Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-20 / 3. szám

Gyülekezetek diakóniai mimkásainak konferenciája Somogy-Zalában

A korán beköszöntött tél borús, havas napjai közé egy napra visszaköszönt a nyár novem- ben 8-án. Már nem volt olyan, mint a maga idejében, de hozott magával enyheséget és főleg fényt, ragyogást. Ezzel fogadta Gyenesdiáson a Somogy—Zalai Egyházmegye gyülekezeteinek diakóniai munkásait, akik számára az egyházmegye ezen a napon rendezett diakóniai konferenciát. Az üdülő modernizált épülete adott helyet a mintegy hatvan résztvevőnek, akik megtöltötték az ugyancsak újonnan készített központi fűtés radiátorai által kellemesen fűtött ebédlőt.

Bevezető áhítattal kezdődött a konferencia, amelynek a szolgálatát ifi. Hafenscher Károly keszthelyi s. lelkész végezte.

Ezután Dubovay Géza, a konferenciát rendező egyházmegye esperese köszöntötte a résztvevőket, a gyülekezetekben diakóniai munkát végzőket, köztük papné- kat, akik maguk is tevékenyen részt vesznek a diakóniai munkában, és azokat a lelkészeket, akik gyülekezetük diakóniai munkásaival együtt eljöttek erre az alkalomra. Az esperes megnyitó szavaiban a konferencia célját abban jelölte meg, hogy a gyülekezetekben diakóniai munkában tevékenykedőknek lelki és gyakorlati segítséget kívánunk adni ezzel a konferenciával, hogy szolgálatukat még jobban be tudják töjteni.

Az ismerkedés, a kölcsönös bemutatkozás után Pintér János egyházmegyei diakóniai lelkész előadást tartott a diakóniáról általában. Szólt a diakónia szó eredetéről, bibliai jelentéséről. Elmondta, hogy ennek a szónak a tartalma a hatvanas évek elején vált hangsúlyossá egyházunkban, amikor dr. Káldy Zoltán püspök alapos bibliatanulmányozása nyomán hangsúlyozta, hogy ez a Jézus Krisztus, aki Ür, ugyanakkor Szolga — Dia- konosz — is, aki uralmát a közöttünk végzett szolgálatában gyakorolja. Így a keresztyén élet sem lehet más, mint szeretetböl fakadó szolgálat az emberek között testi lelki boldogulásukért, földi békéjükért és örök életükért.

Diakónia a gyülekezetekben címmel Fónyad Pál nagykanizsai lelkész tartott előadást. Gyakorlati szempontokra irányította a figyelmet. A gyülekezeti diakónia szükségességét és lehetőségeit tárta a résztvevők elé, majd a saját gyülekezete példáján mutatta be, hogyan lehet ezt a szolgálatot végezni. Ezzel jó segítséget és indítást adott a résztvevőknek.

E sorok írója adott rövid tájékoztatást diakóniai intézményeinkről, majd Szabó Ferencné otthonvezető ismeretette a gye- nesdiósi szeretetotthon, Kaper- naum életét. Ezután személyesen győződhettek meg a konferencia résztvevői arról a szép diakóniai munkáról, amit ebben a szere- tetintézményben végeznek.

, A befejező áhítatot Szabóné Piri Zsuzsa, a Tab környéki gyülekezet lelkésze tartotta. Az egész konferenciát melegebbé tette Győri Gábor iharosberényi, ifi Hafenscher Károly keszthelyi és Seben István ecsenyi s. lelkészek énektanítása, amelynek során a kiadásra kerülő új énekeskönyvünk néhány szép énekével ismertették meg a résztvevőket.

Egy napra visszatért a nyár Gyenesdiáson. Valljuk azonban, hogy ennél sokkal több is történt ezen a napon. Krisztus szolgáló szeretetének a fénye és melege kiáradt a jelenlevőkre, hogy belőle erőt merítsenek a gyülekezeti diakónia sokakat boldogító áldásos munkájának a végzésére.

Pintér János

egyházzenei Áhítat

lesz december 14-én, vasárnap délután 5 órakor a rakoscsabai templomban.

Műsoron

ádventi és karácsonyi orgona és kórusmuzsika.

Orgonái:

Trajtler Gábor Közreműködik: a gyülekezet énekkara.

Igét hirdet:

GÁNCS ALADÄR

A éutherAnia

ÉNEK ÉS ZENEKARA

december 21-én, vasárnap dél- ! után 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban előadja

J. S. BACH KARÁCSONYI ORATÓRIUMÁT

Közreműködnek: Szemere Erzsébet — szoprán, Schultz Katalin — alt, Fülöp Attila — tenor, Melis György — basszus, Trajtler Gábor — orgona. Weltler Jenő

Igét hirdet: TAKÁCSNÉ KOVÁCSHÁZI ZELMA

Isíeníiszicleíi rend

Budapest 1980. december 14-én Deák tér de. 9. (úrv.) Iíj. Foltin Bruno, de. 11. (urv) Kaidy Zoltán, du. o. Haienscher Karoly, au. ti. Szere- tetvendegseg: Solyom Jenó. Fasor de. ü. (urv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs /vladar. Dózsa György út 7. de. fel y. Szirmai Zoltán, tinói ut 24. de. íel 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. ae. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de.

11. Redey Pál. Kőbánya de. 10. Veo- reös Imre, Vajda Péter u. 33. de. fel

12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (urv.) Schreiner Vilmos. Rakosialva de. 8. Matúz Pál. Gyarmat u. 14. de. 8. Schreiner Vilmos. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Smidéliuszné," Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. 8. Smi- déiiuszné, Drobina Erzsébet. Újpest de. 10. - Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de.

íel 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 8. Matúz László. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota, Kis- templom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth Pál. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Ivistarcsa de. 9. Matúz László. Kispest, de. 10 Bo- nyai Sándor. Kispest, Wekerletelep Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 10. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Solyom Károly, du. 5. Szere- tetvendegség: Sólyom Károly. Toroc- ko tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Ti- o Xli., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér. du. fel 7.. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthideg- kút de. fél 11. Takács József. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8'. (úrv) Donáth László, de. fél 11. (úrV.) Do- náth László, du. 6. Missurá Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. (úrv.) Rő- zse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Kanosvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. *

— SZÜLETÉS. Széli Bulcsu lucfalvi lelkésznek és feleségének november 24-én negyedik gyermekük született. Neve: ÁGNES, ERZSÉBET. „Az Űrtől lett ez, csodálatos a mi szemünk előtt.”

— HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Ódé Gyula és felesége, a váci gyülekezet tagjai és lapunk hűséges olvasói, október 5-én gyülekezeti istentisztelet keretében ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját. A gyülekezet és szeretteik jelenlétében úrvacsorát vettek, majd Bachát István, a gyülekezet lelkésze megáldotta őket. „Hálát adjatok mindenkor mindenért Istennek, az Atyának, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.”

— HALÁLOZÁS. Lapu Jenő, a tiszaföldvári gyülekezet felügyelője, a Csongrád—Szolnoki Egyházmegye egykori felügyelője 88 éves korában elhunyt. A gyülekezet nagy részvéte kísérte utolsó útjára. „Boldogok a szelídek ...”

December

Az év utolsó hónapja. Utána már nincs több. Vége az évnek. Minden kezdődik elölről. Az utolsó szép nap, az utolsó kánikula, az utolsó őszi napsugár, az utolsó búcsú, és megint az utolsó hónap. Minden kezdődik elölről, de másképpen, sohasem ugyanúgy. Csak a napok, az évszakok váltakozása ugyanaz, és végül mindig eljön az utolsó hónap, az utolsó hónap utolsó napja, amely után már nem jön több. Mindent elölről kell kezdeni.

Decemberben ébred az ember arra, hogy megint elmúlt egy év, hogy mennyi mindent meg akartunk valósítani, és mennyi mindent kell áttolnunk az új esztendőre. Megint megfogadjuk, hogy jövő évben biztosan megtesszük, jövő évben minden másképpen lesz, jövő évben új életet kezdek, jövő évben odaajándékozom a felesleges holmimat, jövő évben megírom a végrendeletemet, jövő évben biztosan megadom az adósságomat, jövő évben aktívabban veszek részt egyházam dolgaiban, jövőre elvállalom egy öreg gondozását, jövőre nem iszom, nem dohányzom, nem civakodom a családommal, jövőre becsületesebben dolgozom.

Decemberben többször leülünk a kályha mellé és elgondolkodunk az élet múlandóságán, képzeletbeli bolygókon járunk, ahol nekünk idegen lények élnek, eszünkbe jutnak eltávozott kedveseink, rokonaink, barátaink. Miért éppen most jutnak az eszünkbe, amikor elérkezett az év utolsó hónapja és semmi nem mehet tovább? Újra kell kezdeni!

December visszahozza azt a magunkat is, akik voltunk. A gyermeket, aki annyi várakozással nézett Karácsony elé. Mi lett belőle? Hova tűnt? Vagy él még bennünk elrejtve valahol mélyen, készen a gyermeki csodavárásra? Elmúlt évek ködében járva keresgélünk, kinyújtjuk a kezünket egy

láthatatlan valaki után, aki szeret, aki megért bennünket, aki már-már sajátmagunk. De nem találjuk, és megfogadjuk, hogy jövőre megkeressük, mert az ember csak akkor él igazi életet, ha önmagára talál. Ha nem találja meg azt a magát, akinek nem volt decemberben átvinnivalója, mert befejezte azt, amit. akart, és az új hónap új kezdésébe is Isten segítségével vág neki, nem méretezve túl saját erejét, ha nem találja meg azt a magát, szorongva indul az új hónapnak.

December. Az év utolsó hónapja. Csendes szívvel, békében ülök kis, szobámban. Melegít a kályhám, lágy fény hullik leírt soraimra. Megszégyenült boldogan nézek vissza az esztendőre. Keresem az okát annak, miért kaphattam annyi áldást, mert úgy érzem nincsen arányban azzal, amit tettem. Próbálok az új kezdések felé nézni: mit kell tennem, hogy a kapott előleget kiérdemeljem? Mert számológép nélkül is tudom, hogy én kaptam többet. Istentől, embertársaimtól, hittestvéreimtől, távoli és közeli barátaimtól.

Hálás szívvel mondok hát köszönetét minden jó, figyelmes szóért, minden levélért, üzenetért, együttérzésért, segí*ő jószándékért, Istenem után azoknak, akik önzetlenül segítettek, útjaimat egyengették, és velem örültek, ha örömöm volt, bátorítottak, ha elcsüggedtem. Annyi áldást kaptam, hogy minden rossz eltörpül bennem. Hiszek és bízom a holnapban, hitben megerősödve, lélekben megújulva.

December az év utolsó hónapja. Valami befejeződött. Valami kezdődik. Nem félek. Istenemre nézve kezdem életem új szakaszát. Minden dolgomat rábízom. Meg nem szégyenülhetek.

Gyarmathy Irén

„Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Urnák! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Az én Uram,az ÜR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott”. (Ézs 40, 3. 10).

VASÁRNAP. — „Utaidat, Uram ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!” (Zsolt

25,4 — Fii 2,5 — Mt 11,2—6 —

1 Kor 4,1—5). Advent harmadik vasárnapja van. Senki meg ne tévesszen titeket, mondja a vasárnap igéje. Az Istennek útja a hozzánk vezető út. Ha az ádventnek csodálatos üzenetét, hogy Jézus Krisztusban az Isten van úton hozzánk, meg tudjuk érteni és meg tudjuk tanulni, akkor nem jutunk tévutakra, akkor senki sem tud megtéveszteni bennünket. „A te utaidat Mutasd meg énnekem, Taníts, hogy járhassak a te ösvényeiden. Ó, emlékezzél meg Irgalmasságodra És a te örökké Tartó jóságodra!” (348; ének 2. v.)

HÉTFŐ. — „Én magam, oltalmazom mindenfelől, így szól az Ür — mint egy tüzes fal” (Zak

2,9 [— 1, Kor 16,13 — Ézs 40,

1—8 — Ézs 65,17—25j. Az új Jeruzsálemről mondja ezt az Űr. E városnak mindnyájan polgárai lehetünk, mert Jézus Krisztus megszerezte nekünk oda a belépőt és a letelepedési engedélyt. Keresztségünk által jogos örökösei vagyunk, szabad az út a számunkra. Gondolod, hogy ha az új Jeruzsálem polgáraként vagy nyilvántartva az Ürnál, az odavezető úton nem ő maga óltalmaz meg mindenfelől? Nehéz hét előtt állasz? Ünnepek előtt sok a teendő. Talán a félévi vizsgák szorongatnak? Én magam oltalmazom, így szól az Űr. „A porból felemel; Kevélyek ösvényét Hatalmával rontja, Sátán mérge^ fejét Sarkával zúzza szét” (106. ének 4. v.j.

KEDD. — „Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme új jött létre” (2 kor 5,17 — Ézs 45,12 — Ézs 40,9—11 — Ézs 66,1—2

10—14). A nemes fa nem teremhet vad gyümölcsöt! Aki a Krisztusban van, az nem mutathat fel olyan gyümölcsöt, amit emberek eldobnak, mert visszataszító. Karácsony előtt jó belenézni az ige tükrébe, és meglátni, hol vagyunk még régiek. Csak ha ezek — házasságtörés, paráznaság, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, irigység, részegeskedés — elmúltak, akkor jött létre az új! Létrejött? „Űj teremtés vagy, vetkezd le a régit! Ördög, ha üldöz, e világ, ha rémít. Csak meg ne hátrálj, maradj meg az Üjban, Veled az Űr van!” (788. ének 6. v.).

SZERDA. — „Az Ür ezt mondta Ábrahámnak: Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (1 Móz 12,13—1 Pt 3,9 — Jel 3,

1—6 — Ézs 66,18—24). Ábrahám fiaiként ml vagyunk azok, akiken keresztül Isten áldást akar adni környezetünknek. Ahogyan a túlságosan erős ellenállások csak nagy veszteséggel továbbítják az energiát, úgy mi is, ha sok bennünk a dac, az ellenállás Isten akaratával szemben, könnyen leronthatjuk annak hatásfokát, amit általunk akar Isten adni! Adod és hajtod szíves készséggel szádat és szívedet a szolgálatra? „Ö, segíts mással tenni, Mit te tettél velem, És szolgálatban lenni Kész szívvel szüntelen. Elvetve önzést, érdeket, Az hajtson, ami téged, A tiszta szeretet” (784. ének 7. v.).

CSÜTÖRTÖK. — „Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus adományát, hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok” (2 Kor 8,9 — Zsolt 33,5 — ApCsel 13,15—25 — Lk 1.1—25). Csodálatos az az út, amely az Atya dicsőségéből a betlehemi jászolon keresztül a Golgotáig vezetett. Jézus a szegénység és elhagyatottság minden fokozatát végigjárta. Tudatosan vállalta ezt az utat. Csak ez által a szegény- nyé létei által lehetünk a leggazdagabbak. „Ám föld gyönyörűségei Nem hívogatnak téged. Eljöttél értem vérezni, Hogy vállalj terhet, vétket. Te szenvedsz Jézus szívesen, Hogy üdvöt adhass énnekem. Nem tilthatom meg néked” (729. ének 5. v.).

PÉNTEK. — „Hozsáínna! Áldott az, aki jön az Űrnak nevében!” (Mk 11.9 — Zsolt 89,2 — Hóá

14.6—10 — Lk 1,26—38.) Adventi várakozásunk nem valami bizonytalanra való, alaptalan várakozás. Az Isten Szentje jön szelídén, alázatosan. Ö részben idegen marad ebben a világban; de ha van — mint egykor Dánielnek volt nyitott ablaka Jeruzsálem felé — nyitott ajtónk az eljövendő Krisztus felé, otthonává lesz az otthonunk. Az Ür jön és az ő jutalma vele van. „Jer tárjunk ajtót lelkesen! ^ szívünk templommá legyen. És hintsük benne szét a hit Szép élő pálmaágait. És Jézus hozzánk is belép. Megosztja vélünk életét. Légy áldva szüntelen, Kegyelmes Istenem” (720. ének 4. v.).

SZOMBAT. — „ Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának a Jézus Kisztusnak nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nékünk” (1 Jn 3,23 — Zsolt 25, 10 — Ézs 45,1—8 — Lk 1,39—56). Tülekedünk és rohanunk. Nem veszünk tudomást azokról, akik segítségünkre, szeretetünkre szorulnak és vágyódnak. Jó lenne a nagy karácsonyi készülődésben nem megfeledkezni arról a sok nyomorúságról, amit az emberek szeretetlensége okoz. A szeretet nem csak lehetőség, hanem kötelesség is. Uram ne feledkezzél meg rólam, ahogy én feledkezem meg az emberekről! „Bírjon arra szelídséged, Hogy én is szelíd legyek. Mutassak szíves készséget, Más bajában részt vegyek. Ne éljek, csak önmagámnak, Hanem felebarátomnak. Hozzád köt a szeretet Mindörökké engemet” (113. ének 4., v.).

Lackner Aladár

EVANGÉLIKUS ELET

A Maevarorszáel Evangélikus Egybá2 Sa1tóos2tályának laola Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412—VITI Előfizetési ár* .vy évre 200,— Ft Arusftía a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 3135—1202

fi)

80.2968

Athenaeum Nvomda. Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

— A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHONOK KÖZPONTJA (1029 Budapest, Báthori László u. 8. Telefon : 365—705 (azonnali belépésre keres munkatársakat beteg gyermekek és öregek gondozására, valamint konyhai munkára. Kérjük testvéreink jelentkezését a fenti címen telefonon, vagy írásban.

— KERESEM Daxer alábbi iratait: „Az evangélikus egyház úrvacsorái tana a történelemben és a jelenkor istentiszteletében” (Békéscsaba. 1902.), „Párhuzam a páli és jánosi teológia központi eszménye közöti” (Békéscsaba 1909.), „A megváltottsüg

és az egyéni felelősség tudatának viszonya az újabb teológusoknál” (Pozsony, 1908.), „Vallási ismeretek és teológia” (Pozsony, 1912.). Az itt nem említettek is érdekelnek. Ajánlatokat a következő címre kérek: Karai Sán dorné, Budapest. XI., Bocskai út 21. 1114. Telefon: 117-148.

1