Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-28 / 39. szám

GYERMEKEKNEK. * „Maradj velünk!’ A LEGKEDVESEBB HÚSVÉTI TÖRTÉNETEMRŐL szeretnék ezúttal beszélgetni veletek. Leg­jobban teszitek, ha magát a tör­ténetet elolvassátok a Bibliából, mert Lukacsnál kedvesebben, ba­josabban úgyse tudnám nektek elmesélni az emmausi tanítvá­nyok furcsa találkozását a feltá­madott Jézus Krisztussal (24. fe­jezet). Viszont ennek a rendkí­vüli találkozásnak néhány apró, de nagyon fontos részletére sze­retném felhívni a figyelmeteket. A .Jeruzsálemből Emmaus felé vezető országúton két szomorú tanítvány baktat. Miről is beszél­getnének másról, mint arról a pénteki tragédiáról, ami nem egyszerűen csak Mesterüket ra­gadta- el tőlük a halálba, de el­vette életük célját és értelmét is. Visszatérnek lakóhelyükre, Em­maus faluba, de maguk sem tud­jak mit fognak kezdeni további életükkel. Jézus nélkül valahogy olyan üres és értelmetlen lett minden. Ebben a kilátástalan, szomorú helyzetben szegődik hozzájuk az a titokzatos idegen, akiről mi már tudjuk, hogy nem más mint az élő és feltámadott Jézus, de ők még nem sejtenek semmit. Aki felad mindén re­ményt. az eleve kizárj» .Jézus közbelépésének lehetőségét is. Csakhogy Jézus nem adta töl a reményt, és úti társként odasze­gődik két csüggedt, reményvesz­tet tanítványához. MENNYI CSÖNDES BÖL­CSESSÉG. HALK DERŰ rejlik a Feltámadott kérdésében, amikor kifaggatja Kleopásékat saját ki­végzéséről és feltámadásáról. A legnagyobb meglepetés, hogy ezek a tanítványok már értesültek a hajnalban üresen talált sír meg­döbbentő lényéről, de ettől a szenzációs hírtől még nem nyer­ték vissza elveszített hitüket. Komoly figyelmeztetés és tanul­ság ez mindannyinnk számára. Ezek szerint a húsvéti csoda, a feltámadás eseménye után is le­het még húsvét előtti remény- vesztett. csöggedt, hitetlen szív­vel élni. Ma is. csaknem két év­ezreddel a húsvéti győzelem után is lehet még abban a kilá­tástalan hitben élni. hogy a ha­lálé mindig az. utolsó szó. mert ezt a sötét hatalmat még soha. senki nem győzte le. Az üres sírról szóló hír még kevés a húsvéti élő hithez. Ez a csodá­latos ajándék csak a Feltáma- dottal való személyes találkozás­ból fakadhat. .EHHEZ AZONBAN FEL KELL ISMERNI a Feltámadott jelenlé­tét. ami történetünk szerint nem is olyan egyszerű dolog. Már ta­lán órák óta rpják a kilométere­ket együtt. Jézussal, de a szemük még mindig nem nyílt meg. S magától nem is nyílna meg soha, mint ahogy saját elszánásból, akarásból hinni sem tudnánk soha. Jézus nyitja meg akkor is, mai is a vaksi, hitetlen .szemeket. Az emmausi tanítványok eseté­ben kétféle ..gyógymódot'’, esz­közt is használ a Mester. Egy­részt idézi a Szentírásnak né­hány éppen rávonatkozó jöven­dölését haláláról és feltámadásá­ról, de ez még mindig csak az előkészítés, a tanítványok csak később emlékeznek vissza arra, hogy már ez is mennyire átheví­tette hideg, fásult szívüket. Az igazi csoda akkor következik be, amikor az otthonukba invitált vendég' megtöri a kenyeret és nekik nyújtja. Ez az annyira ti­pikus jézusi mozdulat leplezi le. hogy kivel is van dolguk. Az adás mozdulatában felismerik a feltámadott Urat. aki azóta is ott van minden önzetlenül oda­nyújtott kenyérdarabkában, min­den segítőkész mozdulatban. Le­hullik az emmausiak szetfnéről a hitetlenség hályoga, és ezek után már az sem számít, hogy Jézus eltűnik szemük elöl. Ök rpár tud­ják. hogv élő Uruk van. akit a hit szemével mindig követhetnek, és akinek jelenlétét a hit ..anten­nájával” mindig érzékelhetik. Rohannak vissza Jeruzsálembe a szenzációs örömhírrel: Jézus tényleg feltámadott és él! ,. Lényegében ezzel a hírrel in­dulunk majd mi is tovább a jö­vő héttől újra együtt a világuta­zó Pál apostollal. Az ő élet? is bizonyítja majd. hogy a feltá­madott Úr eleget tett az em­mausi tanítványok ..Maradj ve­lünk” kérésének, mert ígérete szerint velünk marad minden napon a világ végezetéig! G. I*. „írok nektek, ifjak...“ A natív találkozás Nagy festők híressé vált képe­ken örökítették meg a pillanatot: Keresztelő János a Jordán vizé­ben megkereszteli Jézust. Ezzel a jelenettel indul Jézus szolgá­lata egyöntetűen, mind a négy evangélium szerint, A részletek­ben eltérnek ugyan a beszámolók egymástól,- hisz az egyik szerint rámutat Keresztelő János Jézus­ra és elmondja a legpozitivabb bizonyságtételt: ő az Isten .Bárá­nya. A másikban szinte elvesz Jézus a tömegben, fél sem tűnik, senki sem veszi észre, egy szürke ember az ezernyi, megtérésre vá­gyó bűnös között. Megint másik megfogalmazás szerint Keresz­telő János egyáltalán nem tartja természetesnek, hogy ő keresztel­je meg Jézust, mert ő csak az útegyengető. Övé az előkészítő szolgálat s Jézus hozza a betelje­sedést. Az evangélisták tehát mind­mind külön, sajátos színnel raj­zolják meg a történetet, de mind leírja s a lényegben valamennyi megegyezik. Keresztelő János meghirdette a megértés és bűn­bocsánat keresztségét. Jézus pe­dig alávetette magát ennek a keresztségnek. Hogyan lehetsé­ges ez? Miért történt így? Mit üzen számunkra ez a jézusi dön­tés? Keresztelő Jánoséval együtt fogalmazódhatnak meg a mi kér­déseink is. Mit keres Jézus a megtérésre vágyó bűnösök sorá­ban? Nincs itt valami tévedés?! AZ EMBERI BŰNNEL, SZEN­VEDÉSSEL, mindenfajta NYOMORÚSÁGGAL SZEMBEN sokféle módon lehet állást fog­lalni. De sókan választják a leg- egyszerűbbnék látszó, de min­denképpen leggyávább módszert! Nem hajlandók tudomást venni róla. Esete válogatja, hogyan fordítják el a fejüket és csukják be szemüket: kikapcsolják a tv-t, dühösen lecsapják az új­ságot, félreteszik a könyvet; ta­gadnak. bűnbakot keresnek, el­kerülnek bizonyos embereket, nem hallgatnak meg dolgokat, nem vesznek tudomásul ténye­ket. Mások elfoglalják a bíró székét és kimondják az ítéletet. A megértés sem utolsó a sorban, sőt talán a legtöbb energiát kö­veteli. S nem akármilyen érzü­letre vall. ha valaki megpróbál belehelyezkedni szerencsétlen vagy elrontott életű felebarátja szituációjába. Ki-ki helyzete, körülményei. Fák. növények a Bibliában EL Ahogy a futó nap., az idővel száguld, a várakozás '■angyalarccá szépül KRISZTUS JÖ! KRISZTUS! Látom az örök SZERETET Arcát, s hallom, hogy mondja ♦ „Megváltottalak” Tudom, hogy az övé vagyok. Senki, de senki el. nem vehet Tőle, Valami felülmúlhatatlan gyönyörűség hinni, • hogy él, s mi Őbenne Meg nem halhatunk! ismeretanyaga. tapasztalatai alapjan hözzátehet a sorhoz még TiéháVív típust. Pozitívat, negatí­vat egyformán. Valószínű, hogy a végeredmény mindenképpen ugyanaz lesz. Egyetlenegyet talá­lunk, aki nem fér bele egyetlen típus „skatulyájába” sem. Ez az egyetlen Jézus. Ö a szeretet teljes­ségét adja. Odaáll a sorba, a lobbi ktft:é. vállalva az embert mindenestül, bűnnel, szenvedés­sel, bajjal, betegséggel együtt. Nem kívülről, nem elérhetetlen magasból kínálja a megoldást. Közénk hozza. Annyira közel, hogy- magjára veszi, vállalja mindazt, akik és amik mi, em­berek vagyunk. Közénk áll. a bű­nösök sorába az a Jézus, akihez bűnnek és hibának árnyéka sem fér. Valami ilyesféle helyzet és magatartás az. amit úgy neve­zünk: sorsközösséget vállal ve­lünk. EZ AZ ELSŐ LÉPÉSE min­denféle tanítás, gyógyítás, csoda és prédikáció előtt azon áz úton, amelynek célpontja a Golgota. Csoda .hát. ha azonnal elhangzik az Atya igenje erre a döntésre és irányvételre? Az nyilvánvaló, hogy nem csoda, de érdemes azért pár pillanatot időznünk en­nél az igennél. Keressetek meg a Bibliátokban és olvassatok el Két ószövetségi szakaszt! A második zsoltár é.s Ézsaiás könyve 42. fejezetének elejét, Mindkettő is­merős lesz számotokra. A szózat­nak. amit Isién igéjének -nevez­tünk az imént az eleje a zsoltár­ban található. Nem véletlen ez. Isten Fiáról olvasunk a zsoltár­ban. Ézsaiás pedig Isten szolgá­járól beszél, aki pártolja az ösz- szetört életű emberek ügyét. Nem Toppantja össze a repede­zett’nádat. -hanem meggyógyítja. Ő az, akiben Isten kedvét leli. ..Benned gyönyörködöm” — hall­juk Isten szavát, amint Jézus rá­lép erre a rég megjövendölt és régen várt útra. MEGÖRÖKÍTETTÉK A TA­LÁLKOZÁST az evagélisták, megrajzolták festők, fordulópont­nak érzi az ember, aki olvassa. De nemcsak szép, nemcsak ritka és különleges pillanat ez, sokkal több annál. Jó volna, ha olyan­nak ismernénk meg Jézust s az maradna számunkra, aki közös­séget vállal velünk. Ezzel meg­valósítja Isten tervét, számunkra pedig elhozza "az igazi megoldást Kedves Gyermekek!. Április hónapban a Bibliában előforduló fákkal, növényekkel kapcsolatban teszünk fel kérdé­seket. Most a győzelem egyik jelképé­vel kapcsolatban kérdezünk: 1. Mózes második könyve sze­rint Élimben 12 vízforrás volt. ebből a fából pedig 70. Milyen faról van szó? 2. Azt a várost, amelynek fa­lai kürtszóra leomlottak, e fák városának nevezték. Melyik va­rosról van szó?. 3. A Zsoltárok negyedik köny­vében az egyik zsoltár szerint az igaz ember úgy virul, mint ez a fa. Idézzétek a zsoltárvers első fe­lét! 4. Csak az egyik evangélium írja, hogy ennek a fának az ágai­val üdvözöljék Jézust, amikor bevonult Jeruzsálembe. Melyik ez az evangélium? Válaszaitokat lehetőleg levele­zőlapon. április 20-ig a követke­ző címre küldjétek be: Evangéli­kus Élet Szerkesztősége. Buda­pest, Puskin u. 12. — 1088 Lak­címetek mellé azt is írjátok oda, hány évesek vagytoki TÍZÉVES A PETROZAVODSZKI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET Február elején ünnepelte tíz­éves fennállását a Szovjetunió Karéliai Autonóm Köztársasága fővárosában. Petrozavodszkban élő evangélikus gyülekezet. Az ünnepségen iktatták hivata­lába a gyülekezet új lelkészét, Paul Saart, aki Észtországból gon­dozza a 700 lelkes gyülekezetét. Ügy tervezi, hogy havonta láto­gatja meg Petrozavodszkot, re­pülőgéppel megtéve a 600 kilomé­teres utat. Juho Pukki a gyüleke­zet laikus vezetője. A tízéves évforduló ünnepsé­geit. háromnaposra tervezték, hogy a gyülekezet minél több tagja vehessen részt az isten­tiszteleteken. A gyülekezet temp­lomául egy 54 négyzetméteres ház szolgál, mely egyszerre 350 em­bernek tud helyet adni. „A petrozavodszki evangélikus gyülekezet léte és szolgálata je­le annak, milyen felelősen gon­doskodik az észt evangélikus egy­ház a szovjetunióbeli finn nyel­vű evangélikusokról. Az Orosz Ortodox Egyház helyi képviselő­je. Leó andrimarídríta is részt vett az ünnepségeken. Üdvözle­tében hangsúlyozta a Finnorszá­gi Evangélikus Egyház és az Orosz Ortodox Egyház hivatalos kapcsolatainak jelentőségét és a petrozavodszki helyi szintű öku­menikus együttműködést evangé­likusok é.s ortodoxok között” — számolt be az ünnepségről Jank- ko Launikari lelkész, külügyi fő­titkár, aki á finn egyház meg­bízásából Eerő Saarinen lelkész­szel együtt meglátogatta a gyüle­kezetét. Vékey Tamás