Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-05 / 40. szám

Nagypéntek a festészetben A harmincötödik évforduló lojáli szérététtel köszőntjük né­Sok minden mellett megyünk el figyelmetlenül, sok mindent nem veszünk észté. Ilyen észre nem vett dolog sokszor az ol­tárkép is. Hányán jönnének za­varba, ha .megkérdeznénk tőlük: mit is ábrázol az oltárkép, amely előtt talán minden vasárnap ott ülnek az istentiszteletén évtize­dek óta? A kép azt igényli, hogy ve­gyük észre. Figyelmet, csendet, elmélyedést kíván. Lassan, fo­lyamatosán hat a lelkünkre. Észre kell vennünk a részlete­két is, ahogyan a művész ala­kokat. színeket csoportosít, szembeállít. TÖBBFÉLEKÉPPEN LEHET NAGYPÉNTEKET ÁTÉLNI. Ha igét hallgatunk. vagy éppen Bach Máté-passióját. egyaránt a fülünkön át vezet az1 út. De van egy másik út is. amikor a sze­münkön át juthat el hozzánk nagypéntek üzenete. Erre a ké­pek segítenek el. Bár a Római lévél 10. rész 17. verse szerint: „a hit hallásból van” — ez nem zárja ki a képek szolgálatát. A látás is lehet a hit eszköze. Ha bemegyünk égy templom­ba. amikor nincs is ott a gyüle­kezel. és éppen nem folyik is­tentisztelet — csendesen szét­nézhetünk. Az oltárkép, a fal- freskó, az oltár- és szószékterí- tő is ..mond” valamit. Ilyenkor Sem „néma” a templom! A képzőművészetek között elsősorban a festészet volt min­dig is a legalkalmasabb arra, hogy az igét ábrázolja. Miért? Mért a Biblia üdvtörténet: Isten szei'étété nem egy élvont esz­me. vagy gondolat, hanem az Ö- é< Újszövetség történeteiben áll előttünk. Emiatt á festészet a legalkalmasabb, mért az ..el­beszél”. AZ ÉGYHÁZMÜVÉSZl AL­KOTÁSOK EGYIK LEGGYA­KORIBB TÉMÁJA nagypéntek. A cél mindig az, hogy a művész közel hozza a Megfeszítettet. Mindén kor és- minden stílus a maga nyelvén és eszközeivel te­szi ézt. A keresztyének eleinte kerülték Jézusnak ember] ^lak­ban való ábrázolását, mert tél­tek. hogy a pogány istenszob­rokra fog emlékeztetni. Kétség­telen. hogy nem Krisztus port­réja volt a fontos, hanem hiva­tala. megváltói munkája? Az Apostoli Hitvallás szerint Jézus Krisztus ......szenvedett Pon­ti us Pilátus alatt, megfeszítte- tett. meghalt és éltemet te­tett'...” A hitvallás mozzanatait követve került fontos helyre nagypéntek seménve is a festé­szetben. A középkorban eleinte az ítélő Krisztus, majd később Krisztus a ..fájdalmak Férfin ’ került elölérbe. aki panaszkodva jnutatja sebeit. A 15. század tá­ján nagy fellendülés mutatkozik a művészétékben. Egyre realisz­tikusabban iélénik meg a gol­gotái esemény is. Szép példa er­re M. -S. méster: Golgota e. mű­ve % (150(5. Hontszentantal). Az ilyen festmények arra vallanak, hogy a művész már bem elkép­zelésből fest, hanem úgy. mint aki látott már egv valóságos ki­végzést. Ezt emeli a nagypénte­ki ábrázolás technikai tökéletes­ségét. Jézus keresztje alatt sok ké­pen ott látjuk Jánost és Máriát is. János többnyire magába mé­lyed ve áll és a keresztfa titkán gondolkodik (v. ö. Énekeskönyv 735: 1. V.). Mária sokszor Jézus­ra mutat, de többnyire Mária anyai fájdalmának ábrázolása kerül élőtérbe. A román kor Golgota-ábrázolásain Jézus tipm „csüng”, hanem áll á keresz­ten. Á győztes Krisztust látjuk magunk elölt: mintha keresztje nem kivégző eszköz, hanem tró­nus lenné! A REFORMÁCIÓ AZ EGY- HAZMOVÉSZETBE — és igv nagypéntek ábrázolásába is — ú.i meglátást hozott. A. Dürer már nem az ítélő, vagy panaszkodó Krisztust jeleníti meg. hanem azt. Aki tudatosan vállalja ér­tünk a megváltói halált, aki­nek vére „érettünk adott és kiontatott”. A sok kép közül ugyancsak nehéz lenne kiválogatni a ..leg­szebbeket”, vagy éppen azt. ame­lyik legjobban fejezi ki a bibliai üzenetet. De talán Grünewald: Golgotájára kell - gondolnunk el­sősorban '(Iprüfetnfi hltár. 