Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-05 / 40. szám
* Hitvallástól hitvallásig * 99*Jésus Krisztus MJr" Az első keresztyének hitüket igen tömören, egyetlen mondatban fogalmazták, és ezek a rövid hitvallások többnyire a „második hit- ágazat” területére korlátozódtak, azaz Jézus személyével és művével foglalkoztak. Ez nem is történhetett másként, hiszen a keresztyének Istenről ugyanazt vallották, mint a zsidóság. Az új mozzanatot, amelyben állást kellett foglalni, és amelyre vonatkozóan maguk -s mások számára hitüket meg kellett fogalmazniuk, Istennek a Jézus Krisztusban felkínált szabadítása jelentette. Ha az idők során bővültek is hitvallásaink, mert új és új helyzetben kellett Isten népének a hit válaszát megtalálnia, a kiindulópont később sem lehetett más. mint az első keresztyéneké. Isten Jézus Krisztusban fedte fel igazi szándékait, és végső akaratát általa viszi végbe. Ezért mindannak, amit Istenről, Lélekről, világról, egyházról, küldetésünkről, jelenről és jövőről vallunk, egyetlen megbízható mértéke: Jézus Krisztus. Öt kell tehát jobban megismernünk, hogy hitvallásunk igaz és megbízható legyen. AZ ÚJSZÖVETSÉG KORÁBAN még nem kristályosodott ki egy kizárólagos, mindenki által vallott hitvallás Jézusról. A sokféle megfogalmazás mind ,más oldalról kívánja megvilágítani Jézus személyének és művének titkát. Nevezetes Péter vallástétele Caesarea Fi- lippinél. Jézusnak arra a kérdésére, hogy a tanítványok kinek mondják őt, Péter így felel: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” (Mt 16,16.1. Péter tehát azt vallja, hogy Jézus a megígért Szabadító, aki Istennel egyedülálló benső kapcsolatban van. De tekinthetik Jézust a Dávid Fiának, az Emberfiának, vagy éppen Isten szenvedő Szolgájának. Ismerve az Újszövetség korát, mindegyik elnevezés mögött határozott hitbeli állásfoglalást fedezhetünk fel. A LEGGYAKRABBAN mégis azzal a vallástétellel találkozunk, amely Jézus jelentőségét így foglalja szavakba: „Jézus Krisztus Űr”! Különösen a Pál apostol által alapított gyülekezetekben volt használatos a keresztyén hit megváltásának ez a formája. A kolosséi gyülekezetei így inti Pál: „Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne” (Kol 3.6). Mindaz tehát, amit a kolosséiak Epafrásztol, Pálnak közöttük munkálkodó tanítványától hallottak, összefoglalható a Jézus Krisztus úr voltáról szóló kijelentésben. A korinthusiaknak is ebben kell látniuk az igazi hit ismertető jegyét: „Senki sem mondhatja "Jézus Űr", csakis a Szentlélek által” (1 Kor 12.3). \ MILYEN MEGGONDOLÁSBÓL VALLOTTAK AZ ELSŰ KERESZTYÉNEK JÉZUS KRISZTUST URNÁK? Bár az Újszövetség kutatói még vitatkoznak azon, hogy az „úr” szó használatában zsidó vagy görög hatás jelentkezik-e. annyi mégis nyilvánvaló: a keresztyén ember Jézus hatalmáról vall, amikor Jézust Úrnak nevezi. Mindenekelőtt Ö a gyülekezet, az egyház ura. ö teremti, élteti és vezeti népét, amely ezért engedelmességgel tartozik neki. De hatalma túlnő az egyház határain: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön” — mondja Jézus Mt 28.18-ban. Ha nem volna úr a bűn és halál hatalmai felett, követhetné-e népe az ő Urát? Amikor tehát a keresztyén ember „úr”-nak vallja Jézust, azt a hitét fejezi ki. hogy Isten ót kegyelmes terveinek véghezvitelére a saját hatalmával ruházta fel. Jézusnak ez a hatalmi helyzete azonban nem mindenki előtt nyilvánvaló. Éppen ezért van szükség ennek hivő felismerésére és elfogadására. A fiatal keresztyénségnek ebben a tömör hitvallásában hangsúly kerül arra is, hogy a legfőbb hatalom azé a Názáreti Jézusé, aki részt kérve életünkből, a keresztfa haláláig vállalt minket. Nem alkalmazott erőszakot, sőt inkább elhordozta azt. Ezért amikor a keresztyén ember úrnak vallja Jézust, tulajdonképpen Isten szere- telének hatalmába vetett hitét juttatja kifejezésre. EZ AZ OSI HITVALLÁS ÚJ ÉLETRE KELT A SZOCIALIZMUS VISZONYAI KÖZÖTT ÉLŐ EGYHAZUNKBAN. Nem volt könnyű megtalálni az egyház helyét egy olyan társadalomban, amelyben elveszítette vezető szerepét. Amikor azonban megértettük, hogy Jézus ,úr’’-voltát szolgáló szereidben gyakorolta — s így lesz mindaddig, míg el nem jön hatalommal és dicsőséggel —, az egyház útja is világossá vált előttünk. Cserhiti Sándor \i Északi Egyházkerület felhívása Az Északi Egyházkerület Elnöksége felhívja a lelkészek és segédlelkészek figyelmét a megüresedett Kerta—veszprémgalsai (Veszprém m.) társgyülekezeti lelkészi állásra. A javadalom megfelel az országos átlagnak. Az érdeklődők levélben jelentkezzenek az Északi Egyházkerület püspökénél (1085 Budapest VIII., Üllői út 24.). A ránk eső részt igyekszünk megoldani Beszélgetés dr. Simor Ferenc siklósi felügyelővel Dr. Simor Ferenccel siklósi ott- honaban beszélgetünk. Higgadt s ugyanakkor határozott egyéniség. Tudom róla, hogy elsősorban önmagától követeli meg a rendet és a fegyelmet, s így szinte magától rend és fegyelem van körülötte. Siklóson vagvunk, az anyagyülekezetből lett szórványban. A szórványban élők nemcsak kisebbségben élők, szétszórtan más félekezetüek kozott, de hátrányos helyzetben is vannak. A siklósiak hátrányos helyzete: havonta mindössze két istentisztelet, a karácsonyi és a húsvéti együttlét is az „ünnep másnapjára esik”, évek is elmúlnak, mire akad egy-egy keresztelő, konfirmáció... A lelkész 45 km-re lakik. S híveink a családokban is „szórványban” vannak: a 81 evangélikus 62 (!) családban él. Kézenfekvő hát az első kérdésem: mióta élsz szórványban? — „Diákéveim után, 1956 óta. Élőször — öt évig — a mohácsi gyülekezet területén éltünk: Mohács-szigeten, Babarcon, majd Bó- lyon. Kevés vasárnap volt, amikor nem értünk be a mohácsi is- teniszteletre. Mohács-szigetről volt a legközelebb a templom — C km földút, dunai kompátkelés ellenére is. talárf azért is, mert fiatalok voltunk. Pesti diákkoromban a budapesti gyülekezetek sokféle lehetőségét élveztem, de tulajdonképpen mindenütt csak vendég voltam. A siklósi gyülekezetben itthon érzem magam.” Maroknyi siklósi gyülekezetünknek 1962 óta presbitere. 1976 óta felügyelője vagy. Hátrányos helyzetben vany a szórványban a presbiter, a felügyelő? Nehezebb-e ezeken a posztokon helytállni, mint egy nagy gyülekezetben? — „Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel felelni. Bármit tervezünk, kevesebb emberre számíthatunk. Nehezebb helytállni, mert az anyagiak előtéremtése a kisebb gyülekezetben nehezebb Nehezebb, mert semmiféle „tömegvonzás” nem érvényesül. Nem vonzó a kevesekhez tartozni... Ugyanakkor örömmel mondhatom, hogy a kis létszám miatt senki se vár a