Szabóné Mátrai Marianna Húsvét a festészetben NAGYPÉNTEK ÉS HÜSVÉT a keresztyénség első századaiban nem is választható el Qlyan könnyen. Egy szarkofágon (4. sz. Lateran-múzeum) jeleneteket lá­tunk Jézus szenvedéséről. Közé­pen ott a kereszt, de rajta nem Krisztus szenvedő teste, hanem XP Krisztusmonogram és körü­lötte a feltámadás babérkoszorú­ja. Tehát nagypéntek és húsvét elválaszthatatlanul egybeolvad, összetartozik. A golgotái kereszt is Krisztus diadalmának jelvé­nye. Egy 5. sz-i képen Krisztus teste úgy áll a kereszt előtt, hogy csaknem eltakarja azt. Amikor pedig először jelenik meg a mai értelemben vett. Golgota-kép. annak alsó részében ott van a húsvéti üres sír is. A másik érdekesség, hogy 1200 előtt a kódexek miniatúráiban hiába keressük a Feltámadott alakját. Feltűnő, hogy sem a li­turgikus játékok, sem a művészet nem meri ezt ábrázolni. A sírhoz siető asszonyok vagy Jézus é.s Mária Magdaléna találkozása he­lyettesíti ezl a témát. Magát a feltámadás pillanatát csak 1200 után kezdik ábrázolni liturgikus könyvekben, üyegfestészelben majd később oltárképeken. A kép eleinte csak a legszüksége­sebbre szorítkozik; Jézus határo­zott léptekkel jön ki a sírból, kezében keresztes zászlóval, két őr alszik az előtérben (pl. egy 13. sz-i Kalendáriumon, Drezda). A téma egyre gazdagabb kidol­gozást. nyer. amikor már oltár­képeken is szerepel. A 14. sz. ele­jéid! olasz mesterek összekap­csolják Jézus feltámadását és a sírhoz jövő asszonyokat, ami az Evangéliumok szerint nem egy- időben történt. SOK MŰVÉSZT MEGIHLE­TETT Jézus és Mária Magdaléna találkozása, pontosabban az az emberi kapcsolat, amit János evangéliuma éreztet a Feltáma­dott és az asszony között. A je­lenet lírai és bensőséges érzelem­gazdagsága akkor bontakozott ki, amikor a korai gótika óta anár érdeklődnek a természet és a lé­lektani mozzanatok iránt. Az oltárképek Sorában kiemel­kedő helyet foglal el Grünewald ■ feltámadási képe. Jézus .sugárzó dicsfénytől övezve most emelke­dik fel sírjából. A lepel, melybe testét csavarták visszaveri gló­riájának színes .sugárkoszorúját. Éles ellentét uralkodik a sír fe­lett lebegő Krisztus megdicsőült alakja és a földön fetrengő ka­tonái; kétségbeesett mozdulatai között, akikel rémült káprázatba ejt e hirtelen támadt ragyogás, (Gombrich: A művészet történe­te). A HÜSVÉT ESEMÉNY ÁBRÁ­ZOLÁSÁVAL magyar evangéli­kus templomainkban is aránylag ritkábban találkozunk. Annál in­kább meg kell becsülnünk ezt a néhány húsvéti képet (Például: Tordas. Harla, Szécsénv. Szügy, Bér. Nagytarcsa — idevehető Bp.-Kelenföld: Jézus és a hitet­lenkedő Tamás). Külön érdekes­ség a nagytarcsai szárnyasoltár. Böjtben csukott, és így Jézust, mint Isten Bárányát mutatja. Kinyitva, középen a feltámadott Jézust látjuk, amint egyik kezé­vel az üres sírra mutat. Röviden említjük meg; hogy a modern egyházművészet sokszor igen egyszerű eszközökkel ábrá­zolja hús vétót: nyitott sír, Bá­rány a zászlóval, kereszt a fehér lepellel stb. Sírjaikon a kereszt nem a halai szimbóluma, hanem a feltámadott Krisztus jelképe. SZINTE A KÉPEKNÉL IS ERŐTELJESEBBEN FEJEZI KI húsvét lényegét az ún. „fénv- szimbólum”: a nágyheti isten­tiszteleten sorra kialusznak a gyertyák az oltáron, és húsvét hajnalán gyulladnak ki újra. je­lezve, hogy Krisztus, „a világ világossága” újra köztünk van. A húsvéti képekből csodálatos, sugárzó energia, a feltámadás lendülete árad. Ez aktivizálni akarja a ma egyházának népét *s: a jó hír továbbadására, diakó- niára. másokért élő, örvendező keresztyén életre. Gáncs Aladár

Next

/
Oldalképek
Tartalom