Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-14 / 37. szám
Jubilate — örülhettek! E vasárnap istentiszteleti rendjének kezdő zsoltárigéje s egyben névadója: „örülj egész föld az Istennek!’’ (Zsolt 66, 1) — nem pa- ■ rancs, hanem felhívás az öröm ajándékával élésre, örüljetek, hiszen örülhettek, minden okotok megvan reá. Húsvét fénykévéjében ragyognak ezek a Húsvét utáni vasárnapok, Húsvét felől zendül az órömszó: Feltámadott az Űr bizonnyal! S igazán ilyen örömünnep, „kishúsVét” minden vasárnap az egyház ősi hagyománya szerint, „Űrnapja”, az Űr feltámadására emlékeztető örömnap. AZ ÖRÖM TERMÉSZETES EMBERI MAGATARTÁS, MERT ISTEN AZ EMBERT ÖRÖMRE TEREMTETTE. Ö maga is, mikor a teremtés művében megpihent, örömmel tekintett végig alkotásán: „Íme minden igen jó”. Az „öröm’\ „örülni” szavak a Szentírás leggyakrabban használt szavai közé tartoznak. Jézus küldetését abban foglalta össze: azért jött, hogy az övéinek teljes öröme legyen. A bűn beárnyékolta világban mégis, illetőleg éppen ezért, legtöbb örömpoharunk alján ott a keserű üröm, a közmondás szerint is „nincsen öröm üröm nélkül”. S Tóth Árpád szerint is „Az öröm illan, ints neki, még visszavillan szép szeme, lágy hangja halkuló zene s lebbennek szőke tincsei”. Mert a legtöbb örömünk valami mu- landóhoz, elfogyóhoz tapad: elhervad a legszebb virág, elszáll az ifjúság édes madara, megfakul az élmény. ISTEN JÉZUSBAN NYITOTTA MEG SZÁMUNKRA AZ ÖRÖM KIAPADHATATLAN FORRÁSÁT. „Örüljetek az Urban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!”, így biztat Pál apostol (Fii 4, 4). Ezért a hivő embernek életstílusa az örvendezés, a derű, a Luther által oly sokszor emlegetett hilaritas. Nem valami felvett, görcsös s ezért természetellenes magatartás ez, nem arcunkra fagyott erőltetett gépmosoly, hanem szívből jövő derű. Semmi "köze a kenetes nyájassághoz. Egyik megnyilvánulása a humor. Egy régi közismert meghatározás szerint, annak van humorérzéke, tehát humora is, aki „mégis tud nevetni”. Mégis, vagyis mindannak ellepére, ami elkeseríthetné, kedvét szeghetné, vagy éppenséggel kétségbe ejthetné. Bajok, fájdalmak, kísértések, kudarcok ellenére is. Mert Isten felséges humorának megvilágításában tudja szemlélni a dolgokat, az életet, sőt önmagát is. „A mennyben lakozó kineveti őket”, hirdeti a 2. Zsoltár, vagyis azokat az embereket, akik elbizakodottan felkelnek ellene. Ezért a hivő embertől egyként távol kell legyen a kétségbeesés és az elbizakodottság. Sem nagyon is valóságos bűneink, sem valóságos, vagy■ vélt erényeink nem. szakíthatnak el Isten szeretetétől, akinek megbocsátó irgalmasságában benne csillog az isteni derű is. Amikor például az elszáradt uborkafája alatt duzzogó Jónást megleckézteti. A mindenek ellenére — önmagunknak is ellenére! — derülésünk: a hit megtartása. EZÉRT KERESZTYEN ÖRÖMÜNK ÖSSZETEVŐIHEZ TARTOZIK A HÁLA ES A BIZALOM IS. Akinek sok megbocsátatott, sok köszönnivalója van, az nagyon boldog ember. S aki lépten-nyomon Isten jóságos kezének nyomaira bukkan életében, az megtelik bizakodással: mindeddig megsegített minket az Ür — nem hagy el ezután sem. Az örvendező ember a reménység embere is. Nehéz, sőt lehetetlennek látszó helyzetekben is meri magát egészen Istenre bízni s nem csalatkozik meg. Ezért öröme megmaradó, nem elillanó, sőt elvehetetlen, ahogy e vasárnap ősi evangéliumi perikópája is hirdeti: „Örülni fog a szivetek és örömötöket senki sem veheti el tőletek”, ígéri Jézus (János 16, 22). Ősi igazság, hogy az igazi örömöt titkolni nem lehet, nem is akarja senki, sőt megosztja másokkal. S ez a megosztott öröm megsokszorozódik. EGYHAZUNK „EVANGÉLIKUS” NEVE ARRA EMLÉKEZTET, hogy az evangéliumról, .tehát Isten emberszeretetének jóhíréröl neveztetünk. Lehetünk s legyünk is ennek hordozói az emberek között. Vagyis a reménység és a bizakodás szószólói,, az örömhirdetés jó szolgálatának végezői. Istenünk, aki gyermekeinek már most is oly sok örömet készíttetett s ránk bízta az örömszerzés szolgálatát, egykor örök örömébe fogad be minket. „Menj be a te Uradnak örömébe...” Groó Gyula ELHUNYT D. GERHARD MAY PÜSPÖK , .Az egyháznak ma úgy kell élnie, ahogyan Jézus Krisztus élne ina Az új canterbury érsek beiktatása Lennart Levi professzor, aki a klinikai stresszkutatással foglalkozó svéd intézetben dolgozik, a politikusok szemére vetette, hogy az életnek csak anyagi oldalát nézik és közben fiigyeimen kívül hagyják, hogy minden negyedik svéd állampolgár súlyos pszichikai problémákkal küzködik. Tekintettel arra, hogy kétmillió svéd ember lelki bajoktól szenved, melyeket a fogyasztói társadalom okozott, legfőbb ideje, mondta Lévi professzor, hogy az élet minőségét fontos politikai témának tekintsék. ,A professzor nyilatkozatában a következő megdöbbentő adatokra hivatkozott: minden harmadik s-véd depressziótól, félelmektől vagy álmatlanságtól szenved; minden hetedik munkavállaló a munkaidő végeztével teljesen kimerült. Minden második férfi és négy nő közül három már a 60. év betöltése előtt lelkileg összetörött; minden tizedik embernek alkoholproblémái vannak; évente 2000 öngyilkosságot követnek el a 8,5 milliós lakosságból és mintegy húszezren kísérelnek meg öngyilkosságot A több mint hatvanmillió lelket számláló és a világnak szinte minden részében élő anglikánoknak nagy ünnepe volt március 26-án a Londontól mintegy 100 km-re fekvő Canterburyban. Ekkor iktatták hivatalába az új 58 éves canterbury érseket Robert Alexander Kennedy Runcie-t. ő a 102. canterbury érsek. Az iktatáson részt vett dr. Káldy Zoltán egyházunk püspök-elnöke, dr. Bartha Tibor református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Komlós Attila a Reformátusok Lapja szerkesztőhelyettese. Eddigi kapcsolataink Az anglikán egyházzal a múltban igen kevés kapcsolata volt magyarországi evangélikus egyházunknak. Egyházunk vezetői a különböző ökumenikus világgyűléseken találkoztak ugyan anglikán érsekekkel és lelkészekkel, de ezek csak szemléyes kapcsolatok voltak. Űj helyzetet jelentett az az esemény.-amely a múlt év májusában történt egyházunkban. Május utolsó vasárnapján ugyanis Coggan akkori canterbury érsek meglátogatta hivatalában kíséretével együtt egyházunk püspök-elnökét, majd igehirdetést végzett a Deák téri evangélikus, templomban. Ez már több volt a személyi kapcsolatoknál, itt már a két egyház találkozott egymással. Ezt megelőzően a múlt év áprilisában látogatást tett dr. Káldy Zoltán püspöknél Robert Runde albansi püspök, aki azóta Coggan érsek utódaként canterbury érsek lett. Ennek a találkozásnak a gyümölcse volt az új érsek beiktatására szóló meghívás. A történelem Már a római időben is erős keresztyén egyház volt' a mai Anglia területén. Ezt onnan tudjuk, hogy három brit püspök részt vett az Arles-ben 314-ben tartott zsinaton. Majd évszázadok múltak el anélkül, hogy a brit keresztyénségről szó esett volna. A britek keresztyén hitre térítője Augustin volt, aki 597- ben érkezett Kentbe. Egyébként ő volt az első canterbury érsek is. A reformáció idején Luther, Kálvin és Zwingli tanításai erősen hatottak Nagy-Britannia területén. A köztudatban az szerepel, hogy az anglikán egyház VIII. Henrik király önkényeskedése révén jött létre. Nevezetesen azért, mert a pápa nem adott engedélyt házasságának felbontásához második feleségétől való elváláshoz. Enrfek nyomán VIII. Henrik elszakadt a római katolikus egyháztól és a pápától. Ez 1534-ben következett be. Ez azonban a dolgok túlzott leegyszerűsítése. A valóság ugyanis az, hogy már 1381-ben a nagy parasztfor- radalom idején, majd Wiclif János fellépése óta a társadalom minden rétegében élt egy erős ellenzékiség a pápasággal szemben. Luther tanításai is hatottak. Mindez együtt — beleértve a házassági problémát is — vezettek Rómától- való elszakadáshoz. Tanítás Az anglikán egyház egyértelműen protestáns egyház. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozzák a kegyelemből való megigazulást a Jézus Krisztusban való hit által. Tanításuknak van négy főpontja: 1. A Szentírás a tanítás legfőbb normája.- 2. Vallják az Apostoli és Niceai Hitvallást. 3. Két szentséget ismernek el, a keresztséget és az úrvacsorát. 