Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-21 / 51. szám

^ öKumené <^> öKumenS <J) öKumené

Egy ökumenikus érdekeltségű könyvről

Rapcsányi László: Athosz

Csak a beavatottak tudtak eddig róla valamit, de leggyakrabban azok ismerete is akadozott. Pedig az európai művelődéstörténet jelentős része volt mindenkor, Európa mégis mostohán kezelte, s így érdeklődésének perifériájára szorult. A keresztyénség hosszú története során gyakran kapott információkat róla, mégis létezése és lényege feledésbe veszett. Tendenciózus volt-e a feledés, vagy feledtetés, a keleti és nyugati egyház évezredes rivali- zációja húzódott-e meg mögötte, nem tudni, de a keleti ortodoxia életében legalább ezer esztendőn keresztül vitathatatlan szerepet játszott. A borongós, sötét századok mélyén is vörösen izzó fáklya volt, melyet nem tudott kioltani a rászakadó történelmi megpróbáltatás. Ezer esztendő óta állja a történelem csapásait.

Bizonyos foltig az ökumeniz- mus századában kellett újra felfedeznünk. Ma lelkes, alázatos kutatók, és kíváncsi turisták lepik el. Igaz, az európai kutatás ,nem napjainkban bukkant erre a fehér foltra, de átfogó, minden részletében teljes áthoszi tanulmány még nem látott napvilágot. Valószínűleg örökre csonka is marad Áthosszai kapcsolatban művelődéstörténetünk, mert a meg-megismétlődő tűzvészek, s a századok során végbement rablások és fosztogatások elképesztő és pótolhatatlan károkat okoztak. De még ma is lappang a sok tízezer ősi dokumentum, kézirat között olyan, amely történelmünk összefüggéseit kiegészíthetné.

ÁTHOSZ a Theszalonikitől az Égei-tengerbe nyúl megcsonkított tenyér három ujjúnak egyike: Kelet felé eső félszigete. A félsziget alján meredezik a „szent hegy”, a 2033 m magas Athosz — csúcsait örök hó borítja —, amelyről nevét nyerte a félsziget is. Valaha 25, ma 20 kolostor áll szerteszórtan e mintegy 333 km2 nyi területén. A mediterrán éghajlat, vagy a meditálásra, a világtól elvonulásra alkalmas környezet tette-e, de századok óta ide gyülekeztek a keleti egyház vezeklői, hogy önismeretre szert tegyenek, vagy csónttá soványod- va vívják testi-lelki harcukat a bűn és gonoszság ellen önmagukért, másokért és a világért. A hiteles okmányok szerint 963- ban alapították az első kolostorokat, de a hagyományok szerint már az 5. században éltek itt remeték, szerzetesek.

Valaha számát sem tudák a szerzeteseknek. Sok-sok ezren éltek a kolostorokban, kisebb szerzetesi településeken, kunyhókban, remetelakokiban, megközelíthetetlen barlangokban, faodúkban. ma viszont mintegy 1200-an élnek az egész félszigeten. A világon egyedülálló jelenséggel állunk szemben: Athosz szerzetesi köztársaság. Noha görög lobogó leng a félsziget felett, a 20 kolostor, a kolostorokat övező erdők, művelt földek, egyszóval a 333 km2-nyi terület teljesen autonóm. A kolostorok várszerű erődítmények a tenger partján, vagy alig megközelíthető sziklákra építve. Históriájuk igazolta az erődítmények szükségszerűségét, rablók, kalózok, ellenség gyakran vetett szemet a kolostorokban felhalmozódott kincsekre, s a jámbor, fegyvertelen szerzetesek csak imádsággal és könyörgéssel tudtak védekezni. No, meg a falakkal !

Ennyit dióhéjban Athoszról!

DE VAN-E KERESNIVALÓJA EGY MAGYAR ÚJSÁGÍRÓNAK a „szent hegyen”, az áthoszi kolostorokban? Rapcsányi László, akit olvasóinknak két éve bemutattam, olthatatlan kíváncsisággal vetette magát Áthoszra, hogy titkaiból valamit nyilvánosságra hozzon. Fegyvere egy magnetofon és fényképezőgép, társa pedig a „nagy kalandban” Berki Feriz, a magyar ortodox egyház protoiereije volt. S az eredmény: a magyar művelődéstörténetben egyedülálló jelenség, a múlt év végén megjelent Athosz című könyv.

Ősi keresztyén szeretettel, csak itt-ott némi tartózkodással fogadták a „világból” érkező, mindenre szomjas „zarándokokat”, s ez tette lehetővé a magnó és fényképezőgép használatát. A több, mint 1000 perces szalag az élő folklórt rögzítette anélkül, hogy a népi vallásosság hiedelemvilága sérelmet szenvedett volna. A több száz felvétel 'pedig, amelynek egy része a könyvbe is belekerült, ízelítőt ad Áthosz romantikus szépségéről s megmagyarázhatatlan misztikumából.

Mert Athgsz szerzeteseivel, önsanyargató, meditáló remetéivel, sziklákra épült erődszerű kolostoraival, barlanglakóival, Pantok- ratesz és Panagia képeivel, templomaival, freskóival és ikonjaival, csodálatos és naiv legendáival az ó- és középkor misztikumát sugározza. Csak érzékeny lélek fogékony mindarra, amelyet Athosz nyújtani képes. A racionális gondolkodás csődöt mond Áthoszon. Mégis a racionális gondolkodás és egy nem titkolt megindultság, a táj és élet iránti fogékonyság Rapcsányi könyve. Ragyogó stílussal, a zsurnalisztika minden nemes eszközét alkalmazva született meg a leírás. A rendkívül gazdag és nagyjából ismeretlen szakirodalommal szembesítette ez a könyv az élő folklórt. Tanulatlant parasztszerzetesek és magas teológiai képzettségű ortodox kutatók és papok készségesen válaszolták Rapcsányi kérdéseire.

Hová soroljuk műfajilag Rapcsányi Áthoszát?

Felületes ítélet alapján, első rá- tekintésre útleírásnak vélné az olvasó. De Áthosz ennél sokkal több. Elsősorban művelődéstörténeti anyag. Azokat az ismereteket egészíti ki, olyan területre kalauzol bennünket, ahol roppant

Csanády János:

MAGYAR FECSKÉK

Fecske ragaszt sárból fészket, pocsolyáknak partján gyűjti, egy-egy csőrrel hoz a készhez, félkör-koszorúba gyűri, ha kész egész, alig várja, hogy a sár-ház kiszáradjon tető alatt, eresz alatt — addig az égen cikázva bogarak közt légtornászik, villan éles fecske-szárnya, ollózik a fecske-farka, ha elfárad, villanydrótra ül pletykálni, csivitelget, nyár-előn nem gondol arra, hogy az ősz is elközelget, amikor majd új hazába távozik sok fecske-vándor, s csapatokban vág az égre — messze Délre, messze Délre.

(Megjelent a költő NÉMA KÓRUS c. kötetében. 1979.)

Békét és biztonságot!

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának nyilatkozata

Az elmúlt hetekben mind a .nemzetközi, mind pedig a hazad egyr házi közvéleményt élénken foglalkoztatta a NATO legutóbbi határozata, amely szerint középhatósugarú rakétákat telepítenek Nyugat- Európába. Vezető egyházi szervezetek a közelmúltban megtartott ülései is behatóan foglalkoztak a brüsszeli döntéssel. Így a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa december 17-i ülésén, nyilatkozatot tett közzé, ezzel kapcsolatban.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a NATO határozata felelőtlen döntés, amelynek végrehajtása veszélyezteti a nemzetközi enyhülést és a fegyverkezési verseny újabb szakaszát nyithatja meg. Az ökumenikus Tanács nyilatkozata szerint támogatni kell minden olyan kezdeményezést, aminek a célja a világ békéjének megőrzése. Reménységét fejezi ki arra .vonatkozólag, hogy a hadászati fegyverzet csökkentését célzó SALT—II egyezmény mielőbb életbe lép, hogy az európai államok jövő évi madridi értekezlete előbbre viszi Helsinki szellemét, továbblépést jelent a béke megvalósításának útján. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy a szocialista országok kormányai, élükön a Szovjetunióval, töretlen békeakaratuknak újból és újból meggyőző tanújeleit adják, mint legutóbb a szovjet államfő’berlini beszéde, amely a békekezdeményezések, konkrét javaslatok sorát tárta a tartós békét óhajtó emberiség elé.

Ülésezett a Keresztyén BélíekonSerenda Nemzetközi Kérdések Bizottsága

II. Hja, Grúzia pátriárkájának meghívására a KBK Nemzetközi Kérdések Bizottsága Tbilisziben, a Grúz Köztársaságban tatotta alakuló ülését az V. Keresztyén Békevilággyűlés után: A KBK Nemzetközi Kérdések Bizottsága ülésén a KBK elnöksége képviseletében dr. Gerhard Bassarak professzor, alelnök (NDK) is részt vett, az ülésen dr. Lubomir Mirejovskij (Csehszlovákia), a KBK főtitkára elnökölt. Az ülés a következő kérdést vitatta meg: „Világunk — mai problémák és reménységek — keresztyén szemszögből.” Több világrész 16 országából és számos keresztyén felekezet képviseletében 41 személy vett rész a Bizottság munkájában.

A fő referátumot Christophoros, a Grúz Ortodox Egyház püspöke tartotta „Világunk, és a béke és igazság keresése a mai világban.” — témában. Dr. Gerhard Kade professzor (Ny. Berlin / Bécs) referátumában: „Keresztyének és az enyhülés kérdései” elemezte a nemzetközi enyhülés-politika lehetőségeit, és újabban ezt a politikát fenyegető veszélyeket. Brian Cooper (Nagybritannia) „Keresztyének és a leszereléssel kapcsölatos feladatok” címen a keresztyének leszerelésben való részvételének teológiai alapjaival foglalkozott. Lois Kroeh- ler (Kuba) a világ keresztyénéinek és egyházainak feladatairól ról beszélt Latin-Amerika s a karib-tengeri terület népeinek a felszabadításért, fejlődésért, békéért, igazságért és az emberi méltóságért vívott harcával kapcsolatban. Hartmut Drewes lelkész, aki a IV. és V. KBVGY közötti időszakban a Nemzetközi Kérdések Bizottsága elnöke volt, összefoglaló jelentést adott a hétéves időszak tevékenységéről. A Bizottság ezután csoportokba osztva folytatta munkáját. A következő hárorh munkacsoport működött: 1. Enyhülés és leszerelés;

2. Felszabadítás és fejlődés; 3. Együttműködés az ökumenikus szervezetekkel és testületekkel, a nemzetközi békemozgalommal és az ENSZ-szel. A munkacsoportok megállapították a mozgalom jövő munkáját és javaslatokat tettek a következő időszak tevékenységével kapcsolatban. Különös figyelemmel tárgyalták az Állandó Bizottság következő ülésével kapcsolatos kérdéseket.

Az ülés résztvevői nyílt, testvéri szellemben vitatták meg a találkozó témáját és az azzal kapcsolatos kérdéseket. Örömmel üdvözölték a politikusok és a népek béke-kezdeményezéseit, elsősorban azt a leszerelési javaslatot, amelyet nemrégiben a Szovjetunió Elnöki Tanácsának elnöke, L. 1. Brezsnyev nyújtott be Berlinben a szovjet katonai költségvetés csökkentésére. A találkozó résztvevői kijelentették, hogy támogatják azokat a keresztyén és más mozgalmakat, amelyek a SALT—lll-t előkészítő SALT—11 ratifikálása mellett vannak. A résztvevők aggodalmukat fejezték ki az újabb nukleáris fegyverek — középtávú rakéták — nyugat-európai, a NATO-támaszpontokon való állomásozása miatt, amelyre vonatkozólag a NATO Brüsszelben hozott határozatot.

Az ülés résztvevői kifejezésre juttatták azon meggyőződésüket, hogy a helsinki Europa Biztonságával és Együttműködéssél foglalkozó konferencián megindult folyamat tovább folytatódik. A KBK- nak mindent el kell követni, hogy a 35, a helsinki záróközleményt aláíró államban élő egyház támogassa a Madridi Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia összehívását az enyhülés és leszerelés elérése érdekében. A jelen világhelyzetre való tekintettel, a résztvevők támogatták a Munkabizottság 1979 novemberében Szófiában tett javaslatát,'amely szerint az Állandó Bizottság következő ülésén fogják alaposan megtárgyalni a „Leszerelés és Éhínség elleni Ezsajás-konfrencia” előkészítését.

A Nemzetközi Kérdések Bizottsága megválasztotta új vezetőségét a következő KBK-közgyűlésig terjedő időszakra. A következők vállalták a vezetés felelősségét: A. P. Samarajiwa (Sri Lanka) — elnök;

H. Drewes lelkész (NSZK); 1. Pancsovjzki professzor, (Bulgária); Pröhle Károly professzor (Magyarország); S. Shauri (Tanzánia) — alelnök; és K. Ehler magiszter — titkár. Egy hely szabadon marad egy vietnami KBK-tag részére. v

A Bizottság örömmel és hálával fogadta, hogy megismerkedhet a grúz nép egyházi és kulturális életével. A résztvevők istentiszteleten vettek részt a Sveti Cskohoveli ortodox egyházban, az istentiszteletet II, Ilja pátriárka végezte. A Grúz Szovjet Köztársaság elnöki tanácsának alelnöke, Viktoria Siradze, fogadta a Bizottság küldöttségét.