1510): mely másolatban a rákoske­resztúri evangélikus templom­ban is látható: Keresztelő Já­nos csontos ujja erélyes mozdu­lata vádoló, megtérésre hívó szó akar lenni: „te vagy a vétkes ebben!" Sok képen a gölgothai ese­mény gyümölcse, eredménye jut kifejezésre. Ilyen: a kereszt alá helyezett koponya. ami arra utal. Krisztus a Golgothán le­győzte a halált. Másutt angya­lok kelyhet tartanak Jézus kezei alá és abba hullik a vér. Ez vi­lágos utalás az úrvacsorára. Előfordul, hogy Jézus életéből vett egyéb jelenetek keretezik a golgothai látványt es ezzel eny­hítik a« kép borzalmát. Cranach- nal a bűneset, g pusztába felál­lított érckígyó és más jelenetek szerepelnek a golgothai kép hát­terében (1555. weimari szárnyas öltár). MIND AZ EGYHÁZI ZENÉ­BEN. MIND A FESTÉSZETBEN központi helyet foglal el a nagy­pénteki történét. A második vi­lágháború ' előtt megjelent „Evangélikus templomok” c. gyűj temény magyarországi templomainkról 71) oltárképet sorolt fel annak idején és ebből 47~nek volt nagyheti ill. nagy­pénteki témája. / Zene és festészet egybehang­zóan fejezi ki: Nagypéntek nem tragédia, nem bukás, nem vak­sors. nem végzet, hanem Jézus szerétéiből halt meg értünk. Még a kereszten is megbocsát ellenségeinek, gondoskodik any­járól. üdvösséget ígér az egyik latornak. R. Schäfer egyik képe megkapöan fejezi ki azt a pil­lanatot, amikor a lator szeme egy bek a peso lód i k Jézus tekinte­tével. Nagy egyházi ünnepeink, így Nagypéntek is. szürkék, szinte sivárak lennének ének és zene nélkül —. és tegyük hozzá: ké­pek nélkül is. Az egyházi zene ..fülünkbe énekli” á nagypénte­ki evangéliumot, á képzőművé­szét a szemünk elé festi ugyan­azt. Fogadjuk el úgy is az igét, mint .Testen evangéliumot”. Gáncs Aladár (Folytatás az 1. öldálröl) előtt, hanem a társadalomban is egyenlőknek tudjuk magunkat más világnézetű honfitársainkkal. Ezzel együtt örülünk a ..lelkiis­mereti szabadság és a vallás sza­bad gyakorlása biztosításának.” Ezzel élni is kívánunk. Felszabadul ásunk 35. évfordu­pünket. örülünk eredményeink­nek. Együtt szeretnénk népünkkel lövább folytatni társadalmi ren­dünk építését úgy. ahogy zsinati törvényünk is mondja: ..Evangé­likus egyházunk szolgáló szere­tettel vesz részt népünk építő munkájában a jobb es emberibb életért.” Keressf u ry Dezső: \ÍGASZTALÓ Van úgy. hogy elnémul, megáll az ember; vár borzong, áléi: a szívéből térdére száll, s szivárog csendesen a vér a sebből, melyben megszakadt munkák, napok gyökere ég, s jövő gyötrelmek alszanak, míg konokul halad az év, s vajúdva újul életünk, mint tojásról lehull a héj: böjtből húsvet télé megyünk: akit megöltek, újra él. (Válogatott versek Í979.) Meghívó Az Evangélikus Teológiai Akadémia április 6-an. kedden délután 5 órakor a zuglói templomban (XIV. Lőcsei út 32.) ünnepi ülés kere­tében teológiai doktorrá avatja MÉSZÁROS KÁLMÁNT, a Magyarországi Baptista Egyház alélnökét, teológiai tanárt, a rákoscsabai baptista gyülekezet lelkipásztorát. Erre az alkalomra híveinket szeretettéi hívjuk es varjuk. Ilr. Lrkai László liíboriM Jubileum» Dr. Lékai László bíboros, esztergomi efsek. a magyar római kato- • likus püspöki kar elnöke a napokban töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zásziórendjével tüntette ki.. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök a jubileum alkalmából az alábbi táviratot intézte dr. Lékai László bíboroshoz: ..A magyarországi evangélikus egyház és a magam nevében tisztelettel és testvéri sze­retettél köszöntőm bíboros-érsek urat 70. születésnapja és magas állami kitüntetésé alkalmából. Kívánjuk, hogy Isten adjon bíboros útnak sok erőt. szeretetet és reménységet szolgálatának betöltésé­hez, továbbá közös egyházi és nemzeti szolgáltaink végzéséhez.” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is köszöntötte dr. Lékai Lájszló bíborost. Március 13-án dr. Bartha Tibor reformá­tus püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke vezetésével küldöttség kereste fel a bíborost, mélynek tagjai a következők voltak: dr. Ott- lyk Ernő püspök, dr. Nagy József, a Szabadegyházak Tanácsának ügyvezető elnöke és dr. Prőhte Károly professzor, az ökumenikus Tanács főtitkára. Dr. Bartha Tibor püspök méltatta dr. Lekai László bíboros szolgálatát egyházi és nemzeti vonatkozásban. Tövis és babérkoszorú Ősz volt, gyümölcsérlelő, napfényes, meleg ősz. Az első békés ősz a háború után. Amilyen szép volt az idő. olyan rossz volt a közellá­tás a „leghűségesebb” városban. Sopronban. Sokan szűkölködtek, né­melyek éheztek is. Ez utóbbiak között az egyetemi ifjúság, a mérnök­hallgatók és a teológusok. Ebben a helyzetben került sor a felszaba­dulás Utáni első szupplikáciora. A teológusok kirajzottak az egyetem falai közül, mint méhek « kaptárból, ti szélrózsa minden irányába, az ország minden tájára, Altalábtin kettesével mentek. így indult el egy negyedéves és egy elsőéves együtt a jó palócok földjére. Soprontól Vácig a vonat tete­jén utazták. Ez kényelmetlen is volt és nagyon veszélyes. Némcsak azért, mert könnyen lecsúszhattak a domború tetőről, hnnent mert is. mert Győr és Budapest között magasfeszültségű vezeték alatt fu­tott á vonat, s ez a vezeték néhol nagyon közel volt a vonat tetejen utazók fejéhez. Vácról tovább az ,.apostolok lován” mentek órák hosszat hegynek föl, völgynek le. Országúton és erdei ösvényeken. Ruhájukat belepte a por. lábukat feltörte a .cipő. homlokukat veríték gyöngyözte. Mégis tovább mentek,' mert várta őket a szülőföld, áz'otthön, a feladat, a szjtpplikációs szolgalat, a cél. NEM HIÁBA FÁRADTAK. Szolgálatuk — s a többi teológus szol­gálata — réven összegyűlt annyi élelem, hogy a Teológus Otthon konyhája megkezdhette a munkáját. Elmúlt a szükség, megszűnt az éhség Az élet megszépült. Ami harmincöt éve történt, s amire, most emlékezem, nem egyedül­álló. különös eséméhy. Egyszerű, hétköznapi történét csupán, dé hasznos tanulságokkal szolgál. Isten népének élete nem mentes a nehézségektől, a bajoktól. Per­sze. mi azt szeretnénk, ha nem így lenne. Azt kívánjuk, hogy Isten