Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-12-07 / 49. szám
Mindennapi kérdések Mekkora az emberi szó hatalma? LEHETETLENSÉG VOLNA ÖSSZESZÁMOLNI, hogy naponta hány embernek keseredik meg a szájíze csupán mások szavára, hogy naponta hányán érzik kétségbeejtőnek helyzetüket, hányán veszítenek el társat, barátot, hány lelkes törekvés és jóindulat fut, zátonyra pusztán emberi szavak miatt. De annak sem tudnánk számát megmondani, hányszor forrósodik át szívünk, húzódik mosolyra szánk, hányszor kapunk új erőre, új lendületre, új életkedvre, hányszor folytatjuk mégis a küzdelmet csak azért, mert valaki valahol, nem is mindig egészen tudatosan, megértő, szerető emberi szavakat mondott. Nem vitás: elképzelhetetlenül nagy hatalma, nagy ereje van az emberi szónak. „... az egész emberen és emberben nincsen semmi, ami egyházi és világi ügyekben többet és szélesebb körben használhat vagy árthat, mint a nyelv, pedig ez a legkisebb és leggyengébb tagja” (Luther: Nagykáté). k A hároméves kisfiú kéthetes kórházi tartózkodásáról olyan nyomdafestéket nem tűrő új szavak ismeretével tért vissza, hogy szülei és idősebb testvérei is megrökönyödve hallják. Miért van az, hogy ezekhez a szavakhoz néhány nap is elég volt, de olyanok megtanulásához, mint a kérem-köszönöm, több év is kevés? ALIGHA LEHET ELDÖNTENI, hogy az olyan beszéd van-e túlsúlyban. mely ütést mér, lelket zavar, háborút okoz. vagy pedig az, mely vasajtót nyit és orvosságot jelent, — de az bizonyos, hogy sókkal többre lenne szükség az utóbbiból, hogy életünk is. viliágunk is harmonikusabb, békésebb legyen. Miért van az, hogy mintha kisebb hatalma lenne használó szavainknak, mint az ártóknak? Miért van az, hogy egyetlen meggondolatlan szavunk is könnyen okoz olyan káli, melyet sok, orvosságul szánt szavunk is nehezen hoz helyre? EZEK A KÉRDÉSEK SOKKAL SÜLYOSABBAK. semhogy a stílus vagy a tapintat felől közelítve válaszolhatnánk meg őket. „Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” — mondja Jézus (Mt 12, 34) és így emlékeztet: szavunk, szavaink következményei csak az életünket tükrözik., Háborúságot, zavart, fájdalmat okoz sokszor szavunk, mert ilyenek vagyunk. Lehet más eredménye is szavunknak, de ehhez nem elég szavainkat megválogatnunk,‘hanem az életünknek, a szivünknek, egész valónknak is mássá kell lennie. Nem pusztán új szavakra van szükségünk, hanem — bibliai szóval — megtérésre. Egyetlen megújult, napról-napra újuló ember megújult szavai — ha Urunk úgy akarja. — családban, baráti társaságban, munkahelyen, gyülekezetben, presbitériumban, társadalomban hatalmas erejű, követendő, vonzó, intő vagy elgondolkodtató példák lehetnek. Egyetlen ember néhány szava bátorítás lehet másoknak, akik még tétováznak, hogy megújuljanak életükben és beszédükben, s használni akarjanak mindkettővel. Az effajta környezetvédelemre is nagy szükségünk van gyilkos és bántó szavakkal szennyezett környezetünkben! * DE AMINT A ZUHANÁS MAGÁTÓL IS MEGY, a magasba emelkedéshez pedig sok energiára van szükség, a beszédünk is így van: a szennyezés könnyebb a tisztításnál. Igaz és tiszta, emberséges és segítő beszéd is lehet hatástalan. Ezért jó arra is gondolni, hogy nem mindig elég igazat ázólni szeretettel, mert beszédünket hatékonyabbá teheti a találó megfogalmazás, az érvek súlya és a meggyőződés ereje. A sok beszéd, a