Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-25 / 21. szám

GYERMEKEKNEK.

A németek apostola

Haladjunk tovább a megkezdett utón. szegődjünk azoknak a nyomába, akik átlépik az akkori keresztyén világ határait, hogy olyan népeknek hirdessék Krisztus evangéliumát, akik meg pogányságban élnek. Krisztus születése után több mint (iOO évvel a misszionáriusok kezdetleges térképein nagy fehér foltok jelzik, hogy Európa nagy részén meg sok nép nem hallotta az evangélium öröiíiílzenetét. Ilyen feheren hagyott terület volt ekkor még a mai Németország, Belgium. Hollandia területe is. Igaz ugyan, hogy a római birodalomban. így a Rajna és Duna mentén is kötelező vallássá lett a ke- resztvénség még Nagy Konstantin usz idején, de az itt élő keresztyének lassan délebbre húzódjak. Különféle vad törzsek zaklatták betöréseikkel az itt élőket. s ezek menekülni kényszerültek.

Csak jo kétszáz évvel később merészkedtek újra keresztyének érre a vidékre. Írországból és Britanniából jöttek misszionáriusok, hogy meghódítsák ezeket a népeket. Nem fegyverrel, hanem az evangélium hirdetésével. Nehé2 dolguk volt. meri ezek a népek nagyon kemények, kegyetlenek voltak. Ezenkívül nagyon ragaszkodtak pogány hitükhöz. Különféle tárgyakat és a természet jelenségeit imádták, sok babonás hiedelem között élték. Az első misszionáriusok gyakran kerüllek életveszélybe, és munkájuknak sokáig szinte semmi eredménye sem volt. Ismerkedjünk mpst meg két ilyen elszánt misszonártussal. akik a férték és germánok közt tanúskodtak Jézus Krisztusról.

Már húszéves korában elhatározta magában WüUbröd. egv fr- fvszági kolostor szerzetese, hogy életét a pogányok mestérítésére szfenteli Erre tizenhárom éven át készült. A mai Hollandia területen élő frízeknek hirdette az igét közel ötven even keresztül. Még a nyers, durva frízeknek is feltűnt balorsaga. Az ó tanítványa volt Bonifáciusz. (Neve „JoJ- tevo'-t jelent.) Nemesük elszánt, de igen találékony ember is volt. Egy legenda szerint Geismarban, az összesereglett germánok szeme láttára kivágta lóistenük, Wotan szent tölgyfáját. Mindenki azt vatta, högy Wutan isten kegyetlen bosszút all, de Btjhiíá- ciusznak nem esett bántódása. Az ottlevők mind keresztyénné lettek.

Bonifáciusz nyomába mások léptek és a térképről lassan eltűntek a fehér foltok.

Vajon hogyan él a keresztyén- ség azon a területen, ahol egykor Bonifáciusz munkálkodott? Vessünk egy pillantást Európa térképére: az Alpoktól észak felé haladva a Balti-tengerig nyúlik az a terület, amelyről szó van. Ma a két Németország. Hollandia, Belgium és Luxemburg helyezkedik el itt. Nemcsak földrajzilag változatos ez a nagy terület. Különböző nyelvű, és vallása népek laknak itt. Németországban többségben vannak az evangélikusok, ez nem véletlen, hiszen innen indult él a reformáció. A világon itt él a legtöbb evangélikus, mintegy negyvenmillió. Belgiumban több a római katolikus, Hollandiában pedig körülbelül egyenlő lélekszámban élnek római katolikusok és reformátusok.

Ven-e valami közös feladatuk ezeknek az egyházaknak, amelyek azon a területen élnek, ahol egykor Bonifáciusz munkálkodott? Van. Az egységet kell. keresniük egymással, és együtt kell szolgálniuk Krisztus evangéliumával, a szeretet szolgálatáról, diakóniával a mai világnak. Ügv, mint eevkor a „Németek Apostola” tette.

Győri Gábor

Gyehfiekck imádkoznak

BETEG A TESTVÉREM

A'testverem beteg. Jézus! Gyakran veszekszünk és Sokszor haragszom rá, de most hiányzik.

Kérlek, gyógyítsd meg a testvéremet.

Kérlek, segíts, hogy

mindig megférjünk egymással.

ha majd ismét egészséges lesz!

Nem akarom elfelejteni,

milyen szomorú az,

ha az ember testvéré beteg,

Ámen.

„hók nektek, ifjak.

Testvéri közösség a

gyülekezettel

Családi ünnepeknek, ünnepélyes esemén/eknek, baráti találkozóknak elengedhetetlen kelléke a terített asztal. S bár állandó időhiányban szenvedő korunkban egyre ritkább, hogy a család együtt tudna étkezni, azért legalább a vacsoraasztalt igyekezünk lehetőleg közösen körülülni. Nemcsak magaért az étkezésért, hanem a beszélgetés, a családi közösség kedvéért, És az is köztudott, hogy „fehér asztal mellett” könnyebben lehet szót érteti! egymással. Ha így igaz ez mindennapjaink tapasztalatában, még inkább igaz, amikor az úrvacsora családi asztaláról van szó.

