Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-29 / 26. szám

GYERMEKEKNEK.

* Máltai kalandok

Végre elérkezett az indulás várva várt pillanata: irány Róma. A repülők és űrhajók korában már alig tudjuk elképzelni, hogy egy ilyen utazás milyen hosszú és kockázatos vállalkozás volt tenger ri úton a korabeli hajózási technika mellett. De talán még Pálék sem gondolták, hogy annyi izgalom és megpróbáltatás után láthatják csak meg az „örök várost”, Hómát.

AZ IZGALMAK AKKOR KEZDŐDTEK, amikor Kréta szigete mellett tovább hajóztak, noha Pál figyelmeztette őket, hogy jobb lenne ■ megvárni a kedvezőbb időjárást és áttelelni a legközelebbi kikötőben. No de ki hallgatott a tapasztalt matrózok és büszke katonák között egy sátorponyvakészítő tanácsára, aki ráadásul még lázító tanai miatt fogolyként utazik a császár elé. De bizony hamarosan megbánták, hogy nem hallgattak a bölcs szóra, ugyanis olyan forgószélbe került a hajó, hogy tehetetlen játékszerként hányódott a háborgó tengeren. Ki is tört a pánik a hajón és kétség- beesetten kezdtek a tengerbe ha- jigálni minden fölösleges terhet, hogy valahogy könnyítsenek a hajófi. Csak egy valaki volt nyugodt a fedélzeten: a lenézett sátorponyvakészítő, aki előre megmondta, hogy veszélybe fognak kerülni, ha tovább hajóznak.

MIÉRT VOLT NYUGODT AZ APOSTOL? Nehéz választ adni erre, hiszen úgy tűnt, hogy az ő küldetése is. közvetlen veszélyben forog, mintha a természet erői is összeesküdtek volna ellene, mindent elkövetve, hogy az evangélium ne juthasson el a császár elé. Pál mégis nyugodt maradt, mert tudta, hogy annak a Jézusnak küldetésében jár, aki tanítványai legnagyobb megdöbbenésére még a szélnek és tengernek is Ura. emlékezzetek csak a tenger lecsendesítésének izgalmas Rőrféiietére. És a Mester valóban nem feledkezett el hűséges szolgájáról, akit az egyik viharos éjjelen álmában megnyugtat és megerősít küldetésében a következő szavakkal: „Ne félj, Pál,

neked a császár elé kell állnod, és Isten neked ajándékozza mindazokat, akik veled vannak a hajón.” S az apostol nem tartotta meg magának ezt a háborgó, aggódó lelkeket lecsendesítő isteni üzenetet, hanem rögtön továbbadta a kétségbeesett legénységnek és utasoknak: „Ezért legyetek jó reménységben ,férfiak! Én hiszek az Istenben, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. Egy szigetre kell kivetődnünk.”

S VALÓBAN, KÉTHETI HÁNY- KOLÖDÁS UTÁN, a hajó zátonyra futott Málta szigetének partjainál. A hajó ugyan tönkrement, de 276 utasa egytől-egyig megmenekült. De ezzel még távolról sem értek véget az izgalmak, és az apostol sem jutott túl az életveszélyen. Amint kievic- kéltek a partra, tüzet raktak, és a rozsét gyűjtő Pált egy vipera megmarta. A szigetlakok legnagyobb megdöbbenésére azonban az apostolnak semmi baja sem esett, amiből kezdték megsejteni, hogy nem akármilyen hajótöröttet vetett partjukra a tenger. Ezt a sejtésüket még csak tovább erősítette az, hogy Pál imádságával meggyógyította a sziget elöljárójának, Publiusznak vérhasban szenvedő lázas édesapját, s a bennszülöttek barátságos vendéglátását azzal „viszonozta” az apostol, hogy sok betegüket meggyógyította.

Íme, mire lehet jó még egy hajótörés is?! Málta szigetének lakói „ennek köszönhették”, hogy valamit megérezhettek Isten sze- retetéből, az evangélium és az imádság erejéből. De három hónap múlva tovább kellett indulniuk rfália \felé, hiszen Málta szigete csak kis kitérő volt Isten tervében és Pál apostol küldetésében. Az isteni terv változatlan maradt, az apostolnak el kell jutnia az evangéliummal a birodalom fővárosába, az akkori világ ura, a római császár elé. S bár igaz a közmondás, hogy „Isten malmai lassan őrölnek”, de végre egy hét múlva mi is megérkezünk Pállal együtt hosszú és kalandos utazásaink utolsó állomására. G. P.

