Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-07 / 49. szám

t A jubilált* ajándékai Káldv /oltón püspök /// könyvéről Nemrégen ünnepeltük dr. Kál­dy Zoltán püspöki szolgálatának húszéves jubileumát. Az ünnepelt szép ajándékkal lepte meg azo­kat, akiknek di'ága kincs az evangélium, de drága az a vi­lág, az az ország, az a társada­lom és az az ember is, akinek ezzel a drága evangéliummal szolgálni akarnak. A húsz ev szolgálatában .született elemző és útmutató előadások, tanulmányok és püspök; jelentések egy csokrát foglalta össze 180 oldalas kötet­ben és bocsátotta egyházunk és híveinek rendelkezésere A diakó­nia utján címmel. * • BIZTOSAN NEM VOLT KÖNNYŰ VÁLASZTANIA, hogy a húsz év alatti fáradhatatlan murika hatalmas terméséből mi kerüljön az új kötetbe, hiszen ez alatt az idő. alatt sok száz. vágj' tán ezer igehirdetése , hangzott el. számtalan előadás, cikk és ta­nulmány került ki a tölla alól, mind a diakóniai teológia jegyé­ben. Közismert, hogy dr. Káldy Zoltán püspök számára „minden diakónia". Csak a diakóniai teo­lógia alapállásából mond véle­ményt. igv prédikál, él és cselek­szik. Bármiről, bárhol és bármi­kor szól. a szolgálat jegyében te­szi. A Krisztustól tanult diakónia szerint vezet, és dönt, prédikál és lelkipásztorkodik. A diakóniai teológia felismerései indították arra, hogy kíméletlen éleslátás­sal, leleplező önvizsgálattal tárja fel az egyház távoli és közel­múltjának bűneit, ez a ‘diakóniai látás tette képessé arra, hogy járható utat mutasson az egyház számára válságos időben és a diakónia krisztusi szellemében tárhatott hiteles és biztató pers­pektívát az egyház további szol­gálata elé. Ez a diakóniai tudat, életforma jellemzi öt az. egyház határain túl is és ez tette, az egész társadalom által megbe­csült, népszerű közéleti emberré. A világ evangélikusságápak és az egyetem és keresztyénségnek a körében ezzel vívott ki vitat­hatatlan tekintélyt. A KÖTET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁ­BAN azért esett a választás a ki­emelt tanulmányokra, mert azok a legjellemzőbbek, azok tárják fel a diakónia teológiai krisztoló- giai alapjait, markánsan egybe­vetve a váló élettel. Nemcsak a diakóniai meggyőződésből fogan­tak, mint a szerző minden meg­nyilvánulása. ha,nem tudományos hitelességű biblikus látással ma­gáról a diakóniáról vallanak. A praktikus „hogyan” kérdése előtt felvetik az alapvető „miért” "kér­dését. Szinte az. egész világon a metodológia, a „hogyan" kérdé­sével küzdenek az egyházak ma­napság. Hogyan tanítson, hogyan viselkedjen, hogyan foglaljon ál­lást. hogyan őrizze meg a hitelét, hogyan nyerjen meg embereket az egyház. A diakónia útján min­den fejezete előbbre és mélyebb­re' megy. Lemegy a „miért"-ig. Miérls teremtette Isten a világot, miért küldte a világba a Diako- no.sz Krisztust, miért hívott Szentlelkév®) létre egyházat, miért adta a misszió parancsát? Azért, hogy «szolgáljon! Szolgál­jon a világnak, az embernek. Hadd hívjam segítségül a könyv szerzőjének egy mondatat. Nem a könyvből, hanem legutóbbi rá­diós igehirdetéséből (197!). de­cember 23.). „Vége a táncnak"! Ne önmaga körül táncoljon az egyház, a keresztyén, az ember! Isten sem „önmaga körül tán­col”. hanem az emberért, a vi­lágért cselekszik, széretethől. Hu ezt érti meg az egyház és a ke­resztyén ember, hogy tudniillik ezért a megtartó-szolgálatért él­teti Istent, akkor következik csak a másik, a „hogyan” kérdése. Hogyan valósítsa meg. hogyan alkalmazza és élje meg adott helyzetében a szolgalat paran­csát. Amíg ugyanis nincs életre szóló elkötelezés. nincs „miért”, addig meddő kérdés a „hogyan”. A KyriOs Diakonps. a Szolgáló Úr ad egyszerre választ erre a kérdésre: miért szolgálunk és ho­gyan szolgáljunk. A KÖNYV BEVEZETÉSÉBEN EZT OLVASSUK: „Húsz év telt el a kötet első és utolsó fejezete között.” „Húsz év telt el az első püspöki szolgálattól, a püspöki székfoglalótól a mai napig.” A kötet első fejezete az ese­mény elevenségével személyes élményként él bennem most is és azt hiszem, dön*tő hatással volt teológiai gondolkodásom kialaku­lására és az egyház, benne a ke­resztyén ember feladatáról alko­tott fogalmam tisztázás-ára. Ügy is mondhatom, hogy ez volt az első nagy találkozásom az élet­tel szembesített teológiával. Ah­hoz az évjárathoz tartozom, amelynek tagjaj azon az őszön indultak teológiai tanulmányaik­ra, amikor dr. Káldy Zoltán el­kezdte püspöki szolgálatát. A be­iktató istentisztelet ünnepélyes külsőségein lúl mélyen megraga­dott a püspöki székfoglaló be­szédből áradó meggyőződés, hogy a Jézus Krisztussal kapcsolatos személyes hit életre szóló elköte- lezést is jelent a szocialista tár­sadalommal, éí^ az egyház akkor őrzi még sokat emlegetett identi­tását, ha szolgál a világban. Ü.j szavak, új gondolatok vol­tak ezek az új püspök szájából, aki beiktatása ideién — életkorát tekintve — Európa legfiatalabb evangélikus püspöke volt. Azóta eltelt húsz év, de a friss hit. a fiatalos lendület azóta sem ko­pott, A könyv húsz éven át ívelő, napjainkig érő tanulmánysora bizonyítja, „nem adta alább”. Sportfogalmakkal élve. a rendkí­vül erős kezdést még erősebb folytatás követte. A könyv feje­zeteiből sokat, hallottam „élő­ben". gyűléseken, konferenciá­kon. A húsz éve megtalált diakó­niai úton egy percre sem volt megállás. Minden — a húszéves püspöki szolgálat alatt szerzett — tapasztalat és kiküzdött felisme­rés. minden új gondolat azonnal közkinccsé lett a következő ige­hirdetésben, előadásban, tanul­mányban. Élettel konfrontált teológia, gyakorlatba átvitt szol­gálat. Minden tanulmány új, mert a szerző soha, egy pillanat­ra sem „tanyázott le” egyetlen gondolatnál sem. Ha» ismételt va­lamit. akkor is azért' tette, hogy ráépítsen egy következő felisme­rést, vagy Uram bocsa' megmu­tassa a „kályhát, ahonnan indu­lunk". . ŰJ ÚTON. HANEM HOGY 0 SZOLGÁLJON. A DIAKÖNIA ÚTJÁN című könyvek együtt adják dr. Káldv Zoltán püspök Evangélikus Sajtóosztályunk ki­adásában megjelent, eddigi püs­pöki szolgálata idején sajtó alá rendezett munkáinak summáját. Tudós teológus, mindenkihez szóló igehirdető, felelős egyház­vezető szólal meg e művekben. Jellemző a címekben visszatérő *két szó: út és szolgálat. Az út haladást, a szolgálat tevékenysé­get feltételez. Krisztus útján ha­ladást és krisztusi feladatok vég­zését jelenti a diakónia a világ­ban. Bizonyára sokan forgatják-ol- vassák ezeket a műveket, külö­nösen a legújabbat és mire sok gondolkodás, töprengés után a végére érnek, megértik, mire ju­tottunk eddig A diakónia útján és személyes döntésükké válik az elhatározás: tovább a diakó­nia útján! Baranyai Tamás Az énekeskönvv-sserkesslök műhelyéből .JÉZUSOM, GYŐZTÉL BENNEM! ÍH P no a ve-tet. NÓ2Ó,Wauuj.n tcv/cti rná/óifi>k vesztem Ujm«uüj zord sere- Cjtt. estit rabulejtsen. Uj cselt -S£H, Ö. segit-s győzni, hogy őrt álljak ébren. Hisz te, nagy Őriző, nem alszol el. Támogasd halk imám most is az égben, ígérted, szószólóm, védőm leszel. Ébressz fel engem, ha elfog az álom. Adj erőt híven az őrhelyen állnom! Adj erőt híven az őrhelyen állnonT! O. segíts győzni, ha szétfoszlik minden. Csak pornak, semjninek látom magaím. Már erőm esdeni és kérni sincsen. Megriadt őz lehet ily hangtalan. Am ha egy sóhaj még vár. keres téged,. Azzal köss, Jézusom, új szövetséget! Azzal köss, Jézusom, új szövetséget! Ó. segíts győzni, míg elnyerem nálad Egykor a győzelem drága jelét, S új. örök .énekem majd zengve arad új nyelven, ujjongva száll teíeléd. Hős karod akkor én vég .nélkül zengem: Légy áldva, Jézusom, mert győztél bennem! Légy áldva, Jézusom, mert győztél bennem! Schröder János Henrik 1667—1669 Német evangélikus énekeskönyv 260. éneke Túrmezei Ezsébet fordítása — Vízkereszt után az utolsó va­sárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltárt igéje: Mt 17, 1—9: az igehirdetés alapigéje: 1 Kor 2, 7—10. — KELENFÖLD. Február 2-án, szombaton délután fél 6 órakor szeretetvendégség lesz a Bocskai úti tanácsteremben ,,Hit és hu­mor” címmel. — ACSA. január 1-én",ünnepi istentisztelet keretében iktatta be szolgálatába Maróti János lelkész a hat évre megválasztott új gond­nokot, Kollár Pált és a három év­re megválasztott új egyházfit Varga Páll. Ugyanakkor köszönte meg a hivatalától megvált Lajtos Mihálynak hűséges gondnoki' és Neme.cz Mihálynak hűséges egy­házfi szolgálatát. fAHí VASÁRNAP IGÉJE „Isten titkos bölcsességét szóljuk,,," 1 Kor 2. 7—10 „Modern életünk titoknélkülisége a mi nyomorúságunk és szegény­ségünk” — jegyzi meg ezzel áz igével kapcsolatban Dietrich Bonhoef- íer. Titok nélkül élni azt jelenti, hogy nem tudni saját egyénr életünk- nek'és a világnak a titkáról. Elmenni saját életünk, embertársaink és -a . világ elrejtettsége mellett, csupán felszínesen gondolkodni, s a világot csak annyira komolyan -venni amennyire ki lehet használ­ni. Az élet döntő eseményeit nem látni, sőt eseűeg megtagadni. Elfe­ledkezni arról, hogy a fának a gyökerei a föld sötétjében és elrejtett- ségében vannak. A titok és az elrejtettség azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem tudunk valamit. Nem a legtávolabbi ember a legnagyobb titok, hanem éppen a legközelebbi. A legmélyebb titok az, amikor két ember olyan közel kerül egymáshoz, hogy megszeretik egymást. Sehol sem érzi jobban az ember a titok hatalmát és dicsősé­get. mint eppen itt. Ahol két ember mindent tud egymásról, a szere­tetnek éppen ott a legvégtelenebb a titka. A tudás és ismeret nem szünteti meg a titkot, hanem inkább elmélyíti. Hogy a másik olyan közel van hozzám, ez a legnagyobb titok. Régi igazság, hogy minél többet tud az ember, annál inkább tudja, hogy milyen keveset tud. Vagyis annál inkább rájön, hogy mennyi njinden titok még számára. ÉLETÜNK LEGNAGYOBB TITKA ISTEN. Az Isten-titok öröktől fogva izgat bennünket. Különböző korokban különféle módon igyek­szünk megfejteni. Hol emberi bölcselkedés útján véljük megoldható­nak. Hol vallásos elmeletek rendszerébe igyekszünk befogni, mint madarat a kalitkába. Hol pedig a titoknélküliséget látjuk meg­oldásnak. Az Isten azonban az ember számára titok marad, mert Ö egészen más, mint mi gondoljuk. Isten — Isten. S ez azt jelenti, hogy Ú szuverén, korlátlan Ür. aki nem ismerhető meg egyszerűen érzék­szerveink és gondolataink áltál. Isten bölcsessége pedig számunkra • elrejtett, ‘ titkos bölcsesség. ISTEN TITKOS BÖLCSESSÉGE: A KERESZTRE FESZÍTETT JÉ­ZUS KRISZTUS. Isten szívéhez, Isten titkához. Isten „mélységeihez” a kulcs: Jézus Krisztus keresztje. Istent magát egy eseményben talál­juk meg: Jézus értünk vállalt halálában és feltámadásában. Ö maga így bizonyította meg irántunk való szeleteiét. A vallásos embereknek ez botránkozás, másoknak meg bolondság. Pedig „a megfeszített Krisz­tusban van az igazi teológia és Istennek a megismerése” (Luther). Ilyen mély Isten szeretetének a titka. A „mélységet” itt nemcsak átvitt értelemben, de szó szerint is érthetjük. Megüresítette magát, szolgai formát öltött magára; emberré lett, s bar Ő volt az egyetlen igaz ember, mégis vállalta a gonosztevők halálát, a kereszt legmély­ségesebb kínjait'. Minden kísérleti, hogy a „kereszt bolondságát” gon- . dolati és tartalmi mélységében feloldjuk, lakkozzuk, elfogadhatóvá igyekezzük tenni, annak erejét és hatását teszi semmivé. Mert ez Isten elrejtett, titkos bölcsessége. NEKÜNK PEQIG ISTEN LELKE ÁLTAL NYILATKOZTATJA KI TITKOS BÖLCSESSÉGÉT. Isten Lelke tárja fel számunkra az Ö Jé­zus Krisztus keresztjében elrejtett bölcsességét. Ö tárja fel bennem szeretete mélységének titkát, hogy a keresztben ne a zátonyra jutás szimbólumát lássuk, hanem az élet jelét. „Ha felismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát” — mutat rá az apostol. A Lélek ismerteti meg velünk ebben az eseményben Isten végtelen szeretetét,. hogy a „keresztfa titka tündököljön” nekünk is (735. sz. énekünk). Pál apostol nemcsak a Feltámadottban láfja a megdicsőült Krisztust,' hanem hangsúlyozza, hogy Jézus már a kereszten „a dicsőség Ura” volt. ÍSTEN TITKOS BÖLCSESSÉGÉNEK A MEGHIRDETÉSE VEZET EL BENNÜNKET A FORRÁSHOZ, AZ ÉLŐ ISTENHEZ. Aki elrejtett bölcsességét mégsem hagyta titokban, hanem az evangélium által újra meg újra közhírré téteti. Aki Lelkét is adja, hogy istenismeretünk ne maradjon csak szavakba és mondatokba öntött dogma (vagyis taní­tás), hanem életté és szeretetté váljék. Aki vár bennünket és engedi magát megtalálni, jóllehet nem is szerettük Öt, talán igazán nem is kerestük Öt, s magunktól soha meg sem találhattuk volna Őt. Istennek ebből a titkos, elrejtett bölcsességéből él az égyház. Abból „amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, amit az Isten készített el az Őt szeretőknek. Sárkány Tibor I mád k»//n ii k! Mindenható örök Isten! Bölcsességedet elrejtetted Jézus Krisztus keresztjének titkába. Lelked által tárd lel számunkra is szereteted mélységének titkát, hogy a Megfeszítettben mi is felismerjük „a di­csőség Urát”. Igéd hallgatása által vezess el a hit felismerésére, hogy a megdicsőült Krisztussal minket is örök dicsőségedben részesítesz. Addig pedig segíts bennünket Jézus nyomdokain járni, hogy földi élelulunkon kövessük Őt a másoknak való szolgálat dicsőségének az útján is. Ámen. — VENDÉGSZOLGÁLATOK A GYÜLEKEZETEKBEN: Kissé megkésve ugyan de szeretnénk hírt adni arról a sok vendégszol­gálatról, amely az ádventi idő­szakban a gyülekezetekben mint ádventi sorozat, szeretetvendég­ség, vallásos est, és egyéb hitmé­lyítő alkalmak, keretében történt, így került sor többek között: Ba- likó Zoltán pécsi lelkész szolgála­tára a józsefvárosi és a kőbányai gyülekezetben. Dr. Hajdú József kardoskúti felügyelő a csabáesüdi gyülekezetben végzett vendég­szolgálatot. Gyarmathy Irén az orosházi gyülekezetben. Aradi András szarvasi lelkész és Kiss Sándor gádorosi református lel­kész pedig a nagyszénási gyüle­kezetben szolgált. Maglódon Blat- niczky Jenő nyugalmazott, Adámi László pilisi, Kása László rákos­kersztúri. Győri János nagytar- csai, Eszlényi László csomádi és Szende Ernő péteri lelkészek vol­tak a gyülekezet vendég-igehirde- tői. Az ikladi gyülekezetben Zá- borszky Csaba szügyi, Detre Já­nos aszódi. Medvey Mátyás galga- györki lelkész látta el az ádvent- esti istentiszteleteket. A galga- györki gyülekezetben Tóth Károly pilisi és Völgyes Pál ikladi lelkész látott el vendégszolgálatot. Az aszódi gyülekezetben Kühn Ernő nógrádi és Völgyes Pál ikladi lel­készek voltak vendég szolgálatte­vők. A gerendás! és a medgveshá- zi gyülekezetben ádventi szószék- cserés istentiszteleteken szolgált Huley Alfréd és Zátonyi János lelkész. Ambrózfalván Csepregi Zsuzsanna makói lelkészi munka­társ végzett vendégszolgálatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom