Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-14 / 50. szám

XLV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1980. január 27. Ára: 4,— Ft. Az Országos Elnökség köszöntése Az 1980-as év első munkanap­ján az Országos Egyház tanács­termében köszöntötték az Orszá­gos Iroda dolgozói, az országos munkaágak vezetői, teológiai ta­nárok és számosán a tjudapestj, lelkészek közül az Országos El­nökséget. Az együttléten. ame­lyen jelen volt ÍJ. dr. Káldy Zol­tán püspök-elnök, dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügye­lő, dr. Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője, D. dr. Vető Lajos ny. püspök, valamint dr. Karner Ágoston főtitkár' — D. dr. Ottlyk Ernő püspök tekin­tett vissza az elmúlt esztendőre összefoglalva az elért eredménye­ket és köszöntötte a megjelentek nevében az Országos Elnökséget. Káldy Zoltán országos püspök­Induljunk jókedvvel és reménységgel az 1980. esztendőben fontos, egész népünket érintő eseményre hívta fel a figyelmet az országos püspök-elnök. HAZÁNK FELSZABADULÁ­SÁNAK 35. ESZTENDEJÉT ér­jük meg. Ez alkalom arra, hogy újra felmérjük, miben jutottunk előre tartalmilag, formailag né­pünk . fejlődésében, gazdasági, kulturális és erkölcsi életében. Azt is, hogy miben nem jutottunk előre vagy hol történtek esetleg még visszalépések is, mert így tudunk segíteni. Mindenesetre D. Dr. Ottlyk Ernő püspök köszönti az országos elnökséget elnöknek az elnökség nevében el­mondott előremutató válaszát az alábbiakban foglaljuk össze. Az 1980-AS ÉVBEN A LEG­FŐBB KÉRDÉS A BÉKE MEG­ŐRZÉSE és egy újabb világhá­ború elkerülése. Minden más kérdésünk ezzel függ össze. Én azt hiszem — mondotta a püs­pök-elnök — nem lesz világhá­ború. Ma egy olyan szituációban élünk, amikor nem lehet világ­háborút kezdeni önmagunk, meg­semmisítése nélkül. Mégis meg kell mondanunk, hogy számta­lan tárgyalás és nyilatkozat elle­nére olyan arányú a fegyver!ce- zési hajsza, hogy az már őrjítő. És ez a spirál szédítően megy felfelé. Ugyancsak nagyon, ve­szedelmes dolog az ún. euróraké- ták elhelyezése Európa több nyu­gati országában. Ezek figyelem­bevételével kezd az enyhülés szavának az értelme elveszni. Az enyhülésért ugyanis tenni kelle­ne és egyelőre inkább a feszült­ség növeléséért tesznek. Itt van ezentúl az iráni és a palesztin kérdés, ami szintén kihat, a vi­lágra es növeli a feszültséget. Mindezek ellenére reménykedünk abban, hogy az emberiség meg­akadályozza egy újabb háború kirobbanását, hogy felülkereked­nek a józan gondolkodású és jóakaratéi emberek. Benne az egyházi erők is. Itt említjük meg azt is. hogy ebben az esztendő­ben, novemberben lesz az Euró­pai Biztonsági és Együttműködé­si Konferencia madridi ülése. Ott döntéseket kell hozni Európa népeiért. Örülünk annak, hogy az Európai Egyházak Konferen­ciája külön is foglalkozik ezzel az üléssel és Madrid előtt egy Madridban . tartandó konferen­cián 30—35 vezető egyházi sze­mélyiség részvételével jelentős állásfoglalással és nyilatkozattal kíván a madridi üléshez fordul­ni. Űgv tudjuk, hogy a Lutherá­nus Világszövetség is hasonló­képpen kíván eljárni. Nagyon fontos, hogy ezekben a törekvé­sekben magyarországi egyházunk is komolyan részt, vegyen. Hazai vonatkozásban négy kell. hogy a 35. évforduló a hála jegyében történjék Isten iránt, azután egész népünk iránt, amely óriásit alkotott a 35 év alatt. A MÁSIK NAGY FONTOS­SÁGÚ ESEMÉNY a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kong­resszusa. A kongresszusok mindig olyan programokat hoznak, ami nemzeti program. A párt vezető emberei a közelmúltban is több­ször kijelentették, hogy a párt nem uralkodni, hanem szolgálni akar. És ezért érdemes nekünk is ' odafigyelnünk, és segíteni, hogy a program valóban orszá­gos programmá legyen. Aki az irányelveket figyelme­sen elolvasta, tudja, hogy ezek között jelentős helyet foglalnak el a gazdasági kérdések. Azokkal a gazdasági problémákkal, ame­lyekről szó van, hosszú távon fo­gunk küzdeni. Ez azt is jelenti, hogy a VI. ötéves terv is végig a gazdasági problémákkal való küzdés és azokkal kapcsolatos megoldások jegyében fog foly­ni. Ez természetesen kihat az egyházi.életünkre is. A gazdasági problémák okait nem lehet min­denestől a külső körülményekre áthárítani. Ha másképpen csinál­tuk volna. Vagy csinálnánk, nem fennének ezék a problémák ilyen jelentősek. A termelési és a ter­mékszerkezet korszerűsítése ugyanis lelassult az utóbbi idő­ben — és nem javult kellőkép­pen a hatékonyság és a minőség. Ennek összefüggésében is — és ezt is hangsúlyozzák az irányel­vek — még szorosabbra kell fon­nunk nemzeti egységünket. Hi- vők és nem hívők, különböző ré­tegek erősebb összefogása kell, hogy maghatározza az. elkövetke­ző eveket, és hogy ennek gyü­mölcse a munkában jelentkez­zék. Óriási erőfeszítéseket keil tennünk azért, hogy az eddigi életszínvonalat biztosítsuk az el­következő időre ‘is. Az irányelvek azt is hangsú­lyozzák, hogy a hívők egyenran­gú állampolgárokként vesznek részt a nemzet életében és az ál­lam és az egyházak között kötött megállapodásokat korrektül be kell tartani. Ez vonatkozik a pártemberekre is, de vonatkozik egyházi emberekre is. Nagyon jelentős ügy a XII. kongresszussal kapcsolatban az etikai kérdések előtérbe hozása. A párt hangsúlyozza az emberi magatartást, a hozzáállást a munkához, a közösségi ügyekhez. A legnagyobb hiány a társada­lomban a szeretet hiánya, ahogy erről Lőrincz Éva is írt az Élet és Irodalom december 15-i szá­mában. Időzített szeretet címen idézve 1 Korintus 13-at. — Az etikai kérdéseket nekünk is job­ban alá kell húznunk. A Hazafias Népfront Elnöksége és az egyhá­zi vezetők találkozása alkalmával kénytelen voltam elmondani, hogy nagy problémám az, amit családdal, házassággal összefüg­gésben tapasztalunk sokszor la­pokban, rádióban, televízióban is, mert a társadalom alapsejtjeit éri támadás, pedig tudjuk, hogy a párt és kormány a családot tá­mogatja. A lelkészek ne szégyell­jék és ne sajnálják igehirdeté­seikben hangsúlyozni a keresz- tyénség sajátos idevonatkozó mondanivalóját. Az 198Q. ÉV EGYIK LEGJE­LENTŐSEBB ESEMÉNYE LESZ az országgyűlési képviselőválasz­tás. Az országgyűlés az Alkot­mány szerint is a a legfőbb ál­lamhatalmi szerv, amely a nép­szuverenitást képviseli, amely nemcsak létrehozza, de ellenőrzi is az Alkotmány megtartását. Népünk jó lelkiismerettel vehet részt a választásokon, mint aki tudja, hogy nem hiába küld em­bereket a Parlamentbe, mert azok tényleg képviselik népün­ket. AZ ESZTENDŐ VÉGÉN LESZ a Hazafias Népfront Országos Kongresszusa. Jelentős esemény volt ezzel összefüggésben Sarlós István, a Politikai Bizottság tag­ja, a Hazafias Népfront főtitká­rának látogatása Káldy Zoltán országos püspök-elnöknél. Miklós Imre államtitkár és Juhász Ró­bert, a HNF titkára kíséretében. A találkozás őszinte eszmecseré­ben folyt, amelynek keretében egyházunk elnöke kifejtette: örülünk annak, hogy a Hazafias Népfront keretet ad arra, hogy nem párttagok is közéleti szol­gálatot végezhessenek és elmond­hassák politikai véleményüket a gazdasági, társadalmi, kulturális életre vonatkozó álláspontjukat. A Hazafias Népfront az a hely, ahol hívők és marxisták össze tudnak fognia hogy előbbre jus­sunk. AZ EGYHÁZ ÉLETÉN BELÜL az országos püspök-elnök ez al­kalommal is elsőnek az Ágostai Hitvallás 450 éves jubileumára hívta fel a figyelmet. Az ünnep­lés nem merülhet ki puszta for­malitásokban. Szükséges az újra szembesülés az Ágostai Hitval­lással. Például annak megvizsgá­lása a hitvallás tükrében, hogy mi magunk kinek valljuk Jézus Krisztust, aki hitünk középpont­jában van. Annak összefüggéseit, hogy Ö valóban az az Űr. aki szolgálni jött. Másrészt a hitval­lásnak az ökumenikus jellege, nyitottsága ösztönöz arra. hogy komolyan vegyük a másokkal folytatandó dialógust. Ugyancsak figyelemre méltók az Ágostai Hitvallásnak azok a cikkelyei, amelyek az állami felsőbbséggel. a közéletiséggel. az állami élet­ben való részvétellel foglalkoz­nak. Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóját is számon tart­juk, aki bár nem volt evangé­likus, hatása kiterjedt egész né­pünkre. Káldy Zo! tán püspök-elnök a továbbiakban utalt az Országos Presbitérium elé az elmúlt esz­tendőben beterjesztett 1980. évi terv több pontjára, amit lapunk­ban ,.Előre nézünk” címen ismer­tettünk. Külön is ^kiemelte azt a gazdag külügyi programot, amely jelzi egyházunk megbecsülését a nemzetközi életben. Végül Isten áldását kérve a püspök arra szólította fel a je­lenlevőket, . hogy szolgálatukat a áll, hogy ki kedves az Isten előtt? Az akkori egyre befelé szűkülő zsidó gondolkodással szemben Pál apostol meghirdeti Isten akaratát, ami nemcsak egy csoportra, hanem „minden em­berre” vonatkozik. Belefér az egész világ. Pál nemcsak az egyház határain belül néz szét, hanem az .egész világon. Isten azt akarja, hogy minden ember megismerje az Ö igazsá­gát: Jézus Krisztust. Nagyon ké­rem a pesti presbitereket és test­véreket, hogy önmagukat feladva, az evangélium szelétől hajtva menjenek az emberek után. Az evangélium továbbadása azonban nem lehet egyházmentés. A misz- sziói felelősség egyben szociális és társadalmi felelősség is. EGYHÁZUNK ÉLETÉBEN AZ ELMÚLT ÉV 4 jelentős esemé­Virágh Veronika énekkel köszönti a püspököt munkaidőt kihasználva pontosan és jókedvvel végezzék egész egy­házunk és népünk javára. M. Gy. Újévi köszöntés a Déli Egyházkerületben Az 1930-as esztendőben táguló, még tágabb szívvel kell a világ és az egyház dolgaira néznünk. — Summázhatták azok a részve­vők, akik pesti gyülekezetek küldötteiként január 1-én dél­ben eljöttek a Déli Egyházkerü­let központjába D. dr. Káldy Zoltán püspököt köszöntem. EZ A RÉGI SZOKÁS MINDIG ÚJ TARTALMAT NYER azáltal, hogy a szívből fakadó jókívánsá­gok kifejezésén túl egy egész egyházmegye népe kap közvetle­nül a püspöktől értékelést a le­zárt év eredményeiről, valamint az előttünk álló feladatokról. A PESTI EGYHÁZMEGYE GYÜLEKEZETEINEK KÖSZÖN­TÉSÉT ezen az együttléten Vi- rágh Gyula esperes tolmácsblta, s ennek külön színfoltja volt az a pár perc, amíg Veronika nevű leánya a virágcsokor átadását egy újévi ének előadásával is kí­sérte. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK újévi nyilatkozata bevezető részében megköszönte a jókíván­ságokat, majd a 250 éves Biblia- olvaso Útmutató 1980. évi igéjét olvasta: „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözöljön és el­jusson az igazság megismerésé­re” (1 Tim 2, 4). Az ige hátterében az a kérdés nyére tért ki beszédének további részében a püspök: Múzeumunk megnyitása azt tükrözi, hogy egyházunk felismer­te azt a feladatát, amit a nála le­tett drága kincsék megőrzése je­lent. Levelező Teológiai Tanfolya­munk beindítása annak a felis­merése, hogy nemcsak őrizni kell, hanem tovább is adni a mi kin­cseinket. A Piliscsabai Nővér Otthon megépítése megint egy felkiáltó­jel a diakónia mellett. Nemcsak a múlt őrzése a feladatunk, hanem a jelenben való szolgálat is. Ez a nagy költséggel épült otthon fel­hívás is a gyülekezetek felé, hogy azt munkásokkal, nővérekkel be is tudjuk tölteni. Diakónia című periodikánk szintén az élő, véleményét alkotó és azt elmondó egyház képlete. Ebben a lapban kell megmutat­nunk, hogy kik vagyunk, s mi a véleményünk kulturális, politi­kai, gazdasági és morális kérdé­sekben. BEFEJEZÉS ÉS FELHÍVÁS­KÉPPEN az alábbi kérdésekkel foglalkozott még a püspök: az el­következő években társadalmunk­nak, s ugyanakkor gyülekezete­inkre is kiható nagy gazdasági problémákat kell megoldanunk. Ugyanakkor a béke fennmaradá­sáért is mindennap, minden szin­ten meg kell küzdeni. Az 1980-as esztendőben egyhá­zunknak fokozott figyelemmel kell a szórványban élő hittestyé- rek felé fordulnia. Gyarmati István az Egyesült Államok evangéliku­sainak tanácsában. Haláláig részt vett az Egyesült Államokban folyó római katoli­kus-evangélikus. valamint a pres- biteriánus-evangélikus párbeszéd­ben. Hivatalos megfigyelő volt Rámában a második vatikáni zsi­naton. 62 éves korában 1979. november 11-én elhunyt Warren A. Quan- beck amerikai evangélikus teoló­giai professzor. 1947 óta a Luther Theological Seminary-ben okta­tott. Különböző tisztségeket viselt a Lutheránus Világszövetségben, az Egyhazak yilágtanácsában és ELHUNYT WARREN QUANBECK PROFESSZOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom