Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-03 / 31. szám

jM eghívó A magyarországi Evangélikus Egyház az Ágostai hitvallás 450 éves évfordulója alkalmából 1980. június 15-én, vasárnap du. 5 órakor Budapesten, a Deák téri templomban ünnepélyt tart, melyre szeretettel meghívja AZ ORSZÁGOS egyház elnöksége sorrend 1. Közének: Jövel, Szentlélek Úristen (Kér. é. k. 236. 1. v.) 2. Igehirdetés: Dr. Ottlyk Ernő püspök 3. Reményik Sándor: Az óriás Előadja Balikó Tamás 4. J., Walter: Isten igéje kősziklám H. L. Hassler: Cantate Domino Előadja a Lutheránia Énekkar, vezényel Welter Jenő karnagy 5. Ünnepi előadás: Dr. Káldy Zoltán püspök 6. Luther Márton — József Attila: Erős vár a mi Istenünk Előadja Balikó Tamás 7. Szokolay Sándor: Confessio Augustana. Kantáta bariton szólóra, vegyeskarra, kamarazenekarra és orgonára tíz tételben, ősbemu­tató. Előadja a Lutheránia Ének és Zenekar. Közreműködik Berczelly István és Trajtler Gábor. Vezényel a Szerző. 8. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának köszöntése 9. Zárszó 10. Közének: Erős vár a mi Istenünk (Kér. é. k. 256. 1—4. v.J Enyhülés és bizalomkeltés A keresztyén Békekonferencia nemzetközi szemináriuma Budapesten A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának a meghívá­sára a Keresztyén Békekonferencia május 12-től 14-ig Budapesten szemináriumot rendezett a következő témákról: „Enyhülés és biza­lomkeltés 1980-ban; ennek szükségessége, lehetőségei és kilátásai; az egyházak és az egyes keresztyének feladatai a helsinki konferen­cia. Madridban megrendezendő 2. utókonferenciájának az előkészíté­sére.” Május 12-én Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára fogadta a KBK delegációját, amelynek tagjai a következők voltak dr. Tóth Károly püspök, a KBK elnöke, dr. Filaret, Kiev és Galícia metropolitája, a KBK Folytatólagos Bizottságának elnöke, dr. Lubomir Mirejovsky, a KBK főtitkára, Paulos Mar Gregorios, a KBK elnöke, az indiai szír-ortodox egyház metropolitája, dr. Bartha Tibor püspök, a KBK tiszteletbeli elnökségi tagja és dr. Kari Immer, a Rajna-vidéki Protestáns Egyház elnöke. A fogadáson jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. A szemináriumon 17 európai országból, az Egyesült Államokból, Latin-Amerikából, Afrikából és Ázsiából 65-en vettek részt. Megfigyelőként jelen voltak különböző ökumenikus szervezetek képviselői, többek között dr. L. Niilus, az Egyházak Világtanácsa CCIA igazgatója, valamint az Európai Egyházak Konferenciájának és az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájának a képviselői. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, dr. Bartha Tibor püspök a vendéglátó egyházak nevében üdvözölte a résztvevőket, és megnyitó istentiszteletet tartott. A tanácskozást a KBK elnöke, dr. Tóth Károly püspök nyitotta meg. Ezt követően elő­adások hangzottak el: dr. Walter Bredendiek (NDK) docens: „Egy­házak és keresztyének munkája az enyhülésért és a bizalomkeltésért a 70-es években”, dr. V. E. Verdonk (Hollandia) professzor: „Nyugat­európai keresztyének akciói az enyhülés és a leszerelés érdekében” és dr. Petrán János (Magyarroszág) nagykövet: „A nemzetközi hely­zet Madrid előtt.” Az előadásokat nyílt és élénk vita követte. A részvevők egyhangúlag megállapították a következőket: A béke mai veszélyeztetettsége még szükségesebbé teszi, hogy a nemzetközi enyhülés és a leszerelés folytatása érdekében konkrét in­tézkedések történjenek. Az egyházaknak és az egyes keresztyéneknek a békéért érzett, fo­kozott felelőssége és a béke melletti elkötelezettsége kötelességükké teszi, hogy ezt a feladatot támogassák. Időszerű célkitűzéseink közé tartozik az Eprópai Biztonsági és Együttműködési Konferencia Madridban megrendezendő 2. utókon­ferenciája eredményes lefolytatásának a biztosítása, a SALT II. egyezmény ratifikálása érdekében folytatott és más akciók támoga­tása, amely akciók célja az enyhülés és a bizalomkeltés. Ezeket minden ember közös feladatának tekintjük — tekintet nél­kül politikai és világnézeti különbségekre, amint azt a Béke-világ- tanács május. 10-i felhívása is kifejezésre juttatta. A Nemzetközi KBK Szeminárium mélyreható vitájának az ered­ményeit nyilatkozat foglalja össze. ÜJ BIBLIA-HÁZ STUTTGARTBAN Nemeshéri nap Stuttgart Möhringen kerületé­ben az ősz folyamán új épületbe költözik két nyugatnémet biblia­társulat (Deutsche Bibelstiftung és Evangelisches Bibelwerk) a belvárosból, és ebben a 17 millió márkás költséggel épülő székház­ban kap helyet a wiirttembergi bibliatársulat, valamint a biblia­társulatok szövetségének központ­ja is. Az építkezést a forgalom növekedése és a nyomdai tech­nika fejlődése tette szükségessé. A Biblia-házat évente 800 000 teljes Biblia és német nyelvű Új­szövetség, 300 000 nem német nyelvű Biblia (afrikai és kelet­európai nyelveken), valamint több mint 900 000 görög és héber nyelvű tudományos kiadás hagy­ja eL Nemeskér fogalom. AZ VOLT MÁR AZ ELLEN- REFORMÁCIÓ IDEJÉN, amikor kemény hitbéli küzdelmeik és helytállásuk közben a templomot, amely a reformáció során evan­gélikussá lett, a római katoliku­sok visszavették. Hajlék nélkül maradt az eklézsia, s a hívek nagy lendülettel saját templomot kezdtek építeni. Ez még szokvá- hyos folyamatnak mondható, de ezt a templomot hat hónap alatt építették fel, közel 250 évvel ez­előtt. Méteres falak. Az aránylag kicsiny ablakok úgy ülnek bent a falban, mint régi várak mély ablakai, ahol padkán ülve kézi­munkáztak időt múlató várkis­asszonyok. Ám itt nem várkisasz- szonyokra süt a beszökő napsu­gár, hanem a rózsaszín-barna fenyőpadokon ülő népes gyüleke­zetre. Kint sima falak, bent olyan pompás fapadok, körbefutó kó­rus, oltár, szószék, hogy ámulva áll meg, aki belép A hat hónap­ban benne volt a faanyag szállí­tása is, mert amíg Locsmándról szekereztek az irdatlan tölgyfa gerendákkal, simogatni való ró­zsaszín fenyő deszkákkal, már me­net közben — míg a szekerek zökkenve járták a kátyús uta­kat — ácsolták, szabták, farag­ták a fát, hogy megérkezve már­is állíthassák össze. Ma a gyors technológia, s a fej­lett építészet dicsérete, ha hat hónap alatt lakhatóvá építenek egy családi házat, ök ennyi idő alatt templomot építettek, sok száz ülőhellyel. Nemeskér fogalom. AZZÁ TETTE A HÍVEK BUZ- GÖSÁGA, HITBEN KITARTÁ­SA. ,Ama gyászos időszakban, amikor az ellenreformáció lángo­lásában országszerte tilos volt protestáns istentiszteletet tartani, a Habsburg „kegyes” döntés megjelölt néhány helyet, ahol mégis engedélyezte. Ezeket listá­ban, „artikulusokban” közhírré tették. Így lettek ezek artikuláris helyek, egyháztörténelmünk el nem múló emlékei. Nemeskér is. Messzi vidékekről, napi járóföl­dekről jöttek a hívek szekéren, gyalog. Ehhez méretezve épültek akkor ezek a templomok. Ese­mény volt akkor a prédikáció. Napokig, hetekig éltek belőle. Igazi szórványhelyzet volt, az s a hívek részéről igazi szórvány­magatartás. Felkeresni a szór­ványban élőket! — mondjuk ma. Felkeresni a templomot! — mondták akkor. AZUTÁN CSENDESEBB IDŐK KÖVETKEZTEK. Nem esemény­telenebbek, csak érlelődőbbek. A gyülekezet kis múzeuma őrzi a dokumentumokat, értékeket, s a fali táblázaton a 29 lelkész név­sorát. Közöttük püspökökét is. Az utolsó előtti a sorban, aki még itt lakott, Novák Elek. Szerették a hívek, de már nem Nemeskér vonzott, hanem a város, s az ipa­ri gócok. Lecsökkent a gyüleke­zet. Az ő idejében járt itt, ősei után anyakönyveket böngészni, Nagy Elemér építészmérnök. Megnézte a templomot, kitágult a szeme — s a szíve is. Ez a temp­lom fogalom — mondotta. Mért, rajzolt, feltérképezte minden zu­gát, s hajlatát. Tanulmányt ké­szített róla, s kilincselni kezdett. Meg kell menteni a már-már korhadó, recsegő, csodálatos templombelsőt! Lelkesedett és lelkesített, míg az Országos Mű­emléki Felügyelőség programjá­ba tudta iktatni, s négy évvel ez­előtt több millió forintos költség­gel restaurálták. Az áldozatnál csak a szakértelem volt nagyobb. A szakértelemnél pedig csak a szeretet, amivel mindenki, aki csak részt vett a munkában, ere­deti szénséaére bágyolgatta ezt a patinás hajlékot. Ettől kezdve ismét fogalommá lett Nemeskér. Bekerült a turistakalauzokba, csoportok állnak meg előtte, s hallgatják a vezető magyaráza­tát történelemről, stílusról, mű­kincsekről. csodálatos faragott, s egyedülálló szószékéről. HARMADIK ÉVE, HOGY ÚJ ZARÁNDOKLAT INDULT MEG Nemeskérre. Az első akkor volt, amikor az Országos Műemléki Felügyelőség megújítva átadta az egyháznak. A messzi környékről összegyűlt hívek hálája volt a za­rándoklat célja, az állam múl­tunkat, s kincseinket így megbe­csülő áldozatáért. Tavaly ismét megtelt a temp­lom, s az egész napos program a hála mellett a történelemről szólt Az idén — immár harmadszor — ismét összehívta a környező* gyülekezeteket D. dr. Ottlyk Ernő püspök, aki szervezi, s hagyomá­nyossá teszi évente a nemeskéri napot. Harmadszor bár, mégis hagyomány. Nem a gyakoriság teszi azzá, hanem az artikuláris Akkor szekértábor a templomot. Ma köztük hat autó­MÄR DÉLELŐTT MEGTELT A TEMPLOM. Ottlyk Ernő püs­pök prédikált a Hegyib'eszéd bol­dogmondásai alapján arról, hogy mivé formálja Jézus azokat, akik „összegyűlnek köré”, mint egy­kor a hegy alatti nép, majd itt a környező falvak népe, s most ez a gyülekezet, s adta az erősítő biztatást: „megjelenik a Mester arcából valami terajtad is”. Ezúttal a kelenföldi gyülekezet énekkara jött el Sulyok Imre és Rezessy László vezetésével, hogy művészi énekszóval emelje az is­tentiszteletet, majd a délutáni ünnep áhítatát. DÉLUTÁNRA MÁR ROS- KADT A KÉT HATALMAS, ELŐRENYÚLÖ KARZAT IS, s lent a padok közt is álltak. A barnás, rózsaszínes kórusmellvéd selymesen csillogott a beszökő napsugárban, de most különösen kitűnt, hogy a templom attól iga­zán szép, ha megtelik emberek­kel. A sopronbánfalvai fúvósok az Erős várunk dallamával kezd­ték. A magával ragadó az volt, hogy — bár nem így tervezték — az ezres gyülekezet hatalmas hangon énekelni kezdte Luther diadalmi énekét. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK TARTOTT ELŐADÁST — Bárány Gyula esperes megnyitó­ja után — az előző két nemeské­ri napot. logikusan folytatva A múltból a mába címen. A múlt megbecsüléséből indulunk a má­ba. Mint egykor az apostolok és próféták alapkövén épült az egyház, itt a hitben ősök példá­ján és hűségén lépünk a mába. A múltat becsülni kell, de meg­élni belőle nem lehet. Szembe­sülni kell mai világunkkal, s fe­lelni kell tudni a kor feltett kér­déseire, amihez hitbeli személyes döntés kell. Ez annyit is jelent, hogy vállalni kell Krisztussal a sorsközösséget. Különösen meleggé lett a püs­pök hangja, amikor a templom szeretetéről szólt, a „szerelmetes hajlékról”, ahogy régen idézték a zsoltárt. Arról a templomról szólt, ahol nemcsak megpihenni, kikapcsolódni kell, kint hagyva a napok, s az élet gondját-baját, hanem ahová be kell hozni ezt a „batyut” is, mert itt oldódik meg annak a terhe az oltár és szószék egységében, s az igehallgatás és az úrvacsorái közösség erőt adó kinccsé érik. , Szokolay Sándor emlékezetes tavalyi zenei bizonyságtétele után most is erővel telten szólt 12 költőről, Adytól Weöres Sán­dorig, akik a maguk helyén apostolok, s akik zenére ihlették őt Foltin Brúnó, a helyi beszolgá­ló lelkész zárta az ünnepélyt. Idézte a szószék feliratát. Néhány évtizeddel a templom felszente­lése után vésték a feljáróba: CCL, summe Jahve. Az Ágostai Hitvallás 250 éves jubileuma volt akkor, s dicsérték a „legfelsége­sebb Istent”. EZ ÉVÜNK HOMLOKÁRA ÍR­JUK FEL: LD summe Jahve! S ha már mindenkiről megem­lékeztünk, aki széppé tette a ne­meskéri napot, ne feledkezzünk meg a templom „gazdasszonyá­ról”, özv. Novák Élekné, Lenke néniről se. Nem hiszem, hogy sok papné akadna az országban, aki bár akár egy esztendő leforgása alatt annyi vendéget látott volna asztalánál, mint ő ezen az egyet­len napon. Mindig mosolyogva és mindig jó szóval. Koren Emil Káldy Zoltán püspök látogatása a Somogy megyei Tanácsnál Káldy Zoltán püspök május 14-én, Kaposvárott látogatást tett a Somogy megyei Tanácsnál, ahol fogadta Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke. A látogatásnál jelen volt dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Horváth István egyházügyi titkár, Varga Ká­roly, a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára és Dubovay Géza, a Somogy—Zalai Egyházmegye esperese. A látogatás alkalmával a jelenlevők tájékoztatást kaptak Somogy megye életéről és fejlődésé­ről, továbbá megbeszélést folytattak azokról a kérdésekről, amelyek a megyei tanácsot és az evangélikus egyházat egyaránt érdeklik. Somogy megyei lelkészek békegyűlése A Béke és Barátság Hónap keretében a Somogy megyei Hazfias Népfront rendezésében május 14-én Kaposvárott a Somogy megyei lelkészek részvételével békegyűlést tartottak. A békegyűlésen részt vettek a Somogy megyei evangélikus, református és római katolikus lelkészek. Jelen volt Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy me­gyei titkára, Horváth István, a Somogy megyei Tanács egyházügyi titkára, továbbá Sebestyén József római katolikus püspöki helynök, Dubovay Géza evangélikus esperes és dr. Szigethy Gyula református esperes. A kül- és belpolitikai tájékoztatást dr. Káldy Zoltán püspök tartotta. Szólt a békemozgalom feladatairól és feszült nemzetközi hely­zetben, továbbá az egyházak és a hivő emberek szolgálatáról. Az elő­adást élénk megbeszélés követte. idők múltja, vette körül autók serege, busz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom