Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-01 / 22. szám

Kemenesaljái jegyzetek Megközelítőleg Észak-Déi irány­ban húzódik a Rába jobb part­ján a Kemenesi-hegyhat, 30—35 km hosszan. Ügy nagyjából Sár­vár térségétől kezdődén addig, amíg a Marcal karnyújtásnyira megközelíti a Rábát, vagyis Mar- ealtőig. A Cser —, ahogyan más­ként nevezik a helyben a hegy- hátot —. lényegében a Rába hor­daléka lehet, mert kavicsos, ho­mokos talaja, hellyel-közzel tel­jesen elkeskenyedő, másutt a H—8 km szélességet is elérő dombozat alig-alig magasodik a táj fölé. Valaha cserfaerdők és sűrű bozót boríthatta, talán in­nen ragadhatott rá neve es csak erős túlzással nevezhetjük ..hegyhátnak". így is a Marcal felé egyre laposodik, a Rába ol­daláról inkább látszanak púpjai. Délén a vidéket a Badacsony­tól kiinduló vulkánlánculat utol­só alvó kráterei a Ság és a Kis- Somló kerítik, es így ezt a folyó­közti területet szabályos „sziget­té” formálják. Északi csücskétől eltekintve az egesz terület Vas megyéhez tartozik. Sajátos fekvé­se 30—35 települése egyedül álló helyzetet alakított ki számára a Dunántúl nyugati felén. A Ké­mé nesi-hegy hát bizonyos fokig kettébontja a nagy „sziget” tele­püléseit. két oldalán helyezked­nek el a kicsiny községek. Így azután lolyóközelbe kerültek a falvak, mert a kertek alját egy­felől a Lánka-patak (a Rába mellékvize), illetve a Raba. más­felől a Marcal mossa. A falvak nagy része a Kemenestől nyerték jel zői két. KEVÉS HASONLÖ TERÜLE­TE VAN HAZÁNKNAK. S ezt elsősorban etnográfiailag és egyháztörténelileg állítjuk. Jó­szerével három ilyen egységesen magyar és evangélikus tömb volt Magyarországon. Erdélyben Brassótól Keletre Hétfalu. a Fel­vidéken Gömörben es itt Keme­nesalján. Mindhárom színmagyar település volt és evangélikus, lé­lekszámúk is megközelítően azo­nos. vagyis 10—15 ezer körül mozgott. A mi vidékünk történeti ala­kulása különösen elgondolkodta­tó. Elsősorban tálán azért, mert ősi nemesi, szabad települések sora bontakozott itt ki. Lehet, hogy a gyepürendszer láncsze­meit képezték egykor (közel va­gyunk az Őrséghez), s így lakói rokonságban lehetlek az erdélyi székelyekkel. A nemesi címerek­ben a kard és az oroszlán heral- dikus szimbólumai valami ilyen­re engednek következtetni. Vi­szont régi szabadságjogaikat, ne­mességüket a 14—15. században is megerősítik az uralkodók. EZ A TÁRSADALMI HELY­ZET nem tette lehetővé, hogy a feudális korban ún. mammut- birtokok alakuljanak ki. Az egy Ostffy-család kivételevei, ha vannak is nagybirtokosok, azok lényegében alig rendelkeznek néhány száz holddal. Payr Sán­dor e vidék történetében ugyan bőven felsorol birtokos családo­kat. de hogy gyakorlatilag hány hold földjük volt. azt ő sem mutatja ki. Ha Kemenesalját, tehát a Rába-Répce közti terü­letet óvatos becslés alapján 200 km2-re taksáljuk, akkor a felso­rolt nagybirtokosok között alig akad olyan, akinek birtoka meg­haladta volna az 1000 holdat. Mellettük annál bővebben he­lyezkedtek el az 50—100 holdas kisnemesek és a telkes jobbá­gyok. JELLEMZÉSKÉPPEN ' EGY­KÉT ADAT: Kemenesmagasiban a