sok szó és a hangos beszéd sokszor csak árt az ügynek. Ha pedig már elmondhattuk azt, amit elhallgatni bűn, akkor lehet, hogy a beszéd helyett a fedezetül szolgáló élet ideje van itt. AKAR EREDMÉNYESNEK, AKÁR EREDMÉNYTELENNEK TAPASZTALJUK jó szavainkat, akármennyire is bizonyosak vagyunk afelöl, hogy igazat szólunk szeretettel, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az igazság és a szeretet nem a mi birtokunk, hanem mi magunk is találkozunk vele, megragad és szolgálatába állít, elmarasztal és helyreigazít. Beszédünk ereje nem tehet túl Jézus szavának hatalmán, ö pedig így beszélt magáról: „azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról” (Jn 18, 37). Keuss András Befejezetlen karácsony Megjött a gyerekek közreműködésével elkészült kedves meghívó, amely a szülőket, hozzátartozókat, a barátokat, valamint a gyülekezetek képviselőit .hívta a Hűvösvölgyi Szeretetotthon gyermekeinek karácsonyfa-ünnepélyére. A meghívottak — a gyerekekkel együtt — teljesen megtöltötték a szép templomot, hogy részesei lehessenek ennek az évről évre visszatérő kedves alkalomnak. SOK MUNKA, IZGALOM ÉS FÁRADOZÁS előzi meg a „premier”-!, hiszen az előkészületek már szeptemberben megkezdődnek a gyógypedagógus vezetésével, a gondozók áldozatos szere- tetével. A gondozott gyermekeknek a fele aktív szereplő, de a többi is már az elejétől kezdve részese az előkészületeknek, mert a napi előkészületi alkalmakon ők is részt vesznek. AZ EGYÓRÁS MŰSORBAN a gyerekek bétlehemes játékot mutatnak be kosztümbe öltözve, egyházi és népi énekeket énekelnek; kis zenekaruk dobbal, csengővel és- triangulummal segít. A 'zületéstörténetet és egyéb szentírási részt is ők olvassák fel, vagy idézik. Szívet szorító, .egyben szívderítő az az igyekezet, amellyel a gyerekek az előadás előkészítésében, és végül a „közönség-bemutató”-n közreműködnek. Külön szertartás a négy gyertya meggyújtása az adventi vasárnapokra emlékeztetőül, majd a karácsonyfagyújtás. Végül pedig elhangzik a köszöntés: ..Boldog karácsonyi kívánunk!” — De ezzel még nincs vége: a gyerekek a látogatókkal együtt szobáikba vonulnak, ahol — minden szobában — ott a gyönyörűen feldíszített karácsonyfa. Itt rövid éneklés és köszöntés következik, majd a gyerekek számára a nap fénypontja: az egyénileg összeállított és szépen becsomagolt ajándékok átvétele. Boldog örömmel szorítják magukhoz a csomagolt kincsüket, majd izgatott örömmel bontogatják, míg kibukkan a várt, és mégis meglepetést jelentő játék, a megkívánt és remélt használati tárgy. Kipirult arccal mutatják egymásnak, szülődnek, gondozóiknak, vendégeknek a kapott dolgot, ami most már az ő személyes tulajdonuk. És oda kell szaladni (vagy bukdácsolni) vele az otthon igazgatójához, a ritkábban látott vendégekhez is, lássák azok is mind, mindenki lássa: mit kapott ő! SOKAN JÖNNEK ERRE A TALÁLKOZÁSRA a Budai Szeretetotthonba: sokan — egészséges — gyerekeiket is elhozzák. Igazi nevelő alkalom az ilyen találkozás, eszméltető és hálaadásra kötelező különösen az egészségesek számára! — De ennek az együttérző szeretetnek, az otthon iránti segítőkészségnek az alkalma nemcsak a karácsonyi kör, a „szeretetdömping” ideje:, ennek tovább kell gyűrűznie a gyülekezetekben, az egyes gyülekezeti tagokban az év folyamán is. Ezért adtuk e kis írásnak is a „Befejezetlen karácsony” címet; eszmél- tetőül és elköteiezőül a további időkre, az 'év minden napjára: a diákónüi iránt! O. I. A gatyarab lelkész bile ina is lelkesít Megújult templom Malomsokon és új lelkész Csikvnndon Ülök a malomsoki templom egyik oltárhoz közeleső padjában. Miközben . buzgón zeng a gyülekezet éneke, gyűjtögetem a benyomásaimat a megszépült templomról, amelynek a teljes felújítása adta az alkalmat arra, hogy D. dr. Ottlyk Ernő püspök, Síkos Lajos esperes, a szomszédságból több lelkész és sok más gyülekezeti vendég vegyen részt ezen az ünnepi Istentiszteleten. V AZ ELSŐ, AMI MEGRAGADJA A FIGYELMEMET, egy, a falba épített vörösmárvány tábla, melynek' domborított, magyaros motívumokkal megkapóan szép keretet faragtak. A tábla szövege a malomsoki gyülekezet ősi múltjáról tanúskodik és az ellenreformáció idején gályarabságra hurcolt lelkésznek állít - örök emléket. Edvi Illés Gergely neve olvasható a táblán, aki 1660-ban nyert meghívást Mérgesről Malomsokra. Az igehirdető püspök figyelmét sem kerülhette el ez a rangos tábla, mert prédikációjában a hithűség jelképeként állította a gyülekezet elé Edvi Illést, akit a sok szörnyű kínzás és gály.a- rabság sem ingatott meg a hitében. De a mai gyülekezet és lelkésze, Bálint László, is bizony- , ságát adta annak, hogy méltó akar lenni a nagy elődhöz, amikor sok fáradtsággal és áldozat- készséggel kívül és belül megújította a templomát. , ARRA KÉSZÜLTÜNK EL, hogy egy hideg templom fogad, s ehelyett meleg áradt a padok lábtartója alá rejtett elektromos fűtőtestekből. A borult idő ellenére fényes, világos és barátságos ez a' templombelső, hiszen a szemnek kellemes pasztellszínekkel festették le a falakat és a magas, fából készített oltár, amelyet a márványtáblához hasonló stílusú, ízléses népi domborításokkal díszítettek, ugyancsak fehér színű. A közgyűlésen a gyülekezet lelkészének a rövid beszámolójából megtudjuk, hogy a faluról már a 14. század elejéről származó iratok említést tesznek. Az is — SZÜLETÉS. Ferst Lipótnak és feleségének Joós Annának, az ágfalvi gyülekezet tagjainak harmadik gyermekük született. Neve: MELINDA. Keresztelése 1979. december 23-án volt. kiderül, hogy a törökdúlás után a Marcalon innen építik föl Üj- malomsókot. Ömalomsok a nevét minden bizonnyal vízimalmairól kaphatta, hiszen a török előtti falu közvetlen a Rába és a Marcal partjai között állt. A mai falu már távolabb került a vizektől, s így- a „malmokat” csak örökségként viseli a nevében. Nem lehet itt említés nélkül hagyni azt sem, hogy Ómalomsok közelében volt a római kori- pannon település. Mursella, amely a Sa- variát (Szombathely) Arraboná- val (Győr) összekötő fontos útvonal mentén ‘feküdt. A maradványainak a feltárása még várat magára. DÉLUTÁN CSIKVÁNDON KERÜLT SOR a nap másik nagy eseményére. A Németh Géza lelkész nyugalomba vonulása óta nem lakott parókiáról a lelkészek és lelkésznők- egész kis csapata kísérte Bálint Lászlóné Varsányi Vilmát leendő gyülekezetének a templomába. A hidegnek mondott' templomot hamarosan átmelegítette az emberi testek melege, a buzgó éneklés ereje. A gyerekek, akiknek már csak a padok között jutott hely, kitartóan állták végig az istentiszteletet, és a később jövők is a karzat lépcsőjére és a zsúfoltság ftiiátt nehezen nyitható ajtó elé szorultak. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK IS UTALT IGEHIRDETÉSE ELEJÉN erre az örvendetes jelenségre. A csikvándi gyülekezet életében kiemelkedő eseménynek minősítette azt, hogy itt nőt avatnak lelkésszé, méghozzá a szomszédos malomsoki gyülekezet lelkészének a feleségét, aki az Evangélikus Egyházban a kilencedik,- és az Északi Egyházkerületben a hatodik felavatott lelkésznő. A Filippi levélből választott ige alapján, amely a krisz- tushimnuszf 'szólaltatja meg Pál szavain keresztül, beszélt a püspök a szolgálatról. Rámutatott arra a Jézusra, aki elindít emberieket, aki magához vonz. és elküld a szolgálatra. Majd ezekkel — HALÁLOZÁS. Balázs József- né, sz. Szolár Ilona, a diósgyőr- vasgyári gyülekezet gondnokának felesége hosszas szenvedés után 71 éves korában elhunyt. a szavakkal ajánlotta az új lelkészt gyülekezetének: „Egy drága testvérünk, egy édesanya indul el ebben a gyülekezetben úgy, mint aki minden lelkészi szolgálatra felruházott lelkésze, ennek a gyülekezetnek. Ezért vegyétek őt körül bizalommal és szeretettel és mindenkor- támogassátok őt szolgálatában.” Ezután megtörtént a lelkésszé avatás, melyre a jelenlevő lelkészek áldó igéi után a „Konfirma” eléneklése szolgált megerősítésül. Sikos Lajos esperes már teljes jogú lelkészként iktatta be a csikvándi lelkészi állásba Bálint Lászlóné Varsányi Vilmát. AZ ÚJONNAN FELAVATOTT ÉS BEIKTATOTT LELKÉSZ őszinte hitből fakadó határozottsággal tett bizonyságot avval a Korinthusi levélből választott igével, melyben Pál elmondja, hogy nem akar tudni másról a gyülekezetben, mint Jézus Krisztusról, mégpedig a megfeszítettről. Meggyőzően szólt arról, hogy a gyülekezettel együtt akarja keresni Isten üzenetének az értelmét Jézus Krisztus keresztjénél. Érzi, hogy sokat várntüí tőle és ezért félelem és szorongás tölti el. De bizonyos abban, hogy ha együtt tudnak menni az úton, a bűnbocsánatot nyertek örvendező seregében afelé a Jézus felé, aki felé halad az életünk és a teremtett világ, akkor ezek a félel- tett világ, akkor ezek a félelmek mind szertefoszlanák. Megható köszöntéssorozattal indult a közgyűlés. Gyerekek, felnőttek jöttek egymás után virággal -a kezükben a püspökhöz, de legtöbben az újonnan beiktatott lelkésznőhöz. Látszott, hogy a gyülekezet a szívébe zárta és szeretetével veszi körül őt. Mindezekre lelkesítőn utalt Ottlyk Ernő püspök is a köszöntésében, de nem feledkezett meg az elődről, Németh Gézáról és feleségéről sem. Kiemelte az ige szolgáinak a megbecsülését. A NAP GAZDAG ESEMÉNYSORA két gyülekezetben zajlott le: Malomsokon és Csikvándon, amelyek azonban mégis egyek, elsősorban a hitben, de a lelkész- házaspáron keresztül a szolgálatra nézve is. Bennük pedig minden reménység megmutatkozik arra, hogy egy, hitben és eredményekben gazdag fejezetet nyissanak mindkét gyülekezet történetében. Kőszeghy Tamás Bacli-kantáták a Zeneakadémián A? UTÓBBI ÉVEKBEN hangversenyéletünk egyre-másra fedezi fel a „musica sacra” világát. Azóta élhangzott Bach János-pas- siója, h-moll miséje (többször is), Mozart c-moll miséje, Requiemje, Haydn B-dúr miseje, Monteverdi motettái, s most legutóbb Bach Magnificatja és hét kantátája. A három hangversenyen elhangzott művek válogatása értő kézre vall: keletkezési ideje, műfaja és rendeltetése szerint a legkülönbözőbb kantátákat hallhattuk. A legkorábbi 1714-ből, a -legkésőbbi 1737-ből való. Hallottunk karácsonyi zenét, új év utáni kantátát, húsvéti örömujjongást és Szentháromság ünnepe utáni meditációt. Elhangzott korálkantáta, dialógus és szólókantála. Nyitókórus és zárókorál keretébe foglalt áriákat, recitatívókat és dramma per musicát is halhattunk, A magyar előadóművészek seregszemléje volt e sorozat: Pitti Katalintól Gregor Józsefig újonnan feltűnt és régről ismert szólisták énekeltek, a három legtöbbre hivatott énekkar szerepelt: a Liszt Ferenc kamarakórus, az Ifjú Zenebarátok együttese és a Madrigálkórus. Mindhárom hangversenyen Lehel György vezényelte a Liszt Ferenc Kamarazenekart. A KANTÁTÁK között az egyetlen világi műnek is van egyházi vonatkozása: a 213. kantáta volt az egy évvel később keletkezett Karácsonyi Oratórium egyes részeinek forrása. Ismerősként üdvözölhette- a Deák-téri hangversenyek látogatója a többi között Jézus érkezésének örvendő alá- riát és Mária altatódalát. Ez a kantáta (Herkules válaszúton) az ifjú Herkulesért küzdő Kéj és Erény harcát leíró zene, melyet egy szász fejedelemfi születésnapjára készített Bach. A naptári év első vasárnapjára írott 58. kantáta (Uram, mily sok a fájdalom) a vágyakozó lélek és Jézus párbeszéde. Jézus bíztató szava után a kantáta a Jézushoz vezető út nehézségeit vállaló ember koráljával zárul. Egy XIII. századbeli dallamot és Luther korálszövegét dolgozza fel a Christ lag in Todesbaden című húsvéti kantáta. A kantáta köszönetmondás Jézus áldozatáért és feltámadásáért, mely a halált is megesúíoiia. A zárókorál a húsvét új értelmének örül s zengi a halleluját. A 14tí. kantáta 1737. jubilate vasárnapjára íródott. Sok bánaton és kínlódáson keresztül, juthatunk Csak el Isten országába — énekli a kórus. Amikor vállalom e kínok terhét, akkor értem meg, hogyan váltott meg Isten a bűntől. A Szem háromság ünnepe utáni meditációk közül a 8. kantáta (Uram. mikor halok meg?) a nai- ni ifjú történetéről elmélkedik, s az élet és halál Urához könyörög a halálban való megnyugvásért. Az 56. (Kreuzstab) kantáta (Szívesen hordozom Krisztus keresztfáját) hálaadás és felismerés. hogy a halálon át Jézushoz jutunk. A 140. kantáta (Vigyázzatok, azt kiáltják...) a vőlegényt váró tíz szűz példázatáról szól. A nyitótétel az ébredés pillanata, a középső tétel pedig az érkező vőlegény zenéje, mely talán furcsán, disszonánsán kapcsolódik a korál- dallamhoz, de ez a kontraszt éppen az esküvői ' menet és az őrszignál ellentétével rokon. A zárókorál glóriája a lakodalom őrömet. énekli. Mindössze annyi történt, hogy az egyházi évnek, megfelelő sorrendbe raktuk a kantátákat, s egy gyönyörű ív rajzolódott ki: a Jézushoz vezető ösvényt látjuk magunk előtt, Jézus születésétől, hívó szavától, a feltámadás és a halál megértésén át a Bárány menyegzőjéig vezető utat világítja meg ez a sor. AZ ELŐADÓK gyakran igen magas- színvonalú zenét játszottak. A három kórus nyújtotta talán a legtöbbet, hozzásegítve minket új élményhez. A szólisták közül Hamari Júlia és Keönch Boldizsár emelkedett ki, a hangszeresek közül Drahos Béla fuvolajátéka váltotta ki a legnagyobb elismerést. A résztvevők nem egyházi emberek voltak: hangversenyen hallottuk ezt a zenét, nem pedig templomban. Ennek mi nagyon örülhetünk. De jó lenne, ha helyet kapnának ott is, ahol Bach elképzelte:. az evangélikus isten- tiszteleti liturgiában. Ebbe az irányba mutatnak az egyházzenei esteken elhangzó kantáták. Muntag András
