Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-07 / 49. szám

Mindennapi kérdések Mekkora az emberi szó hatalma? LEHETETLENSÉG VOLNA ÖSSZESZÁMOLNI, hogy naponta hány embernek keseredik meg a szájíze csupán mások szavára, hogy na­ponta hányán érzik kétségbeejtőnek helyzetüket, hányán veszítenek el társat, barátot, hány lelkes törekvés és jóindulat fut, zátonyra pusztán emberi szavak miatt. De annak sem tudnánk számát meg­mondani, hányszor forrósodik át szívünk, húzódik mosolyra szánk, hányszor kapunk új erőre, új lendületre, új életkedvre, hányszor foly­tatjuk mégis a küzdelmet csak azért, mert valaki valahol, nem is mindig egészen tudatosan, megértő, szerető emberi szavakat mondott. Nem vitás: elképzelhetetlenül nagy hatalma, nagy ereje van az em­beri szónak. „... az egész emberen és emberben nincsen semmi, ami egyházi és világi ügyekben többet és szélesebb körben használhat vagy árthat, mint a nyelv, pedig ez a legkisebb és leggyengébb tagja” (Luther: Nagykáté). k A hároméves kisfiú kéthetes kórházi tartózkodásáról olyan nyom­dafestéket nem tűrő új szavak ismeretével tért vissza, hogy szülei és idősebb testvérei is megrökönyödve hallják. Miért van az, hogy ezek­hez a szavakhoz néhány nap is elég volt, de olyanok megtanulásához, mint a kérem-köszönöm, több év is kevés? ALIGHA LEHET ELDÖNTENI, hogy az olyan beszéd van-e túl­súlyban. mely ütést mér, lelket zavar, háborút okoz. vagy pedig az, mely vasajtót nyit és orvosságot jelent, — de az bizonyos, hogy sók­kal többre lenne szükség az utóbbiból, hogy életünk is. viliágunk is harmonikusabb, békésebb legyen. Miért van az, hogy mintha kisebb hatalma lenne használó szavainknak, mint az ártóknak? Miért van az, hogy egyetlen meggondolatlan szavunk is könnyen okoz olyan káli, melyet sok, orvosságul szánt szavunk is nehezen hoz helyre? EZEK A KÉRDÉSEK SOKKAL SÜLYOSABBAK. semhogy a stílus vagy a tapintat felől közelítve válaszolhatnánk meg őket. „Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” — mondja Jézus (Mt 12, 34) és így emlékeztet: szavunk, szavaink következményei csak az életün­ket tükrözik., Háborúságot, zavart, fájdalmat okoz sokszor szavunk, mert ilyenek vagyunk. Lehet más eredménye is szavunknak, de ehhez nem elég szavainkat megválogatnunk,‘hanem az életünknek, a szi­vünknek, egész valónknak is mássá kell lennie. Nem pusztán új sza­vakra van szükségünk, hanem — bibliai szóval — megtérésre. Egyetlen megújult, napról-napra újuló ember megújult szavai — ha Urunk úgy akarja. — családban, baráti társaságban, munkahelyen, gyülekezetben, presbitériumban, társadalomban hatalmas erejű, kö­vetendő, vonzó, intő vagy elgondolkodtató példák lehetnek. Egyetlen ember néhány szava bátorítás lehet másoknak, akik még tétováznak, hogy megújuljanak életükben és beszédükben, s használni akarjanak mindkettővel. Az effajta környezetvédelemre is nagy szükségünk van gyilkos és bántó szavakkal szennyezett környezetünkben! * DE AMINT A ZUHANÁS MAGÁTÓL IS MEGY, a magasba emel­kedéshez pedig sok energiára van szükség, a beszédünk is így van: a szennyezés könnyebb a tisztításnál. Igaz és tiszta, emberséges és segítő beszéd is lehet hatástalan. Ezért jó arra is gondolni, hogy nem mindig elég igazat ázólni szeretettel, mert beszédünket hatékonyabbá teheti a találó megfogalmazás, az érvek súlya és a meggyőződés ereje. A sok beszéd, a sok szó és a hangos beszéd sokszor csak árt az ügy­nek. Ha pedig már elmondhattuk azt, amit elhallgatni bűn, akkor lehet, hogy a beszéd helyett a fedezetül szolgáló élet ideje van itt. AKAR EREDMÉNYESNEK, AKÁR EREDMÉNYTELENNEK TA­PASZTALJUK jó szavainkat, akármennyire is bizonyosak vagyunk afelöl, hogy igazat szólunk szeretettel, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az igazság és a szeretet nem a mi birtokunk, hanem mi magunk is találkozunk vele, megragad és szolgálatába állít, elmarasztal és helyreigazít. Beszédünk ereje nem tehet túl Jézus szavának hatalmán, ö pedig így beszélt magáról: „azért jöttem a világra, hogy bizony­ságot tegyek az igazságról” (Jn 18, 37). Keuss András Befejezetlen karácsony Megjött a gyerekek közremű­ködésével elkészült kedves meg­hívó, amely a szülőket, hozzátar­tozókat, a barátokat, valamint a gyülekezetek képviselőit .hívta a Hűvösvölgyi Szeretetotthon gyer­mekeinek karácsonyfa-ünnepé­lyére. A meghívottak — a gyere­kekkel együtt — teljesen megtöl­tötték a szép templomot, hogy részesei lehessenek ennek az év­ről évre visszatérő kedves alka­lomnak. SOK MUNKA, IZGALOM ÉS FÁRADOZÁS előzi meg a „pre­mier”-!, hiszen az előkészületek már szeptemberben megkezdőd­nek a gyógypedagógus vezetésé­vel, a gondozók áldozatos szere- tetével. A gondozott gyermekek­nek a fele aktív szereplő, de a többi is már az elejétől kezdve részese az előkészületeknek, mert a napi előkészületi alkalmakon ők is részt vesznek. AZ EGYÓRÁS MŰSORBAN a gyerekek bétlehemes játékot mu­tatnak be kosztümbe öltözve, egyházi és népi énekeket énekel­nek; kis zenekaruk dobbal, csen­gővel és- triangulummal segít. A 'zületéstörténetet és egyéb szent­írási részt is ők olvassák fel, vagy idézik. Szívet szorító, .egy­ben szívderítő az az igyekezet, amellyel a gyerekek az előadás előkészítésében, és végül a „kö­zönség-bemutató”-n közreműköd­nek. Külön szertartás a négy gyer­tya meggyújtása az adventi va­sárnapokra emlékeztetőül, majd a karácsonyfagyújtás. Végül pe­dig elhangzik a köszöntés: ..Bol­dog karácsonyi kívánunk!” — De ezzel még nincs vége: a gyerekek a látogatókkal együtt szobáikba vonulnak, ahol — minden szobá­ban — ott a gyönyörűen feldíszí­tett karácsonyfa. Itt rövid ének­lés és köszöntés következik, majd a gyerekek számára a nap fény­pontja: az egyénileg összeállított és szépen becsomagolt ajándékok átvétele. Boldog örömmel szorít­ják magukhoz a csomagolt kin­csüket, majd izgatott örömmel bontogatják, míg kibukkan a várt, és mégis meglepetést jelen­tő játék, a megkívánt és remélt használati tárgy. Kipirult arccal mutatják egymásnak, szülődnek, gondozóiknak, vendégeknek a kapott dolgot, ami most már az ő személyes tulajdonuk. És oda kell szaladni (vagy bukdácsolni) vele az otthon igazgatójához, a ritkábban látott vendégekhez is, lássák azok is mind, mindenki lássa: mit kapott ő! SOKAN JÖNNEK ERRE A TALÁLKOZÁSRA a Budai Sze­retetotthonba: sokan — egészsé­ges — gyerekeiket is elhozzák. Igazi nevelő alkalom az ilyen ta­lálkozás, eszméltető és hálaadás­ra kötelező különösen az egészsé­gesek számára! — De ennek az együttérző szeretetnek, az otthon iránti segítőkészségnek az alkal­ma nemcsak a karácsonyi kör, a „szeretetdömping” ideje:, ennek tovább kell gyűrűznie a gyüleke­zetekben, az egyes gyülekezeti tagokban az év folyamán is. Ezért adtuk e kis írásnak is a „Befeje­zetlen karácsony” címet; eszmél- tetőül és elköteiezőül a további időkre, az 'év minden napjára: a diákónüi iránt! O. I. A gatyarab lelkész bile ina is lelkesít Megújult templom Malomsokon és új lelkész Csikvnndon Ülök a malomsoki templom egyik oltárhoz közeleső padjá­ban. Miközben . buzgón zeng a gyülekezet éneke, gyűjtögetem a benyomásaimat a megszépült templomról, amelynek a teljes felújítása adta az alkalmat arra, hogy D. dr. Ottlyk Ernő püspök, Síkos Lajos esperes, a szomszéd­ságból több lelkész és sok más gyülekezeti vendég vegyen részt ezen az ünnepi Istentiszteleten. V AZ ELSŐ, AMI MEGRAGAD­JA A FIGYELMEMET, egy, a falba épített vörösmárvány táb­la, melynek' domborított, magya­ros motívumokkal megkapóan szép keretet faragtak. A tábla szövege a malomsoki gyülekezet ősi múltjáról tanúskodik és az ellenreformáció idején gályarab­ságra hurcolt lelkésznek állít - örök emléket. Edvi Illés Gergely neve olvasható a táblán, aki 1660-ban nyert meghívást Mér­gesről Malomsokra. Az igehirdető püspök figyel­mét sem kerülhette el ez a ran­gos tábla, mert prédikációjában a hithűség jelképeként állította a gyülekezet elé Edvi Illést, akit a sok szörnyű kínzás és gály.a- rabság sem ingatott meg a hité­ben. De a mai gyülekezet és lel­késze, Bálint László, is bizony- , ságát adta annak, hogy méltó akar lenni a nagy elődhöz, ami­kor sok fáradtsággal és áldozat- készséggel kívül és belül megújí­totta a templomát. , ARRA KÉSZÜLTÜNK EL, hogy egy hideg templom fogad, s ehelyett meleg áradt a padok lábtartója alá rejtett elektromos fűtőtestekből. A borult idő ellenére fényes, világos és barátságos ez a' templombelső, hiszen a szem­nek kellemes pasztellszínekkel festették le a falakat és a magas, fából készített oltár, amelyet a márványtáblához hasonló stílusú, ízléses népi domborításokkal dí­szítettek, ugyancsak fehér színű. A közgyűlésen a gyülekezet lelkészének a rövid beszámolójá­ból megtudjuk, hogy a faluról már a 14. század elejéről szárma­zó iratok említést tesznek. Az is — SZÜLETÉS. Ferst Lipótnak és feleségének Joós Annának, az ágfalvi gyülekezet tagjainak har­madik gyermekük született. Ne­ve: MELINDA. Keresztelése 1979. december 23-án volt. kiderül, hogy a törökdúlás után a Marcalon innen építik föl Üj- malomsókot. Ömalomsok a nevét minden bizonnyal vízimalmairól kaphatta, hiszen a török előtti falu közvetlen a Rába és a Mar­cal partjai között állt. A mai falu már távolabb került a vizektől, s így- a „malmokat” csak örök­ségként viseli a nevében. Nem lehet itt említés nélkül hagyni azt sem, hogy Ómalomsok köze­lében volt a római kori- pannon település. Mursella, amely a Sa- variát (Szombathely) Arraboná- val (Győr) összekötő fontos út­vonal mentén ‘feküdt. A marad­ványainak a feltárása még várat magára. DÉLUTÁN CSIKVÁNDON KE­RÜLT SOR a nap másik nagy eseményére. A Németh Géza lel­kész nyugalomba vonulása óta nem lakott parókiáról a lelkészek és lelkésznők- egész kis csapata kísérte Bálint Lászlóné Varsányi Vilmát leendő gyülekezetének a templomába. A hidegnek mondott' templo­mot hamarosan átmelegítette az emberi testek melege, a buzgó éneklés ereje. A gyerekek, akik­nek már csak a padok között ju­tott hely, kitartóan állták végig az istentiszteletet, és a később jövők is a karzat lépcsőjére és a zsúfoltság ftiiátt nehezen nyit­ható ajtó elé szorultak. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK IS UTALT IGEHIRDETÉSE ELE­JÉN erre az örvendetes jelenség­re. A csikvándi gyülekezet éle­tében kiemelkedő eseménynek minősítette azt, hogy itt nőt avatnak lelkésszé, méghozzá a szomszédos malomsoki gyüleke­zet lelkészének a feleségét, aki az Evangélikus Egyházban a kilen­cedik,- és az Északi Egyházkerü­letben a hatodik felavatott lel­késznő. A Filippi levélből válasz­tott ige alapján, amely a krisz- tushimnuszf 'szólaltatja meg Pál szavain keresztül, beszélt a püs­pök a szolgálatról. Rámutatott arra a Jézusra, aki elindít embe­rieket, aki magához vonz. és el­küld a szolgálatra. Majd ezekkel — HALÁLOZÁS. Balázs József- né, sz. Szolár Ilona, a diósgyőr- vasgyári gyülekezet gondnokának felesége hosszas szenvedés után 71 éves korában elhunyt. a szavakkal ajánlotta az új lel­készt gyülekezetének: „Egy drága testvérünk, egy édesanya indul el ebben a gyülekezetben úgy, mint aki minden lelkészi szolgálatra felruházott lelkésze, ennek a gyü­lekezetnek. Ezért vegyétek őt kö­rül bizalommal és szeretettel és mindenkor- támogassátok őt szol­gálatában.” Ezután megtörtént a lelkésszé avatás, melyre a jelenlevő lelké­szek áldó igéi után a „Konfirma” eléneklése szolgált megerősítésül. Sikos Lajos esperes már teljes jogú lelkészként iktatta be a csikvándi lelkészi állásba Bálint Lászlóné Varsányi Vilmát. AZ ÚJONNAN FELAVATOTT ÉS BEIKTATOTT LELKÉSZ őszinte hitből fakadó határozott­sággal tett bizonyságot avval a Korinthusi levélből választott igével, melyben Pál elmondja, hogy nem akar tudni másról a gyülekezetben, mint Jézus Krisz­tusról, mégpedig a megfeszített­ről. Meggyőzően szólt arról, hogy a gyülekezettel együtt akarja ke­resni Isten üzenetének az értel­mét Jézus Krisztus keresztjénél. Érzi, hogy sokat várntüí tőle és ezért félelem és szorongás tölti el. De bizonyos abban, hogy ha együtt tudnak menni az úton, a bűnbocsánatot nyertek örvendező seregében afelé a Jézus felé, aki felé halad az életünk és a terem­tett világ, akkor ezek a félel- tett világ, akkor ezek a félel­mek mind szertefoszlanák. Megható köszöntéssorozattal indult a közgyűlés. Gyerekek, felnőttek jöttek egymás után vi­rággal -a kezükben a püspökhöz, de legtöbben az újonnan beikta­tott lelkésznőhöz. Látszott, hogy a gyülekezet a szívébe zárta és szeretetével veszi körül őt. Mindezekre lelkesítőn utalt Ottlyk Ernő püspök is a köszön­tésében, de nem feledkezett meg az elődről, Németh Gézáról és feleségéről sem. Kiemelte az ige szolgáinak a megbecsülését. A NAP GAZDAG ESEMÉNY­SORA két gyülekezetben zajlott le: Malomsokon és Csikvándon, amelyek azonban mégis egyek, elsősorban a hitben, de a lelkész- házaspáron keresztül a szolgálat­ra nézve is. Bennük pedig min­den reménység megmutatkozik arra, hogy egy, hitben és ered­ményekben gazdag fejezetet nyis­sanak mindkét gyülekezet törté­netében. Kőszeghy Tamás Bacli-kantáták a Zeneakadémián A? UTÓBBI ÉVEKBEN hang­versenyéletünk egyre-másra fede­zi fel a „musica sacra” világát. Azóta élhangzott Bach János-pas- siója, h-moll miséje (többször is), Mozart c-moll miséje, Requiemje, Haydn B-dúr miseje, Monteverdi motettái, s most legutóbb Bach Magnificatja és hét kantátája. A három hangversenyen el­hangzott művek válogatása értő kézre vall: keletkezési ideje, mű­faja és rendeltetése szerint a leg­különbözőbb kantátákat hallhat­tuk. A legkorábbi 1714-ből, a -leg­későbbi 1737-ből való. Hallottunk karácsonyi zenét, új év utáni kan­tátát, húsvéti örömujjongást és Szentháromság ünnepe utáni me­ditációt. Elhangzott korálkantáta, dialógus és szólókantála. Nyitókó­rus és zárókorál keretébe foglalt áriákat, recitatívókat és dramma per musicát is halhattunk, A ma­gyar előadóművészek seregszemlé­je volt e sorozat: Pitti Katalintól Gregor Józsefig újonnan feltűnt és régről ismert szólisták énekel­tek, a három legtöbbre hivatott énekkar szerepelt: a Liszt Ferenc kamarakórus, az Ifjú Zenebará­tok együttese és a Madrigálkórus. Mindhárom hangversenyen Lehel György vezényelte a Liszt Ferenc Kamarazenekart. A KANTÁTÁK között az egyet­len világi műnek is van egyházi vonatkozása: a 213. kantáta volt az egy évvel később keletkezett Karácsonyi Oratórium egyes ré­szeinek forrása. Ismerősként üd­vözölhette- a Deák-téri hangver­senyek látogatója a többi között Jézus érkezésének örvendő alá- riát és Mária altatódalát. Ez a kantáta (Herkules válaszúton) az ifjú Herkulesért küzdő Kéj és Erény harcát leíró zene, melyet egy szász fejedelemfi születésnap­jára készített Bach. A naptári év első vasárnapjá­ra írott 58. kantáta (Uram, mily sok a fájdalom) a vágyakozó lélek és Jézus párbeszéde. Jézus bízta­tó szava után a kantáta a Jézus­hoz vezető út nehézségeit vállaló ember koráljával zárul. Egy XIII. századbeli dallamot és Luther korálszövegét dolgozza fel a Christ lag in Todesbaden című húsvéti kantáta. A kantáta köszönetmondás Jézus áldozatáért és feltámadásáért, mely a halált is megesúíoiia. A zárókorál a húsvét új értelmének örül s zen­gi a halleluját. A 14tí. kantáta 1737. jubilate vasárnapjára íródott. Sok bána­ton és kínlódáson keresztül, jut­hatunk Csak el Isten országába — énekli a kórus. Amikor vállalom e kínok terhét, akkor értem meg, hogyan váltott meg Isten a bűn­től. A Szem háromság ünnepe utáni meditációk közül a 8. kantáta (Uram. mikor halok meg?) a nai- ni ifjú történetéről elmélkedik, s az élet és halál Urához könyörög a halálban való megnyugvásért. Az 56. (Kreuzstab) kantáta (Szívesen hordozom Krisztus ke­resztfáját) hálaadás és felisme­rés. hogy a halálon át Jézushoz jutunk. A 140. kantáta (Vigyázzatok, azt kiáltják...) a vőlegényt váró tíz szűz példázatáról szól. A nyi­tótétel az ébredés pillanata, a kö­zépső tétel pedig az érkező vőle­gény zenéje, mely talán furcsán, disszonánsán kapcsolódik a korál- dallamhoz, de ez a kontraszt ép­pen az esküvői ' menet és az őr­szignál ellentétével rokon. A zá­rókorál glóriája a lakodalom őrö­met. énekli. Mindössze annyi történt, hogy az egyházi évnek, megfelelő sor­rendbe raktuk a kantátákat, s egy gyönyörű ív rajzolódott ki: a Jézushoz vezető ösvényt látjuk magunk előtt, Jézus születésétől, hívó szavától, a feltámadás és a halál megértésén át a Bárány menyegzőjéig vezető utat világítja meg ez a sor. AZ ELŐADÓK gyakran igen magas- színvonalú zenét játszot­tak. A három kórus nyújtotta ta­lán a legtöbbet, hozzásegítve min­ket új élményhez. A szólisták kö­zül Hamari Júlia és Keönch Bol­dizsár emelkedett ki, a hangsze­resek közül Drahos Béla fuvola­játéka váltotta ki a legnagyobb elismerést. A résztvevők nem egyházi em­berek voltak: hangversenyen hal­lottuk ezt a zenét, nem pedig templomban. Ennek mi nagyon örülhetünk. De jó lenne, ha he­lyet kapnának ott is, ahol Bach elképzelte:. az evangélikus isten- tiszteleti liturgiában. Ebbe az irányba mutatnak az egyház­zenei esteken elhangzó kantáták. Muntag András

Next

/
Oldalképek
Tartalom