Gyermekek imádkoznak

ISMERNI SZERETNÉLEK

Uram, olyan keveset tudok Rólad! néhány történetet, két-három imádságot és éneket — ez minden.

Sokkal többet szeretnék tudni, szeretnélek alaposabban megismerni!

Kérlek, küldj hozzám olyanokat, akik szeretnek és ismernek Téged!

Ügy várom,

mi mindent hallhatok még Rólad, mi mindent élhetek át Veled!

Szeretném, ha mindig velem maradnál. Akkor is, ha nagy leszek!

Istentiszteleti rend a Balaton mellett

Badacsonytomaj (protestáns imaház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 13., július 27., augusztus 10.. augusztus 24. de. 9. Balatonalmádi. (Bajcsy-Zsilinsfcky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Balatonboglár (református templom): a hó első vasárnapján de. fél 10., a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonf enyves (református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 4. Balatonf üred (református templom): a hó első vasárnapján de. fél 3, a hó többi vasárnapján de. 8. Balatonfűzfő (református templom, József A. u.) : a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom) : a hó utolsó vasárnapján du. 2. Balatonlelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11., a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10., és (református templom) : a hó második vasárnapján du. fél 4. Balaton- szemes (Fő u. 32.) : a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd: július 6, július 20.,

augusztus 3.. augusztus 17.. augusztus 31. du. 2. Balaton világos (Drenyovszky villa. Zrinyi u. 36.): minden vasárnap du. 4. Csopak (református templom):

a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 6. du. 3., július 13. de. 11., július 20. du. 3., július 27. de. 11., augusztus első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 3., augusztus második és negyedik vasárnapján de. 11. Fonyód (protestáns templom): a hónap első és harmadik vasárnapján du. 5. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): a hó harmadik vasárnapján du. 3. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 10. Kis- dörgicse: a hónap második és negyedik vasárnapján de. 12. Kőröshegy (református templom) : a hó első vasárnapján du. 1. Kővágóörs: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. ll., a hó második és negyedik vasárnapján du. 3. Pécsely (református temptorn): a hó első vasárnap du. 5. Révfülöp: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom. Széchenyi u.): a hó negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 133.): a hó második vasárnapján du. 4.. a hó negyedik vasárnapján de. 10. Zamárdi (evangélikus imaház, Arany J. u. és IV. köz sarok): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első és harmadik vasárnapján de. 11.

Hitre, hitvallásra és diakóniára hív az Ágostai Hitvallás

(Folytatás az 1. oldalról.)

Az Ágostai Hitvallás — Krisztushoz hív

Sokan azt állítják, hogy az Ágostai Hitvallás középpontjában a „megigazulás”-ról szóló IV. cikk áll, a többi 27 cikk csak ezt öleli körül, több oldalról ezt világítja meg. Ezt én nem hiszem. Nemcsak azért nem, mert a megigazulásról szóló ci'kk mindössze 9 sor a latin szövegben és 14 sor a németben, hanem azért sem, mert a megigazulás az Ágostai Hitvallásban úgy szerepel, mint egy — noha igen nagy — ajándék azok között, amit a hit által Krisztusért elnyerünk. Ilyen ajándékok a bűntől, haláltól, ördög hatalmától való szabadulás, a bűnbocsánat, az örök élet, az hogy Isten gyermekei lehetünk.

Az a meggyőződésem, hogy az Ágostai Hitvallás kellős közepe magának Jézus Krisztusnak a személye és váltságműve. Minden rá mutat és valamiképpen azt akarja elmondani, hogy ki ő nekünk, mit tett értünk, hogy szolgál nekünk.

A megigazulásról szóló cikkben is éppen ezen van a hangsúly: „az emberek nem igazolhatnak meg Isten színe előtt a saját erejükből, tulajdon érdemeik vagy cselekedeteik alapján, hanem ingyen, Krisztusért (propter Christum)” ha Isten kegyelmébe íogadja őket és megbocsátja bűneiket a Krisztusért, ki halálával elégtételt adott bűneinkért.” Többször ismétli a hitvallás a különböző cikkekben, hogy Krisztusért nyerünk kegyelmet.” Hamis úton járóknak mondja azokat, akik „megvetik Krisztus érdemét, kegyelmét, és Krisztus nélkül, emberi erővel keresik az utat Istenhez” (XX. cikk). Krisztusért nyerünk kegyelmet. Atyánk.” A Szentírás „Krisztust állítja elénk közbenjáróul, en- gesztelésül, főpapul és szószólóul”. Öt kell segítségül hívnunk minden ügyünkben (XXI.). Igen, Krisztus áll az Ágostai Hitvallás középpontjában és Őhozzá hív ez a hitvallás.

Nem akármilyen Krisztusról vall az Ágostai Hitvallás, hanem arról a Krisztusról, aki legbensőbb lényege szerint szoros viszonyban van a világgal, sőt: a világért és az emberért végezte és végzi szolgálatát. Már az óegyházi hitvallások is, nevezetesen az Apostoli Hitvallás, aNi- ceai Hitvallás és az Athanásiusi Hitvallás is egyértelműen szól Krisztus értünk hozott áldozatáról. de az Ágostai Hitvallás egy bizonyos irányban, tendenciózusan értelmezi ezeket a hitvallásokat és bizonyos hangsúlyeltolódást eszközöl, amikor Krisztusról beszél. Az Ágostai Hitvallásban *a hangsúly Krisztus emberségére és az emberért való szolgálatára esik. A harmadik cikkben, amely „Az Isten Fiáról” szól, négyszer fordul elő a „hogy” kötőszó — a latinban az „ut” — és minden esetben azért, hogy hangsúlyozza: Jézus az emberen akart segíteni azzal is, hogy ember lett és azzal is, hogy meghalt és feltámadott. „Magára vette az emberi természetet, hogy isteni és emberi szétvá- laszthatatlanul összekötve egyetlen személyben legyen” ... va'ó- ságosan szenvedett, keresztre fe- szítettetett, meghalt és eltemette- tett, hogy kiengesztelje irántunk az Atyát és áldozattá legyen az emberek minden elkövetett bűnéért ... felment a mennyekbe, hogy országoljon és uralkodjék minden teremtményen és megszentelje a benne hívőket, a Szentlélek által, elküldvén Öt szívünkbe, hogy vezesse, vigasztalja, megelevenítse őket és megvédelmezze az ördög és a bűn hatalma ellen.”

Ahhoz a Krisztushoz hív az Ágostai Hitvallás, Aki mindent megtett az ember üdvösségéért és földi életének szabadságáért, békességéért és szépségéért. Egyben hív a Hitvallás ennek a Krisztusnak a követésére, életének életünkben való hatalomra jutására.

Ezzel összefüggésben kell kimondanunk, hogy az Ágostai Hitvallás úgy tesz vallást Krisztusról, mint aki maga az „igazság”. Bár az Ágostai Hitvallás 28 cikkben foglalja össze hitünk igazságát, de ezek a cikkek minBalikó Tamás szaval

denestül Krisztusra mutatnak, mint az igazságra. Ez azt is jelenti, hogy nekünk evangélikusoknak az igazság nem a hitcikkek vagy dogmák sorozata és összessége, rendszere, nem teológiai tételek láncolata, hanem maga. Krisztus és a Róla szóló evangéliumi bizonyságtétel. Ahhoz a Krisztushoz hív ma is az Ágostai Hitvallás, „aki út, igazság és élet” és aki halálosan szerette és szereti az embert, Hiszen érte lett emberré és érte halt meg. De itt kell a mi korunkban továbblépnünk. Ha az Á,gostai Hitvallás szerkesztői indítás]; éreztek arra, hogy az egyetemes keresztyén hitvallásokat értelmezzék, átfogalmazzák a saját koruk számára és így emelték ki Krisztusnak a világért és az emberért végzett szolgálatát, nekünk arra van indításunk, hogy Jézus személyéről úgy tegyünk bizonyságot ma, mint Diakonos- ról, aki hatalmát nem uralkodásban, hanem a szolgálatban gyakorolja.

Ez a Diakonos, Szolga Krisztus az Öt követőket szabaddá teszi arra, hogy szolgáljanak minden embernek és együtt munkálkodjanak minden emberrel vallásra, világnézetre való tekintet nélkül az emberekkel lelki és anyagi előrehaladásért, boldogulásért. Hiszen Ö maga is minden emberhez odafordult és mindenféle formában segített rajtuk.

Az Ágostai Hitvallás — az evangélium megbecsii lésére és hirdetésére hív

Luther 95 tételének 62. pontja igy hangzik: „Az egyház igazi kincse az Isten kegyelmének és dicsőségének legszentebb evangéliuma.” Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a 95 tétel ebben a vallástételben éri el csúcspontját. Az evangéliumban találta meg Luther a keresztyén hit és élet forrását.

De mi is ez az evangélium? Mi annak a tartalma? Így mondja ezt az Ágostai Hitvallás V. cikke: „Ö támaszt hitet — ahol és amikor Istennek tetszik — azonban, akik hallják az evangéliumot: azt tudniillik, hogy Isten nem érdemeink miatt, hanem a Krisztusért fogadja el azokat, akik hiszik, hogy Krisztusért kegyelmet nyernek.” Az evangélium veleje és közepe tehát az, hogy Isten igazságai ajándék. Ingyen ajándék a bűnös ember számára. Az Ágostai Hitvallás többszörösen is 'hangsúlyozza ennek az evangéliumnak nagy jelentőségét. Szól arról, hogy a hit is az evangéliumból fakad és azon keresztül .kapjuk a Szentlélek ajándékát is és arról is,

hogy az egyház egyik ismertető- jegye éppen az, hogy abban az „evangéliumot tisztán tanítják”, de még azt is mondja, hogy ..az egyház valódi egységéhez elegendő, hogy egyetértés legyen az evangélium tanításában és a szentségek kiszolgáltatásában.” Igen, az Ágostai Hitvallásban újra és újra előjön és hangsúlyt kap az evangélium.

Ennek hirdetésére és a szentségek kiosztására rendelte Isten az egyházi szolgálatot, mert az evangéliumot hirdetni kell, nem konzerválni. Ezt az evangéliumot kell a mi időnkben is hirdetnünk, azoknak az embereknek, akik a tudományos-technikai forradalom korában hatalmas társadalmi, gazdasági és politikai változások idejében, hazai vonatkozásban a mi társadalmi rendünkben élnek és azt építik.

Ez az evangéliumhirdetés nemcsak üdvösségünket munkálja, hanem embertársainkhoz, népünkhöz , való viszonyunkban is gyümölcsöt terem. Hiszen, ha megigázulnánk, üdvösségünk Isten ajándéka Krisztusért, akkor minden erőnk felszabadul embertársaink javára, az ő boldogulásuk előmozdítására. Ez egyenesen következik az ingyen, kegyelemből kapott megigazülás- ból. Ezért ahol valóban evangéliumot hirdetnek és azt valóban meghallják, ott áldozatos és szorgos munka folyik az emberért, a népért, a társadalomért. Így függ össze egyházunk diakóniai teológiája a megigazulásunkról szóló tanítással.

Az Ágostai Hitvallás — hitre hív

Az Ágostai Hitvallás cikkei egy belső rendet tükröznek. Az egyes cikkek a hitről szóló tanítás és vallomás körül helyezkednek el, A hit az a rendező erő, amely nemcsak sorolja a különböző cikkeket, hanem amely végső soron valamennyi cikkből “kisugárzik.

A hitről ilyen kijelentéseket tartalmaznak a cikkek: „A keresztyén tanítás főtétele és summája” (XXVIII.). „A hitről szóló tanításnak kellene a fődolognak lennie az egyházban” (XX.). „Nagy szükség van rá, hogy ragaszkodjunk az evangélium főüzenetéhez. a kegyelmet a Krisztusba vetett hit által kapjuk.”

Az egyházat is úgy írja le az Ágostai Hitvallás, mint az „igazán hívők közösségét”.

De miféle hitről beszél az Ágostai Hitvallás? Talán egyházi tantételékben, dogmákban való hitről. Ezt mondja erről a XX. cikk: „A hit nem bibliai történet puszta ismeretét jelenti, hanem olyan hitet jelent, amely nemcsak a történetet magát hiszi, hanem a történet eredményét is, vagyis azt, hogy Krisztus által mienk a kegyelem, igazság és bűnbocsánat.”

De így is mondhatjuk: a hiteltekintés önmagunktól és teljes bizalom Krisztusban.

Tegyük mindehhez még azt is, hogy a hit — ha valóban hit — nem lehet más, mint személyes. A hivő személyesen áll az Isten előtt és személyesen hisz Benne. A hitnek ezt a személyes jellegét nem lehet megkerülni. Helyettem más nem hihet. Hadd idézzem Niemöller Mártont, aki nemrég ezt mondta: „Ügy gondolom az egyháznak újra kell gondoskodnia arról, hogy a gyülekezet megértse, mi a hit és hogy élje is a hitet.”

Az Ágostai Hitvallás 450. évfordulóján valóban meg kell tanulniuk evangélikus egyházunk tagjainak, hogy ma nem élhetünk meg bibliai történetek, ismételgetéséből, őseink, reformátoraink, gályarabjaink hősiességének és helytállásának emlegetéséből, a tradíció őrzéséből, átöröklődött kegyességből, hanem csakis Jézus Krisztusba vetett személyes és valóságos . hitből. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a diakóniát sem tudjuk végezni e nélkül a valóságos hit

(Folytatás a 3. oldalon.)