kíméljen meg minket mindenféle nehézségtől, testi-lelki szükségtől. Azt várjuk, hogy Urunk közelsége tartson távol tőlünk minden vé- szedelmet. Elfelejtjük Jézus szavát, hogy nem nagyobb a tanítvány a mesterénél, a szolga az ö uránál. Nem lehet tehát sorsunk és utunk más, mint ami Urunk sorsa és útja. Urunk nem ígérte, hogy felettünk mindig felhőtlen lesz az ég. Nem igerte. hogy utunkon nem lesz gö­röngy és lábunkat nem sebzi tövis. Nem igen örömöt hén&t nélküli édeset keserű nélkül, fényt árnyék nélkül. JÉZUS KÖVETÉSÉHEZ HOZZÁTARTOZIK AZ ÖNMEGTAGÁ- DAS. á kereszthordozás, az áldozathozatal. Vállalálá a meg nem értésnek, gúnynak, kudarcnak. Sokféle nehézségnek és küzdelemnek. De Krisztust köpetve, a szolgálat útján sok-sok örömöt is átélhe­tünk. Többek között azt. hogy szolgálatunk nem hiábavaló. Van ered­ménye, jó gyümölcsé. Ilyen gyümölcs lehet a hitre jutott emberek defűjP. békéje. Krisz­tusról tanúskodó szeretete, Istent dicsőítő élele. Gyümölcsnek tekint­hetjük embertársaink egymással való megbékélését, az elesettek gondjának felvételét, a kétségek között hanyódók reménységében való megerősödését, megnyugvását, a félélős, Másakért tévékény He­reiét et. NÉHA IGEN SOKA KELL VÁRNUNK, míg a szolgalat valami­lyen jó gyümölcsöt terém. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy elkedvetle­nedjünk. a szolgálatban meglankadjunk, esetleg leőlljunk, A sátán sokszor súgja & fülünkbe: „Nem érdemes”, Nem érdemes komolyan venni Jézus követését. Nem érdemes vállalni a keresztet. Nem érde­méé szeretni, megbocsátani, segítem. Hiábavaló igyekezet, haszon­talan törékvés szembeállni a belénk rögződött rossz szokásokkal, harcolni a megjelenő gondokkal, bűnös vágyakkal. Azt próbálja el­hitetni velünk a sátán, hogy végül is övé lesz a győzelem felettünk. Nagyon fontos azprt. hogy el ne veszitsiik bizodalmunkat. hogy egymást erősítsük. Nem véletlen, hogy Úr Jézus kettőnkért küldte ki tanítványait az apostoli szolgálatba. A háborút és a felszabadulást követő szupplikúciórá sem megfontolás nélkül indultak kettessével a teológusok. A Teológus Otthon áldott eiAékii igazgatója jól tudta, hogy sokkal könnyebb a munka, a szolgálat kettőnek, mint egynek. Jobban boldogulnak a teológusok a szupptikációs szolgalatban ket­tőnként, mint egyenként. KRISZTUS KÖVETÉSEBEN. A SZOLGALAT UTJÁN nemcsak tövis vár ránk és nemcsak hervadó virág, meg fonnyadó gyümölcs. Nemcsak múló Siker, ideig-óráig tartó öröm, tovatűnő boldogság, ha­nem hervadhatatlan babérkoszorú is. Urunk azt ígérte, hogy aki neki szolgai, az együtt lesz Ővele, és azt megbecsüli az Atya. (Jn 12, 2H) Együtt lenni az Úrral, látni öt szint ról színre és szemtől szembe, s zengi együtt a megváltottak halaene- két — ez az üdvösség, ez a teljés boldogság. Ezt a teljes boldogságot, az üdvösséget készítette el Isten az őt szeretőknek, a hit harcában győzedelmeseknek a szolgálatban mindhalálig hűségeseknek. Min­denkinek, aki vállalja és végigjárja a szolgálat tövises útját. MENJÜNK AZÉRT EGYÜTT AZ ÜTŐN. egymást segítve, hogy együtt érkezzünk Urunk színe élé, tiki az üdvösség babérkoszorúját ádjá h cél ház érkezőknek. Tábőrszky Léseié (ranach: js^resztrcfeszilés -rjjScljJe^sjjbeinii oltárkép I 1 L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom