Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-14 / 37. szám
Az ember védelmében (Részletek a fenti címen a 4., 5., 6., 7. parancsolat mai magyarázatát kifejtő, sajtóosztályunk kiadásában megjelent könyvből.) „Ki van jelölve a helyed!” (Az ötödik parancsolat magyarázatából) Egyéni életünk boldogsága legtöbbször azon bukik el, hogy nem találjuk meg helyünket a világban. Nem tudjuk, miért élünk, vagy miért vagyunk éppen azon a helyen, ahol vagyunk. S így „favágókká", „robotemberekké” válunk, akik csak vegetálnak és minden cél nélkül tengnek-leng- nek. Nagyon sok ember cinizmusának és kiábrándultságának okát találhatjuk meg ebben. ' Mindez érvényes a népekre, a közösségekre, sőt az egész emberiségre is. Az emberiség is legtöbbször azon bukik el, hogy nem találja meg az egész emberiség életének célját és értelmét. Persze az is katasztrófához vezet egyént és közösséget egyaránt, ha hamis úton keresi a célt. Célt tévesztett emberek, hamis célért küzdő népek: ez az ember legfőbb tragédiája a földön. Hogy az élet célját és értelmét meglássuk és így ikentől kijelölt célunkat megtaláljuk, elsősorban arra kell figyelnünk, hogy az élet Istentől kapott ajándék. Vagyis nem a magunk erőfeszítésének gyümölcse. Ez mindenekelőtt arra int, hogy szent tiszteletben tartsuk az életet. Nem „az ajándék lónak ne nézd a fogát” értelemben, hanem azzal a tisztelettel és csodálattal, amellyel a gyermek a szüleitől kapott ajándékra tekint. Ha az életet ilyen ajándéknak vesszük, akkor rájövünk arra, hogy nem egészen a miénk, azaz nem rendelkezhetünk vele a magunk kényére-kedvére. Akitől kaptuk, egyszer majd számon kéri, mire használtuk, mit tettünk vele. Ügy is, hogy mit tettünk azzal az élettel, amely bennünket körülvesz, de úgy is, hogy mire használtuk fel a magunkét. így jutunk el ahhoz a látáshoz, hogy az élet nemcsak ajándék, hanem feladat is. Életünknek az az egyetlen értelme, hogy Isten munkatársai vagyunk teremtő és gondviselő munkájában. Más szóval ez azt jelenti, hogy életünk nem önmagáért van, hanem azért, hogy mások életét tegyük teljesebbé. Az az élet, amely csak önmagára tekint és öncélú, elveszti értelmét, s nem is nevezhető igazán életnek. „Az ember csak any- nyit ér, amennyit használ” — mondja egy ókori gondolkodó. Ehhez mi. keresztyének még azt is hozzátehetjük, hogy amennyit masoknak használ. Hogy ez a másoknak használás konkrétan mit jelent, azt mindenkinek a körülményei határozzák meg. Isten minden embernek kijelölte a hélyét és feladatát: családjában, gyülekezetében, a társadalomban és az egész emberiség nagy családjában. Az élet igazi szépségét csak az leli meg és csak az lesz igazán boldog, aki megtalálja ezt a kijelölt helyet és betölti a reá bízott feladatot. Néhány befejező mondat (A hetedik parancsolat magyarázatából) A hetedik paroncsolat tehát a felebarát tulajdonát védi, óvja, a felebarátét, aki egyszer hozzam- tartozóként, barátomként, ismerősömként, de legtöbbször népem közösségeként van jelen életemben. Jelen van úgy, hogy 'én is felebarátja vagyok sokaknak és úgy, hogy én is ugyanannak a közösségnek vagyok a tagja. A fontosabb sohasem az „én”, hanem az egész, mert ez adja meg kivétel nélkül mindnyájunknak az élet lehetőségét: a mindennapi kenyerét, a ruházatot, minden testi-szellemi szükségletünk kielégítését. A hetedik parancsolat „ne” sza- vácskája — mint a többié is — nemcsak egyszerűen tilt valamitől, hanem még inkább biztat a jóra, a helyes cselekvésre. Ez a jó: felebarátom, a közösség java, előbbrejutása és a helyes cselekvés pedig nem más, mint a becsületesen, pontosan, szépen elvégzett mindennapi munka. Így lehet és szabad értenünk azt, amit Luther Márton a parancsolat jól ismert kiskátébeli magyarázatában mindnyájunk szívére helyezett: „Istent félnünk és szeretnünk kell, hogy felebarátunk pénzét és javait el ne vegyük, se hamis áruval vagy ravaszkodással meg ne szerezzük, hanem segítsünk neki javait megőrizni és keresetét javítani.” Ehhez azonban az szükséges, hogy igaz megtérés történjék életünkben: Krisztushoz. Aki Krisztusban van, „új teremtés” az. Az „új teremtés” pedig odafordul a felebaráthoz, hogy segítse életének minden területén. Az új ember Krisztussal való közösségben képes arra, hogy ne „magának éljen”, hanem Istennek és Általa felebarátjának. (A könyv írói: dr. Hafenscher Károly, dr. Selmeczi János, dr. Vámos József. — A könyv ára: 30,— Ft.) — A BALATONSZARSZÖI EVANGÉLIKUS ÜDÜLŐ keres a nyári szezonra (június 10-raugusztus 31.) konyhai dolgozó asszonyt (lehet nyugdíjas is), valamint felszolgáló leányt (diáklány is lehet). Az üdülő biztosít lakást, élelmet és magas fizetést. Jelentkezni lehet: dr. Rédey Pálné, Budapest VIII.. Puskin u. l". 1088 címen levélben, telefonon pedig: 343-21«. — KÖNYVTARUNK .részére teológiai könyveket, folyóiratokat hagyatékokból elfogadunk, vásárolunk. „Lelkészképző Intézet” jeligére a ki- adóhivatalba. — ÁLLANDÓAN vásárolok bélyeggyűjteményeket, 1947. előtti használt képes levelezőlapokat, magyar és külföldi üzleti és magánlevelezés borítékjait. Különösen érdekelnek az 1955. előtt Németországból jött levelek borítékjai, az első világháború tábori lapjai. Comides Sándor bélyegkereskedő, ■ 1067 Buapest, Lenin krt. 79. (udvari). Telefon: 121-589. — REGI pénzeket, pénzérméket veszek, gyűjtő. Telefon: 631-750. Istentiszteleti rend Budapesten, 1980. április 20-án Deák tér de. 9. Trajtler Gábor, de 11. (konfirmáció—Urv.) Harmati Béla, du. 6. Takácsné. Kovácsházi Zelma. Fasor de. U. (konfirmáció—Urv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Rutt- kay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57,b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay’ Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. H. (urv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva du. 3. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. 8. Schreiner Vilmos. Kassák Lajos út 22. de. 11 Smidéli- uszné Drobina Erzsébet. Váci üt 129. de. negyed 10. Benczúr László. Fran- gepán u. de. 8. Benezür László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. tél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matüz László, Pestlőrinc Erzsébet-telep de. 8. Matüz László 'Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Máv-telep. du. 5. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom, de. 10. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalut Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. o. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter, Rákosbegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákos kérész wir de. 9. (konfirmáció) Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Madoesai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Madoesai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tart- say Vilmos u. 11. de. 9. de. fél 11. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modort u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Donáth László, de. 11. (úrv.) Donáth László, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. — DUNAEGYHÁZA. Március 23-án presbiteri szeretetvén elégség volt a gyülekezetben dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár igeszolgálatával és vetített képes előadásával. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Esvház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő, bizottság A szerkesztésen felel: Mezftsi György Felelős kiadó: Harkány,! László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-07« Ceekkszámlaszám: 516—20 412—Vin Előfizetési ár: eey évre 200.— Rt Árusítja 9 Magyar Posta Index: 25 211 ISSN Hm— IMS @ 80.0794 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezetőt Soproni Béla vezérigazgató „Én vagyok a jó pásztor... Az én juhaim hallgatnak hangomra én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nékik..(Jn 10,113.27— 28a). VASÁRNAP. — „Senkinek sincs hatalma a halál napja fölött” (Préd 8, 8—2 Tim 1, 10 — Jn 10. 11—16—1 Pt 2, 21b—25). Évezredek tanúsága jut kifejezésre ebben a mondatban. Sokszor hirdettem a vigasztalás igéjét, amikor öreg szülők álltak gyermekük koporsója mellett. Pedig, de szívesen vállalták volna a halált helyette. Hiába. A halál napja felett nem mi rendelkezünk, hanem egyedül az Isten. „Ki tudja mily közel végórám? Időm múlik, jön a halál” (578. ének, 1. vers). IIÉTFÖ. — „Mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy elgondoljuk” (Ef 3. 20 — Zsolt 116, 1—5 Móz 18. 15—19—1 Kor 4, 6—13). Az Isten hatalmát és szeretetét megtapasztaló ember bizonyság- tétele ez. Az apostol személyes életében ugyanúgy meggyőződött erről, mint amikor a gyülekezeteket figyelte. Sokszor rácsodálkoztunk már mi is arra, hogy sokkal kevesebbet mertünk kérni és remélni, mint amit Ö megcselekedett. „Irgalmasságodnak Csodálatos volta, Emberi elme azt Soha meg nem fogja; Te bőséges kezed Táplál szüntelenül. Sok jót adsz gyakorta Reméhységen felül” (4. ének, 2. vers). , KEDD. — „Ti azonban választott nemzetség, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe (1 Pt í, 9 — Lak 8, 8 — Jn 10, 1—11—1 Kor 4, 14—21). Ez a mondat nem ígéret, hogy mivé lettünk, hanem kijelentés: Isten népe vaígyunk. Lelkészi irodám falán lévő festmény, mely Jézust, a jó pásztort ábrázolja, nemcsak abban erősít, hogy en az övé vagyok, hanem a gyülekezet is az Ő tulajdona és gondja van reá. így szélesül ki ennek a mondatnak az üzenete az egész egyházra: Isten népe vagytok! (Királyi nemzet vagy, noha te kicsiny vagy. Az Atya Istennél bizony te kedves vagy” (748. ének, 2. vers). —SZERDA. — „Ha pedig Krisztus nem támadt fel akkor üres a mi igehirdetésünk, de üres a ti hitetek is” (1 Kor 15, 14 — Jer 331, 7 — Jn 21, 15—19—1 Kor 5, 1—8). Szüleim egy-egy levele kerül néha kezembe. A múltat idézik a sorok s az akkori körülményeket juttatják eszembe. Ok már rég meghaltak. A levelek kedves emlékek. — Amikor az igét olvassuk vagy az igehirdetést hallgatjuk, akkor nem a halott Krisztus emlékéit idézzük, hanem az élő, a Feltámadott mai üzenetét figyeljük, amint pásztoréi bennünket. Az élő Krisztus élő igéje ad tartalmat ma is hitünknek. „Add, az igehirdetésből Élet illatát vegyük, S az üdvösségszerző hitből Szent vigaszod elnyerjük” (759, ének, 3. vers). CSÜTÖRTÖK. — „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a haláltól való feltámadása által az élő reménységre” (1 Pt 1. 3 — Ézs 62, 11 — Ez 34, 23—331—1 Kor 5, 9—13). „Ó, mily keserves annak élni, kinek többé nincs mit remélni és mégis élni kell” — írja Csokonai. Reménység nélkül élni: céltalan. Csak . emberi reménységgel élni sok csalódással keli számolni. Jézus feltámadása élő reménység forrása ‘számunkra. ö van velünk földi életünkben és velünk marad az örökkévalóságban is. Bakonyszombathe- lyi temetőnk síremlékein lépten- nyomon olyan feliratokat olvashatunk, melyek az élő reménységről tanúskodnak. „Te vagy reményem sziklaszála. Erősségem, én Istenem”- (24. ének. 1. vers). PÉNTEK. — „Megmosattatok, megszeiítelődtetek és meg is iga- zultatok az Ür Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke áltál”' (1 Kor 6, 11 — Zsolt 24, 3—4 — Zsid 13, 12—16—1 Kor 6, 1—8). Milyen jó illata Van a frissen mosott, tiszta ruhának. De mennyit fáradt az emberi kéz és dolgozott a gép, hogy ilyen lett. De sokat fáradt értünk az Ür, míg elhangozhatott ez a szó: Megmosattatok. A legdrágábbat, életét is áldozta értünk. „Krisztus halálra adatott a mi sok bűneinkért, De harmadnap feltámadott Megiga- zulásunkért” (207. ének, 1. vers). SZOMBAT. — „Ezért arra törekszünk, hogy akár haza költözünk, akár távol lakunk, kedvesek legyünk neki” (2 Kor 5, 9 —- Jób 31, 4 Zsid 13, 17—21—1 Kor 6, 9—11). Azt hiszem, velem együtt sokan elmondják naponta Luther reggeli imádságát, melynek egyik mondata így hangzik: hogy minden szavam, cselekedetem és egész életem a te tetszésedre legyen. Ehhez kérjük az erőt. Hálánk pedig arra indít bennünket, hogy napi munkánkat úgy végezzük, életünket úgy folytassuk, hogy az Istennek kedves legyen, „Szent országodat keressem, Akaratodat kövessem” (35. ének, 5. vers). Varga György — GYŐR. A budavári gyülekezet Schütz-kórusa március 23-an délelőtt az Új templomban Arcade!, Berchen, Josquin, Pitoni műveket énekelt, valamint. ízelítőt nyújtott Schütz János-Passiójá- ból. Ennek megszólaltatására délután került sor az Öregtemplom- ban. Szólót énekelt Baski István, Blazsó Sándor, Heim László és Szemere Erzsébet. Igét hirdetett Madoesai Miklós budavári másodlelkész. — SÍRRÓL vitték e! az Újköztemetőben 1978. augusztusában egy 51X62 cm méretű fekete gránittáblát, középen vésett betűkkel: Edesanj'ám Életem. Nyomravezetőt jutalmazom. „Szomorú” jeligére a kiadóhivatalba. A rendőr ütemes mozdulatokkal irányította a közlekedést. Egyik késlekedő felé még erélyesebben is odaszólt: — Gyerünk, gyerünk, gyorsabban! Egy fiatalasszony bugdácsoló gyermekét maga után húzva dühösen mordult rá: — Gyorsan, gyorsan, nem látod, már pi- pos a lámpa! A gyermek nem látta. Szélesre tárt szájjal ordított. Nem értette miért kell neki reggel hétkor álmosan anyja mellett futni. A kora reggeli órákban velem együtt rohannak fiatalok, öregek, ki gyalog, ki a jármüvek felé, vállalva a szabálytalan átkelés veszélyeit is. — Gyorsan, gyorsan, el ne késsünk! — Gyorsan, gyorsan — hallom gyermekkoromból édesanyám hangját — elkésel az iskolából! — Gyorsan, gyorsan, lekésel az istentiszteletről! — Gyorsan, kelj fel, már elmúlt hét óra. Gyorsan, lekésed a vonatot! És az intézetben később: gyorsan felkelni, gyorsan mosdani, gyorsan sorba állni, gyorsan leckét írni, gyorsan megtanulni a nyelvtant, gyorsan felkészülni, igyekezni, gyorsan az ágyba bújni, lefeküdni! Szigorúak voltak ezek a gyors regulák. De bizonyára lesz ifjú, aki ma nevet rajtuk, de mi mindig emlékezni fogunk rájuk. Gyorsan9 gyorsabban És jöttek a sportolás időszakai: gyorsan, futás, indul, gyorsan megfordulni az úszásnál, időt nyersz vele, gyorsan ismételni, még egyszer, gyorsabban! Az atlétikában is: felkészülni, vigyázz, rajt! Biciklizésben, a labdaátvételben, gyorsan, vigyázni, nem andalogni a járásnál, szedd a lábad gyorsan! Az. ábrándozás, serdülés éveiben: gyorsabban valakit keresni, akit szeretni lehet, aki udvarol, gyorsan, csak őt akarom, gyorsan, hogy vágyaim teljesüljenek. Gyorsan!... akartuk, azután rájöttünk, hogy Sokkal okosabb,, ha megállunk, gondolkodunk, mérlegelünk és nem akarunk birtokolni egyszuszra. Az érettségi? Gyorsan, essünk túl raj ta minél előbb, azután kezdődik az élet! Az egyetem? Még három, még két év, bárcsak gyorsabban futna az idő! Gyorsan, hogy mielőbb önállóak legyünk, saját keresetünk, saját otthonunk legyen. Már csak fél év, már csak egy hónap, már csak percek ... gyorsan ... vége! A menzán mindig gyorsan ettünk, kapkodva. Azután a vendéglők. Az olcsó vendéglők, ahol mindig az utánunk következőknek kellett a hely. Gyorsan étkezni! Gyorsan ugorjunk be egy moziba, gyorsan jegyekért, talán még nyitva van, gyorsan, még elérjük a kezdést! Napjaink: gyorsan, ki hajózza körül gyorsabban a világot, ki szeli át leggyorsabban az óceánt. Utazni a leggyorsabb hajóval, az expresszvonattal, repülővel, amely a gyorsaság világrekordját tartja. Megint megdőlt a rekord futásban, úszásban, birkózásban! Gyorsan, felzárkózni, nem maradhatsz le! Átfutni a napilapokat, a folyóiratokat, olvasni minél többet, minél gyorsabban, az idő sürget. Végre ülsz a bársonyszékben. Gyorsan, mondod, még mennyit el kell intézni, a leggyorsabb vonatot kérem, a sugárhajtásos repülőt, a siker nem vár, rrrodukálni kell, felmutatni, nehogy más megelőzzön, mert akkor... Ember helyett jöjjön a gép. A legnagyobb fordulatszámú gép. Jaj, túl sokat emészt, sok üzemanyagot fogyaszt, de gyorsan, nem számit egy kis herdálás a cél érdekében. Mi tarthat fel bennünket a gyorsaságban? Betömni a lyukakat, árut hozni, vinni, gyorsan, idő előtt számtani, gyorsan eladni az üzemanyagot, a benzint, az olajat, a fegyvereket, a gepeket, ha kell a lelkünket is! És az ember? Mi lesz az emberrel? Ki gondol ezzel? Büntetéseket szabunk ki gyorsan, hogy a gyorsaság őrületét megállítsuk, a fogyasztásokat, a herdálásokat mérsékeljük. Lassan, lassabban, kevesebbet fogyasztani! Túl sok a fény. Eloltani a lámpákat, túl sok a meleg, lecsavari a gázt, túl sokat herdálunk, megfogni a pazarló kezeket, túl sokat eszünk, elhúzni a túltápláltak elől a tányért, túl nagy iramban élünk, csökkentsük az ember elégését. Ez lenne a bölcsesség kezdete? Ez a hirtelen lelassulás? Segít ez? Elegendő? — Gyorsan, gyorsan — mondom, — veszélyben vagyunk. Veszélyben életünk értelme, öröme, boldogsága! Veszélyben a rénd. a becsület, a másik személy tiszteletben tartása, az egymás megbecsülése, szívünk melege, szeretete: a gondtalan nevetés, az ének, a gyermek, a mosoly, á természet is, a mezők, a patakok, a madarak, a virágok, a nap melege, az eső, amely áldás. Gyorsabban! Az igazi boldogság valahol ezeknek a dolgoknak a végén van! Gyorsabban! A legfőbb ideje, hogy irányt vegyünk rá! Gyarinathy Íré» i J
