Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-12-14 / 50. szám
XLV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1980. január 27. Ára: 4,— Ft. Az Országos Elnökség köszöntése Az 1980-as év első munkanapján az Országos Egyház tanácstermében köszöntötték az Országos Iroda dolgozói, az országos munkaágak vezetői, teológiai tanárok és számosán a tjudapestj, lelkészek közül az Országos Elnökséget. Az együttléten. amelyen jelen volt ÍJ. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő, dr. Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője, D. dr. Vető Lajos ny. püspök, valamint dr. Karner Ágoston főtitkár' — D. dr. Ottlyk Ernő püspök tekintett vissza az elmúlt esztendőre összefoglalva az elért eredményeket és köszöntötte a megjelentek nevében az Országos Elnökséget. Káldy Zoltán országos püspökInduljunk jókedvvel és reménységgel az 1980. esztendőben fontos, egész népünket érintő eseményre hívta fel a figyelmet az országos püspök-elnök. HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 35. ESZTENDEJÉT érjük meg. Ez alkalom arra, hogy újra felmérjük, miben jutottunk előre tartalmilag, formailag népünk . fejlődésében, gazdasági, kulturális és erkölcsi életében. Azt is, hogy miben nem jutottunk előre vagy hol történtek esetleg még visszalépések is, mert így tudunk segíteni. Mindenesetre D. Dr. Ottlyk Ernő püspök köszönti az országos elnökséget elnöknek az elnökség nevében elmondott előremutató válaszát az alábbiakban foglaljuk össze. Az 1980-AS ÉVBEN A LEGFŐBB KÉRDÉS A BÉKE MEGŐRZÉSE és egy újabb világháború elkerülése. Minden más kérdésünk ezzel függ össze. Én azt hiszem — mondotta a püspök-elnök — nem lesz világháború. Ma egy olyan szituációban élünk, amikor nem lehet világháborút kezdeni önmagunk, megsemmisítése nélkül. Mégis meg kell mondanunk, hogy számtalan tárgyalás és nyilatkozat ellenére olyan arányú a fegyver!ce- zési hajsza, hogy az már őrjítő. És ez a spirál szédítően megy felfelé. Ugyancsak nagyon, veszedelmes dolog az ún. euróraké- ták elhelyezése Európa több nyugati országában. Ezek figyelembevételével kezd az enyhülés szavának az értelme elveszni. Az enyhülésért ugyanis tenni kellene és egyelőre inkább a feszültség növeléséért tesznek. Itt van ezentúl az iráni és a palesztin kérdés, ami szintén kihat, a világra es növeli a feszültséget. Mindezek ellenére reménykedünk abban, hogy az emberiség megakadályozza egy újabb háború kirobbanását, hogy felülkerekednek a józan gondolkodású és jóakaratéi emberek. Benne az egyházi erők is. Itt említjük meg azt is. hogy ebben az esztendőben, novemberben lesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia madridi ülése. Ott döntéseket kell hozni Európa népeiért. Örülünk annak, hogy az Európai Egyházak Konferenciája külön is foglalkozik ezzel az üléssel és Madrid előtt egy Madridban . tartandó konferencián 30—35 vezető egyházi személyiség részvételével jelentős állásfoglalással és nyilatkozattal kíván a madridi üléshez fordulni. Űgv tudjuk, hogy a Lutheránus Világszövetség is hasonlóképpen kíván eljárni. Nagyon fontos, hogy ezekben a törekvésekben magyarországi egyházunk is komolyan részt, vegyen. Hazai vonatkozásban négy kell. hogy a 35. évforduló a hála jegyében történjék Isten iránt, azután egész népünk iránt, amely óriásit alkotott a 35 év alatt. A MÁSIK NAGY FONTOSSÁGÚ ESEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A kongresszusok mindig olyan programokat hoznak, ami nemzeti program. A párt vezető emberei a közelmúltban is többször kijelentették, hogy a párt nem uralkodni, hanem szolgálni akar. És ezért érdemes nekünk is ' odafigyelnünk, és segíteni, hogy a program valóban országos programmá legyen. Aki az irányelveket figyelmesen elolvasta, tudja, hogy ezek között jelentős helyet foglalnak el a gazdasági kérdések. Azokkal a gazdasági problémákkal, amelyekről szó van, hosszú távon fogunk küzdeni. Ez azt is jelenti, hogy a VI. ötéves terv is végig a gazdasági problémákkal való küzdés és azokkal kapcsolatos megoldások jegyében fog folyni. Ez természetesen kihat az egyházi.életünkre is. A gazdasági problémák okait nem lehet mindenestől a külső körülményekre áthárítani. Ha másképpen csináltuk volna. Vagy csinálnánk, nem fennének ezék a problémák ilyen jelentősek. A termelési és a termékszerkezet korszerűsítése ugyanis lelassult az utóbbi időben — és nem javult kellőképpen a hatékonyság és a minőség. Ennek összefüggésében is — és ezt is hangsúlyozzák az irányelvek — még szorosabbra kell fonnunk nemzeti egységünket. Hi- vők és nem hívők, különböző rétegek erősebb összefogása kell, hogy maghatározza az. elkövetkező eveket, és hogy ennek gyümölcse a munkában jelentkezzék. Óriási erőfeszítéseket keil tennünk azért, hogy az eddigi életszínvonalat biztosítsuk az elkövetkező időre ‘is. Az irányelvek azt is hangsúlyozzák, hogy a hívők egyenrangú állampolgárokként vesznek részt a nemzet életében és az állam és az egyházak között kötött megállapodásokat korrektül be kell tartani. Ez vonatkozik a pártemberekre is, de vonatkozik egyházi emberekre is. Nagyon jelentős ügy a XII. kongresszussal kapcsolatban az etikai kérdések előtérbe hozása. A párt hangsúlyozza az emberi magatartást, a hozzáállást a munkához, a közösségi ügyekhez. A legnagyobb hiány a társadalomban a szeretet hiánya, ahogy erről Lőrincz Éva is írt az Élet és Irodalom december 15-i számában. Időzített szeretet címen idézve 1 Korintus 13-at. — Az etikai kérdéseket nekünk is jobban alá kell húznunk. A Hazafias Népfront Elnöksége és az egyházi vezetők találkozása alkalmával kénytelen voltam elmondani, hogy nagy problémám az, amit családdal, házassággal összefüggésben tapasztalunk sokszor lapokban, rádióban, televízióban is, mert a társadalom alapsejtjeit éri támadás, pedig tudjuk, hogy a párt és kormány a családot támogatja. A lelkészek ne szégyelljék és ne sajnálják igehirdetéseikben hangsúlyozni a keresz- tyénség sajátos idevonatkozó mondanivalóját. Az 198Q. ÉV EGYIK LEGJELENTŐSEBB ESEMÉNYE LESZ az országgyűlési képviselőválasztás. Az országgyűlés az Alkotmány szerint is a a legfőbb államhatalmi szerv, amely a népszuverenitást képviseli, amely nemcsak létrehozza, de ellenőrzi is az Alkotmány megtartását. Népünk jó lelkiismerettel vehet részt a választásokon, mint aki tudja, hogy nem hiába küld embereket a Parlamentbe, mert azok tényleg képviselik népünket. AZ ESZTENDŐ VÉGÉN LESZ a Hazafias Népfront Országos Kongresszusa. Jelentős esemény volt ezzel összefüggésben Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront főtitkárának látogatása Káldy Zoltán országos püspök-elnöknél. Miklós Imre államtitkár és Juhász Róbert, a HNF titkára kíséretében. A találkozás őszinte eszmecserében folyt, amelynek keretében egyházunk elnöke kifejtette: örülünk annak, hogy a Hazafias Népfront keretet ad arra, hogy nem párttagok is közéleti szolgálatot végezhessenek és elmondhassák politikai véleményüket a gazdasági, társadalmi, kulturális életre vonatkozó álláspontjukat. A Hazafias Népfront az a hely, ahol hívők és marxisták össze tudnak fognia hogy előbbre jussunk. AZ EGYHÁZ ÉLETÉN BELÜL az országos püspök-elnök ez alkalommal is elsőnek az Ágostai Hitvallás 450 éves jubileumára hívta fel a figyelmet. Az ünneplés nem merülhet ki puszta formalitásokban. Szükséges az újra szembesülés az Ágostai Hitvallással. Például annak megvizsgálása a hitvallás tükrében, hogy mi magunk kinek valljuk Jézus Krisztust, aki hitünk középpontjában van. Annak összefüggéseit, hogy Ö valóban az az Űr. aki szolgálni jött. Másrészt a hitvallásnak az ökumenikus jellege, nyitottsága ösztönöz arra. hogy komolyan vegyük a másokkal folytatandó dialógust. Ugyancsak figyelemre méltók az Ágostai Hitvallásnak azok a cikkelyei, amelyek az állami felsőbbséggel. a közéletiséggel. az állami életben való részvétellel foglalkoznak. Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóját is számon tartjuk, aki bár nem volt evangélikus, hatása kiterjedt egész népünkre. Káldy Zo! tán püspök-elnök a továbbiakban utalt az Országos Presbitérium elé az elmúlt esztendőben beterjesztett 1980. évi terv több pontjára, amit lapunkban ,.Előre nézünk” címen ismertettünk. Külön is ^kiemelte azt a gazdag külügyi programot, amely jelzi egyházunk megbecsülését a nemzetközi életben. Végül Isten áldását kérve a püspök arra szólította fel a jelenlevőket, . hogy szolgálatukat a áll, hogy ki kedves az Isten előtt? Az akkori egyre befelé szűkülő zsidó gondolkodással szemben Pál apostol meghirdeti Isten akaratát, ami nemcsak egy csoportra, hanem „minden emberre” vonatkozik. Belefér az egész világ. Pál nemcsak az egyház határain belül néz szét, hanem az .egész világon. Isten azt akarja, hogy minden ember megismerje az Ö igazságát: Jézus Krisztust. Nagyon kérem a pesti presbitereket és testvéreket, hogy önmagukat feladva, az evangélium szelétől hajtva menjenek az emberek után. Az evangélium továbbadása azonban nem lehet egyházmentés. A misz- sziói felelősség egyben szociális és társadalmi felelősség is. EGYHÁZUNK ÉLETÉBEN AZ ELMÚLT ÉV 4 jelentős eseméVirágh Veronika énekkel köszönti a püspököt munkaidőt kihasználva pontosan és jókedvvel végezzék egész egyházunk és népünk javára. M. Gy. Újévi köszöntés a Déli Egyházkerületben Az 1930-as esztendőben táguló, még tágabb szívvel kell a világ és az egyház dolgaira néznünk. — Summázhatták azok a részvevők, akik pesti gyülekezetek küldötteiként január 1-én délben eljöttek a Déli Egyházkerület központjába D. dr. Káldy Zoltán püspököt köszöntem. EZ A RÉGI SZOKÁS MINDIG ÚJ TARTALMAT NYER azáltal, hogy a szívből fakadó jókívánságok kifejezésén túl egy egész egyházmegye népe kap közvetlenül a püspöktől értékelést a lezárt év eredményeiről, valamint az előttünk álló feladatokról. A PESTI EGYHÁZMEGYE GYÜLEKEZETEINEK KÖSZÖNTÉSÉT ezen az együttléten Vi- rágh Gyula esperes tolmácsblta, s ennek külön színfoltja volt az a pár perc, amíg Veronika nevű leánya a virágcsokor átadását egy újévi ének előadásával is kísérte. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK újévi nyilatkozata bevezető részében megköszönte a jókívánságokat, majd a 250 éves Biblia- olvaso Útmutató 1980. évi igéjét olvasta: „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözöljön és eljusson az igazság megismerésére” (1 Tim 2, 4). Az ige hátterében az a kérdés nyére tért ki beszédének további részében a püspök: Múzeumunk megnyitása azt tükrözi, hogy egyházunk felismerte azt a feladatát, amit a nála letett drága kincsék megőrzése jelent. Levelező Teológiai Tanfolyamunk beindítása annak a felismerése, hogy nemcsak őrizni kell, hanem tovább is adni a mi kincseinket. A Piliscsabai Nővér Otthon megépítése megint egy felkiáltójel a diakónia mellett. Nemcsak a múlt őrzése a feladatunk, hanem a jelenben való szolgálat is. Ez a nagy költséggel épült otthon felhívás is a gyülekezetek felé, hogy azt munkásokkal, nővérekkel be is tudjuk tölteni. Diakónia című periodikánk szintén az élő, véleményét alkotó és azt elmondó egyház képlete. Ebben a lapban kell megmutatnunk, hogy kik vagyunk, s mi a véleményünk kulturális, politikai, gazdasági és morális kérdésekben. BEFEJEZÉS ÉS FELHÍVÁSKÉPPEN az alábbi kérdésekkel foglalkozott még a püspök: az elkövetkező években társadalmunknak, s ugyanakkor gyülekezeteinkre is kiható nagy gazdasági problémákat kell megoldanunk. Ugyanakkor a béke fennmaradásáért is mindennap, minden szinten meg kell küzdeni. Az 1980-as esztendőben egyházunknak fokozott figyelemmel kell a szórványban élő hittestyé- rek felé fordulnia. Gyarmati István az Egyesült Államok evangélikusainak tanácsában. Haláláig részt vett az Egyesült Államokban folyó római katolikus-evangélikus. valamint a pres- biteriánus-evangélikus párbeszédben. Hivatalos megfigyelő volt Rámában a második vatikáni zsinaton. 62 éves korában 1979. november 11-én elhunyt Warren A. Quan- beck amerikai evangélikus teológiai professzor. 1947 óta a Luther Theological Seminary-ben oktatott. Különböző tisztségeket viselt a Lutheránus Világszövetségben, az Egyhazak yilágtanácsában és ELHUNYT WARREN QUANBECK PROFESSZOR
