni, a még ismeretlen ún. 700-as énekek megtanításával.

Az idén különösen figyelemmel keressük az Ágostai Hitvallás jubileuma nyomán evangélikus sajátosságainkat. Gáncs Aladár orgonista-lelkész előadása: „Evangélikus sajátosságaink az egyházzenében” — ezeket összegezte. Nyolc tételben sorolta el a jellemzőket. Az evangélikus egyházzene nem hangversenyzene, hanem istentiszteleti, liturgikus

célú zene. Háttere az éneklő gyülekezet. Megküzd az igével, prédikálja a maga nyelvén a textust. Hangszere: az orgona. Középpontja az evangélikus korái. A hangszer mindig szolga marad, nem tündöklik. Sajátos evangélikus kincsünket nem kell szégyelnünk és rejtegetnünk, hanem bátran képviselhetjük. Az egyházzenei életünk ne alkalmi legyen, hanem rendszeres!

Ugyancsak fontos feldat a „szórvány-év”-ben a gyülekezetben szolgálók felelősségének ébrentartása. „Felelősségünk a gyülekezet építésében” — címmel szólt egy előadás arról, hogy a kántori szolgálat igazi medre a gyülekezet és nem merül ki az orgonálásban. Felelőssek vagyunk a gyülekezet építéséért. „Minden vonalon” van alkalma a kántornak bekapcsolódni az egész gyülekezet építésébe. Énektanítás gyermekeknek és fiataloknak, énekkari munka, szórvány-kántori szolgálat." Mert az új énekeskönyv nem csupán az anyagyülekezeteké lesz, hanem a szórványoké is. Ezt az előadást Tóth-Szöllős Mihály esperes tartotta.- Utána a délután nagy részét az elhangzottak megbeszélése és „szakmai kérdések” felvetése töltötte ki. A kántorképzésben részt vevők egyöntetű kérése volt, hogy most már álljunk neki és készítsük el kántorképzésünk módszertanát. Amit eddig „szájhagyományból”. egymástól átvett tapasztalatokból alakítottunk, azt most már rögzítsük le írásban is.

Dr. Karner Ágoston országos főtitkár, az Igazgató tanács elnöke összegezésében elmondta: „magasabb nívóra kell emelni kántorképzésünket minden vonalon. Alakuljanak kisebb munkaközösségek a módszertani dolgok tisztázására”. Befejező, záró áhítatában Csel 1, in—11 alapján szólt azokról a tanítványokról, akik a „jövőbe ment Jézust” az ég felé nézve keresték. Nem helyes a csak égbe néző magatartás. A karizmát kapott embernek itt a földön van konkrét megbízatása: a szeretettel végzett

szolgálat. De az sem helyes, ha csak a játszóasztalra néz valaki. Nem lehet a „szakmába” se elmenekülni. Széles a skála, melyben folyik egyházunk szolgálata. Minden munkaág egyformán fontos az egyházban, de még fontosabb, hogy az egész egyház vérkeringésében benne élve végezzük azt.

KÁNTORKÉPZÉSÜNK ÖNKÉNTES MÚNKÁSAI VOLTAK EGYÜTT. Fiatalok, akik hitről, felkészültségről, érettségről, felelősségről tettek bizonyságot. Akiket bizonyos értelemben élcsapatnak tudunk és ismerünk ebben a szolgálatban és akikre most az eddiginél nagyobb terhelést tettünk. Bízunk benne, hogy lelkesedésük, szaktudásuk és nem utolsósorban , a szolgálat vállalása és lelkülete munkájukon keresztül áldás lesz egész kántorképzésünk, egyházzenei életünk számára.

Tóth-Szöllős Mihály

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1980. június 22-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Karoly, de. 11. (úrv.) Harmati Béla, du. 7. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de fél 11. Ruttkay Levente. Karácsonyi Sándor u.* 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva du. 3. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. 8. Schreiner Vilmos. Kassák Lajos út 22. de. 11. Smidéliuszné Dro- bina Erzsébet. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de.

8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet, de. 10. Virágú Gyula. Soroksár-Ujtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest-Wekrele-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota—MAY- telep du. 5. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Sza’ey Tamás du. fél 3. Kistarcsa de.

9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rá- koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá- kosiiget de. 10. Kosa László. Rákos-- keresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán.

Bécsikapu tér de. 9. úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német), de. H. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Koren Emil. To- rockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de 10. Görög Tibor. XII., Tarsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csen- gőd.y László, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pest- hidegkút de. fél 11. Takács József. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Donáth László, de. 11. (úrv.) Donáth László, du. 5. Lelkészavatás- úrv.: Ottlvk Ernő. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelenvöigy de. 9. Rozsé István. Budafok de 11. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— GERENDÁS. Június 8-án adott hái.át a gyülekezet a harangvillamosításért, este pedig szere tét vendégség volt. Gajdács György és Gajdács Tímea énekszámot, Szkaliczky Tibor. Faragó Csaba, Szkaliczky Istvánná, Petróczky Pálné és Huley Alfréd- né verset adott elő. Az egész nap szolgálatát Mekis Adám esperes végezte.

— TEMETŐBŐL bontásra, értékesítésre kerülő fekete gránit sírkövet veszek. Farkas Györgyné, 6723 Szeged, Molnár u. 10.

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság

A szerkesztésén; felel:

Mezősi György '

Felelős kiadó:

Harkányi László

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412— VIII

Előfizetési ár: egy évre 200,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—13*2

80.1531

Athenaeum Nyomda. Budapest

Rotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse cs megmentse, ami elveszett” (Lk 19,10).

VASÁRNAP. — „Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura!” (Zsolt 84,2 — 2Kor 5,18 — Lk 15,1—10 — lTim 1,12—17). Nyári vasárnapjainkon is otthoni teendők vagy nyaralás közben is legyen benne a nap programjában a - részvétel az istentiszteleten. Isten maga szól ott hozzánk, míg a gyülekezettel mint egy család vagyunk együtt. S mikor hétfőn új hetet kezdünk, lássék meg rajtunk, hogy templomban voltunk. „Uram, ím megjelenünk templomodban, hogy dicsérjünk, S tőled, kegyes Istenünk, Lelki, testi jókat kérjünk, Hogy hallgassuk szent igédet S ahhoz szabjuk életünket” (295. ének 1. vers).

HÉTFŐ. — „Én formáltalak, az én szolgám vagy te. Izrael, nem feledkezem meg rólad!” (Ézs 44,21— lTim 1,12— Mk 2, 13—17 — 2Kir 19,20—30). Isten helyezett bennünket erre a szép földre, mint teremtményt a teremtmények közé. De teremtményei közül ki is emelt azzal, hogy részt ad munkájából, szolgálatot bíz reánk. Mennyi pusztulás, romlás következett már abból, hogy az ember nem a szolgálatot, hanem az uralkodást akarta választani, mennyi könny folyt a csak magára gondoló önzés nyomában. A szolgálat útján Krisztus jár előttünk. „Dicsérd őt, ki csodálatosan alkotott téged; Tőle' nyer lelked erőt, üdvöt s tested épséget. Gond s baj között, Balsors mikor üldözött, Híven takargatta élted” (10. ének 3. vers).

KEDD. — „Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetnőek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön” (Ézs 55,10 —11 — 2 Tim 4,2 — Lk 1,57—67. 76—30 — 2Kir 20,1—11). Isten igéjével gyümölcstermővé akarja tenni keresztyénségünket. Az egyház és benne minden hivő belőle élt évszázadokon át, mint termékenyítő eső áradt szakadatlanul. Isten ma is adta igéjét, ez nem kérdés. A kérdés az, hogy elérteTe célját, megtermett-e gyümölcse megújult életünk szerete- tében, örömében, békességében. „Készséget ébressz követni igédet. Szent ügyért éljünk! Szolgálatban égjünk! És erő híján erőt tőled kérjünk. Dicsérjük Istent!” (710. ének 5. vers).