JÉZUS KRISZTUS GYÜLEKEZETÉBEN kezdettől fogva az egyik legfontosabb esemény volt az úrvacsora. Nemcsak azért, mert általa a keresztyének Jézus Krisztussal, az élő Úrral kerültek közösségbe, hanem mert egyúttal egymás iránt is átélték a testvéri szeretet közösséget. Az ősgyülekezet naponként egy volt a „kenyér megtörésében”, és ebből a naponkénti összegyüleke- zésből alakult ki a gyülekezet. Nem egy gondosan megszervezett égyház „organizációja” volt ez, hanem az élő Jézus fűzte ösz- sze benne hivő tanítványait az úrvacsora által is eleven „organizmussá”, az egyház élő testévé. Az egy pohár, a Krisztus vérével való közösség és az egy kenyér, a Krisztus testével való közösség egy testté és egy vérré, testvérré olvasztotta össze — és olvasztja

Istentiszteleti rend

Badacsonytomaj (protestáns Imahát) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: augusztus 10.. augusztus 24. de. 9. Balatonalmádi (Bajcst-Zsilinszky u. 25.1: minden vasárnap du. 4. Balaton boglár (református templom: a hó. első vasárnapján de. fél 10.. a hó harmadik vasárnapján du. 3. Balaton fény vés (református templom): a hó első "és" harmadik vasárnapján du. fél 4. Ba- latonfiired (református templom): -a hó első vasárnapján de. fél 8. a hő többi vasárnapján de. 8. Bohttoufüzfő (református templom. József A. u.) : a hó első és harmadik Vasárnapján du. fél S. Balatonkenese (református templom): a ho , utolsó vasárnapién du. 2. Balatonleile (református templom): a hó etsö vasárnapién de. u, a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus üdülő, Jókai u. 4).): minden vasárnap de. illés (református templom): a hó második vasárnapján du. fél 4 Balaton- szemes (Fo u. 32.): a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd- augusztus 17. augusztus 21, du. 2. Bftlatonvilágos (Drenyovszky villa. Zrínyi u. 36.) : minden vasárnap du. 4. Csopak református templom): a hó utolsó vasárnapazótá is össze — a keresztyéneket. Testvéri szeretetünknek, ösz- szetartozásunknak ez az egyik forrása: „amint egy a kenyér, egy test vagyunk .sokan, akik az egy kenyérből részesedünk” (1 Kor 10,17).

AZ ÚRVACSORA A KÖZÖSSÉG CSELEKEDETE. Jézus Krisztus János evangéliuma szerint utolsó imádságában azt kérte az Atyától, hogy tanítványai „mindnyájan egyek legyenek” (Jn 17, 2Í). A hit nem magánügy. Jézus Krisztussal való közösségünket csak közösségben találhatjuk meg, s nem ki-ki a maga számára, „magányos Robinsonként”. Az úrvacsora ezt a közösségét teremti meg. Nemcsak Krisztussal leszünk eggyé, hanem a hitben vélünk együtt járó testvéreinkkel, a gyülekezet tagjaival is.

Az egészséges embernek van egy testtudala. Tudja, hogy testrészei. egyes tagjai hol helyezkednek el, és ezért például sötétben is fel tud öltözni, mert megtalálja kezét, lábát, Akinél ez a testtudat zavart szenved, az mindig súlyos idegrendszeri megbetegedés jele lehet. De nincs-esok keresztyénnek ilyen „testtudat”- zavara? Ha egy test az ember, akkor minden tag a másik taggal együtt szenved. S az egész ember beteg. Ugyanígy, ha egy test a Krisztus egyháza, akkor minden tag együtt szenved, vagy örül a másik taggal, törődik vele, és gondol rá. Aki az úrvacsorától is úgy megy el. hogy nem támad benne új szeretet és új törődés

a Balaton mellett

ján du. ő. oörgicsc harmadik és P.ötí’k vasárnap du. 3„ augusztus második és negyedik vasárnapién de. 11. Fo- nvód (protestáns templom): a hónap első és harmadik vasárnapján du. 5. Gvenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon. Béke. u. 57.): a hó harmadik vasárnapján du. 3. Keszthely (Deák F. tií HU: minden vasárnap de. 10. Kis- diirgicse: a hónap második és negyedik vasárnapján de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 1. Kővágóiirs: a hó eled, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11.. a hó második és negyedik vasárnapién du. 3. Persely (református templom): a hó első vasárnap du. 5 Révfülöp: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján de. 10. Siótok (Fő u. 03.): minden vasárnap de. II. Sümeg (protesíáns templom. Széchenyi u.>: a hó negyedik vasárnapján du. fél 4. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 133.): a hó második vasárnapján du. 4.. a hó negyedik vasárnapján de. 10. Zamárdi (evangélikus imaház. Arany J. u. és IV. koz sarok): a hó első vasárnapján du. 5. Zánká: a hó első és harmadik vasárnapján de. 11.