4. Ragaszkodnak az apostoli successio-hoz. a püspöki „hatalomnak” és megbízásnak átörökléséhez és továbbadásához. Egyébként egyházszervezetükben, liturgiájukban számos eltérés mutatkozik más protestáns egyházakhoz képest. Az anglikán egyház életére igen nagy befolyást gyakorol az un. Lambeth Konferencia, amely a püspökök konferenciáját j elep ti a canterbury érsek irányítása alatt. A beiktatás Az ünnepi beiktatás a híres Canterbury Katedrálisban történt. Ez a templom az angol gótika jellegzetes építészeti műemléke. Ügy mondják, hogy több mint négyszáz éven át építették és 1495-ben fejezték be. A csodálatos épületben több mint kettőezer ember vett részt, de csak azért ennyi, mert csak ennyi ülőhelyet lehetett biztosítani. Viszont azt mondották, hogy a televíziós közvetítést Angliában legalább 20 millió ember nézte. Valóságos nemzeti ünnep volt ez a nap. Az ünnepélyen Erzsébet királynő képviseletében Károly trónörökös vett részt, akit elkísért Margit és Anna hercegnő is. Jelen volt a miniszterelnök-asz- szony, a kormány számos tagja és a külföldi államok igen sok nagykövete. Mintegy 200 külföldi egyházi vendég is részt vett az ünnepélyen. Különösen is feltűnt az ortodox egyházak képviselőinek nagy száma. A római katolikus egyház is jelentősen képviseltette magát. Ott volt Willebrands kardinális is. Evangélikus részről Juva finn, Sundby svéd, Aarflot norvég és Bertelsen dán érsekek voltak ott. Az angliai evangélikusokat Pátkai Róbert, az Evangélkius Tanács elnöke képviselte. Az ökumenikus jelleg Az új canterbury érsek döntése alapján a beiktató istentisztelet liturgiájában az anglikánokon kívül más felekezetekhez tartozó személyiségek is szolgáltak. Potter, az Egyházak Világtanácsa főtitkára Ézsaiás 6, 1—8-at. Hume Nagy-Britannia római katolikus kardinálisa Ef 6, 10—20-at olvasta. Részt vett a szolgálatban a skót református egyház moderátora is. Általában az egész ünnepélynek ökumenikus légköre és iránya volt. A prédikáció A beiktatott érsek Lk 1, 32 alapján prédikált: „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd: az Ür Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját.” Míg a külső körülmények egy triumfáló egyházat mutattak, nagy felvonulásokkal, díszes ruhákkal, zenével, pompával, — addig az új érsek igehirdetésében lényegében a szolgáló egyház jelent meg. Rendkívül , mély benyomást keltett az igehirdetés. Az érsek bátran megmondotta, hogy az egyháznak tanulnia kell a nem keresztyénektől is. Tanulnia kell a világtól. Nyitottnak kell az egyháznak lennie, hogy párbeszédet folytathasson más felekezetekkel és a nem keresztyénekkel. Távol- kell tartania az egyháznak magát attól a 'kísértéstől. hogy céljait világi eszközökkel, hatalommal érje el. Az egyház legnagyobb hatalma a Krisztusba vetett hitből fakadó szeretet. „Az egyháznak ma úgy kell élnie, ahogyan Jézus Krisztus élne ma. Krisztus egyházának különös hatalma nem ott kezdődik, hogy azt képzeljük, birtokában vagyunk minden probléma megoldásának, hanem ott, hogy felismerjük gyengeségünket. Ebből táplákozik a vágy, hogy meghalljuk Isten szavát.” Az egyháznak az őt körülvevő világban végzendő szolgálatáról szólva azt mondotta, hogy „az a vitalitás és lelkierő, amely az egyházban képviselve van, nagy erőt jelenthet a világbéke és a társadalmi igazságosság szempontjából." Az új canterbury érsek fogadta a külföldi egyházi delegációkat. Dr. Bartha Tibor püspökkel és egyházunk püspök-elnökével nagyon meleg, testvéri beszélgetést folytatott. Káldy Zoltán A canterbury katedrális AZ ÉLET MINŐSÉGE POLITIKAI FELADAT Az Ausztriai Evangélikus Egyház nyugalmazott püspöke, aki 1944-től 1968-ig töltötte be ezt a tisztséget, február 25-én 82 éves korában elhunyt. D. Gerhard May egyházának második püspöke volt. Jelentős szerepe volt az 1961-ben elfogadott ún. protestáns-törvény létrehozásában, mely az ausztriai evangélikus egyháznak az osztrák állammal való viszonyát rendezte. Szinte valamennyi egyházi munkaterületen nagyot alkotott és indításokat adott. Üttörője volt a mi egyházunkkal való kapcsolatok kiépítésének és fejlesztésének is. A gyászistentisztelet március 6-án volt a bécsi városi evangélikus templomban, a temetés március 7-én volit szűk családi körben.