SZERDA. — „Ha valami baj éri a várost, nem az Úr. hozza-e azt?” (Ám 3,6 — Róm 8,38—39 — Ézs 40.1—8 — 2Kir 20,12—21). Isten nem ígért bajtól mentes éle— A BALASSAGYARMATI GYÜLEKEZET tizenkét személyes női őre- gek otthonába mindenes munkakörbe alkalmazottat keres havi 2200,— Ft és teljes ellátásért. Bentlakás is lehetséges. Cím: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 2660 Balassagyarmat, Kossuth u. 36.

tét, közösségünk életét is próba alá helyezi nem egyszer. Megbékélt szívvel csak úgy tudjuk elfogadni Isten kezéből a szenvedést, ha megváltó szeretéte akkor is előttünk áll. Súlyos időkben Jézus Krisztus keresztje az egyetlen vigasz, mely meggyőz, hogy Isten nem hagyott el. Ez a bizalom átvezet a szenvedés tüzén. „Hozzád, szívem mélységéből^ Sóhajtok fel, Jézusom, Midőn' nehezül sorsom. Te vigasztalásod nélkül Elcsüggedne én szívem, Jézusom, reménységem” (334. ének 1. vers).

CSÜTÖRTÖK. — „Ki tudná elmondani, milyen hatalmas az Űr, ki beszélhetné el minden dicső tettét?” (Zsolt 106,2 — 2Pt 1,3 — Jn 3,22—30 — 2Kir 22,1—13). Valóban nincs, aki mindezt el tudná mondani. De csendesedjünk el néhány percre annak meggondolására: hol éreztük életünkben Isten hatalmát, áldást osztó kezét, nagy tetteit, jóságát, dicsőségét? Ez vezet el bennünket a hálaadásra, mely életünknek új irányt és lendületet adna, s örvendező keresztyénekké tenne bennünket. ..Korán reggel irgalmadat éneklem, Jóvoltodról éjjel is elmélkedem; Felségedhez lelkemet felemelem És eltölti szívemet szent félelem” (5. ének 2. vers).

PÉNTEK, -r „Az igaznak az emlékezete áldott” (Péld. 10,7 — 2Tim 4,8 — 2Tim 4,5—8 — 2Kir 22,14—23,3). Isten előtt Jézus Krisztus keresztje tesz igazzá minket. A kereszt azonban egész földi életünket is új igazságra akarja elvezetni. Isten elé járulá- sunk csak úgy igaz, ha előbb felkerestük és megkövettük azt, akit megbántottunk, szeretetünk, ha tud áldozatot is hozni, adakozásunk, ha mentes minden dicsekvéstől, s ha előbb jóvátettük a kárt, amit másnak okoztunk. A keresésére indít bennünket. „Enyim vagy és én a tied, Pásztorom, Királyom, Ki szakaszt el tőled? Én örökre tied lettem, Keresztfán, Nagy drágán Megfizettél értem” (377. ének 9. vers).

SZOMBAT. — „Az Ür adott napot, hogy, világítson nappal, és adott szabályt a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel, aki felriasztja a tengert úgy, hogy hullámai zúgnak” (Jer 31,35 — 2Kor 4,6 — Jn 10,40—42 — 2Kir 23,4—25). Az égboltozat alatt lenyűgözve állunk meg, a világmindenségben Isten hatalma és bölcsessége térdre kényszerít. Mi azonban még nagyobb hatalmáról és. munkájáról is . tudunk annál, mint amit az égboltozat mutat. Tudunk arról a világosságról is, melyet Jézus Krisztusban ragyog, tatott fel. A bűn sötétjét: elűzve megvigasztalt, célt és utat mutatott. A keresztyén élet ebben a világosságban való élet. „Égi csillag tiszta fénye így hív és von egyre még. Árva szívbe, átkos éjbe Hinti fényét szerteszét: Égi ige, drága fény Földi életünk egén” (733. ének 2. vers).

Szekeres Elemér

Az Ágostai Hitvallás tanításának tükröződése egy magyar reformátor, Bornemisza Péter írásai!

Az Isten Fiáról

Az Istenről

Az Atyának istenségéről semmi kételkedés nincsen. Az Írás arról bőségesen bizonyságot tesz. De nemcsak az Atya, hanem a Fiú és a Szentlélek is az Atyával egyetemben bizony Isten.

Az ő csodálatos atyai irgalmassága, hogy szerelmes Fiát érettünk adta, vele mindent megfizettetett, ami bennünket elkárhoztatna. Noha természet szerint csak haragot, átkot, veszedelmet érdemelnénk, de Szent Fiáért mindenekben megkegyelmezett, immár nemkülönben szeret, mint tulajdon fiait. Bűneinket szemünkre vethetné, de meg sem akar róla emlékezni, hanem jó kedvvel mind megbocsátja, valahányszor hozzá térünk. Mindennek fölötte minden isteni gazdagságát minekünk ajánlja, Szentleikét, igazságát, bölcsességét, dicsőségét. Naponként mindennapi szükségünket szép atyaképpen most is megadogatja. Irgalmasságának mélységét semmi elme eléggé meg nem foghatja.

Egyik oka amiért leszállt a mennyből az Istennek Fia megtestesülvén a Szentlélek által és születvén a Szűztől, ez: hogy az Istennek titkos tanácsát az emberi nemzetnek megépítése felől és Szent Atyjának jó akaratját kijelentse e földön.

Másik oka ez, miért alájött mennyekből, bizony emberi személyt magára vevén, hogy elegendő áldozat legyen e világ bűneiért, az isteni természetnek az emberséggel egyesülése által. Az a személy, igaz lévén, az egy igaz ember, minden hamis emberért megfizetett.

Harmadszor azért szállt le a mennyből, hogy az Isten törvényének eleget tegyen. Istennek parancsolatja kényszerít mindeneket, hogy egy cseppig, fogyatkozás nélkül betöltsék. De ami a törvénynek lehetetlen volt a test erőtlensége miatt, azt, elbocsátván Isten az ő tulajdon Fiát a bűnös testnek hasonlatosságába, ő beteljesítette.

Mindezeknek megszerzésére szükség volt, hogy ő maga közénk jöjjön, és itt mindeneket megszerezvén, felmenjen a meny- nyekbe, s minket is magához vigyen.

A megigazulásról

A megigazulás nem egyéb, hanem a bűnnek terhétől való megszabadulás, az Isten kegyelméből a Krisztusért hit által.

Olyan azért a megigazulás példának okáért, mint mikor valamely embernek, kinek egy fillére sincsen, sok adóssága elengedtetik és ezáltal a fizetésnek terhétől megszabadul.

Ennek szerző oka az Istennek kegyelme és hozzánk való irgalmassága. Ezt bizonyltja Szent Pál: Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyet mi cselekszünk, hanem az ő irgalmassága szerint üdvözít minket.

Az egyházról

Az anyaszentegyház keresztyéni szent gyülekezet, mely szemlátomást való népe Istennek, mely a próféták és apostolok tudományával a Krisztuson felépíttetett, és a szent jegyekkel igazán él, és az Istent hitből és lelkiismeretből tiszteli. Ennek külső társaságában megmaradnak a képmutatók is mind világ végezetéig.

Az úrvacsoráról

A kenyér és a bor mintegy köntöse a Krisztusnak, de a kenyér és a bor alatt, avagy mellette, avagy benne — bizonynyal ő magát vesszük, ő magából részesülünk.

Könnyű ezért jámbor lelkű embernek ezekből megérteni, hogy mi nem puszta jegynek mondjuk az Úrnak vacsoráját, hanem oly szent jegynek, amivel a Krisztus együvé kötelezte magát, ígéretei által és a hitnek természete szerint ételül, italul adja testét, vérét az ő választott tagjainak és atyafiainak.

Az Űr vacsorája a mi Urunk Jézus Krisztus szent testével és vérével közönséges képpen való egyesülésünk, a látható szent jegyek által az ő parancsolatja szerint. Krisztus Jézustól szerzett szent cselekedet.

Közli: Vető Béla