Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-02 / 44. szám
GYERMEKEKNEK^ Az érlelődés évei Hát ilyen egyszerű apostollá válni?! Néhány nap leforgása alatt Krisztus követőinek ádáz ellenségéből evangéliumának bátor hirdetőjévé lehet valaki? Ki kell, hogv ábrándítsalak titeket, ez az egész folyamat azért nem ilyen egyszerű, és főleg nem ilyen gyors. Még Saul esetében sem ment ez ilyen gyorsan, bár hirtelen megváltozását, életének gyökeres irányváltását külön ízes kifejezés is őrzi nyelvünkben: a „pálfordulás” szó. De Jézus nem szereti az olcsó sikereket, a látványos, hatásvadászó csodákat. Épp eleget szenvedett tanítványainak hűtlenségétől, akik egy- egy fellángolásuk alkalmával életüket is felajánlották a Mesternek. majd az első próbák, nehézségek között csúnyán cserben hagyták. Gondoljatok csak a szál-* making lelkesedéséről jól ismert Péter magabiztos fogadkozásaira, majd pedig gyászos Krisztus tagadására á főpap Udvarában. De a többiről sem tudunk sokkal jobbat mondani, hiszen Jézusnak úgy kellett meghalnia a kereszten. hogy tizenkét tanítványa közül csak egyetlen égy tartott ki mellette élete utolsó percéig. 1 a 12-höz, hem valami hízelgő, biztató arány. (Vajon közöttünk jobb lenne az arány?) Jézus józanul számolt azzal, hogy Saul első nekibuzdulása után, a növekvő terhek, kudarcok súlya alatt bizony könnyen összeroppanhat. Hosszabb, tartó- sabb, mélyebb előkészületre és előkészítésre■ van szüksége ahhoz, hogy a rá váró hatalmas feladatoknak hűséggel eleget tudjon tenni.' Biztosan hallottatok róla, hogy sportolóinknak egy-egy nagyobb verseny előtt, például a közelgő olimpia előtt, több hónapos, sőt több éves előkészületet kell tenniük. Hosszú, fárasztó, sok önmegtartóztatást és lemondást követelő alapozó edzéseken vesznek részt. S arrjl még külön is megnehezíti a felkészülést, hogy ilyenkor bizony el kell vonulni a világtól, otthon kell hagyni a családot, barátokat, szórakozást, mert a cél, a jó szereplés, a győzelem érdekében bizony sok mindenről kell lemondani, sok mindent kell feláldozni. Az ilyen alapozás többnyire nem valami látványos dolog, ritkán is látunk közvetítést a tv-ben edzőtáborokról, csak később a versenyeken nyújtott teljesítményekből lehet következtetni arra, hogy milyen is lehetett a felkészülés, az alapozás. Saul életében is van három plyan esztendő, amelyről alig kapunk tudósítást a Szentírásból. Mindössze a galatákhoz írott levelében említi az apostol, hogy mielőtt felment volna Jeruzsálembe, Arábia csöndjébe vonult vissza a damaszkuszi események után. Ez a titokzatos, homályba vésző három év lehetett az ő számára az igazi, elmélyült alapozás időszaka. Hogy mennyire nélkülözhetetlen az ilyen felkészülés, o,zt Jézus életéből is jól tudjuk, hiszen mielőtt megkezdi nyilvános műkökésél, negyven napot tölt el a pusztában. Mi történhetett ez alatt a három esztendő alatt? Csak találgatásokra vagyunk utalva, de azért nagyjából sejthető, hogy ngre .is fordította Saul ezt az időt. Sokat lehetett kettesben az Istennel, sokat forgathatta az igét, és né leszólhatott rá imádságban. Csöndben volt, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy létrejöjjön Isten és ember párbeszéde. S ezt bizony nekünk sem árt komolyan vennünk, hiszen már gyermekkorban meg lehet és meg kell teremteni naponta azokat a csöndes pereket, amikor hajlandók vagyunk ..szóba állni” Istennel, és van időnk Öt is meghallgatni. Talán leginkább este lehet megtalálni azt a . csendes kis sarkot a lakásban, azt a néhány percet, ahol és amikor „alapozhatunk”, erőt gyűjthetünk a következő nap „versenyeire”. Ahhoz, hogy valaki egyszer hitelesen tudjon beszélni Jézusról, bizony sokat kell hallgatnia Jézus szavát, olvasnia igéjét. Ezt a komoly „alapozást”, fölkészülést nem hagv- hatta ki Saul sem, de mi sem spórolhatjuk meg. G. P. 0 Állatok a Bibliában Kedves Gyermekek! Március hónapban a Bibliában előforduló néhány jellegzetes állattal kapcsolatban teszünk fel kérdéseket. 1. Melyik az az állat, amelyikről a Biblia első lapjain azt olvashatjuk, hogy ravaszabb volt minden mezei állatnál? 2. Erről az állatról egyszer szobrot készítettek és hosszú póznára tűzték. Miért? 3. Mit mondott Jézus ezzel az eseménnyel kapcsolatban? 4. Van ennek az állatnak egy igen veszélyes fajtája. Az egyik prófétánál arról olvashatunk, hogy ha majd eljön a Messiás, akkor a kis gyermekek ezekkel az állatokkal fognak játszani. Milyen állatról van szó, és melyik prófétánál olvashatjuk ezt a jövendölést? Megfejtéseiteket március 16-ig a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. 1088. Megfejtésetekre azt is írjátok rá, hány évesek vagytok! A KÁBÍTÓSZER NAGYOBB PROBLÉMA AZ NSZK-BAN, , MINT AZ USA-BAN Az elmúlt év első hét hónapjának az egész évre kivetített adatai alapján attól tartanak az NSZK-ban, hogy 1979-ben 500- nál többen haltak meg kábítószer következtében. Már 1978- ban 430 ilyen haláleset volt, míg az Egyesült Államokban ez a szám az 1076. évi 1500-ról 1978- ban 420-ra esett vissza. Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság az egyik legfontosabb fogyasztó lett a nemzetközi heroinkereskedelemben. Ennek okát a kábítószerrel kapcsolatos rendelkezések „nagyvonalú” kezelésében, a nyugatnémet márka értéknövekedésében, valamint az Egyesült Államok erőteljes ellenintézkedéseiben látják. Iránban, ahol a politikai fordulat következtében kevésbé szigorú az ellenőrzés, most fellendült az ópiumtermelés. A KERESZTSÉG ÖKUMENIKUS ELISMERÉSE BRAZÍLIÁBAN A brazíliai római katolikus, az evangélikus és az episzkópális (aoglikán) egyház képviselői az elmúlt év novemberében közös iratot fogadtak el, melyben kijelentik. hogy elismerik az egymás által végzett keresztelést. Az aláírók a következők voltak: Ivo Lorscheiter püspök, a brazíliai római katolikus püspökök konferenciájának elnöke, Au- gusto Ernesto Künert, az evangélikus egyház elnöke, és Arthur Kratz anglikán püspök. A három egyház keresztségét kölcsönösen érvényesnek ismerik el az egész országban (ennek a házasságkötés egyházi rhegáldásánál van jelentősége). Második keresztelésre nincs szükség. Künert egyházelnök a megegyezéssel kapcsolatban ezt mondottá: „Ez valóságos lépést j’elent a három egyház közötti elismerés és ökumenizmus irányában, és nemcsak a csúcson, hanem a hívők között is.” „írok nektek, ifjak.. " ki mondhalja magái tiszta íehérnek? 99 991 A különböző labdajátékok jellemzője a cselezés, az ellenfel megtévesztése. A védekező csapat megpróbálja elvenni a labdát a cselező ellenféltől, hogy ezzel meghiúsítsa annak tervét. A várható cseleket könnyen ki is találja, sokszor már előre kidolgozza a védekezési módot ellenük. Azonban az igazán veszélyes cselek azok, amelyek ellen előre nerri lehet eltervezni a helyes védekezést, hiszen az igazi csel váratlan. Ml is a kísértések cselei között élünk. Vannak olyanok. melyekről tudjuk, hogy milyen módon fenyegetnek, és védekezni is könnyebb így ellenük. Védőfalat vonunk, de amíg ezekre figyelünk, a másik oldalról éberségünket kijátszva beveheti „hálónkat” egy olyan kísértés, amelyre nem is gondolunk. Persze eZ nem jelenti azt, hogy ne védekezzünk olyan nyilvánvaló bűnök ellen, mint a hazugság, csalás, lopás és hasonlók. Viszont figyelnünk kell ázokra a veszélyekre is, melyek váratlanul érnek minket. Kicselezik védőfalunkat, mely mögött biztonságban érezzük magunkat, és máris vesztesek vagyunk. Melyek ezek a különösen veszélyes kísértések? Luther Kis Kátéjának Miatyánk magyarázatában kiemeli a téves hitet és a kétségbeesést. TÉVES HIT. Amikor szerencsénk van, karriert futunk be, akkor könnyen elhagyjuk Istent. Ügy gondoljuk, nincs szükségünk többé rá, sorsunkat már mi irányítjuk, Ö csak kívülről nézi a világot. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, azért segített rajtunk Isten, mert jó keresztyénkent élünk, másoknaji pedig azért megy rosszul a soruk, mert nem igazán hivő emberek. Téves hit az, mely Istent kisajátítja magának, és úgy érzi, biztonságban van, miközben a világ körülötte pusztul, szenved. Csapat- játékosok vagyunk, ami- az egész emberiséghez köt minket. Öngólt dobunk akkor, ha nem az emberiség egy tagjának, hanem azon kívülállónak, különbnek érezzük magunkat. Felelősséggel, nem pedig ítélgető gyűlölettel kell élnünk. Hamis annak az embernek a hite is, aki ha rosszul megy a sora, elhagyja Istent, mert úgy gondolja, hogy Isten hagyta el öt. Az így gondolkodó nem veszi észre, hogy ha Isten nem tenne mellettünk a kísértések között is, akkor teljesen reménytelen lenne a helyzetünk. Képtelenek lennénk a nehézségeket a baj legyőzve várakozással fordulni az előttünk álló feladatok felé. » A KÉTSÉGBEESÉS a~ téves hittel rokon fogalom. Számtalan eset adódik, amikor nem látjuk értelmét szavainknak, cselekedeteinknek. Ez oda vezethet, hogy életünk értelmét is elveszíthetjük. Talán hamis célokba kapaszkodunk, melyek nem tudnak utat mutatni. A kétségbeesés annak következménye, hogv nincs biztos támaszunk. . célunk. Nem lehet úgy haladni, hogv naponként új és új jélzőrudákat szúrunk ie. és azt mondjuk, ki van jelölve utunk. Ezzel csak magunkat áltatiuk. Ezek a jelzők mocsárba, insovánvba süllved- hetnek. Amikor Istentől azt kérPROFESSZORCSERE Dr. Paul Philippi professzor, kát tart a kolozsvári (Románia) a Heidelbergi Egyetem Teológiai Teológiai Főiskola német nyel- Fakultása Diakóniatudományi In- vű tagozatán Sibiuban (Nagvsze- tézetének igazgatója, az 1979/ ben). Ez idő alatt őt dr. Heinz 1980-as téli és nyári félévben Wagner ny. lipcsei (NDK) teo- vendégprofesszorként előadáso- lógiai professzor helyettesíti. jük, hogy ne vigyen minket kísértésbe, altkor meg nem fogai- mazottan azt is kérjük, hogy tegye világossá előttünk a célt, értelmei adva ezzel életünknek. Világítsa meg Krisztus értünk hozott áldozatát, hogy ö adja meg az útmutatást a másokért felelős életre. A kísértés sokszor igen kellemes dolgokat kínál. Ezért vagyunk hajlamosak árra, hogy csábításának engedjünk. Sokszor utánozzuk társainkat, ahelyett, hogy figyelmeztetnénk őket, ha helytelen, amit tesznek. Kritikátlanul elfogadunk divathóbortokat. Az ember hajlamos az erkölcsi lazaságra is. ha érdeke úgy kívánja. Sokszor nem gondolunk arra, hogy magatartásunk a csapatnak vajon hasznos-e? Nekünk keresztyéneknek úgy kell beilleszkednünk az együttesbe, hogy ne öngólokat dobjunk, ne társainkat cselezzük ki, hanem igazi csapatjátékosokként küzd- jünk a kísértések között az emberiség haladásáért. Hibáinkra nem kereshetünk önigazolást. Be kell látnunk tévedéseinket, azonban mindig tudnunk kell újat kezdeni. Nem ejthet kétségbe a sikertelenség. A kísértéseket nem lehet kikerülni, gyakran vétünk, tévedünk. Az elbukást azonban Isten célt mutató segítségévéi el lehet kerülnünk. Luther így magyarázza ezt a részt Nagy Kátéjában: ..Kísértést kell elszenvednünk, sőt benne kell élnünk. Itt azonban azért könvörgünk. hogy bele ne bukjunk, meg ne fulladjunk benne. Mert két nagyon különböző dolog kísértést elszenvedni, és beleegyezve igeneink” Rónay György ezt így fogalmazza meg: ..Tiszta fehér nem vagyok, jói tudom. (Ki mondhatja magát tiszta fehérnek?) De égett koromnál mégis fehérebb maradtam.” Bár tiszta fehérek nem vagyunk. de Isten célt adó erejével harcolhatunk azért, hogy el ne bukjunk, ne legyünk koromfeketék. Nagy László Gyermekrajzok a Teológiai Akadémián A múlt évben az Evangélikus Élet gyerekek számára — talán nem túlzás az elnevezés — pályázatot Indított „Gyermekek a Bibliában” címmel. A pályázat feladványait, úgy gondolom, nem szükséges ismertetni, hiszen a pályázatra beérkezett rajzok száma is mutatja, mennyire vált ismertté gyülekezeteinkben az a templomban; Jézus és a gyerekek. A beérkezett rajzok rendkívül ötletesek, eredetiek, színesek voltak — tükrözték a rajzoló környezetét, személyiségét. Sajnos, az összes rajzot nem mutathatjuk be, viszont néhányról feltétlenül kell szólni pár szót. — Sokan — így a Mikié-testvérek is — nemcsak színes, sok k Vincze Attila: Heródes gyermekgyilkossága Evangélikus Élet új „vállalkozása”. A pályázatra 96 rajz érkezett, melyeket 1979 decemberében a Teológiai Akadémián állítottunk ki. A képeket az Akadémia nappali és levelezős hallgatói tekintették meg. A gyermekek a következő bibliai történeteket rajzolták le: Éli főpap és Sámuel; A napkeleti bölcsek; Heródes gyermekgyilkossága; Menekülés Egyiptomba; Jézus bemutatása a templomban; A 12 éves Jézus szereplős rajzokat készítettek, hanem a szereplőket beszéltették is. Ez figyelhető meg Mikié Beáta Élit, Sámuelt és Annát ábrázoló rajzán is, ahol a rajzoló a szó szoros értelmében a szereplők szájába adta a szavakat; „Anna: Főpap! Neveld meg Sámuelt, kérlek! Főpap: Jó„ megnevelem.” Nagyon kedves Sánta Csilla derékszíjas Simeonja is. Többen mai, Luther-kabátos, Mózés-táb- lás lelkészként ábrázolták a korabeli rabbikat és zsidó főpapokat. A levelezőg' hallgatók közt nagy tetszést arattak Mihályi Agnes és a nyíregyházi Petrilla tést- yérek rajzai. Mihályi Agnes. „Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket” című rajza talán a leguniverzálisabb világlátást tükrözi az összes rajz közül. Ez a munka ugyanis nem korlátozódik az „én”-re, a gyermek személyére csupán, nem is egyszerűen több gyermeket ábrázol, hanem a földgömbön álló kitárt karú Jézus körül indián, magyar, szovjet, néger stb. gyerekeket láthatunk. A Petrilla-testvérek rajzai színes képzelőerőről, széles ismeret- anyagról árulkodnál?. Balázs Tibor levelezős hallgató így ír Petrilla László munkáiról: „Petrilla László nyíregyházi tanuló rajza tetszik a legjobban, mivel a mai elvilágiasodás folyamatát igazi gyermeki szívvel fogta föl. További sikereket és Isten gazdag áldását kívánom neki.” Mi pedig nemcsak neki. hanem minden beérkezett rajz készítőjének ezt kívánjuk, és köszönjük a beküldött szép és értékes rajzokat! Azoknak pedig, akik nem vettek részt ezen a pályázaton, kívánjuk, hogy ha van kedvük, legközelebb kapcsolódjanak bele! Végül pedig néhány „jó tanácsot” szeretnénk adni a leendő rajzok készítőinek! 1. Ne kopírozzatok! Sajnos, most is érkeztek különböző ..szerzőktől” olyan rajzok, melyek „szóról szóra” megegyeztek. 2. A feladatot lehetőleg félíves, tiszta, fehér lapra rajzoljátok le! 3. A rajzlap hátulián pedig tüntessétek fel pontosan: a kép címét, neveteket, életkorotokat, lakcímeteket és gyülekezeteteket! További jó munkát kívánunk! Hegedűs Zsuzsanna