testvérei iránt, az semmit sem kapott. Mért, hogy van-e közösségünk Jézus Krisztussal, azt azon is lemérhetjük, hogy van-e bennünk szeretet Isten többi gyermekei iránt,

EZ A KÖZÖSSÉG JELLEMZŐ volt az Első keresztyén

GYÜLEKEZETEKRE, úgyhogy méltán mondhatták róluk: ..Nézzétek, hogy szeretik egymást!” Az úrvacsorának erre a közösséget teremtő erejére erez rá Babits Mihály Eut'haristia című versében: /

A megváltó nem törzsvezér.

Ereje több, ereje más: ő óriásabb óriás!

Ki két karjával átalér

minden családot s törzsekét. Egyik karja az Igazság, másik karja a Szeretet . ..

Évekkel ezelőtt történt még, hogy egyik távoli rokonom, akivel azelőtt talán mindössze egyszer találkoztunk, úgy könyvelt el magának, mint aki nem nyerte meg a rokonszenvét. Valami miatt még meg is neheztelt, rám. Es egy vasárnap délelőtt Budapest számos evangélikus temploma közül véletlenül éppen abba mentem (teológusként^ igyekeztem minél több helyen megfordulni). amelynek gyülekezetébe ő is tartozott.'Űrvacsora is volt, és mindketten ottmaradtunk. Ráadásul még az oltár előtt egymás mellé is sodródtunk. Mint később elmondta, először arra gondolt. hogy ő nem térdel mellém. Azután mégis győzött benne Jézus. S az úrvacsora) istentisztelet végén megcsókoltuk égvmást, majd a templomajtóban így mutatott be lelkészének: „az unokaöcsém” Mert most már közös vér folyt az ereinkben: Jézus Krisztus vére. Azcjta is ez a legnagyobb élményem, hogy hogyan tud Jézus egymáshoz közel hozni embereket.

Régen tanult számtani szabály jut eszembe. Két teljesen különböző törtet csak úgy lehet összeadni. ha előbb közös nevezőre hozzuk őket. Két teljesen különböző ember közös nevezője az úrvacsorában önmagát adó, meg- békeltetö. közösséget teremtő Jézus Krisztus. Ű eggyé teszi az egyik embert is magával, meg a másikat: is, és akkor már nincs akadálya, hogy egymással is eggyé legyenek.

Balicza Ivan

Kétszázliarminc éve született Hajnóczy József

Emlékesés egy evangélikus lelkéss

... imádkozott, majd megölelte az öt elkísérő lelkészt és leült a székre. Pár perc múlva a hóhér- bárd levágta fejét. Utána Martinovics következett... így halt meg a budai Vérmezőn 1795 tavaszán.

HAJNÓCZY JÓZSEF EVANGÉLIKUS LELKÉSZ FIA VOLT. Szülei a lelkészi pályán sok keserűséget és hányattatást szenvedtek. József fiuk Modorban született 1750-ben. Később az aszódi parókia adott viszonylag védett nyugalmat a családnak. Négy gyermek közül József Sopronban járt iskolába, majd a fel-, sőbb osztályokat és a jogtudományt Pozsonyban tanulta. Kiváló képességű, sok nveivet beszélő fiatál ember. A szülői, papi ház nemcsak mély istenfélelmet örökített a szívébe, de az evangéliumi testvérszeretetnek, népünkkel való eaybet artnzásnak is felelős tudatát. Itt tanulhatta meg az ifjú Hajnóczy, hogy a vallás, a hit nem kegyes, jámbor érzés, hanem elkötelezett szolgálat. ha kell, életet odaadó vértanúság. Ahogyan Üdvözítő Urunk móndja: „Nincs senkiben nagvobh szeretet annál, mintha valaki életét ad1a barátaiért” (Jn 15.Ü1).

AZ ÜGYVÉDI VIZSGA LETÉTET, E UTÁN Nóarádban gróf Forgách Miklós mellett volt titkár, jógi tanácsadó. A magyar jobbágyság iránti meleg szeretet itt kezdette el vele a levéltári kutatást, oklevelek másolását, történelmi és irodalmi emlékek gyűjtését. Utóbb Pestre készült városi aljegyzőnek, de — mert evangélikus volt — nem vették fel. Ezután „a legnagyobb magyar” atyja, gróf Széchényi Ferenc hívta meg titkárának es könyvtárosának Horpácsra, később Nagycenkre. Vágyainak megfelelő helyére jutott itt. A levéltári, könyvtári kutatás mellett külföldi újságokat olvashatott, szemét egyre jobban nyitogatta a francia forradalom hatása is. A kiváló, művelt, nem nemes és evangélikus fiatalembert II. József császár Széfére megye alispánjává és királyi tanácsossá nevezte ki. Vukovárra költözött, megnősült, de bécsi feleségé fiatalon tüdőbajban meghalt. A császár rendeletéinek visszavonása utóbb nagyon lesújtotta. Le kellett mondania állásáról. Betegen, összetörtén ment a közben Aszódról Dunaegvházára került lelkész édesapához. Ekkor írta: ..Zsarnok sorsom szerencsétlenné tehet, de lé nem alacsonyíthat!”

BALSORSA HÁNYTA-VETET- TE AZ ORSZÁGBAN. Megfordult Pesten, még Temesváron is, Pozsonyban, Becsben. Végül Budára került, ahol kamarai titkárnak nevezlék ki. Időközben szoros baráti kapcsolatba került Kazinczy Ferenccel A császár udvari besúgói és-titkosrendőrei azonban már figyelték. Veszedelmes embernek tartották ezt a ragyogó tehetségű fiatalembert. Iratokat szerkesztett, járta a megyéket. Három nagy ügy szorította szívét: a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség és a jobbnqu- ság birtokfoga. Mint valami lélektől megszállotton válik valóra a Joel-i ige: fiaitok prófétáim fognak ... Újaitok látomásokat látnak ...

Még felülről, a bécsi udváltói várta a javító reformintézkedéseket. Még bízott a császárban. Hí He. hogy történelmi és jogi érvekkel, a haladó történelem ere-' jével. józan ésszel és jóakaratú meggyőzéssel az országgyűlésen el tudják érni a jobbágyság megszüntetését. a demokratikus, néni fejlődést. Országszerte klubok, olvasókörök, önképzőkörök, önképzés társulatok alakultak, ahol

fiára

tisztán látó emberek arról beszéltek, hogyan lehetne demokratikus módon változtatni a fennálló zsarnok renden.

AZ 1DÖ TÖRTÉNELMI EREJE azonban mind jobban elragadta ezt a lánglelkü ifjút. Bár személyes meggyőződés és elvi, indokolás nélkül semmit sem tett — egyre szélesebb öleléssel tette oda írásaiban a nemzet elé a nem nemesek, jobbágyok, polgárok helyzetét, a magyar nyelv ügyét, a magyar katonaság Bécslől való függetlenítését. A földesúri igában elnyomórodott parasztot akarták jobb, emberi sorsra emelni, kivívni a szabadságot az ország minden lakosa számára. De ez csók a köztársasági államforma megvalósításával lett volna lehetséges. A magyar közjog alapvető kérdéseiről írt könyvet. A polgári nemzet áliamalapjait akai'ta lerakni. Lefordította Martinovics császárellenes Nyílt levelét. A francia forradalom hatására egyre radikálisabbak írásai. bár hangsúlyozza, hogy a reformokat fokozatosan, alkotmányos módon kelt megvalósítani. Történetírói szinte államfilozó- fusnak vélik ezt a társai fölé magasan kinövő fiatal jogászt. Demokratikus reformjavaslatokat dolgozott ki, sürgetve a tized eltörlését, a hatalmas egyházi vagyon lefoglalását. „Nincsen rangkülönbség ember és ember között! A jó szeretete fogja össze az embereket!” — vallja. Másfélévszázaddal előzte meg korát. Kossuth. Petőfi forradálmá előtt már fél évszázaddal előbb kiáltott a magyar nép jussa mellett, mint Széchenyi és Kossuth szellemi elődje. Forradalomra, fegyveres felkelésre azonban nem gondolt. Szándékai tiszták nemesek voltak. Mint írták róla: jó szívének és vigyázatlan jóhiszeműségének lett áldozata.

Amikor letartóztatták, nem árulta el társait, de szíve jó és tiszta szándékait bátran kifejtette vérszomjas és megijedt vádlói és bírái előtt.

Amikor hatalmas, kíváncsiskodó tömeg szeme láttára feje leperdült testéről, nyomban fetlob- bantak a máglya lángjai és elégették „az összeesküvés” iratait.

DE A SZABADSÁG, nemzeti függetlenség és szociális igazság ügyét nem lehetett lefejezni, máglyán elégetni! Az újból és újból ki ha it. kivirul — ha előbb nem, utóbb — mint másnap .a vesztőhelyen a titkos kezek ültette rózsák. Talán soproni menyasszonya rózsái voltak? Inkább az egész magyar népé!...

Sürtieghy József