másikra, presbitereink. egyháztagjaink érzik saját. munkájuk szükségességét, öntevékenyek. lelkesek. Emlékeztetlek arra. amikor néhány éve imaházunk padlózatát kellett kicserélnünk, nemcsak önerőből történt meg az. de önerővel is.” Az Egyházi Törvények szerint a felügyelő a lelkész munkatársa, a gyülekezet egyik vezetője. Tapasztalatom szerint Siklóson nem „vezetni" nehéz, hisz rendben vannak anyagi ügyeink, rendben van .,testhez álló”, 36 ülőhelyes imaházunk. A dolgoknak ez a része megy a megszokott útján. Te azonban időközben nemcsak a gyülekezet kormányzásában, de a szolgálatban is munkatársammá lettél. Ebbe a hajlékba hozom örömeimet, s gondjaim megoldásában segítesz. Vajon csak a szór- vanyhelyzet magyarázza ezt a munkatársi kapcsolatot? — „Ügy tűnik, a gépezet rendben működik, előteremtjük a szükséges anyagiakat, megvan az a kis törzs a gyülekezetben, akikre mindig számítani lehet. Problémáink mégis vannak, ezek is közrejátszottak a munkatársi kapcsolat kialakulásában. S a szórványhelyzetünk is. A nagy gyülekezetben az egyes ember szerepe talán kevésbé fontos, mint egy kicsinyben, ahol azonnal észrevesszük, hogy valaki kiáll vagy kidől a sorból. Égető az igény ilyenkor kutatni, hogy ez a csökkenés miért állt elő. Bennem él a siklósi gyülekezet — gyerekkoromban tapasztalt — életerős múltja, s az a vágy, hogy újból megerősödjön. Végső fokon sohasem éreztem atzt a felügyelői megbízatást rangnak, címnek — hanem feladatnak, szolgálatnak.” Milyen betekintésed van a gyülekezet egészébe, a Mohács—Ma- gyarbóly—Siklósi Egyházközség életébe? — ..Örülök annak, hogy törvényeink szerint a részgyülekezetek presbitériumaiból létrehívtuk az összgvülekezet képviselő-testületét. őszi együttes üléseinken nemcsak, a következő évi költségelőirányzatokat hagyjuk jóvá, de megbeszéljük az egész gyülekezetei érintő gondokat., feladatokat. Ezek az ülések azért is hasznosak. mei*t betekintést nyerünk a másik részgyülekezet problémáiba, azok megoldását egymástól átvehet jük. Másrészt erősítést kapunk: mások is súlvos gondokkal kü-denek, mégis keresik a kivezető utat. A kénvi selő-testületi ülések megerősítenek abban, hogv nem vagvunk egvedül.” heérnek-e Siklósig az Országos F.nvház gondjai-örömei? Tudsz-e segíteni azok megoldásában? — „Ismerem Országos Egyházunk gondjait, tudok róluk, a nagy egészben ott látom saját kérdéseinket. Amikor megoldást keresünk, a nagy egész problémáinak ránk eső részét igyekszünk megoldani. Ha gyülekezetünk szolgálata, aktivitása erősödik, a nagy egész is erősödik. Itt látom első renden szerepemet, a helyi gondok megoldásában, így nem lesz a szórványhelyzetből provincializmus. Lehet, hogv a nagy gyülekezetek nézőpontjából kicsiny ügy az, ami itt folyik, számunkra mégis döntő, hogy élünk, hogy fenntartjuk magunkat, mert Isten országa itt is jelen van. éppúgy, mint Kiskőrösön vagy a Deák téren.” Van-e összefüggés hétköznapjaid s a gyülekezeti szolgálatod között? — „Mind a kettő szolgálat. Hétköznapi munkám során is gyakran találkozom ugyanazokkal az emberekkel, akikkel vasárnap. Akkor sem mutatkozhatom más embernek, mint akinek a gyülekezetben megismertek ... Vallom, hogy a két szolgálatot csak ugyanaz az ember végezheti el, s ezért nem lehet különbség a hétköznapi és a vasárnapi magatartás között.” . Mit látsz jelen pillanatban legfontosabb feladatunknak? — „Hallottam gyülekezetről, ahol diakóniai bizottságot is szerveztek különböző szolgálatok elvégzésére. Kevesen vagyunk ahhoz, hogy a presbitérium mellett egy másik testületet is létrehozzunk, a szolgálat ránk yár tehát: egyre több az idős, beteg gyülekezeti tag. szervezettebben és többet kell törődnünk velük. öreg este van, amikor hazafelé autózom. Az utolsó mondatok járnak a fejemben a szolgálat áldásáról. Igen, így van ez: a szolgálatban az is jól jár, aki végzi, a szolgálát Ura nem marad adósunk? Zászkaliczky Pál — HALÁLOZÁS. Breuer Osz- kárné, sz. Gayer Ilona Mária ny. tanítónő, Breuer Oszkár ny. szi- ráki lelkész felesége 67 éves korában március 14-én elhunyt. Temetése március 19-én volt Egerben. Az elhunytban Gartai István kisterenyei lelkész testvérét gyászolja. — Őzt), lváncza Lajosné, sz. Zugot- Terézia, a tési gyülekezet buzgó tagja 90 éves korában elhunyt. Lapunknak haláláig hűséges olvasója volt. Temetésén, március 3-án nagyszámú gyászoló jelenlétében dr. Barcza Béla lelkész hirdette a vigasztalás igéjét. „... hosszú életted elégítem meg, és. megüáttatam vele dicsőségiemet. ..” A LUTHERAN! A ÉNEK- ÉS ZENEKARA március 30-án, vasárnap és > április 5-én, nagyszombaton délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák-téri templomban előadja J. S. BACH MÁTÉ PASSIÓJÁT Közreműködnek: Péczely Sarolta. Szemere Erzsébet, Schultz Katalin. Fülöp Attila. Keönch Boldizsár. Berczelly István. Kunez László. Herényi István és Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: (március 30-án) DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök íáprilis 5-én) HARMATI BÉLA igazgató-lelkész Vége kb. 21 órakor Szabó Lőrincre emlékezünk MÁRCIUS 31-ÉN LENNE NYOLCVAN ÉVES. Már huszonhárom éve halott. Amikor születésének évfordulóján megemlékezünk róla, életművét, művészetét nem az irodalomtörténész vagy a kritikus szemével nézem. A verseit kedvelő és emberi nagyságát tisztelő szívvel szeretnék róla néhány sort írni. Középiskolás éveimben egyszer láttam és halottam. Saját verseit szavalta a ceglédi kultúrház színpadán. Nem tudtam, hogy „ő” az. Csak a Lóci-versek egyszerű kedvessége és a költő nagy keretes szemüvege, gondozatlannak tűnő hajviselete maradt meg emlékezetemben. Akikor még távol volt. Egy évtized telt el, amikor megismerhettem széleseDben líráját. S mindig közelebb került hozzám. A verset kedvelők érthetetlenül megtalálják egymást. Ahol éltem, mindenütt akadt, akivel együtt olvastuk Szabó Lőrinc verseit, műfordításait. S most felteszem magamnak a. kérdést: miért került egyre közelebb hozzám? Miért tanultam meg tanulás nélkül is nemcsak néhány verssorát, hanem több versét is? Miért veszem kezembe újra és újra műveit? Költészete és művészete formailag sajátos helyet foglal el a magyar irodalomban. Versei kevés kivétellel olyanok, mint a csiszolatlan gyémántok. Nem érezni rajtuk a sok gonddal kicsiszolt rímek erőltetett összecsengését. l^égis van zenéjük, van ritmusuk, és sodorni tudnak. Lehetséges, hogy a természet: a föld. az erdő, a nap, a madaraik megiénalcelt szeretekével függ össze ez a nyers szépség? Pedig tudott Szabó Lőrinc gondos saó-rím-vens szobrászként is alkotni. Er- 4 röl tanúskodik műfordításának kétkötetes gyűjteménye. (Örök barátaink). Ezek olvasása közben egy nagyon íinomkezű művészt ismerhetünk meg. Bizonyára tisztelte a világirodalom nagyjait, és lefordított műveiket csak lírai gyöngyszemként merte a magyar olvasóik elé tenni. Ezek között is kimagasló helyet foglalnak el Shakespeare szonettjei. A szonett-forma késői verseinek szinte egyedüli alakjává lett. LÍRÁJÁNAK NYERS SZÉPSÉGE alig lesz bántó, ha megismerjük életútját. Nemcsak versei tartalmában van benne egészén önmaga, hanem azoknak formájában is. Hogyan lehetett volna a csiszolt rímek mestere az a lélek, aki sohasem tudott nyugodni és végig futotta az életét. E rohanás közben átélt sok emberi sorsot, küzdött komának és világának nyomasztó emberi körülményéivel, s ugyanakkor harcolta belül a nagy egyéni kérdések sokaságát. A két világháború között megszólal a társadaim; igazságtalanság miatti felháborodása. Igazi forradalmár, proletár-költő mégsem lett belőle. Az 1945 utáni években nehezen találja meg hangját az új Magyarországon. Ebben az időszakban a múltba menekül, s több száz szonettben mondja el gyermekéveinek és fiatalságának történetét ‘(Tücsökzene, 1947). Csak életének utolsó éveiben kapcsolódik be az irodalmi életbe. Szerelmi lírája egészen sajátos veretű. Nemcsak annyiban hozott e tekintetben újat és mást. hogy személyes érzelmeinek hű kifejezője minden szerelmes verse. hanem abban is. hogy egy álszemérmes karban meg meri énekelni a szerelem hús-vér szépségeit, örömeit, de a kínjait és gyötrődéseit is. S ezt úgy tudja versekbe önteni, hogy ezeket a verseket olvasva nem érezzük bántónak. Szép emléket állít egy asszonnyal való 25 évig tartó mély szarelmének a „Huszonhatodik év” százhúsz szonettjében. „VALLÁSOS LÍRÁJA” — mert sajátos értelemben ennek lehet azt nevezni — ugyancsak személyes vallomás az Isten-kérdéssel való via&kodásáró!. Szabó Lőrinc Isten létezésének kérdésével küz- ködik. Ezt az Isten-keresést nem csupán abban a tényben láthatjuk, hogy megismerkedik Kelet misztikus vallásaival, es versek születnék ezek nyomán. Ezt a küzdelmet, a hitnek és a kételynek küzdelmét le is írja „A hitetlen büntetése” című versében. Ha későbbi verseiben nem találunk utalást arra, hogyan dőlt el ez a közdelem, őszinteségéért tisztelnünk lehet. Még inkább azért, hogy vállalta ezt a hm-cot. Keresztyén hitünk sem vakhit, hanem megharcolt hit, és a keresztyén élet is végig a hit harcában telik el. Aki Szabó Lőrinc gyermekeiről írt verseit csak egyszer is olvasta vagy hallotta, sohasem felejti el azokat. Nincsen ezekben a versekben romantikus gyermekszemlélet. de gyermekei nek tél marasztalása sem. Itt is az őszinte realizmus a jellemző: rosszalkodnak, feleseinek, csodálkoznak és érdekeseket mondanak. A gyermeklélektan felhasználhatja ezeket a verseket, illusztrációnak, de érezhetjük . bennük Szabó Lőrinc tágölelésü szívét is. Ebbe a lélekbe mennyi minden együtt volt és belefért! Nyolvan éves lenne most, és már huszonhárom éve halott! Ha verseit Olvassuk mégis élőnek érezhetjük. S ha azjro- dalom berkeit magányos vándorként sajátos úton jfeta is, a lélek mélységeit megjáró és arról őszintén valló ember bennünk, ma élő olvasókban, társra talál. S reménykedem és bízom abban, hogy soha sem lesz elfeledetté. Klszely Sándor . i I I
