Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-05-25 / 21. szám
1732 egy félelmetesen sötét fel évszazad kezdete Kemenesalján. Ekkorra tetőzött a császári .hatalom, es ekkor volt leggyengébb a magyar ellenállás. Beérett . az líj8l-es törvény abszolút végrehajtásának ideje. Ostfíy Mihály és Vidos Miklós, Kemenesalja két legtekintélyesebb földesura Pozsonyba és Becsbe sietell, hogy mentsek a gyülekezeteket, de hiába .42 erőszakkal szemben tehetetlenek voltak a gyülekezetik is. Hősies példákkal ugyan bőven találkozunk, de a rideg tényekfen ez mit sem változtatott. Bubán például kaszával, dorongokkal állták körül a templomot a hívek, s azt mondták, csak fegyveres erőszaknak engednek, vagyis ha lőnek a császár katonái. Elvették a templomot. A kuruc szellem ismét fellobogott, de ei'psébb Volt a hatalom. Az elűzött papok még sokáig vissza* vissza jártak nyájukhoz, azután az is abbamaradt. S a hép? A pasz* szív rezisztencia «tellett' nagy fáradsággal járt Döméikre, az ar- tikutáris helyre evangéliumot hallgatni úrvacsorázni, keresztelésre, s van rá adat, hogy az öregek beköltöztek ..meghalni’', hogy evangélikus temetésben részesüljenek-. A több mint másfél százados protestáns szellemet ez a tartós és durva beavatkozás mégsem tudta szétzilálni. Mert alig jelent meg IE József Türelmi Rendelete (1781) — mely szerint 100 család részére templomot lehet építeni udvaron, falu végen, torony és harang nélkül —. minden adminisztrációs akadályoztatás ellenére néhány éven belül települlek a kemenes- aljai evangélikus templomok, s versenyeztek a gyülekezetek önállóságuk kivívásában. 1784— 1788-tól azután két temploma lett a falvaknak, római katolikus és evangélikus. Tornyot jóval később építettek hozzá. A SÚLYOS MEGPRÓBÁLTATÁST KIÁLLTAK, uj'ra szerveződtek, néhol megváltoztak a fi- liáris kapcsolatok, a felekezeti arán,\ számok, de általánosságban a mai helyzetnek megfelelően alakult ki az egyház szervezete. Valami azonban végbement a községek evangélikus szellemében. Mert egyfelől a római katolikus egvhóz sem volt tétlen e fél évszázad alatt — pl. Magym- getics—Kenyéri vonalától északra nagyon elszórtan találunk evangélikusokat. de a többi községben is erősen megoszlott a két felekezet. (Korábban egyes községekben eleve római katolikus maradt á jobbágyság. Társadalmi megosztottág alapján nyerték nevüket is, pl. Nemesmagasi—Pór- magasi. Nemesdömölk. Pórdö- mölk. az utóbbiak rendszerint római katolikusok voltak.) Az említett korban a lakosság nagyjából megfeleződött, s ma is durván ezzel a képlettel találkozunk. Általában a szabadabban mozeó. gondolkodó és jogokkal rendelkező nemesség, telkes iob- báavok szelleme Mabsburg-eilenes. kuruc érzelmű volt, s ezt protestantizmusukban is kifejezték. , Másfelől adva polt a vallásos cselekményeknek az artikuláris helyre való összevonása. A legtávolabbi községek 40—50 km-re estek Döméiktől. Ez óriási megpróbáltatást jelentett a rendszeres istentiszteleti életben való "észvételt illetően. Lehet romantikus képet festeni arról, hogy az ősök 40—50 ktti-t fáradtak azért, hogy részt vegyenek egy-egy istentiszteleten. de a valóságban ez minden bizonnyal másként festett. A dömölki templom először is a kritikus év után tizenkét esztendővel épült fel, befogadóképessége mindössze 1200 volt. Óvatos becslés alapján is csak mintegy 10 százaléka fért volna be az evangélikusságnak. Egyszóval, az artikuláris törvény legsúlyosabb kihatása, az lett. hogy elszoktak a hívek a rendszeres templomba járástól. Az 1700 utáni jegyzőkönyvek már pa-. (taszkodnak arról, hogy apad a ÍSgnplomlátögatás. HOGYÁN ÉRTÉKELJÜK EZT A JELENSÉGET? Bizonyos fokig megszokták az emberek, hogy csak kivételes esetekben, nagy ünnepeken, családi események alkalmából tegyek meg a fáradságos utat — erről a dömölki anyakönyvek tanúskodnak —*, s ettől a szokástól akkor sem tértek el, amikor saját községükben állt már istentiszteleti célra hajlék. Protestáns mivoltukban ez a magatartás nem idézett elő törést. Az egyházi adót megfizették. egyházi kötelezettségüknek elegei lettek olykor, mint pl. Kelneiieshőgyészen, hogy saját papjuk, templomuk legyen, még a római katolikusok felé is adóztak. csak. éppen „elszoktak” a rendszeres istentiszteleti élettől. Öntudatuk inkább nőtt, mint csökkent, az áldozathozatal legszebb példáival találkozunk. Sajátos öntörvényűkkel befolyásolták a község politikai életéi, mint pl. Kemenesmagasiban, ahol vigyáztak arra, hogy bíró, jegyző evangélikus legyen. A felvilágosodás. liberális-racionális kurzus még csak növelte az elidegenedést a templomtól. A máit század, második felében azután megjelent a magyar falvak pestise, az egyke, s ez ellen az egyház sem tudott védekezni. A kemeneshőgyészi lelkész szívszorongva panaszkodott így: „ 1853-ban 112 gyermek született. 1936-ban 17. 19(10 óta az évi átlagos szám folvton fogy. az utolsó évtizedben egyenesen alázuhan a születések száma." A települések lakossága általában a századfordulóig növekszik, ez időtől fokozatosan csökken. A csökkenésben közrejátszott az egnke, a kivándorlás. a gazdasági. szociális helyzet stb. A folvarhat nátháinkban tetőzött, a falvak elöregedése. elnéntelenedése már napjaink problémája. K K M ÉN ÉS ALJ A TÁRSA DA LM! ÉETLÖDÉSE némiképpen másként ment végbe, mini az országé. Szociális, kulturális színvonala magasabb volt az orszáoos átlagnál. Nvilvánvatóan közrejátszott ebben protestáns humanizmusa. politikai liberalizmusa. Feldolgozásra . vár még, milyen 'lenelelt ontorvényi állapota egyes koruk oan a vallási, társadalmi, gazuasagi eletet illetően. Mert bar johenel, a reíormacio hirtelen magához ragadta Kemenesalját, a későbbi nagy politikai, történelmi áramlatok alig mozdítottak rajta. A reformáció korában kialakult humanista széliéin es egy korszerűnek nevezhető tarsaualmi, gazdasági berendezés vált állandóvá, es ezt konzerválta I94ő-ig. Talán ennek tudható be, alig van információnk arra nézve, hogy Rákóczi, Kossuth mozgal- maoan a vidék tömegei mennyiben vetlek reszt. Bercsényi ugyan összehívta a kórnyék notabilitá- sait Kemenesmihályíára. hogy a fejedelem részére embert, lovat, zabot kérjen, de hogy embert adtak-e, erre nézve nem bukkantam nyomra. Kivetve es elszórtan akadtam csak IB-asokra, bár köztudott, hogy a soproni evangélikus líceum iljúságából sokan mentek el Kossuth seregébe, s a líceum diákanyagát elsősorban Kemenesalja és a Rábaköz adta. Végső soron olyan emlékeket, mint az első világháború hősi halottainak (névsorba szedve az áldozatokat) a kuruc és a 4ti-as hősöknek nem állítottak. Pedig érzelmében Kemenesalja társadalma egyértelműen Habsburg— német-ellenes volt. Ezt annál is inkább aláhúzzuk, mert Nyugat-Dunántúl mindig erősen a német kultúra befolyása alatt állt. Akadtak azonban nagy foltok, mint pl. a Rábaköz és Kemenesalja, amelyek alapállása németellenes volt. s ha közelebbről vizsgáljuk a kérdést, rendszerint protestáns tömegekre bukkanunk. De szociális feszültségeik sohasem mentek el addig, hogy re- bellió lett volna belőle. Érzelmileg tehát Rákóczi és Kossuth mögött álltak, de tevőlegesen már kevésbé. Ennyit röviden és általánosságban Kemenesaljáról! Rédey Pál Magyar kmszlyén nők ökumenikus konferenciája (folytatás a 4. oldalról) nemzetközi szervekkel, amelyek a bekcmunkál végzik, es a haladas, a larsudalnH igazságosság meg- vülösulttsúvrt küzdenek, imádkozva. azért, hogy a földön megszűnjenek a habom tűzfészkei, es a jegy vetkezőire fordított ász- szegeket a világ különböző részéin ehető. embertelen körülmények között elő nepek javara fordítsák. ti. Kérjük a környező szocialista országuk ökumenikus tanácsait hogy a maguk hatáskörén belül űz országuk területen belül levő egyhazak notagjait hívják egybe egy ökumenikus not konferenciára. 7. Tisztelettel kérjük dr. Hartha Tibor püspök ural, az Ökumenikus Tanács elnökét, Iwgy a tugegyhúzak vezetőivel egyetértésben biztosítsanak lehetőséget a szocialista országok női ökumenikus konferenciájának 1981. éb tavaszán egy közös konferencia megtartásara hazánkban, hogy a szocialista országok nőképviselői így egymás megismerésére lehetősegei kapjanak, és az 1982— A Szentháromság után a 10. vasárnapon az oltárterítő színe: Zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Lk 19,41—48: az igehirdetés alapigéje: Köm 9,30—33. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi- rádió. Igét hirdet BOHVS IMRE fóti lelkész. — HELYETTES-LELKÉSZ,! MEGBÍZÁSOK. Szeptember 1-i hatállyal Deméhé Smidéliusa Katalin ielkészi munkatárs, a csöngei, Koháry Ferenc bezi-ene- sei lelkész a lébénvi gyülekezetben kapott megbízást a helyeites- lelkészi szolgálat végzésére D. dr. Ottlyk Ernőtől, az Északi Egyház* kerülét püspökétől. ben tartandó európai női konferencián együtt, képviselhessék elkötelezettségüket a nepek békéjéért, es a világ rendelkezésére álló anyagi javak igazságosabb elosztásáért folytatott harcban. 8. A konferencia valamennyi tagegyházának képviselője örömmel adott hangol annak, hogy az egyház és az a llam közötti jó viszony áldásaiban részesülhet olyan állam polgáraként, amelynek alkotmánya biztosítja a nők egyenjogúságát, érvényesíti a család és gyermek védelmet, a társadalmi igazságosság rendjét, Ebben a rendben tiszta eleltel, becsületes munkával, a magunk adottságainak megfelelően igyekszünk hazánk minden jó törekvését népszerűsíteni és megvalósítani. Köszönetét mondunk mindazoknak. akik est a konferenciát összehívták és megrendezték. Kérjük dr. Pásztor Jánosáét, a konferencia elnökét köszönetünk tolmácsolására. A konferencia résztvevői evangélikus elet a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lápja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felél: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Pusktn u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—2(1 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 200,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0138—1302 @ 80.2299 Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Rotáeiős magasnyomás Athenaeum Nyomda, Budapest i AEO VASÁRNAP IGÉJE Igazság, ahogyan Isten adja Rm 9,30—33 Könnyen ügy tűnhet, hogy ezeket, a sorokat olvasva egy súlyos elméleti teológiai vitának leszünk a tanúi. Hiszen legalább három olyan, kifejezést olvashatunk itt. amelyik ezt látszik igazolni: törvény szerinti igazság, hitből való igazság, megütközés köve. Valóban igaz, hogy súlyos teológiai párbeszéd, ha úgy tetszik: vita tanúi vagyunk Hl, de éz a vita semmiképpen sem elméleti. Ma sem az, a legelső alkalommal sem volt az. IZRAEL NEPE SZÁMÁRA LÉTKÉRDÉS voll az, amiről itt szó van,' Nemzeti, népi megmaradása és az üdvösségének kérdése. A mai vasárnap, a Szentháromság ünnepe után a 10,,a reformáció kora óta egy tragikus eseményre emlékeztet bennünket. Arra, hogy beteljesedett a Jeruzsálemet sirató Jézus próféciája: a választolt nép nem ismerte fel a békességre vezető utat. s buzgóságában Isten új útját sem találta meg, a saját kiválóságának tudatában, törvény iránti rajongásában saját vesztébe rohant. Jeruzsálemet, a templomot lerombolta Titusnak, a későbbi császárnak vezetésével a római hadsereg. Amikor a választott nép beleütközött az „elbotlás sziklájába”, aki nem más mint Jézus Krisztus, hiszen nem fogadták el öt, az üdvösség útjáról is letért. Istennek úgy tetszett, hogy egyedül őáltala és őérte ad üdvösséget a benne hívőknek. S emiatt nem elméleti kérdés ez Pál apostol számmá sem. Szivszoríló, amikor arról ir (Rm 9.3), hogy inkább a saját üdvösségéről mondana le népének üdvösségéért. S aki kicsit is ismeri Pál apostolt leveleiből, tudhatja, nem szónoki fogás ez a mondata. S magáról is azt vallotta az apostol, hogy Jézus Krisztusért, hitből van igazsága Isten előtt. * LUTHER MARTON SZAMÁRA SEM ELMÉLETI KÉRDÉS VOLT EZ. Minden evangélikus tudja, hogyan húzkodott szerzetesként jó lelkiismeretért, az üdvössége bizonyosságáért. Mindent megtett, hogy cselekedeteivel, kitartásával, buzgóságával kiérdemelje Isten kegyelmét. hogy igaz lehessen előtte. Hogy ne kelljen félnie, rettegnie Isten ítéletéről. De újra és újra meg kellett látnia, bármit tesz, bármilyen tökéletes szerzetes is akar lenni. Isten előtt nem állhat meg. S amit nem talált meg így. megtalálta abban az igazságban, amely hit által van, S ez az igazság nemcsak öt magát örvendeztette még. hanem rajta keresztül Isten egyházát is megújította. JAJ NEKÜNK, HA Ml A MAGUNK IGAZÁT KERESSÜK! Ki az, aki szentül, tisztán, feddhetetlenül állhat Urunk elé? Aki akár ma, akár az eljövendő ítélet napján azt mondhatná: nézz rám, Uram, mindent megtettem amit parancsoltál, betöltöttem törvényedet, megtettem .mindenben akaratodat. Parancsolatod volt számomra a legfontosabb. Te magad voltál számomra a legfontosabb. Egyedül benned bíztam, senki és semmi másban. Szerettelek téged mindennél jobban, teljes szívemből, teljés telkemből, teljes erőmből; szerettem embertársaimat, mint magamat! Mondhátod-e ezt? Mondhatom-e ezt? Megszégyenül mindenki, aki így akar megállni Isten előtt. Vagy azt gondoljuk, hogy Isten akarata ma más? Hogy kevesebbet kivin, hogy lejjebb szállította a mércét? Nem. Parancsolatai ma is úgy érvényesek! A törvény az ítélet napjáig érvényben marad, egy vessző sem, múlik el belőle! Aki az Isten törvénye előtti igazságot keresi, ugyanazt kell. kellene tennie, mint Izráel népének. Kereste, szenvedélyesen kereste az igazságot a törvény alapján — de hiába. Hiszen tudjuk, mi nem tudunk — mint ahogy Izráel sem tudott — a törvénynek eleget tenni! EZÉRT MOST HITRE HÍV BENNÜNKET ISTEN IGÉJE! Csak a hit, a bizalom Isten iránt, találja meg az utat, melyet Isten szereiéiből felkínált! Ez az út a Jezüs Krisztus! Ut Isten atyát szívéhez. $ az alapkő! Akikre bátran építhetünk. Ha így nézünk rá, nem elbotltihk benne, hanem őrá alapozzuk egész életünket! Nem, mi vágyunk — hiszen nem is lehetünk — tökéletesek, hibátlanok, feddhetelenék, a törvény szerint makulátlanok, hanem az ö szerelnie olyan nagy, hogy Jézus Krisztusért, „az ö ártatlan szenvedéséért és haláláért” magához ölel engem is, őérte van helyem nekem is, van helyed neked is, Isten atyai szivében. Nyomorúságaiddal, bűneiddel, rossz lelkiismereteddel vívódó ember, lásd meg. így van szabadulás a számodra is! Te már tudod, magadban hiába bízol. Kudarcok, szégyen keserves próbálkozások eredménytelensége kísér. De Jézus melléd áll! Es óérte elmúlt minden régi. újjá len minden! Érted-e a friss erőt? Hogy megtelt erővel szeretettel szived, pedig eddig csak magadra figyeltél. Nem kell magadat mentened már! Mások várnak erődre! Szeretetedre! Házastársad. gyermekeid, munkatársaid, barátaid, ellenségeid, igen, ök is! Istenünknek ez a szeretett távlatokat nyit. a mi szeretetünk számára is. Azoknak is kinyitja szívét, akik eddig nem tartoztak hozzá. Akikről mi azt gondoltuk, semmi közük Istenhez, azokat is izgalmasan fogadja Jézus Krisztusért. Őérte meg az istentelent is megigazítja — ezt Pál apostol fogalmazza így. És akit ő befogad, mi azt kivetnénk? így nyitja az ö szeretete, jósága, a hitből való igazság szivünket mások felé! HÁT ELMÉLET EZ? TEOLÓGIAI VITA? Nem. ez az elet, ahogy irgalmából élhetjük már most, s majd nála örökké. Ittzés János lniá«lkozzii nk! Mennyei Atyánk! Dicsérünk és magasztalunk téged,,hogy nem akarod halálunkat, vesztünket, hanem azt akarod, hogy megtérjünk és éljünk. Köszönjük, hogy Jézus Krisztusban megtalálhattuk békességünket, s viszatalálhattunk tehozzád. Köszönjük, hogy hit által bizonyosak lehetünk szereteted felől. Szentlelkeddel vezess bennünket, hogy hozzád való hűségben, embertársaink iránti szereiéiben élehes- siink itt a földön, egykor pedig nálad lehessünk a te örök országodban. Ámen. — SEGÉDLELKÉSZI KIKÜLDÉSEK AZ ÉSZAKI EGYHÁZ- KERÜLETBEN. D. dr. Ottlyk Ernő. az Északi Egyházkerület püspöke augusztus 1-i hatállyal a felavatott segédlelkészeket, illetve a kibocsátott Ielkészi munkatársakat az alábbi gyülekezetekbe küldte ki szolgálatra: ifi. Bencze Imrét a beledi. Laborczi Gézát a nyíregyházi gyülekezetbe és a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyébe, Tekus Andrást a kemenes mi hály- fai gyülekezetbe, Labor cziné Sztankó Gyöngyi Ielkészi munkatársát a nyíregyházi gyülekezetbe Verrasztóné Mosoni Edit Ielkészi munkatársat a miskolci gyülekezetbe. lfj. Szentpéteri Péter se- gédlélkész és Amriskó Mária lel- készi munkatárs a Déli Egyházkerület kötelékébe távozott. Kemenesaljái jegyzetek 2,