Az Ökumenikus Tanács elnökségi tanácsülése

A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK elnökségi tanácsa december 17-én ülést tartott, dr. Bartha Tibor püspök elnökletével.

D. dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök bevezető áhítata után dr. Bartha Tibor püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Megemlékezett a Tanács időközben elhunyt tagjairól, akiknek a helyére, mint alelnököt, kooptálták Kovách Attila dunántúli püspököt és dr. Nagy Józsefet, a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnökét. Megemlékezett D. dr. Vető Lajos ny. evangélikus püspökről, a Tanács tiszteletbeli elnökéről, abból az alkalomból, hogy a közelmúltban töltötte be 75. életévét. Ezt követően áttekintette az ökumenikus Tanács 1979. évi tevékenységét.

AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS KÖZÖSSÉGÉNEK SZOLGÁLATÁT jellemezve kiemelte, hogy az elmúlt esztendőben is növekedett a Tanácsban tömörülő egyházak közös tevékenysége, amelynek jellemzője a konfesszionális körben erősödő, ám mégis ökumenikus szellemű szolgálat. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy fokozódott az ökumenikus munka és az egyes gyülekezetekben végzett szolgálatok közötti összhang. A jövő feladatait érintve, a püspök utalt a Hazafias Népfront vezetői és az egyházak vezetői közötti, közelmúltban lezajlott találkozóra és aláhúzta: a magyar nép ügye továbbra is az ökumenikus Tanács érdeklődésének a középpontjában állnak.

Ezt követően dr. Pröhle Károly főtitkár tett jelentést a Tanács elmúlt évi munkájáról, majd megtárgyalták az 1980-ra vonatkozó ökumenikus terveket.

AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS NEVÉBEN dr. Káldy Zoltán evangélikus elnök-püspök köszöntötte dr. Bartha Tibor püspököt, abból az alkalomból, hogy 20 esztendeje tölti be a Tanács elnöki tisztét. Bartha Tibor püspök szolgálatát meleg szavakkal értékelő köszöntőjében Káldy püspök elmondotta, hogy az elmúlt 20 év során az ökumenikus Tanács közössége elmélyült, teológiai bázisa határozottan körvonalazódott, nemzetközi összefüggésben a magyar ökumené tekintélyre tett szert, és társadalmunkban megbecsült helyet foglalt el.

EZT KŐVETŐEN AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS ELNÖKSÉGI TANÁCSA KÉT NYILATKOZATOT fogadott el: az egyiket a Hazafias Népfront vezetői és az egyházi vezetők közötti találkozással kapcsolatban, a másikat pedig a leszereléssel kapcsolatban.

Végezetül az elnökségi tanács meghatározta az 1980. évre szóló költségvetést, majd az ökumenikus Tanács tiszújító közgyűléséről határozott, amelyet 1980. január 8-án tartanak.

hézagokat fedezhettünk fel eleddig. Hiányos műveltségünk egy ismeretlen világ és története előtt hódolhat. De mondhatjuk azt is Áthoszról, hogy az ortodox egyház egy jellegzetes kuriózuma, szerzetesi köztársasága életformájának szociográfiája. És harmadsorban egy vallásos, élő folklórnak gazdag és az ortodox egyház legendáinak szinte legteljesebb gyűjteménye.

EGY ILYEN UTAT, MINT RAPCSÁNYIÉK ÜTJÁT, kell, hogy szerencse is 'kísérje. És elmondhatjuk, sok szerencsével jártak „felfedezőink”. Hogy éppen egyik kolostorban ott tartózkodott pl. a szalöniki egyetem szláv egyházak történetének professzora, Antoniosz Emiliosz Tachiaosz, hogy néhány kolostorban magyarul tudó szerzetesekkel is találkoztak, hogy Óerki Feriz görög és szláv nyelvtudásával, lebilincselő modorával megnyitotta a zárkózott szíveket is stb., mind szerencsés összefüggés volt. A könyvben egyebekben három fejezet Berki önálló műve.

ESSÉK VÉGÜL SZŐ A KÖNYV KIÁLLÍTÁSÁRÓL!

Arany borítólapon a Chilandarin kolostor 1820-as rézmetszete tündöklők. A képanyag színes és fekete-fehérben kielégíti vizuális igényünket, remek felvételek. A Gondolat Kiadó Áthosszal oly szép kiadvánnyal lepett meg bennünket, hogy nem tévedünk, ha kijelentjük, az első három legszebb között szerepel az 1979-es könyvtermésben. Aki szép és értékes könyvvel akar gazdagodni, szerezze be és olvassa el Át- hoszt!

Rédey Pál