Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-03 / 31. szám

Tcotá gusiiap Tatabányán, avagy születésnap egy nagy családban A tatabányai gyülekezet az Ágostai Hitvallás 450. jubileumi évében ünnepli megalkulásának 50. születésnapját. A gyülekezet elhatározta, hogy az egész eszten­dőt az évfordulóra való emlékezés jegyében, Isten igéjének fokozot­tabb hirdetésével és hallgatásával kívánja emlékezetessé tenni. E meggondolásból kérte meg a Te­ológus Otthon igazgatóját: tartsa­nak az idén „teológustiapot” Ta­tabányán. Dr. Selmeczi János igazgató ti- zedmagával valósággal „megszáll­ta” a gyülekezetei, de azonnal hozzáteszem: mindnyájunk nagy örömére. A tatabányai teológu­sunk, Farkas Róbert már szom­baton este együtt volt a fiatalok­kal, vasárnap azután a gyermek­bibliakörön Pintér Márta II. éves, a kilenc órai istentiszteleten Ben- cze Imre végzős hallgató, a bán- hidain '/’H órakor dr. Selmeczi János igazgató hirdették az igét. A délutáni gyülekezeti esten pe­dig mindnyájan kivették részü­ket a szolgálatokból. Jó Pásztor vasárnapja lévén a pásztorolt gyülekezet pásztori fe­lelősségéről szóltak az igehirdeté­sek. A gyülekezeti est összefog­laló témája, a címben is sze­replő: „Születésnap egy nagy családban” — volt. Ahogy beve­zetőjében az igazgató mondta: úgy akarta összeállítani a progra­mot, hogy megemlékezés történ­jék a gyülekezet születésnapjáról és ugyanakkor a jövendő lelkész­nemzedék képzésének fontossága is hangsúlyt kapjon. Mivel a tatabányai gyülekezet a Magyarországi Evangélikus Egyházunk nagy családjának egyik tagja, ennek következtében testvérei vannak. Ezért a műsor első részében az idősebb testvér­gyülekezetek köszöntését tolmá­csolták. Elsőként Kővágóörs-Rév- fülöpét Piri Magdolna 1. éves hallgató, amely gyülekezet a XVI. század közepén keletkezett, majd a XVI ü. század elejéről a lét­számban legnagyobb testvér, Bé­késcsaba üdvözletét hozta Mekis Adám II. éves és ugyancsak e század végéről Bököd és Hévíz- györk nevében Szabó Márta és Dóka Mária IV. éves hallgatók szóltak. Azután a fiatalabb test­vérek következtek: Ózd. a hason­ló típusú, de a múlt század végén alakult gyülekezet átdáskívánását Pintér Márta, az 1924-ben önálló­sult Kelenföldét Bencze Imre, a két legíiatalabbét: Zuglót és Rá­koshegyet Aktán Béla, ill. Feren- czy Péter képviselték és tolmá­csolták „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” gondola­tával. Majd dr. Selmeczi János igazgató: — „Tallózás*22 év emlé­keiből” címen a Tatabányán eltöl­tött lelkész! szolgálatára, annak körülményeire emlékezett: a nagy változásra, ami mind a város, mind a gyülekezet életében az utóbbi évtizedben végbement, ugyanakkor rámutatott Jézus Krisztus változatlan; ezt a gyüle­kezetei is a mai napig megtartó szeretetére és arra, hogy mit je­lentett egyéni életére az itt élő református és baptista gyülekeze­tekkel már évtizedek óta élő test­véri együttműködés, ami az öku- mené megélése irányába nyito- gatja az itt élők és szolgálók sze­mét. Sőt itt tanította meg Isten, hogy a haza boldogulása, előmene­tele érdekében baráti és testvéri összefogás lehetséges a nemhi- vőkkel, a más ideológiát képvise­lőkkel is. — A műsort Ady és Jó­zsef Attila versei, Mekis Ádám orgonaszáma, a teológusok kama­rakórusa, spirituálé gitárkíséret­tel, tették változatossá a gyüleke­zet részéről pedig Kodály: „Missa brevis”-ének Glória tételét Pálin­kás Vilmos énekelte ifj. Lábossá Lajos orgonakíséretével. A befe­jező áhítaton Farkas Róbert tett bizonyságot: „mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá!” — így csokorba szedve is érzékel­hető: gazdag programot terített a gyülekezet asztalára a teológus ifjúság. Az istentiszteleti liturgiá­ba bevont 4—4 teológus szolgálata pedig szentirási hagyományokat élesztett és a jövendő istentiszte­letének képére és megújulására engedett következtetni. — Az utolsó alkalom után a templomot megtöltő gyülekezet csak nehezen akart távozni: újra kellett éne­kelni, sőt a végén már valameny- nyien együtt énekeltük: „Olyan örömöt, mint a forrás, olyan bé­két, mint a folyó, olyan szerete­tek mint a tenger, kaptam Tőled lelkemnek!” Szeretettel jöttek közénk ünne­pelni teológusaink, a szeretet asz­talát terítették meg a családok amelyek ebéden látták vendégül a holnap lelkészeit. A gyülekezet pedig ezen a napon 7 ezer forin­tot tett le a leikészképzés aszta­lára. Örömmel tette abban a hit­ben és reményben, hogy a követ­kező 50 évben is lesznek, akik Isten Leikétől elhívöttan. felsza­badult örömmel „osztanak majd úrvacsorát és igét” itt Tatabánj án is. Lábossá Lajos — MEGVÉTELRE keresem a követ­kező könyveket: Prőhle Károly: Lu­kács evangéliuma. Groó Gyula: Jakab levele. Páiíi Miklós: Jeremiás köny­ve. 1. Pálfy Miklós: Zsoltárok könyve. V. éves teológiai hallgató. Cim a ki­adóhivatalban. — TEMETŐBŐL bontásra, értékesí­tésre kerülő fekete gránit sírkövet ve­szek. Farkas Györgyné, 6723 Szeged, Molnár u. 10. — LUTHER-kabátot szakszerűen ké­szít Dóczl Zoltán szabómester. Buda­pest VIII., Práter u. S/37. Vili. 29. Istentiszteleti rend NAPRÓL NAPRA Budapesten, 1980. június l-én Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsaié Ko­vácsházi ZeLma, de. 11. (úrv.) Haiién- scher Károly, du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. (úrv.) Gámc-s Aladár, du. 6. Muntag Árulómé. Dózsa György út 7. de. íél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24'. de. fél 11. Ruttkay Levente. Kará­csony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 19. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. HO. (úrv.) Veöreös Imre, du. 5. Szere- tetvenidégség: Hafenscher Károly. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Schreiner Vilmos Rákosfalva du. 3. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. 8. Schreiner Vilmos. Kassák Lajos út 22. de. 1.1. Benczúr László, du. 5. Sze- retetvendégség. Váci út 129. de. ne­gyed 10. Smidéluiszné Drobina Erzsé­bet. Frangepán u. de. 8. Smidéliusz- né Drobina Erzsébet. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsábet de. 10. VI- rágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc-Szemere-teíep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kis­pest de. V10. Bonnyai Sándor. Kispest- Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota-MÁV-telep du. 5. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Nagy- tempiom de. 10. Rákosszentmihály de. fél ll. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szatay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Fe- renczy Zoltán. Rákosliget de. 10. Kó- sa Pál. Rákoskeresztúr de. fél ll. Ko­sa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. ll. (urv„) Madocsai Miklós. du.4 4. Gyer­mek szeretetvendégség. "du. 6*. ifj. Fol­tifi Brúnó. Torockó tér de. fél 9. Ifj. Foltin Brúnó. Óbuda de. 9. Görög Ti­bor, de. 10. (úrv.) Komjáthy Lajos. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél ll. Modori u. «. de. 10. Kelenföld de 8. Miss ura Tibor. de. fél 10. Miss ura Ti­bor. de. ll. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Donátb László. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelen völgy de. 9. (úrv.) Rozsé István, Budafok de. ll. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla, Csepel de. fél 11. Mezősi György. EVANGfUKÜS ETET A Maavarorszási Fvsneélikus Fsvbá? Sajtóosztályának laola Szerkeszti: a szerkeszti bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi Ovörgy Felelős Kiadó.’ Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-974 Csekkszámlaszám r 516—20 412—Vili Előfizetési ár: esv évre 200.— Ft Arusttis 9 Magyar Posta Index: 25 2J1 ISSN 9133—13«? (X) 80.1328 Athenseum Nvomda Budaoest Rotációs maaasnvomäs Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „így kiáltott egyik a másik­nak: Szent, szent, szent a Sere­gek L’ra. dicsősége betölti az egész földet!” (Lzs 6, 3). VASÁRNAP. — „Törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót!” (Ézs 1, 17 — Júd 2 — Jn 3, 1—8 — Rm 11, 33 —36). Isten azt az egyéni, és kö­zösségi életet várja tőlünk, amely az ő terve az emberről, a világ­ról. Igaz szándékot és tettet, test­véri segítséget, niások mellett va­ló kiállást kíván tőlünk. Krisz­tust követve nem lehet közöm­bös számunkra embertársunk. „Add, a jóra törekedjünk. Helye­sen, Kegyesen S igazságban él­jünk. Adj erőt, hogy meg ne áll­junk, Mely utat Megmutat Igéd, azon járjunk” (243. ének 5. vers). HÉTFŐ. — ,.Ö ismeri a szívnek titkait” (Zsolt 44, 22 — 2 Kor 1, 21. 22 — 4 Móz 6, 22—27 — 1 Kor 15, 20—28). Kicsi porszemek vagyunk a világban, Isten előtt mégsem érdektelenek. Figyel, is­mer bennünket szívünk mélyéig, mindenestől. Életünket azonban nem a detektív szemeivel nézi, hanem magához hívó, mentő sze­retettel. Krisztust. megváltásunk­ra küldte hozzánk, Szentleikét adja szívünkbe életünk megújí­tására. „Teremts tiszta szívet bennem, Adj új lelket énbelém, Segélj gyermekeddé lennem, Erős karod tárd felém. Hogy ma­gam a bűntől védjem. Súlyos láncát széjjeltépjem” (333. ének 5. vers). KEDD. — „Add nekem a szí­vedet, fiam, és tartsd szemed élőit utaimat!” (Péld 23, 26 — Ef 3, 14—15 — Péld 1. 20—28 — 1 Kor 15. 29—34). Az új nap új enge­delmességre hív. Isten a szivün­ket kéri tőlünk, elhatározásunkat várja, hogy a ránk virradt napot gyermekeihez illően, akaratát teljesítve töltsük el. Milyen nagy nyereség volna ez életünk szá­mára! „Atyám, tégedet szeretni O, mily nagy boldogság! Akara­todat követni Már itt kész mennyország” (240. ének 3. vers). SZERDA. — „Az én házam ne­ve imádság háza lesz minden nép számára” (Ézs 56. 7 — 1 Tim 2, 6 — 'Ef 4. 1—6 — 1 Kor 15. 35— 44). Az ószövetségi ige az Újszö­vetségben teljesült. Krisztus egy­háza a misszió egyháza s ez ben­nünket is kötelez: az evangéliu­mot tovább kell adnunk. Urunk megváltó szeretettel magához hív mindenkit, aki elveszett. Majd a mennyben mutatkozik meg. mi­lyen nagy az ő megváltottainak serege. Hozzá tartozunk mi is valóban? „Nálad az üdv és igazság. Jézusunk, bölcs Mester rünk; Élet. áldás, világosság Arad ránk, ha ismerünk; Add terjed­jen szent igéd, És ismerjen min­den nép, Hol a földet pogány lak­ja, Ott is íényljék az üdv nap­ja” (278, ének 1. vers). CSÜTÖRTÖK. — „Ezt mondod: Ártatlan vagyok, hiszen haragja is elfordult rólam! Pedig ítéletet tartok feletted, hiába mondod: Nem vétkeztem!” (Jer 2,-35 — 1 Pt 1, 13 — Ézs 44, 21—23 — 1 Kor 15, 45—49). Szinte senki sincs, aki önként mondaná: vét­keztem. Mi inkább mentegetjük magunkat, mentségeket keresünk. Nem vesszük komolyán a bűnt. De ezzel Istent nem vesszük ko­molyan, aki tudtunkra adta aka­ratát és számot is kér tőlünk an­nak teljesítéséről. A bűnbocsánat csak annak öröm, aki átélte előbb a bűnbánat fájdalmát. „Ki önmagát szentnek, tisztának véli. Az önmagát immár el is ítéli. Ha azt hisszük, nincs bűnös hajla­munk, Magunkat csaljuk meg mi önmagunk” (339. ének 2. vers). PÉNTEK. — „A pap ajkai őr­zik az Isten ismertét, és tanítást várnak szájából, hiszen a Sere­gek Urának követe ő!” (Ma 1 2, 7 — 1 Kor 4, 1—2 — Ef 1, 3—14 — 1 Kor 15, 50—53). Istent és az ő akaratát a Szentírásból ismer­jük meg. Ne csak magunk olvas­suk azt, hanem hallgassuk rend­szeresen az igehirdetést a gyüle­kezet istentiszteletén is. Krisztus rendelte egyházában az ige szol­gálatát: mentő szeretetét tovább adni, szolgálni, s' a szolgálatra másokat is késszé tenni. „Szent igédnek hirdetését, Add, öröm­mel hallgassam, A mennyország keresését Buzgósággal folytas­sam, Kövessem szent törvénye­det. A jóban leljem kedvemet, Miként te azt kívánod” (80. ének 3. vers). SZOMBAT. — „Ha valóban megnyertem jóindulatodat. is­mertesd meg velem a te utadat” (2 Móz 33, 13 — Jn 21, 22 — X Tim 3, 16 — 1 Kor 15, 54—58). Azt, ami Isten eljövendő titkai­hoz tartozik, előre mi nem ku­tathatjuk, Isten minden tette hű­ség és szeretet a jövendőben is. A múltban Krisztus keresztje az ó végsőkig elmenő szeretetéről be­szél. Ezért bátran rábízzuk a jö­vendőt, s a jelenben hálás szívvel akaratához szabjuk életünket. „Lelkem, hát benne bízzál. Csak őrá támaszkodjál. Ki téged al­kotott: Ne félj, hisz gyermeke vagy, Csak őhozzá hü maradj. Ö boldogít itt és amott” (369. ének 8. vers). Szekeres Elemér — HARAXGÖMKST, javítást, szol­gáltatást, le- és felszerelést, vas állvá­nyok és könnyűíiúzású koronák ké­szítését vállalja „Slezák László arany­koszorús harangöntá utóda és Ha”, Gombos Lajos harangomé mester. 2162 Grbottyán, Pl. 2. Az adott szó becsülete Az adott szó becsülete az az ígéret, amelyet nem foglalnak írásba, amelyhez nem kell két tanú, a személyazonossági igazolvány száma, nincs jogi pontosság­gal megfogalmazva, egyszerűen be kell tartani azt, amit ígértünk. Valahogy világéletemben jobban bíz­tam egy becsületes ember adott szavá­ban. mint a papírban, talán azért, mert odahaza, a szülői házban, nem ismertem az adósság fogalmát, a be nem tartott ígéretek következményeit, a pereskedése­ket — hála Isten, náluhk ilyesmi nem volt. Ha nem volt pénzünk, szerényen él­tünk, összehúztuk magunkat, ha valamit ígértünk, azt megtartottuk. És így vol- tunk. az ígéret nélküli fogadalmakkal is. Azokkal, amelyeket magunknak tettünk, amelyhez még egy másik személy sem kellett. És így vagyok vele ma is. Ha megfogadom magamnak, hogy kimegyek az öregek otthonába, hogy meglátogatom beteg embertársamat, hu segítek munka­társaimnak hivatalos idő után is, ha megtanítok valakit1 valamire, ha eltolo­gatom őket. nyugtalan vagyok, még a magamnak adott szó becsülete is kötelez, hát még a másnak adotté. Jó dolog az, ha valakire támaszkodni lehet, számítani'rá; hogy ez az ember be­csületes, ennek az adott szó szentség. En­nél nem érhet meglepetés. Önként kikívánkozik belőlem a meg­állapítás: napjainkban valahogy, valahol valami baj van az adott szó becsületével. Csak a mindennapi életből veszek né­hány példát. A vízvezeték-szerelő egy évvel ezelőtt megígérte, hogy eljön, de nem jelentke­zett. Az asztalos félév óta elvitt egy pol­cot és azóta sem jelentkezett. A takarító­néni hétfőre ígérkezett, szombaton jött. A keresztlányom megfogadta, hogy szor­galmas lesz, megbukott, a munkatársam megígérte, hogy elhozza a kéziratot, még mindig hozza, a barátnőm keddre ígérke­zett, de vasárnap jött, az elromlott zár miatt lefutottam a laltatoshoz: már fu­tok is! — mondta, még ma is várom. Mindenkinek van kéznél valamilyen ki­fogása és ézzel elaltatja a lelkiismeretét. Ki törődik azzal, hogy elrabolja a másik idejét, aki glédában áll és vár. nem kezd bele semmibe, elmulaszt tárgyalást, fon­tos intézkednivalót. esetleg elkéri magát a munkahelyén, drága szabad idejéből vesz el valamit... várunk, várunk és nem jön senki, pedig mind megígérte. Salát praxisomból még egy eset. Meg­beszéltem a szobafestővel, hogy másnap jön. kiraktam az egész berendezést, sza­badságot vettem ki. Két hét múlva jött. „Néni fért bele a programomba'' — Nagy dolgokban és kicsinyekben egy for­mán. Sokan a fogadalmat, nem is isme­rik. És ki respektálja? Kinek fontos ez egyáltalában? mondta. A házmestert kerek egy éve ké­rem egy kis javításra. Tegnap megjelent kalapáccsal, fogóval a kezében. Űr Isten, nem igaz! — sóhajtottam. Azért, jött. hogy fogalmazzak neki egy beadványt. Mondom: holnap reggelre. — Nem. most kell neki rögtön, mert be kell adni. Mit tehettem? Megcsináltam neki rögtön. Én tovább várok. Bizonyára elmaradott vagyok, nem is­merem azt a sok-sok problémát, ami egy ígéretet tett ember lelkivilágát terhelheti, es ami hátráltatja az adott szó becsületes betartását. Akkor meg miért ígérgetünk, ha nem tartjuk be? Vásárolunk, otthon sül ki. hogy nem )0 a gyereknek. Visszük cserére, bár elő­re tudjuk, hogy nem örülnek neki és úgy sincs az a méret, amely kellene, de en­nek nincs különösebb jelentősége, kit ér­dekel. hogy megfelel-e nekünk vagy sem. Nem mérgelődöm, mert felmegy a vér­nyomásom, csökkentő után nyúlok és már talán magam sem törődöm tóvább vele. Be nem tartott ígéretek özöne zúdul rám. Miért tegyem tönkre az idegeimet? Este fáradtan rogyok karosszékembe. Behunyom a szemem és arra gondolok, milyen szép is lenne egy olyan világ, amelynek társadalmában minden ember csak olyat ígér, amit be is tud tartani és ahhoz nem is kell írás. Az csak becsület dolga. Lehet, hogy van olyan ember, aki nem kívánná ezt az elképzelt békés, reklamá­ciómentes. csalás és felesleges bosszúság nélküli világot. Talán unná. hogy mindig istenigazában akkorra, amikorra meg­tudnánk. mit kapunk, mit várhatunk, mire számíthatunk, mikorra készül el. de ígérték, amire nem kaptunk írást, de mégis hisznük benne, mert ismerjük a becsület fogalmát. Azt mondják, ahogy a botanikusok egyetlen bimbóról megismerik a fa típu­sát és hogy milyen termést hoz majd, ugyanúgy az emberi tettek is elárulják jó vagy rossz, jóindulatú vagy nemtörődöm típusú emberrel van dolgunk. Az orvos is apró jelekből már következtet a beteg­ségre. Freud szerint az ember indítékait egyetlen nyelvbotlás vagy iráshiba is el­árulja. Minden ember lassanként kiala­kít formákat, sémákat, amelyeket egy életen át öntudatlanul ismételget és ez mind nagyon is jellemző az emberre. Ta­lán ezekből az ismétlődő, jellemformáló tettekből is következtetni lehet arra, hogy melyik ember számára becsület dolga az adott Ígéret, kiben bízhatunk és kire bíz­hatunk valamit. És az ember azt sem tudhatja előre, hogy kitől milyen megbí­zást kaphat. Egy régi legendában olvastam, „hogy Isten nem ad nagyobb megbízást az em­bernek, csak miután már apróbb dolgok­ban kipróbálta”. Példaként Mózest emlí­ti, aki, amidőn pásztorkodása közben egy báránya eltűnt és hosszas keresés közben a patai: partján talált rá miközben szom- ját csillapította, azt mondta néki: ha tu­dom, hogy szomjas vagy. karomba vesz­lek és a vízhez viszlek. „Olyan az életed, hogy alkalmas vagy arra. hogy őrizd az én népemet” — hallatszott egy hang. Mó­zes pedig becsülettel őrizte népét. Uram, próbálj ki bennünket, hacsak apró dolgokban is. hadd erősödjék ben­nünk a Néked adott szó becsiilcle. Gyarmatit? Íren

Next

/
Oldalképek
Tartalom