felszabadulás előtt 9 birtokos családnak 2480 holdja volt. Az egyházashetyei birtokos, Berzse­nyi család ősi kúriája (ahol a költő is születeti) 3 kis szobából állt. Ma a falu egyik legkisebb épülete. De az Ostífyak „sasfész- ke” Ostffyasszonvfán is pusztán egyemeletes kúria, alig néhány szobából áll, pedig Payr a ..co­mes” jelzővel is ellátta a csalá­dot. A csodalatos Dukai Tak'ách Judit családja kétszobás ..kúriá­val” rendelkezett (Ebben szüle­tett a költőnő). E példák mind azt bizonyítják, hogy szegénv birtokos nemességgel kell szá­molnunk. Ennek a társadalmi- gazdasagi helyzetnek döntő üze­nete van az evangélikus egyház- történet szamara A birtokos osztály mellett azonban kialakult az agrarprole- larsag. A törpebirtokosok, cselé­dek, zsellérek, szolgák száma mégiscsak nagy volt a Keme­nesalján. Egyes adatok szerint ez a réteg inkább bevándorló volt, mint őshonos. ^ „Lelkes, buzgó köznemesség lakott Kemenesalján —, állapít­ja meg Payr is — amely az Ost- fíyékkal együtt már a 16. szá­zadban, korán elfogadta a refor­mációt.” Ha nincsen is pontos adatunk arról, hogy ez miként és mikor ment vegbe, de az bizo­nyos, hogy a 16. század derekán már szinte az egesz vidék lakos­sága protestáns. Hogy e mögött a török veszély elöl menekülő plébánosokat, vagy a Habsburg- németellenes demonstrációt, vagy kulturálisán magasabb szin­ten levő osztály nyitottságát kell keresnünk az új szellemi moz­galmak iránt, nem lehet ma már pontosan megállapítani, de az tény, hogy az evangélikus hit erősen megváltoztatta e vidék szellemi arculatát. .4 reformáció hajnalától kezdve Kemenesalján magyarnak és evangélikusnak lenni egyet jelentett. És hogy e vidék napjainkig megőrizhette evangélikus öntudatát, azt társa­dalmi helyzetének köszönhette, mert azon ritka kivételnek szá­mított Kemenesalja, ahol nem a cuius regio, eius religio elvének megfelelően kellett cserélgetni a hitet. EGYHÁZTÖRTÉNETILEG EGYSÉGES KÉP ALAKULT KI KEMENESALJÁN. A települé­sek szinte egyszerre lesznek evangélikussá, átveszik a volt katolikus templomot s megszer­vezik protestáns, demokratikus gyülekezeteiket. A falvak egyet­len társadalmi «szervezetként a politikai. kulturális életre is döntő hatást gyakorolnak. Létre­hívták iskolahálózatukat, rekto­rokat. iskolamestereket alkal­maztok. s presbitériumaikon' ke­resztül a község politikai irányí­tásában szerepet vállaltak. AZ ELLENREFORMÁCIÓ első nagy hulláma (1674) is egyszerre ostromolta e ..sziget” evangéli- kusságát. Papjaikat Pozsonyba Idézték, megfosztották állásuktól, búidosásra késztették .4 gyüle­kezetek ondóval határos módon megmaradtak. 1681-től. az arti- kuláris törvénv bevezetésétől Dö- mölköt (ms Celldömölk) jelölték ki Kemenesalja istentiszteleti helvéül Dömölknek ekkor még temoloma sem volt) A törvénvt tnHták msirpHÁV nélkül vóy- rehaitani. Valószínűleg a kuruc nvngtalanság hatására a császár keze nem ért. el Kemenesaljáig. Az igazi megnróbáltatás 1732-ben kezdődött Kemenesalja számára. TIT. Károly rendeletére ..fő- és alszol«abírák. esküdtek, katonák és néöánv plébános temnlomfog- laló körútra indultak Kemenes­alján”. E gyászos korszak azzal kezdődött, hogy elvették Keme­nesalja összes evangélikus temp­lomát. iskoláit, a napokat, rek­torokat pedig elüldözték. Rédey Pál ..KŐJAJGATÖ* Nefelejcset, szedünk, virágokat, s hímes rétek után sziklakapu fogad. Váratlanul ér. s sziveniit, a sző, a múltidéző név: „Kőjajgató”. Krisztus Urunk kiáltó kövekről beszélt. Bizonyságot tesznek, kiáltanak, ha tanítványai, elhallgatunk. Itt rég erdőbe reitőzö+teket öldököltek dúló tatárhadak, s á Kőjaigató komor kövei emlékét őrzik jajnak, hulló vérnek. Vissza hangozzák megölöttek jaját, s az élőknek kegyelmet kérnek: hogv többé ne verjék fel a Bükk csendjét sikoltások, jajok, legyen itt élet. béke! Jajgass. ..Kőjaigató”. kiálts az égre. hogv őrizzen, .segítsen. hallgassa meg jajod az élő Isten' Türmezei Erzsébet — Szentháromság után a 9. va­sárnapon az oltárteritö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- lári igéje: 1 Kor 10 I—13; az ige­hirdetés alapigéje: Lk 12, 42—18. — EVANGÉLIKUS ISTEN­TISZTELET A RÁDIÓBAN. Au­gusztus 3-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet VECZÁN PÁL diós­győri lelkész. — IRSA. A gyülekezet énekka­ra június 28—29-én közép-dunán­túli körutazással fejezte be évad­ját. Az út alkalmat adott Veszp­rém. Herend. Tihany, Sümeg, Pá­pa és Zirc nevezetességeivel való ismerkedésre, valamint gyüleke­zetekkel való találkozásra. Az énekkar Bárdossy Tiborné kar­nagy vezetésével szolgált a szí­ves vendéglátást nyújtó bakony- tamási, bakonyszentlászlói és ba- konycsemyei gyülekezetben. Az igehirdetéseket Bárdossy Tibor vé­gezte. — LELKÉSZ VIZSGA. Az Észa­ki Egyházkerület Lelkész.kepesílő Bizottsága előtt július 8-án Bu­dapesten lelkészi vizsgát tettek és lelkész.i oklevelet, illetve jegyző­könyvi kivonatot kaptak: Donáth László kelenföldi. Kiss Miklós lovászpatonai. Pintér János mis-' kolei segédlelkészek. Deméné Smidéliusz Katalin ostffyasszonv- fai, Ottlyk Márta budapesti és Pnthóné Kepenves Erzsébet csab- di-bicskei lelkészi munkatársak, — \1 A K Ó. A gyülekezet új tisztikarát. Budák István felügye­lőt. Schüszler Márton gondnokot. özv. Komoly Sámuelné pénztá­rost. valamint tizenhárom presbi­tert Fodor Ottmar, a Csonernd — Szolnoki Egyházmegye es nevese iktatta hp. — A tavaszi szeretet- vendégsécen dr. Kristóff Árvád «vprtpHí nrpsbifer szolgált gyüle­kezet történeti visszaemlékezéssel és saiát verseivel. —* A temnlom- tororiv meet!ittasa után Cseoreai páto «árszpetlórinei leikéi'/ hála­adó ünneoélven és osenriesnapo- kon végzett szolgálatokat. fülen tiszteletek a Dunakanyarban Budakalász-Lcnfonó (reformárus templom): a hó első és harmadik va­sárnapién de. fél 9. Dunabo'jf'ánv (P^iőfi út 3.): a hó hármadik vasár­napién du. 2. Esztereom (Zalka Máté u. S2.): minden vasárnap de. 10. leányfalu (református s?eretet,ott­hon): a hó első vasárnapián du. 5. Nagymaros (református templom) : a hó harmadik, vasárnapién du. 3. Pp- máz (református gyülekezeti terem): minden vasárnap de. 9. Szentendre (Bükkös Dart 2.): minden vasárnap de. 11. Vác (Eötvös u. 1.): minden va­sárnap de. fél 10. Verőcemaros (refor­mátus templom): minden páros hónap harmadik vasárnapién, du. 4. Visegrád (református templom): a hó harmadik vasárnapján du. 4. ABlVASÁRNAP IGÉJE Boldog az a szolga... Lk 12,42—4* Gyakran előforduló szó Jézus Urunk tanításában, az evangéli­umokban: boldog. Ki ne ismerné a Hegyi beszéd „boldog-mondá­sait . Ott — többek között — boldognak mondja Jézus azokat, akik szegények, akik sírnak, akik békességre igyekeznek. Másutt azokról szol így, akik hűségesek az ő követésben, helytállnak hűségesen, sót meg Jézus névéért szenvedni is készek. Példázataiban rendszerint akkor találkozunk ezzel a jelzővel, amikor a jót, az okosat szembe­állítja a gonosszal, az ostobával; mint itt, ebben a példázatban is. így tanít bennünket, egyháza népét az ő akaratának hűséges betöl­tésére, engedelmességre: szolgalatra. Bárcsak felettünk is így han­gozhatna el az ítélet, a számadás napján Urunk szava: boldogok vagytok... Hogyan is tanít most bennünket Jézus Krisztus? BOLDOG AZ A SZOLGA, AKI TUDJA, HOGY SOKAT KAPOTT! S ebben a mondatban mind a kettő fontos. Fontos tudni, hogy kap­tam! Keresztyen életünk alapja ez. Nem kiérdemelt, megszolgált, kiharcolt mindaz, amivel Istenünk elhalmoz bennünket. Az ö sze- retete elénk jött, megragadott, ő előbb szeretett minket! A szolgá­ló tanítványi élet ott és akkor születik, amikor erre kinyílik a sze­münk. Amikor erre rá tudunk csodálkozni. A „szolgaság”, az Isten­nek való engedelmesség teher, gyötrelem mindazoknak, akik nem ismerték meg az öt szolgáló élet méltóságát is. S fontos a másik is: sokat kaptam. Jézus ebben a példázatban éppen arra tanítja' Pétert és a többieket, bennünket is, hogy az ő népe, egyhaza többet kapott, mint mások. De mi ez a több? Az. ő ismerete. Hogy ismerhetjük öt! Tudhatjuk, mit tett értünk, hogyan váltott meg bűn és halál nyomo­rúságától, s ad így új életet. Ä sok, a több abban van. hogy az evan­gélium, az igehirdetés által Jézus Krisztus egyháza tud erről. S a többhöz tartozik a nagyobb elkötelezés, nagyobb feladat. Igen, Jézus népének több feladata van ebben a világban, mint bárki másnak. Ezt a több feladatot, a szolgálatot méltóságnak lássa az ö népe! Mert ebben a szolgálatban őt magát képviseljük. Egyháza, tanít­ványai által akar munkálkodni a világban. BOLDOG AZ A SZOLGA, AKI TUDJA, HOGY MI A FELADA­TA! Helytállni nem lehet másként, csak akkor, ha tudjuk, hogy mit kell tennünk, hogy neki tetsző életet éljünk. En nem btszem, hogy van valaki, aki erről meg nem hallott volna. Mégis szükség van arra, hogy újra és újra elmondjuk, beszéljünk róla, mert olyan kemény a szívünk, hogy nehezen hajlik a szeretet, a szolgalat, a másokért tevékeny élet útjára. Itt a példázatban úgy fogalmazza meg Urunk, hogy az a feladata a sáfárnak, hogy „kiadja azoknak élelmüket”. Hogy másokról gondoskodjék. Ezt én tágakban értem most is. Az élet szolgálatával bízta meg népét Jézus Krisztus. Az életet úgy segíteni védeni, táplálni, megtartani, ahogy ö tette. ,,Ó azért jött, hogy életünk legyen.” Az evangélium hirdetésével az örök'életet munkáló, bűnöket megbocsátó szeretetéröl tegyen népe bizonyságot. De mutassa meg. Hógy neki földi életünk békessége és boldogsága is fontos. Akkor taláítatik és mondatik csak az egyház boldognak, ha szolgálatát egészében betölti. Istenünk nem bízott ránk ítéletet, nem bízta ránk bűnök büntetését, még a magunk meg­tartását sem! De igenis ránk bízta, hogy családban, környezetünk­ben, s ameddig csak szeretetünk és imádságunk elér, békességet, életet akarjunk és munkáljunk. BOLDOG AZ A. SZOLGA, AKI TUDJA. HOGY EL KELL SZÁ­MOLNIA! De valóban boldogít-e ez? Nem sokkal inkább félelme­tes, ijesztő, hogy eljön á számadás napja, amikor „mindnyájunk­nak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt”? A számadás fé­lelmét egyedül ő veheti ki szivünkből, ó. aki nemcsak ítélni fog, hanem mindent megtett értünk! S-ezért növeli most is bennünk a reménységet, mert ha meghal az egyház reménysége, hogyan is tud­na helytállni a szolgálatban. Hiszen akkor a földön járó egyház is olyan lesz, mint a példázatbeli gonosz szolga. S milyen sokszor leselkedik ránk ez a kísértés! A számadásról tudni azt is jelenti, hogy a szolgálatban nem „lazíthatunk". Állandó készenlétre hív most is bennünket Urunk. Igaz. nem tudjuk, mikor jön vissza, de várjuk örömmel, hűséges szolgálattal. Bárcsak sohase veszne ki szivünkből ez a reménység, soha nem feledkeznénk meg erről! Mát konfirman­dusaink is tanulni szokták, mi is gyakran mondjuk hitvallásunk­ban, Jézus Krisztus eljön, hogy ítéljen élőket és holtakat. A szám­adásról tudni jó, mert fegyelmez. S nekünk tudnunk kell, hogy sok­ról kell számot adnunk. Urunktól kérjünk élő reménységet, hűseget a szolgálatban, hogy okos sáfárok lehessünk. . Ittzés Janos I mád kozzunk! Urunk, örök Királyunk! Köszönjük kegyelmedet, amellyel szolgá­latodba állítottál minket. Igéddel tisztíts, gondozz, taníts minket szüntelen, s add erődet is hasznos gyümölcstermésre, hogy kegyel­mes szeretőiedet dicsőítve készüljünk eléd, aki ígéreted szerint visz- sza.jösv/. dicsőséggel, ílélni élőket, holtakat. Ámen. — KECSKEMÉT. A gyülekezet újraválasztott presbitériumát és tisztikarát pünkösd vasárnapján iktatta be hivatalába a gyüleke­zet lelkésze. Tóth-SzöHős Mihály esperes A tisztikar új tagjai: Zeng Péter gondnok. Kovács Pé­ter pénztáros. Károlyfalvi József jegyző, az újonnan választott presbiterek: Dudás Sándor. Varga András, Sándor Miklósáé, dr. Gergely Kálmánná. Molnár Jó- zsefné, Kovács Józsefné. dr. Sza­káll Imréné. Adrovitz Gyözöné, Nótári Mihályné és Szabó Pálné. A nagy kiterjedésű szórvány- gyülekezet minden nagyobb szór­ványából választottak presbitere­ket: Nagykőrösről: dr. Genersich Zoltán és Sánta Zoltán, Lajosmi- zséről Kőszegi Pál és H élt ay László. Ladánvbenéről Bánszki Pál, Helvéciáról ifj. Pálfi Ká­roly né, Kerekegyházáról Szigeti László és Kanyik Mihály, Orgo- ványról Balogh Jenöné és Kollar Julianna. — SZÜLETÉS. Stinner Falnak és Hubert Saroltának első gyer­mekük született Neve: DÁVID. A keresztelési a csornai templom­ban Hubert István csornai lelkész végezte. „Minden jók kútfeje, ő áldd meg e kisdedet!”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom